Új Szó, 1998. június (51. évfolyam, 124-149. szám)

1998-06-30 / 149. szám, kedd

H POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JÚNIUS 27. Érvénytelen népszavazás Lisszabon. Érvénytelen lett a Portugáliában az abortusz engedélyezéséről vasárnap megtartott nép­szavazás, mivel csupán a szavazásra jogosultak 31 százaléka adta le szavaza­tát. A szavazás akkor vált volna érvényessé, ha a mintegy 8,5 millió szava­zásrajogosult állampolgár legalább 50 százaléka lead­ja szavazatát. A leadott szavazatok 51,9 százaléka a terhességmegszakítás en­gedélyezése ellen szólt, míg az engedélyezést pár­tolta a voksolók 48,1 szá­zaléka. (MTI) Öngyilkos lett a háborús bűnös Hága. Öngyilkos lett teg­nap a hágai Nemzetközi Bí­róság fogdájának cellájá­ban Slavko Dokmanovics horvátországi szerb politi­kus, Vukovar horvátországi város egykori szerb polgár­mestere, aki háborús bűn­cselekmények és emberi­ségellenes bűnök vádjával állt a délszláv háborús bű­nökről ítélkező hágai tör­vényszék előtt. Csütörtö­kön ért véget a 48 éves Dokmanovics pere, a vád­lott ítélethirdetésre várt, amely két héten belül volt esedékes. Jogi szakértők szerint volt esélye felmen­tő ítéletre, mert nem tűnt elégségesnek az ellene fel­vonultatott bizonyítékok sora. (MTI) Dokmanovics nem várta meg az ítéletet. (ČTK/AP) Zavargások Jemenben Szanaa. Jemenben 52 em­ber meghalt, 214 pedig megsebesült a múlt heti za­vargásokban, amelyek a benzin és a háztartási gáz árának 40 százalékos emel­kedése miatt törtek ki az Arab-félszigeten, a Vörös­tenger partján fekvő or­szágban. A zavargások Szanaán kívül az ország dé­li és keleti kerületeire is ki­terjedtek. Helyenként sza­bályos ütközetek alakultak kí a felfegyverkezett törzsek és a kormány fegyveres erői között. (MTI) Agyonlőttek két katonát Moszkva. A norvég-orosz határ közelében tegnap tűz­harcban agyonlőttek két orosz katonaszökevényt az elfogásukra kirendelt egy­ség tagjai. Pecsenga lakta­nyájából tegnap hajnalban megszökött egy páncélos alakulat négy katonája. Né­hány óra múlva a katona­szökevények nyomára akadtak üldözőik. A tűzpár­bajban a norvég határ felé menekülő katonák közül kettőt agyonlőttek, a har­madikat őrizetbe vették, negyedik társuknak sikerült egérutat nyernie. (MTI) Dél-koreai jelentés az elsüllyedt tengeralattjáróról Megfeneklett kémek Már 118 áldozata van a hét végi törökországi földrengésnek. Ezt a 11 éves kisfiút sikerült kimenteni a romok alól. (ČTK/AP) Az Európai Unió szorosabbra fűzi kapcsolatait Horvátországgal Aggódó tizenötök Luxembourg. Az Európai Unió tegnap kilátásba he­lyezte kapcsolatainak szo­rosabbra fűzését Horvátor­szággal, miután a zágrábi törvényhozás múlt pénte­kenjóváhagyta a menekül­tek visszatérését szolgáló átfogó tervet. MTI-HÍREK Wolfgang Schüssel osztrák kül­ügyminiszter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az EU nézőpont­jából Horvátország mindenkép­pen a szélesebb értelemben vett Európa részét képezi. Nem zárta ki, hogy Zágráb és az EU közele­dése idővel elvezethet a tagságig is. Koszovó ügyében az EU mi­niszterei nem mentek messzebb az eddigi bírálatoknál. A tizen­ötök gyors előrelépést sürgettek a tárgyalásos rendezés felé, mi­közben bírálták Belgrádot, ami­ért nem tett ígéretet az EU összes feltételének teljesítésére, sőt még azok teljesítésével is adós, ame­lyeket Milosevics jugoszláv elnök személyesen vállalt Borisz Jelcin orosz államfővel találkozva. Mé­lyen aggódik az EU a koszovói fe­szültség növekedése miatt, és sajnálja Milosevics konok elzár­kózását a nemzetközi megfigye­léstől. Az EU újra felszólította Belgrádot, hogy vonja ki csapata­it Koszovóból. A miniszterek le­szögezték azt is, hogy