Új Szó, 1998. június (51. évfolyam, 124-149. szám)

1998-06-26 / 146. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. JÚNIUS 26. az MPP csapatának másik fele, a mezei liberálisok szerezték. A sajtó MPP általi kitiltását azért tekintem pótolhatatlan veszteségnek, mert (főleg kamerák és mikrofonok) segítségével senki sem örökítette meg az egyszerű, így közvetlen anyagi érdekek nélküli liberális magyarok elemi fölháborodását pártjuk tudatos kisemmizése miatt. Nagyjából arról folyt a vita: a keresztények követtek-e el veszélyesebb merényletet a kisebbségi politikai szerveződés kulturáltsága ellen, vagy az együttélők. Másnap, vasárnap az egyesülés bejelentése után a művelődési otthon nagytermében semmi olyan nem történt, ami miatt érdemes volt kizárni a sajtót. A Bugár-vezérkar és a Duray-elit is pontosan azt nyújtotta, amit el lehetett várni. Egyetlen porszem sem csikorgatta a szavazógépet. Meg kellett volna örökíteni, ahogy Farkas Pál vezényelt. „Hölgyeim és uraim, szavazunk." Hölgyeim és uraim erre Duka Zólyomi Árpádra és Csáky Pálra vetették értelmes tekintetüket, meggyőződtek róla, valóban felemelték-e karjukat, majd tizedmásodpercnyi fáziseltolódással leadták voksukat. Volt egyszer egy kisebbségi pluralizmus. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bradslava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Kotnyeles kamera TÓTH MIHÁLY Nagyjából kétszer 5 percig tartott a sajtó amiatti felháborodása, hogy a magyar pártok múlt hét végi dunaszerdahelyi tanácskozásairól kitiltották az újságírókat. Az első 5 perces, hősies méltatlankodásra szombaton került sor. A néhai liberális MPP arról tanácskozott, másnap belépjen-e az egyesülendő magyar pártba. Belépjen-e, noha, noha... A közvélemény-formálók szombati kitiltását értékelve súlyosbító körülményként esik a latba, hogy a sajtószabadság elleni merényletet magát szabadelvűnek minősítő párt követte el. Viszont enyhítő körülmény, hogy a kandi kamerák, a kotnyeles mikrofonok és a kihegyezett tollak kitiltásával elejét lehetett venni nyomdafestéket nem tűrő kifejezések megörökítésének, későbbi dokumentálhatóságának. Kétfelé szakadt a párt. Azokra, akik váltig állítják, hogy a szlovákiai magyarságért élnek-halnak, végül azonban sokukról kiderül, hogy rosszul ragoznak. Ugyanis abból élnek, hogy szlovákiai magyarok. Számomra a legszebb élményt - Hát, nagyon bolond lányunk van. Nemcsak hogy olyan politikushoz ment feleségül, aki ellenzéki, hanem ráadásul szegény is. (Peter Gossányi rajza) A kormány nem is foglalkozott az oktatási tárca helyzetjelentésével Furcsa skizofrénia Implantált skizofrénia uralkodik tájainkon. Ez leginkább az oktatás helyzetén mérhető le, ami nem csoda, hisz az iskola kicsiben hű tükörképe az országban uralkodó állapotoknak. VOJTEK KATALIN Jellemző, hogy az oktatási miniszter csak most, a tanév végén jött rá, az általa irányított tárca talán jobban tette volna, ha energiáját a magyar iskolák tervszerű, folyamatos és alaposan átgondolt vegzálása helyett inkább a szlovákiai oktatás anyagi hátterének biztosítására fordítja. Az oktatási tárca helyzetjelentése, amelyet nemrég terjesztett a kormány elé, döbbenetes adatokat tartalmaz. A kerületi hivatalok költségvetéséből pénzelt alap- és középiskolákra az elmúlt évhez viszonyítva idén 600 millió koronával kevesebb jutott, miközben a tavaly óta