Új Szó, 1998. június (51. évfolyam, 124-149. szám)

1998-06-23 / 143. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1998. JÚNIUS 23. PANORÁMA - HIRDETÉS Halott lepke száll tova. Dettre Gábor rendező a halálról forgat négyórás dokumentumfilmet A lélek kristálycsiszolata Rendhagyó dokumentu­ma, A színésznő és a halál után most készülő munká­jában is az emberi élet utolsó periódusáról be­szélget Dettre Gábor film­rendező. Halott lepke száll tova című alkotásában egy hetvenhét éves budapesti műfordító búcsúzik az élettől. SZABÓ G. LÁSZLÓ Gáti Kati, a színésznő és rákos édesanyja lenyűgöző kapcsola­tának több órás filmje után Dettre Gábor sokáig nem forga­tott. Jó ideig azért nem, mert semmit sem tartott igazán lé­nyegesnek, később pedig játék­filmet próbált összehozni hol több, hol kevesebb sikerrel. És akkor jött az ötlet, hogy A szí­nésznő és a halálban elkezdett témát folytassa. Miért foglalkoztatja ennyire a kérdés? Tulajdonképpen nem is válaszo­kat remélve készítem ezeket a filmeket, hanem mert a halál pszichológiája érdekel. Még pontosabban a haldoklás folya­mata. Először Polcz Aleine-t kér­tem meg, hogy vigyen el egy hal­doklóhoz, de nem tudott segíte­ni. Aztán megismerkedtem egy orvosnővel a Hospice-ban, aki­vel azóta együtt élek, és őt kér­tem meg, hogy mutasson be egy halálos betegnek. így találkoz­tam azzal az öregúrral, aki nem­csak hajlandó volt megosztani velem az utolsó heteit, hanem tőlem függetlenül benne is fel­merült ennek az igénye. Remek műfordító volt az úr, öt nyelven beszélt, Neruda és Márquez mű­veiből is nemegyet ő juttatott el a magyar olvasókhoz. Mint köl­tő, sikertelen volt, s talán éppen ebből adódott az az igénye, hogy megossza a haldoklással kapcsolatos gondolatait. Más kérdés, hogy amikor aztán el­kezdtük forgatni a filmet, tulaj­donképpen csak az emlékeiről beszélgettünk és arról, hogy mi­re lesz szüksége. A halálról egyáltalán nem? A folyamatot mutatjuk be, az életnek azt a szakaszát, amely­ből egyértelműen kitűnik, mi az, ami fontos és mi az, ami egyálta­lán nem. Ilyen értelemben nin­csenek revelatív erejű titkok a filmben. Egyszerűen bemuta­tunk egy periódust, amelyben lé­lektanilag minden lecsöndese­dik és kikristályosodik. Borzasz­tóan megviselt mindannyiunkat, Dettre Gábor és Gáti Kati az egész stábot, ahogy ez a rákos öregúr napról napra rosszabbul lett, és fokozatosan átadta ma­gát a megmásíthatatlannak. Két hónap történését vettük filmsza­lagra, a lélek hullámzását a hal­doklás szakaszában. Azt a hul­lámzást, amelyben az elfogadás, a beletörődés ugyanúgy ott van, mint az elutasítás, a düh és a gyűlölet. Hogy az ember, élete legvégén teljesen letisztult mó­don gondol vissza mindarra, amit megtett és amit nem, amit megbánt és amire büszke. S ami nagyon érdekes: bár pontosan tudta, hogy meg fog halni, egy kicsit még ámította magát, mint­ha abban reménykedett volna, illetve azt a látszatot keltette, hogy bízik a felgyógyulásában. Miközben a kórházat is azért hagyta el, hogy otthon, a felesé­ge mellett érje őt a vég. Ahogy ő mondta: beszüntetett mindenfé­le kínzást, vagyis gyógykezelést, noha érezte, hogy napról napra közelebb kerül a halálhoz. És én éppen ezt az állapotot akartam végigélni valakivel. Kíváncsi vol­tam, hogyan reagálok bizonyos dolgokra. Tanulni akart, hogy később majd ne féljen. Igen, ez is döbbenetes. Hogy az ember e téren is „előtanulmá­nyokat" folytat. Megtanulja pél­dául, hogy ez nem is olyan ijesz­tő folyamat. Ez talán a legfonto­sabb felismerés. Hogy minden testi tünetével, a lepusztulás legapróbb és legnagyobb jelei­(Oláh Csaba felvétele) vei ez is olyan emberi. Annyira része az életünknek, és mindan­nak, amiért teremtve lettünk, hogy