Új Szó, 1998. június (51. évfolyam, 124-149. szám)

1998-06-04 / 127. szám, csütörtök

E J POLITIKA - NAPTÁR ÚJ SZÓ 1998. JÚNIUS 4. Irak a BT-t győzködi New York. Irak küldöttsé­ge kedden arról próbálta meggyőzni a Biztonsági Tanácsot, hogy Bagdad megsemmisítette összes il­legális fegyverét és teljesí­tette a gazdasági szankciók megszüntetéséhez szüksé­ges feltételeket. A BT azon­ban nem tartotta meggyő­zőnek, sokkal inkább zava­rosnak az iraki érvelést, s kifogásolta, hogy Bagdad ismét az ENSZ ellenőreit próbálta vádolni azzal, hogy tisztességtelenül lát­ták el feladatukat. Az ame­rikai védelmi tárca bejelen­tette, hogy nyolc B-52-es bombázót vont vissza a Perzsa-öbölből. (MTI) Késleltetnék az arab csúcsot Amman. Az Egyesült Álla­mok kérte az arab államo­kat, legalább egy héttel ha­lasszák el a közel-keleti békefolyamat megtárgya­lására javasolt csúcstalál­kozót. Az arab csúcs ösz­szehívását sürgető nyomás fokozódott, amióta Ben­jamin Netanjahu izraeli kormányfő elutasította a további ciszjordániai terü­letek palesztin igazgatás alá vonását célzó amerikai javaslatot, melynek pontos részletei nem kerültek nyilvánosságra, ám állító­lag a terület 13 százaléká­ról történő kivonulással számol. (MTI) Imelda Marcost felmentik? Manila. Az Imelda Marcosra kiszabott 12 év börtönbüntetés megváltoz­tatását és a korrupció vád­jával elítélt néhai elnökfe­leség felmentését ajánlja a Fülöp-szigeteki főügyész. Imelda Marcost 1993-ban ítélték el, mert több kor­mányérdekeket sértő üzlet­be keveredett, ám a fő­ügyész úgy véli, a vád nem nyújtott be elég bizonyíté­kot. (MTI) Ferdinand Marcos volt dik­tátor felesége jelenleg tizen­két éves börtönbüntetését tölti (Archív) Észak-koreai atomfegyver? Tokió. Japán szerint É­szak-Korea is rendelkezik legalább egy atombombá­val, s az india és pakisztáni nukleáris robbantási kísér­letek arra ösztönözhetik Phenjant, hogy atomarze­náljának fejlesztésébe fog­jon. Tokió aggodalmai sze­rint ha Észak-Korea fej­lesztésbe kezd, várhatóan Dél-Korea is rátér erre az útra és a Koreai-félszige­ten is kitör a fegyverkezési hajsza. Észak-Korea ameri­kai kezdeményezésre 1994-ben fagyasztotta be atomprogramját, melynek fejében az USA két atom­erőmű felépítésére tett ígéretet. (MTI) Párizs. Kedd éjjel ered­mény nélkül álltak fel a fe­lek a tárgyalóasztaltól: az Air France pilótáit képvi­selő szakszervezet nem fo­gadta el a légitársaság fel­tételeit s a sztrájk folytatá­sára szólította fel tagjait. Az idő mindenesetre a pi­lótáknak dolgozik, hiszen rohamosan közeledik a labdarúgó vb kezdete. MTI-HÍR A pilóták bérének csökkentésére törekvő légitársaságnak a presztízsveszteségen, a leállás napi 100 millió frankos bevétel­kiesést okoz. Hétfőn és kedden a mintegy 80-85 százalékban kö­vetett munkabeszüntetés nyo­mán az Air France bel- és külföl­di járatainak csak töredéke köz­lekedett. Az átlagosan napi 100 ezres utazóközönség többsége más társaság járataira, illetve más közlekedési eszköz igény­bevételére kényszerült. A légi­társaság vezetése a legfonto­sabb járatokra bérelt gépeket igyekszik beállítani. Több nyu­gat-európai légitársaság, köztük is élen a British Airways meg­sokszorozta párizsi, illetve on­nan tovább utazó járatait, ami ellen a francia szakszervezetek élesen tiltakoztak. A 3200 francia pilóta nevében tárgyalók kedd éjjel azzal álltak fel az asztaltól, hogy „hosszú és kemény konfliktussal