kifizetetlen számláikon 300 milliónál nagyobb öszszeg szerepel. A szakemberek becslése szerint egymilliárd koronára lenne szükség, de ez nem fedi teljesen a valóságot, mivel ennyi csupán az iskolák jelenlegi körülmények közötti működtetésére elég. Hol van még az állagmegőrzésre, a javításokra, a fejlesztésre szükséges pénz? Ám a többségi és a nemzetiségi iskolákat egyaránt sújtó pénztelenséggel még nem érnek véget a bajok. A nyomort, ha nehezen is, de meg lehet szokni. A kormány, úgy látszik, megszokta és természetesnek tekinti, mert az oktatási minisztérium helyzetelemzésével nem is foglalkozott. Van azonban, ami a pénztelenségnél is nehezebben szokható meg: az oxigénhiány, a szabad lélegzetvétel mesterséges akadályozása. Az iskolákra, pedagógusokra, szülőkre nehezedő, egyre elviselhetetlenebbé váló nyomás, a központi akarat ellenvéleményt nem tűrő, kiméleden érvényesítése minden áron és mindenki ellenében, aki demokráciára, méltányosságra, toleranciára és a józan észre hivatkozva ellenkezni próbál. Hogy a magyar iskolák micsoda vesszőfutását indította el a skizofrén államnyelvtörvény amely képmutató cinizmussal leszögezi, hogy a kisebbségek nyelvhasználatát nem szabályozza, de rá hivatkozva a végtelenségig lehet idegőrlően packázni iskolával, tanítóval, szülővel, gyerekkel -, annak feltárása, pontos dokumentálása még a történetírásra tartozik. Hogy az emberek tudatában milyen ... feltárása, dokumentálása még a történetírásra tartozik. rombolást végzett a hatalmi packázás és az ellenkezni merők elleni vad retorzió, megtudjuk a következő népszámláláskor. De talán az sem ad pontos képet arról a skizofréniáról, amelyet a bizonyítványügy váltott ki az emberekben. Példa rá különben józan és toleráns szlovák ismerősöm, aki - noha nem híve az egynyelvű bizonyítványnak nehezményezi, hogy a magyar szülők tömegesen és hangosan tiltakoznak ellene. „A törvény az törvény! - ismételgette, majd hozzátette: - A legjobban azt sajnálom, hogy ebbe az ügybe a magyar szülők belerángatják a gyerekeiket is. Egy gyerek még ilyesmit nem képes felfogni, de látva a szülők tiltakozását, maga is szlovákellenessé válik." - Ha bárhogy igyekszem is nem „belerángatni" az ügybe a gyereket, a bizonyítványt ő kapja, és csak észreveszi, hogy az más, mint az előző éviek. Szerinted jobban fogja szeretni a szlovákokat, ha ezentúl csak szlovák nyelvű bizonyítványt kap? - kérdeztem. „Hát..." - bizonytalanodott el az ismerősöm, aztán gyorsan megkért, hagyjuk már a bizonyítványokat. Rajta nem csodálkozom. Az „államalkotó nemzet" tagjának nem könnyű egy kisebbségi szemével nézni a dolgokat. Annál inkább csodálkozom azokon a magyar szülőkön, akik hozzá hasonlóan gondolkodnak és érvelnek, s ezért távol tartják magukat minden tömeges tiltakozástól. Furcsa skizofrénia lehet egy megrövidített kisebbséginek „államalkotóként" gondolkodnia és cselekednie. Az is érdekes, amikor egyesek azzal érvelnek, hogy „mindegy", milyen nyelvű a bizonyítvány. Ha valóban így volna, a dunaszerdahelyi és a komáromi járási oktatási osztályvezető aligha bíbelődött volna annak a körlevélnek a megírásával, amelyben a szülőket figyelmezteti: ha gyermekük nem veszi át a bizonyítványt, „nem lesz okmánya az évfolyam, ill. iskola elvégzéséről". A körlevél utolsó mondata arra is felhívja a figyelmet, hogy a lefordított másolatért illetéket köteles a szülő