Új Szó, 1998. június (51. évfolyam, 124-149. szám)

1998-06-03 / 126. szám, szerda

AUTOBORZE A (tartalomból I. OLDAL • Daewoo Lanos: vegyes benyomások II. OLDAL • Utazás előtti „hétparancsolat" III: OLDAL • BMW Cl- az autóroller IV. OLDAL • Új típusú katalizátorok Értesítjük Dunaszerdahely lakosságát, hogy 1998. júniusában folyamatos rágcsálómentesítést végzünk a város területén. Kérjük Önöket, tegyék lehetővé, hogy munkatársaink bejussanak a lakóházakba, intézményekbe. A rágcsálómentesítéssel kapcsolatosan felmerülő kérdésekre, észrevételeikre szívesen válaszolunk a következő telefonszámon: 0709/527 873 VK-542/B Szerda, 1998. június 3. Ára 7 korona • 51. évfolyam, 126. szám VELEMENY Bevándorlók Magyarországra A kérelmezők 80 százaléka romániai és kárpátaljai magyar. A magyar nemzetiségűek csoportjában a szlovákiai magyarok aránya egy százalék körüli. A román és kárpátaljai kérelmezők között igen magas a nyugdíjasok aránya. Ennek az az oka, hogy részükre - viszonosság alapján - a magyar állam rendes öregségi nyugdíjat állapít meg. 2. oldal POLITIKA Beszélgetés Cséfalvay Zsolttal Amikor a beteg rájön, hogy többet nem kell erőlködnie, hanem egyszerűen rámutat a jelképre, s környezete megérti, kedvet kap a tanuláshoz. Egy 32 éves, súlyos agysérült, enyhén értelmi fogyatékos, béna férfit az édesanyján kívül senki sem értett. Háromhónapos tanulás után már 110 jelkép segítségével kommunikál. 5. oldal „Jelképekből álló nyelvrendszert tanítunk." IDŐJÁRÁS mB Derült vagy csak gyengén felhős idő, a nap folyamán helyenként beborulhat. Meleg lesz az idő, 24-28 fokos csúcshőmérsékletre számíthatunk. 3. oldal Június 12-én! Iskoláink veszélyben Búcs és Bátorkeszi polgárai példamutatóan kiállnak igazságuk mellett. Ha egyetért velük és az oktatási törvény módosítása ellen tiltakozókkal, ott a helye a tiltakozó nagygyűlésen, amely egyazon időpontban, 1998. június 12-én 18.00 órakor lesz Galántán és Szepsiben. Védjük meg magyar iskoláinkat! Köbölkúton ma nem mennek iskolába Két igazgatót megint leváltottak Nagymegyer, Diósförgepatony, Köbölkút. Tegnapelőtt ismét leváltottak két igazgatót a magyar iskolák éléről. A hírt az érintettek nem erősítették meg, mert amikor az információt kaptuk, már senkit nem találtunk az iskolákban. Sikerült azonban elérnünk az SZMPSZ titkárát. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK Fodor Attila tudott a nagymegyeri magyar alapiskola igazgatójának leváltásáról: Raffay Mária igazgatónővel két hete közölték a járási hivatalban, hogy június elsejei hatállyal leváltják tisztségéből. Hivatalos indokként a nyugdíjaztatást nevezték meg, a leváltott igazgatónő ugyanis már nyugdíjasként töltötte be tisztségét. Fodor Attila úgy véli, a leváltás hátterében - a többi esethez hasonlóan - politikai ok áll, csak éppen a hivatalos szerveknek kapóra jött az, hogy az igazgató már túllépte a nyugdíjkorhatárt. Értesülései szerint Nagy Ernő, az újonnan kinevezett igazgató ellen a tantestületnek nincs kifogása, mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a hatalom nem kérdezte meg a testületet, kit akar az iskola élére. Dolník Erzsébet megbízható információkra hivatkozva mindkét leváltást megerősítette. Az Együttélés oktatási szakértőjének tájékoztatáA nyugdíjkorhatár csak ürügy volt a hatalom számára. sa szerint a diósförgepatonyi alapiskola igazgatónőjének, Lelkes Hajnalkának a leváltására szintén a nyugdíjaztatás ürügyén került sor, holott neki csak októberben kellene nyugdíjba vonulnia. Az új igazgató Nagy Rudolf lett. Dolník Erzsébet hangsúlyozta, mindkét leváltott igazgató progresszív személyiség: Raffay Mária jogalanyiságot szerzett a nagymegyeri iskolának, Lelkes Hajnalka pedig rendszeresen kivette részét a nyári egyetem szervezéséből. Az újonnan kinevezett igazgatók, Dolník Erzsébet információi szerint, korábban már betöltötték az igazgatói vagy igazgatóhelyettesi tisztséget. Az Együttélés szakértője úgy látja, a hatalom igyekszik elfojtani a progresszivitást. A leváltás indoka nem megalapozott, hisz nem kell feltétlenül nyugdíjaztatni azokat, aldk elérik a nyugdíjkorhatárt, ha egyébként hatékonyan végzik munkájukat. Mielőtt az újabb igazgatóleváltásokról tudomást szereztünk volna, arról értesültünk, hogy Köbölkút is egyetért a búcsiak és a bátorkesziek tiltakozásával az A szülők péntekre hirdették meg a polgári engedetlenséget. iskolaigazgatók leváltása és az oktatási törvény