kell szem­benézni". A vita lényege, hogy az Air France vezetése évi 500 millió frankkal kívánja csökken­teni hosszú éveken át a pilóták A külföldi újságírók kerülnek a legne­hezebb helyzetbe. bértömegét, s ehhez olyan felté­teleket kínál - a majdan részle­gesen privatizálandó vállalat részvényeinek 10 százalékát ­melyet az érintettek elutasíta­nak. A pilóták ugyanakkor az alig egy éve bevezetett kettős bértábla megszüntetését köve­telik, mely jelentős különbséget tesz a „fiatal" és a tapasztalt pi­lóták között. Az Air France, a labdarúgó VB hivatalos partnerének esedeges sztrájkja a világbajnokság idején kevésbé sújtaná a nemzeti válo­gatottakat és hivatalos küldött­ségeiket. Az ő utaztatásuk a francia szervezőbizottság sze­rint megoldható. A milliósra be­csült külföldi szurkolótömeg utaztatása a mérkőzéseknek ott­hont adó tíz francia nagyváros között nehezebb kérdés, de számítanank arra, hogy a fran­cia vasút másfélszázzal több TGV - 300 km/órával haladó se­besvonat - beállításával át tudja hidalni az esetleges nehézsége­ket. Az Air France sztrájkja ese­tén egyértelműen a tízezernyi külföldi újságíró kerül a legne­hezebb helyzetbe. Nekik rövid idő alatt kell viszonylag nagy tá­volságot megtenni, hogy odaér­kezzenek a következő létfontos­ságú mérkőzésre. Az újságírók e hét közepétől mind tömegeseb­ben érkeznek Franciaországba, de nem az Air France járatain. MTI-HIR London. Az osztrák alkancellár szerint jogosak az EU-bővítés várható hatásaival kapcsolatban Ausztriában is hallható aggodal­mak, mivel hatalmas a különbség a jelenlegi Tizenötök és a tagság­ra pályázó országok fejlettsége között. Wolfgang Schüssel mind­azonáltal elismerte, hogy a gon­dok megoldása nem a bővítési fo­lyamat lassításában keresendő. Az osztrák politikus a négy hét múlva kezdődő soros osztrák EU­elnöki időszak feladatainak átte­kintésére összehívott londoni konferencián mondta ezt. Ven­déglátója, Robin Cook, az elnöki posztot jelenleg betöltő Nagy­Britannia külügyminisztere azt hangsúlyozta: a bővítés olyan mérhetetlen jelentőségű változás Európa életében, amelyet nem szabad a várható gondok túl­hangsúlyozásával beárnyékolni. Schüssel kijelentette: a jelentke­ző országok puszta száma és a köztük mutatkozó fejlettségi kü­lönbségek miatt a bővítés akkora kihívást jelent, amüyennel az Unió eddigi története során még nem szembesült. A bővítés egyet­len más EU-tagállamnak sem jár akkora téttel, mint Ausztriának amely négy jelentkező országgal is határos. Schüssel mindazonál­tal úgy vélekedett, a bővítés a leghatékonyabb módja a térség­belibiztonság erősítésének mert „segít kordában tartam a nacio­nalista démont". Cook kijelentet­te: aggasztja, hogy a bővítésről folyó viták tendenciaszerűen a várható problémákra és költsé­gekre összpontosítanak. Szerinte az erődszerű Európa-modell, amelynek kapuján kívül reked­nek a szegény országok elfogad­hatadan és célszerűtlen. Törlik a járatokat és a képernyőt, mégsem látja senki tisztán, hogyan és mikor végződik a francia pilóták munkabeszüntetése (ČTK) A szervezők a TGV „sebesvonatokban" reménykednek, Ki nyeri a vb-sztrájkot? Szájer József a Fidesz frakcióvezetője Szigorú költségvetés MTI-HIR Budapest. Szigorú költségveté­si politikára épülő gazdaságpoli­tikát ígér Chikán Attila, a Fidesz gazdasági miniszterjelöltje. Né­zete szerint a gazdaságpolitika tervezésénél fontos szempont az ország