fizetni. íme, a bizonyíték, menynyire fontos a hatalomnak, hogy még véledenül se kerüljön magyar szó a magyar gyermek bizonyítványába. „Azt üzenem Stanislav Lukáčnak, a Komáromi Járási Hivatal oktatási osztálya vezetőjének, hogy ő és Jaraba úr már rég nem lesznek, de mi még leszünk!" - mondta a telefonba egy ekecsi olvasónk. Bárcsak a próféta szólt volna belőle! SME A lap értesülései szerint a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom több ismert személynek is felkínálja, hogy az őszi parlamenti választásokon a Vladimír Mečiar vezette politikai erő színeiben induljon. Hogy kinek? íme, a névsor: Slavomír Hatina, a Slovnaft vezérigazgatója, Július Binder, a Vízgazdálkodási Építővállalat igazgatója, Ján Smerek, a kassai vasmű felügyelőtanácsának elnöke, Alexander Režeš, a felügyelőtanács tagja, a DSZM kampányfőnöke, Ladislav Švihel, a nyitrai Agrokomplex igazgatója, František Orolin, az Eximbank elnöke, Július Tóth, a DMD Holding elnöke, Milan Rehák, a Nemzeti Vagyonalap alelnöke, Karol Kabát húsipari nagyvállalkozó, a VTV magántelevízió társtulajdonosa, Jozef Kolár, a vágsellyei Duslo igazgatója, Vojtech Vranay, a Beruházási és Fejlesztési Bank korábbi elnöke. Sportberkekből Ladislav Molnár és Ľubomír Luhový labdarúgót, ületve Jozef Adamec edzőt, valamint Michal Martikán olimpiai bajnokot szeretné megnyerni Mečiar. Tibor Cabaj, a DSZM parlamenti klubjának vezetője nem erősítette meg, de nem is cáfolta az értesülést. FAZ A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív napilap a magyarországi koalíciós megállapodás furcsaságai között említi, hogy a kormány tagjainak száma nem csökken, hanem nő. Meglepő fejleménynek tünteti fel, hogy Pintér Sándor volt országos rendőrfőkapitány kerül a belügyi tárca élére. „Sokan felteszik a kérdést, hogy a magát a polgári erők ügyvédjeként hirdető kormányban mit keres egy volt rendőrtiszt, aki lényegében még a rendszerváltás előtt került a rendőrségi apparátus élvonalába" - így a lap, amely a furcsaságok között említi azt is, hogy létrehozzák a sport- és ifjúsági minisztériumot; élére Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke kerül januártól, ha leteszi az államvizsgát. Í.^AN !< F y RJE R R y NDSCH AU A lap szerint már semmi sem áll a magyar jobbközép kormány megalakulásának útjában, s Orbán Viktornak most be kell bizonyítania, hogy a választási kampányban gerjesztett várakozások összeegyeztethetők a szűkös állami pénzügyi eszközökkel. A baloldali újság szerint Orbán a választási kampányban az adócsökkentésnek és a különböző szociális juttatások növelésének kilátásba helyezésével egymásnak ellentmondó ígéreteket tett. A választási győzelem után a pénzügyi szakértők nem bíztak abban, hogy a Fidesz vezette új kormány folytatja elődje stabilitási politikáját. Ez tükröződött a tőzsdei ingadozásokban is. A párt szakértői már visszakoznak. A hét elején Varga Mihály megnyugtatta a nemzetközi üzleti élet szakembereit, közölve, hogy a költségvetési hiány nem lesz több öt százaléknál. Józanul gondolkodni Minden józanul gondolkodót felháborít az, ami nálunk történik, hiszen nincs a világon olyan ország, ahol egy nemzet élne az országhatáron belül. Számtalan államban annyi nyelven folyik az oktatás, ahányon igényt tartanak rá. Ezért hosszú távon ez nálunk sem lehet másképp. A történelem is azt igazolja, hogy a magyarok sosem