tervezett módosítása ellen. Mint Kovács Ferenc polgármester lapunkkal közölte, a szülők úgy döntöttek, szolidaritásuk jeléül ma nem engedik iskolába gyermekeiket. így Köbölkúton a mai napon 270 tanuló helye marad üresen az osztályokban. A petíciós bizottság egyik búcsi tagja csalódottan nyilatkozott arról, hogy úgy tűnik, a szolidaritásnak is vannak határai, amelyek azonosak a Komáromi járáséival: „Mintha az, ami ebben a két iskolában történik, más régiók iskoláit, az ottani szülőket, pedagógusokat nem is érintené" mondta. Takács Klára, az SZMPSZ vezetőségének tagja közölte: péntekre, június 5-ére valóban csak a Komáromijárásban hirdették meg a szülők a polgári engededenséget, de biztos forrásból tudja, hogy más járásokban is lesznek települések, ahol a szülők szolidaritásuk jeléül nem engedik gyermekeiket iskolába, (-sik, -vk-) Van, aki elolvassa Hudec tábláját, van, aki lehajtott fejjel továbbsiet. (Somogyi Tibor felvétele) Az 1873-as kolerajárvány után telepítettek szlovák árvákat az Alföldre Sosem volt tízezrek... HOLOP ZSOLT Pozsony. Ivan Hudec kulturális miniszter a gyermeknapon kétnyelvű (szlovák-angol) emléktáblát helyezett el a Bibiana pozsonyi játszóház falán. A tábla „szlovák gyermekek tízezreinek" állít emléket, akiket a századvégen erőszakkal hurcoltak magyar lakta vidékre s elmagyarosították őket. „A nemzetek rabigájának számító történelmi Magyarország olykor a gyermekeknek sem kegyelmezett" - mondta a miniszter az emléktáblánál. Szarka László történész lapunknak elmondta: az 1873-as felvidéki koleralázadás után valóban sor került szlovák gyerekek áttelepítésére, de tömeges méretekről nem lehet beszélni. Az ötlet eredetileg segítő szándékú volt a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület részéről, a járvány után árván, félárván maradt gyerekeket helyeztek át az Alföldre, tehetős nevelőszülőkhöz. 1874-ben 400-at, jórészt nagy körültekintéssel, legfeljebb néhány esetben lépték túl az emberiesség határait, amikor félárva gyerek esetében az élve maradt szülő tiltakozott, ám a gyámhatóság mégis úgy látta jónak, ha a gyereket áthelyezi. 1887-ben ugyancsak félárva, árva, menhelyi szlovák gyerekeket telepítettek át. „Ekkor a FEMKE részéről már valóban megjelent a gondolat, hogy magyar szülőknél a gyerekek elmagyarosodnak, kapott egy bizarr felhangot az akció" - mondja a történész. 1888-ban mintegy 186, 1892-ben további 174 gyermeket vittek le az Alföldre, köztük csavargó utcagyerekeket, cigánygyerekeket és elvétve magyar gyerekeket is. A négy akció során összességében mintegy 900-at. A korabeli mértéktartó magyar sajtó sem nézte ezt jó szemmel, s már a FEMKE 1893as jelentésében is szerepel, hogy a telepítés gyakorlati célja elhibázott, hiszen ha azt követné, hogy a szlovákság számát mesterségesen apassza, a magyarságét növelje, ezt olyan arányokban kellene foganatosítani, ami lehetetlen. ŕ TAJEKOZTA TAS A TIPPELŐKNEK VARHA TO NYEREMENYEK AZ ALABB! JA TEKOKBAN: 23. HÉT^ 'HUE TŐSÉG Szarka László szerint az áthelyezés már akkor propagandaháború tárgyává vált a szlovák sajtóbán, 1892-ben Prágában született egy röpirat, mely eltúlozta az akció méreteit, s elhallgatta eredetileg humánus célját. Maga a FEMKE is kritikusan átértékelte ezt a tevékenységet, Karol Petráš, a trencséni árvaszék elnöke pedig szintén röpiratban vette védelmébe az áttelepítéseket. „Az egész dolog azt mutatja, hová torzul az állami apparátus, ha célja az asszimiláció. Súlyos hibáról kell szólnunk, de nem ezrekről, tízezrekről. Egy eredetileg jószándékú akció félresiklott. Mindez a magyar történetírásban a megfelelő helyre került. Az emléktáblát provokációnak, s a történelemmel való visszaélésnek tartom. Úgy nem lehet jószomszédi kapcsolatokat ápolni, ha minden nemzet történetében előforduló tévedésekre akarunk építeni. Ily módon uszítani, főleg egy kulturális miniszter részéről, teljesen elfogadhatatlan" - nyilatkozta lapunknak Szarka László. Bűncselekmény? Feljelentés Mohi miatt Pozsony. Ľubica Trubíniová, a Greenpeace szlovákiai vezetője bűncselekmény előkészítésének alapos gyanúja miatt feljelentést tett Tibor Mikuš, az elektromos művek vezérigazgatója és Miroslav Lipár, az atomfelügyeleti hivatal elnöke ellen. Egyben felszólította az államügyészséget, akadályozza meg őket szándékuk végrehajtásában. Trubíniová bűncselekménynek tartja az atomerőmű egyes számú reaktorának beindításáratettelőkészületeket. (ú)