a koszovói albánság valamennyi vezetőjé­nek felelősséget kell vállalnia a párbeszéd és a békés rendezés beindításáért és a terrorista akci­ók mellőzéséért. Schüssel az EU következő soros elnökségének képviseletében beszélve úgy ítél­te meg, hogy az unió Koszovó ügyében hatékonyabban és egy­ségesebben cselekszik, mint an­nak idején a boszniai válságban. Az osztrák külügyminiszter állást foglalt a diplomáciai erőfeszíté­sek folytatása mellett, és hangsú­lyozta a gazdasági szankciók Belgrádra gyakorolt hatását. Úgy vélte, a szankciók miatt havonta kieső 50 millió dollár súlyos gon­dotjelent a jugoszláv vezetésnek. Az EU miniszterei a jugoszláviai demokratizálódás fontosságát hangoztatva megismételték, hogy támogatják a kisebbik tag­állam, Montenegró vezetésének reformpolitikáját. Közben újabb koszovói harcokról érkeztek jelentések. Koszovóban több mint 300-ra teszik az albán áldozatok számát. A koszovói al­bánok belgrádi tárgyalásokra fel­hatalmazott csoportja a koszovói albán parlament és kormány mi­előbbi megalakítása mellett fog­lalt állást. Eszerint a Koszovói Felszabadítási Hadseregnek is el kell fogadnia majd e testületek útmutatását. Megkezdődött a szemtanúk kihallgatása a volt usztasa táborparancsnok ügyében Sakic húsz évet kaphat MTI-JELENTÉS Zágráb. Tegnap Zágrábban az ügyészség megkezdte azoknak a szemtanúknak a kihallgatá­sát, akik a jasenovaci és Stara Gradiska-i usztasa haláltáborok egykori foglyaiként bizonyít­hatják: az Argentínából kiadott Dinko Sakic volt táborparancs­nok háborús bűnöket követett el. Az ügyészség 11 tanút kuta­tott fel, akiknek kihallgatása mintegy két hétig tart. A 76 esztendős Sakic még nem döntötte el, kiket kérjen fel vé­dőinek az ellene indítandó per­ben, amelyben - ha bűnösnek találják - 20 évig terjedő sza­badságvesztéssel sújthatják. A horvát törvények szerint máig kell döntenie védelméről. Je­lenleg hivatalból kirendelt védő képviseli érdekeit. MTI-HIR Szöul. A múlt héten dél-koreai vizeken megfeneklett északi tengeralattjáró rövid időre part­ra tett három kémet - állapította meg a szöuli védelmi minisztéri­um tegnap közzétett jelentése. A dokumentum kizárta annak lehetőségét, hogy az ügynökök közülük egy is Dél-Koreában maradt volna, mivel mindhár­muk holtteste ott volt a tenger­alattjárón talált kilenc tetem kö­zött. A jelentés szerint a 70 ton­nás kis észak-koreai tengeralatt­járón kilenc személy tartózko­dott: a három kémen kívül a ka­pitány és az ötfőnyi személyzet. Előbb a kapitány és az ügynökök lelőtték a legénységet, majd ma­gukicai is végeztek. A fedélzet átkutatásakor a dél-koreaiak mintegy 600 fegyverre és 300 olyan eszközre bukkantak, ame­lyeket az idegen országba beszi­várgó kémek használnak. A mi­nisztérium a hajónaplóra és más lefoglalt dokumentumokra ala­pozta következtetéseit. Ezek szerint nem volt a fedélzeten to­vábbi ügynök, aid beszivárgott volna dél-koreai területre. A tengeralattjáró az észak-koreai Vonszan kikötőjéből indult júni­us 20-án, és másnap érkezett Dél-Korea keleti partjaihoz. A kémek partra szálltak, körülbe­lül egy órát tartózkodtak a szá­razföldön, majd visszatértek a tengeralattjáróra, és az visszain­dult velük. Elekor műszaki prob­lémák támadtak, majd a vízijármű dél-koreai halászhá­lókba gabalyodott. Rövid parti tartózkodásukból ítélve a ké­mek célja az lehetett, hogy „kap­csolattartási pontot" létesítse­nek a már Dél-Koreában műkö­dő északi ügynökökkel. Weizman előrehozott választásokat sürget Netanjahu elvetette MTI-HÍR Jeruzsálem. Előrehozott általá­nos választások mellett szállt sík­ra tegnap Ezer Weizman izraeli államfő, tekintettel a még mindig zsákutcában lévő izraeli-palesz­tin