voltak nemzetgyűlölők, hiszen a túlnyomó részben az egyházak kezelésében működő iskolákban a kisebbségek saját nyelvükön tanulhattak. A bátorkeszieknek és a (bátor) búcsiaknak azt üzenem, hogy nincsenek egyedül, az Ágócs Bélához hasonló pedagógusokra pedig büszkék vagyunk. Kérjük a józanul gondolkodó szlovákokat, támogassák törekvésünket, hogy oktatási intézményeinkben kétnyelvű bizonyítványokat állíthassunk ki. Johan Mached Hodos Közszolgálati riogatás Úgy tűnik, a kormány szócsövének szerepét vállaló SZTV szerkesztőgárdája fáradhatadanul riogat a magyar nacionalizmus szellemével, és sorozatos lépéseket tesz Dél-Szlovákia balkanizálása irányában. Nem minősíthető másként a június 13-án, szombaton délelőtt sugárzott, Szlovák dél című riportfilm, amely egyértelműen nyílt konfrontációra szólította fel az „elnyomott nemzet fiait és lányait a nemzetsorvasztó finnugor törekvések" miatt. Önbizalom-gerjesztésként illusztris példákkal is szolgáltak a néhai „hősök" visszaemlékezései alapján. Övön aluli ütésnek számított, amikor az egyik agytröszt feltette a hipotetikus kérdést: „Meddig tűrjük még, hogy oktatási intézményeinkben nemzetellenes személyek társadalomellenes elemeket neveljenek?" A megrendelésre dolgozó szerzőknek figyelmébe ajánlom az ismert bölcseletet: Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek! Rostás Alajos Felsőpatonyrét KOMMENTÁR Életveszélyes dolgok GAÁL LÁSZLÓ A nyitrai Régi Pékség Klubban kedden este megrendezett ellenzéki vitaest résztvevői rendőrségi kommandós akció szenvedő alanyaivá váltak. Állítólag névtelen telefonáló bejelentése nyomán hajtották végre az akciót, mert - mint a hívó közölte - „életveszélyes dolgok találhatók a klubban". A kommandósok durván léptek fel, fegyvert fogtak az emberekre, viselkedésükkel még idegsokkot is kiváltottak. Magatartásukon nem lehet csodálkozni, ugyanis gyors akciók végrehajtására képezték ki őket. A bevetés színhelyén nem politizáló értelmiségieket látnak, hanem olyan embereket, akik közül bárki bármelyik pillanatban fegyvert foghat rájuk. Még a képviselői menteimi jog sem számít, mert ha egy vendég a zakója zsebébe akar nyúlni, hogy történetesen képviselői igazolványát felmutassa, a kommandós elsősorban azt hiszi, hogy az illető fegyverért nyúl. Egy kommandósnál ez a természetes reakció, tőle ez nem vehető rossznéven. Itt nem a közlegények a hibásak, talán még nem is a parancsnokuk, hanem az, aki a parancsnoknak vagy a parancsnok parancsnokának a parancsot kiadta. Ő valószínűleg nagyon jól tudta, hová, kikhez küldi a kommandósokat. Azt is tudta, hogy az álarcos kemény legények miképp fognak viselkedni, és hogy ez milyen hatással lesz a jelenlevőkre. Mert nem valószínű, hogy az egész akció indoka egy névtelen telefon lett volna. Igaz, hogy a bombariadók manapság már napirenden vannak, és a rendőrség minden ilyen esetben köteles kiszállni, ám ilyenkor általában illedelmesen megkérik az embereket, hagyják el az épületet, hogy átvizsgálhassák. A drogellenes kommandó pedig általában biztos információk alapján, alapos előkészítés után szokott lecsapni. Alapos előkészítés talán Nyitrán is volt, erre utalnak a megtalált „drog" felfedezésének gyanús körülményei. Az állítólagos telefonáló „életveszélyes dolgokról" beszélt. A választások közeledtével a hatalom számára a legveszélyesebb az ellenzéki szervezkedés... JEGYZET