emögött is a leki letisztu­lást látom. Bizonyára ez sem lesz rövi­debb film, mint A színésznő és a halál. Tízórás anyagunk van, ezt vág­juk majd négyórányira. Sok mindent szeretnék elmondani benne. Legelőször is azt, hogy nem kell megrettennünk sem a fizikai elváltozásoktól, sem a lé­lektani vonatkozásoktól. És meg akartam mutatni azt is, hogy mi­lyen kiábrándítóan élünk. Hogy alapvető dolgokra nem figye­lünk. Hogy csak egy nagyon szűk réteg látja tisztán: honnan jöttünk és hová megyünk. Forgatott és forgat más témá­jú filmeket is. Az 1848-as sza­badságharc 150. évfordulója alkalmából például a jobbágy­felszabadításról. Először nem érdekelt a téma, az­tán mégis elvállaltam, mert hagy­tak szabadon gondolkozni. A Me­zőgazdasági Minisztériumban már vetítik is reggeltől estig, és nemsokára a Duna Televízió is bemutalja. Izgalmas kor, nemes eszmékkel teli. Önként és ön­zetetlenül lemondanak a vezető rétegek egy csomó kiváltságról. Ma ez egyszerűen elképzelhetet­len. Wesselényi és Batthyány rá­jött, hogy a magyarság kultúrája nem fogja túlélni e nehéz idősza­kot, ha nem erősödik, nem válik egységessé a nemzet. Ha nem szűnik meg az alacsonyabb nép­osztályok és az uralkodó rétegek egymás elleni kijátszhatósága, ami teljesen aláássa a nemzeti öntudatot. Tizenhat színész ját­szik a filmben, köztük, pár héttel később bekövetkezett halálát megelőzően Juhász Jácint, aki a forgatás heteiben már súlyos rák­beteg volt. Egy gyönyörű kislány kutat apja levél- és könyvtárában - ezeket a képsorokat a Festetics kastélyban vettük fel -, mert sze­retné megérteni a kort, amelyben él. Ez a film kerettörténete. Varga Imréről, a neves szob­rászművészről ugyancsak rendhagyó dokumentumot forgat. Én tisztelem és szeretem Varga Imrét. Sokak szerint a kommu­nizmus „udvari" szobrásza volt, mások a nagy tehetségű, szaba­don gondolkodó művészt látják benne. Ami számomra is külön érdekesség: ő, az egykori piaris­ta diák, hogyan kerül oda a Bernáth Aurél által festett kom­munista tabló bal alsó sarkába, Kádárral sakkozva. Korábbi terve, a Romazsaru, amelyet Kertész Ákos A gyűlö­let ára című regénye alapján forgatna, él még? Harmincmillió forintott gyűjtöt­tem a filmre, de ez csak a fele a költségeknek. Mivel a könyv né­metül is megjelent, német koproducerrel tárgyalunk, akit ugyan érdekel a téma, pénzt egyelőre nem adott. Egy cigány­rendőr a játékfilm hőse, akit gazdag polgári miliőben élő ügyvéd fogadott örökbe és ne­velt fel. Ő maga is jogot végzett, de beállt rendőrnek, hogy tenni tudjon valamit azért, alrik ha­sonló sorból indulnak. Ez a vá­lasztás később olyan helyzetbe állítja, hogy naponta szembesül saját identitásbeli zavaraival. Krimi lesz a film, mert egy gyil­kosság felderítésével bízzák meg a férfit, én mégsem a nyo­mozásra akarok koncentrálni, hanem arra, hogy a lélektani vo­natkozások kerüljenek előtérbe. A zsaru felesége egy amerikai származású magyar nő lesz, akit Gáti Kati alakít majd a filmben. Aki november óta Hollywood­ban él. Mit tud róla, hogy megy a sora? Eddig három filmben kapott szerepet, a negyedikkel pedig, amelyet Dosztojevszkij Bűn és bűnhődése alapján készítenek, júliusban Budapestre jön. A film jelentős részét ugyanis Magya­rországon forgatják. Újra szavazhatnak kedvenceikre a rajongók Hogyan rabolták ki a Vajdasági Bankot? Szlovák csalogányok Dombosi mítoszkörök ÚJ SZÓ-TUDÓSjTÁS Pozsony. Csehszlovákia kettévá­lása megfosztotta a közvéleményt attól, hogy olvasói közvélemény­kutatás révén kifejezze a popzene iránti tetszését: voksoljon a ked­venceire. Szlovákia önállósodásá­val a kilencvenes évekre meg­szűnt az egykori Mladý svét által évekig életben tartott Aranycsalo­gány, amely a közönség szavaza­tai