béketárgyalásokra. Benja­min Netanjahu miniszterelnök azonnal elvetette a javaslatot. „A békefolyamat több hónapja akadozik és ilyen körülmények között úgy gondolom, a legjobb az előrehozott választások meg­tartása lenne, hogy megtudjuk, mit akarnak az izraeliek - nyi­latkozta Weizman. Netanjahu miniszterelnök a múlt héten el­vetette azt a tervet, hogy nép­szavazást tartsanak a Cisz­jordániából való részleges izrae­li kivonulásról. Az elképzelést számos bírálat érte még a jobb­oldali kormánykoalíción belül­ről is. A következő általános vá­lasztások 2000-ben esedékesek Izraelben, és a csupán erkölcsi súllyal bíró államelnöknek nincs módja előbbre hozni azokat. Weizman javaslatát a kormány­főn kívül rögtön bírálta több mi­niszter is, azzal vádolva az elnö­köt, hogy a baloldali ellenzékkel szövetkezett. A baloldali ellen­zék a maga részéről közölte, hogy két hónapon belüli válasz­tásokra vonatkozó törvényja­vaslatot terjesztett be, de a par­lamenti erőviszonyokat tekintve annak nemigen van esélye. Ülésezett a Schengeni Egyezmény végrehajtó tanácsa Drága csatlakozás GAÁL LÁSZLÓ Pozsony. Ausztriának 2,6 müli­árd schillingjébe került azoknak a műszaki és szakmai feltételek­nek teljesítése, amelyek alapján csatlakozhatott a Schengeni Egyezményhez. „Hogy Szlováki­ának mennyibe kerül mindez, azt nehéz lenne ma még pontosan meghatározni - mondta Pavel Slopovský, a belügyminisztéri­um nemzetközi kapcsolatokért felelős osztályának munkatársa. Slopovský a múlt héten részt vett a Schengeni Egyezmény végre­hajtó tanácsának, a belgiumi Ostendeben megtartott ülésén, amelyen a 11 schengeni tagor­szágon kívül 11 csatlakozni kívá­nó ország képviselői is ott voltak. A tanácskozáson szó volt a hatá­rokon átnyúló rendőri együttmű­ködésről, a külső határok védel­méről, a vízumkényszerről és a migrációs politikáról. Ismertet­ték azoknak az országok névso­rát, amelyekkel az Európai Unió tagállamai 5 éven belül kötelesek lesznek vízumkényszert bevezet­ni. Ezek között szerepel Oroszor­szág, Fehéroroszország, Romá­nia, Bulgária és Kuba is. A szlo­vák küldöttség egyebek mellett olyan javaslattal állt elő, hogy a vízummentesség egyik feltétele az országok közötti toloncegyez­mény megkötése legyen. Az Egyesült Államok elnöke egy pekingi egyetemen a szabadságról és az emberi méltóságról tartott előadást Elidegeníthetetlen egyetemes jogok MTI-HÍR Peking. A szabadság egy és oszthatatatlan - jelentette ki Bili Clinton amerikai elnök teg­nap a Pekingi Egyetem mintegy 800 diákja előtt tartott beszédé­ben. Az igazi szabadság többet jelent, mint pusztán lehetőséget a meggazdagodásra, mondta. „Úgy vélem, az embereknek mindenütt fontos, hogy tiszte­letben tartsák emberi méltósá­gukat, hogy elmondhassák vé­leményüket, hogy maguk vá­laszthassák meg vezetőiket, hogy maguk dönthessék el, mely csoportokhoz akarnak tar­tozni, hogy úgy és akkor fordul­janak istenükhöz, ahogyan és amikor erre indíttatást éreznek" - idézték a hírügynökségek az amerikai elnököt, aki így foly­tatta: „ezek nem amerikai vagy európai jogok, ezek nem a gaz­dag országok jogai. Ezek min­den ember számára, bárhol élje­nek is, elidegeníthetetlen jo­gok". Bili Clinton kijelentette: az új évszázadban az Egyesült Államok az eddigiektől eltérő kapcsolatot szeretne fenntarta­ni Kínával. „Kívánjuk, hogy Kí­na nyitott, sikeres ország le­gyen, amely békésebb és virág­zó jövendőért dolgozik velünk együtt". Az Egyesült Államok elnöke több mint ezer tagú kíséretével tegnap délután Sanghajba uta­zott, ahol Kína gazdasági fejlő­désével ismerkedett. (ČTK/AP) A kínai egyetemistákat győzködi Clinton. A háttérben nagy a barátság.

Next

/
Thumbnails
Contents