európai uniós integráció­ja, szándékai szerint azonban az EU-csatlakozás ügyének koordi­nálása továbbra is a külügyi tár­cánál marad. A minisztériumi átszervezések­ről szólva kifejtette: a jelenlegi ipari, kereskedelmi és idegen­forgalmi tárca teljes egészében a gazdasági minisztériumhoz tar­tozna. Emellett a területfejlesz­tés és a foglalkoztatáspolitika irányítását látná szívesen az ál­tala vezetett tárca berkein belül. A költségvetés tervezése tovább­ra is a Pénzügyminisztérium fel­adata lenne, a monetáris politi­ka kialakításában kulcsszerepet játszó jegybankkal való együtt­működés szervezeti kereteit azonban még nem dolgozták ki. A Fidesz- Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselőcsoport­ja tegnapi alakuló ülésén egy­hangúlag Szájer Józsefet válasz­totta frakcióvezetővé. Alkotmányellenes törvényrendelkezés Lőszer- és fegyvertartás ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Az alkotmánybíróság tegnap kihirdetett döntése sze­rint a fegyver- és lőszertartásról szóló törvény azon rendelkezé­se, mely úgy ítélkezik, hogy a ka­tonai szolgálatot, továbbá pót­szolgálatot, illetve hadgyakorla­ton való részvételt megtagadó állampolgárnak nem jár fegyver­tartási engedély, nincs össz­hangban az alaptörvénnyel. Va­gyis, a taláros testülethez kere­settel forduló 32 ellenzéki képvi­selőnek igaza van. Szlovákia al­kotmánya kimondja, hogy „sen­kit sem szabad károsítani jogai­ban azért, mert érvényesíti alap­vető jogait", s azt is, hogy „senki sem kényszeríthető arra, hogy katonai szolgálatot teljesítsen, amennyiben az ellentétben áll lelkiismeretével, vagy vallási meggyőződésével." MUan Čič, az alkotmánybíróság elnöke kifej­tette, ha a parlament nem módo­sítja a törvény rendelkezéseit, azok hat hónap után automati­kusan érvényüket vesztik (g-f) INCHEBA '98 Vegytiszta jubileum BURILLAK ATTILA A magyarországi polgári ellenzé­ki pártok választási győzelme ­amelyre februárban még csak a vérbeli hazardőrök fogadtak vol­na - komoly földrengést eredmé­nyezett, mindenekelőtt a távo­zásra kényszerülő kormánypár­tok berkeiben. A választási ku­darcot méltósággal, elegánsan viselte el a Szabad Demokraták Szövetsége, pedig a vereség kö­vetkeztében sok borúlátó elemző véli úgy, hogy a következő parla­menti választások alkalmával az SZDSZ igazi vetélytársa nem va­lamelyik párt, hanem az 5 száza­lékos parlamenti küszöb lesz. Mi­ért büntették meg a választók az SZDSZ-t az elmúlt négy évért ­kérdezik egyesek. Talán helye­sebb lenne a kérdést úgy fölten­ni, vajon miért az SZDSZ-t bün­tették és miért nem az MSZP-t? Az elemzők egyetértenek abban, hogy a titok kulcsa az 1994-ben megkötött MSZP-SZDSZ koalíci­óban keresendő. A szabadde­mokraták híveinek jelentős része nem tudta megemészteni, hogy az 1990-ben még „politikai get­tóban" levő posztkommunista párttal együtt lehet kormányoz­ni, sőt: aldk 1994-ben erkölcsi okokból még nem fordultak el a párttól, azok a korrupciós botrá­nyok, mindenekelőtt a hírhedt Tocsik-ügy következtében meg­tették ezt. Ugyancsak kevéssé volt érzékelhető a szabaddemok­raták különvéleménye azokban a botrányokban, amikor egyesek szerint már demokratikus alap­értékek is veszélybe kerülhettek. Magyarán: nem volt érzékelhető, hogy az SZDSZ valóban az MSZP ellensúlyát képezte volna. Az is kétségtelen, hogy az 1994-ben elfordulok nagyobb része a Fi­desz-t választotta, még annak árán is, hogy a Fidesz a kétpólu­súvá váló politikai mezőben ér­zékelhetően jobbra tolódott. Ezek a kiábrándult szabadde­mokrata szimpatizánsok egysze­rűen nem hitték el - még Demsz­ky Gábornak sem -, hogy Orbán és Torgyán elválaszthatatlan szi­ámi ikrek, ahogyan azt sem, hogy a Fidesz tejjel-mézzel folyó Kána­ánt és úri Magyarországot ígér. Azt viszont nagyon pontosan lát­ták, hogy a liberális SZDSZ veze­tése a parlamenti választások második fordulója előtt számos korrupciós botrányban érintett­nek tartott szocialista képviselő­jelöltek támogatására szólította föl híveit, mint Boldvai László (például Tocsik-ügy), Baja Fe­renc (például Zsurk) vagy Szeke­res Imre (például ifjúsági szállo­da). A most távozó kormányzat két­ségkívül sok sikert elkönyvelhet, az úgynevezett gazdasági stabili­záció azonban (a fiatalok és a nyugdíjasok mellett) azokat a ré­tegeket is hátrányosan érintette, amelyek - az SZDSZ által is hőn kívánt - a polgárosodás folyama­tában vezérszerepet játszhattak volna. A közös kormányzás ha­szonélvezői szemében egyre hi­telesebbnek tűnt az MSZP, míg a lecsúszók azt érzékelték, hogy pártjuk nem képviseli érdekei­ket. Az SZDSZ-nek tényleges bá­zisa lényegében már csak a fővá­rosban maradt, a médiákban bir­tokolt pozíciói megrendültek, így a koalíciós partner sokak szemé­ben mindössze bokréta volt Horn Gyula kalapján. A koalíciós csa­tározásokat az SZDSZ folyama­tosan elveszítette; néhány héttel a választások előtt maga Pető Iván ismerte be, hogy az utóbbi másfél évben a miniszterelnök már formálisan sem tartotta be a koalíciós megállapodást. Ugyan­akkor az elemzők az egyik legna­gyobb rendszerváltó párt meg­újulását létfontosságúnak tart­ják. Hozzátehetjük, hogy egy va­lóban liberális pártra - amelyik már a közeljövőben koalícióké­pes lehet mind egy szociálde­mokrata, mind pedig egy konzer­vatív párt felé - szükség van a magyar politikai térképen. Ehhez viszont le kell vonni a megfelelő következtetéseket, hinni kell a megújulás lehetőségében, és szükség esetén meg kell válni akár azoktól az értelmiségiektől is, akiket 1993 végén az elsősor­ban az MSZP-t támogató gazda­sági érdekcsoportok állítólag meg tudtak győzni arról, hogy ki­zárólag a szocialisták és a sza­baddemokraták közös kormány­zása jelölheti ki az egyedüli üd­vözítő utat Magyarország föl­emelkedése érdekében. A szerző budapesti publicista. Pozsony. Kedden a pozsonyi Incheba vásárvárosban nyitja meg kapuit a június 12-ig tartó Incheba vegyipari kiállítás. A 30., jubileumi rendezvény a vegyipar nagylélegzetű ünnepé­nek ígérkezik, hiszen 16 ország 259 kiállítója jelezte részvételét. A csarnokokban 12 500 négy­zetméteren mutatkozik be a francia Elf Atochem, a német Bayer, a Henkel Austria, és a magyar MOL Rt.; a hazaiak kö­zül nem hiányozhat a Slovnaft, a Tatrachema, a Chemosvit és a Palma-Tumys. A legszínvonala­sabb környezetbarát termékek az Arany Incheba és a Kék Boly­gó díjért versengenek. Az Inchebával párhuzamosan tart­ják a 6. Interbeauty nemzetközi kozmetikai és az Ekotechnika környezetvédelmi szakkiállítást is. Az Interbeauty rangos ren­dezvénnyé nőtte ki magát; a versennyel és fesztivállal színe­sített szépségápolási randevún a hazai cégek mellett cseh, né­met, magyar és orosz vállalatok is bemutatkoznak, (shz) Kordában tartani a nacionalizmus démonát Lassulhat az EU-bővítés Miért az SZDSZ-t büntették a választók?

Next

/
Thumbnails
Contents