alapján mérte fel a könnyűze­nei előadók népszerűségét. Cse­hországban néhány éve Cseh csa­logány címmel újraélesztették a megszakadt tradíciót. Szlovákiá­ban a Forza ügynökség határozta el, hogy a hagyományt folytatni szeretné, s meghirdette a Csalo­gány '98-at, amely októberben zajlik. Alapszabálya értelmében a Nový časban, a Markíza hetilap­ban, illetve a Maxisuperban közzé tett lista alapján lehet szavazni. A jegyzék 50 énekes, 50 énekesnő és 50 zenekar nevét tartalmazza. Ők a csalogányjelöltek, akiknek a következő feltételek közül leg­alább egyet teljesíteniük kell: szlovák állampolgárság, szlovák nemzetiség, vagy szlovákiai állan­dó lakhely. A nézők tetszését, az előadók népszerűségét felmérő verseny eredményeinek kihirde­tése nagyszabású gálaeseten zaj­lik majd - a Markíza élőben köz­vetíti - december 12-én. A dátum egybeesik a Cseh csalogány díjki­osztó ünnepségével. Persze, nem azért tűzték egy időpontra a két eseményt, hogy a tévénéző az egyikről feltétlenül lemaradjon, el­lenkezőleg. A Markíza kettős kap­csolással tudósít a cseh és a szlovák estről, és a döntő pillanatokban képernyőmegosztással kapcsolná össze a két helyszínt. A drjkiosztó­ról ma még csak annyit árultak el, hogy egyik házigazdája Müan Lasica lesz. A rajongók hatvanezer koronához juttaják azt a kedven­cüket, aki az első helyen végez a népszerűségi listán. (T. B.) POLGÁR ANIKÓ Dombosi történetek címmel je­lent meg nemrég három (illetve két) vajdasági szerző közös no­velláskötete. A szerzők száma azért bizonytalan, mivel a címla­pon szereplő három név (Aaron Blumm, Szerbhorváth György, Mirnics Gyula) közül kettő (A. Blumm és Szerbhorváth Gy.) va­lószínűleg ugyanazt az egy sze­mélytjelöli. írásaik stílusa és té­mája rendkívül hasonló, s Blumm egy-egy novellájára gyakran utal Szerbhorváth vala­melyik írása. Témák és szereplők tekintetében Mirnics Gyula is ugyanabból a „mítoszkörből" merít. Ezeknek a mítoszparódi­áknak a színhelye Dombos, ál­landó szereplői Józsi bácsi, Bu­terer Peti, Slemer, Przsnyákovics stb., de néhány vajdasági magyar író a saját nevén is szerepel, pl. a Ki ölte meg a Józsi bácsit? c. drá­marészletben a „nézők" között ott van maga a szerző, s barátai­val néhány percre be is lép a je­lenbe, majd csodálkozva tapasz­talja, hogy éppen az ő drámáját adják elő, s megkérdezi a többie­ket, olvasták-e már. Ekkor a drá­ma szereplői közül Buterer Peti szól, hogy „akkor ne mondják el a végit, mert vannak, akik még nem olvasták". A főbb történések a Galaxi klub­ban játszódnak, itt eleveníti fel a főhős és barátai a mai dombosi mítoszokat, melyek között a leg­nagyobb esemény a vajdasági bankrablás. Mirnics Gyula írásai között külön csoportot alkotnak a nagyapjáról szóló történetek, melyeket mintha egy másik dombosi mítoszkörből merített volna. Blumm és Szerbhorváth novelláinak sajátos hangulatát az élőbeszéd lehető legponto­sabb imitációja adja meg. Mir­nics stílusa egy fokkal komo­lyabb és emelkedettebb. (Dombosi történetek, Symposion) SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Aida (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Váratlanul (19) KIS SZÍPAD: Elveszett levél (19) BORODÁČ SZÍNHÁZ - KASSA: Figaro házassága (19) KOMÁ­ROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Fekete gyémántok (9.30,14) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Mr. Magoo (am.) 15.15,17,19 Serifek (am.) 20.45 OBZOR: Állj, vagy magamat lövöm le! (cseh) 15.30,18, 20.30 MLADOSŤ: Serifek (am.) 15.15, 17.30 Hullámtörő 20 CHARLIE CENTRUM: Serifek (am.) 18.30, 20.30 Blues Brothers 2000 (am.) 17.30 Tűz van, babám! (cseh) 20.15 Ró­zsaszín életem (fr.-belg.-svájci) 20 A vasálarcos (am.) 17.45 A férfi, aki túl keveset tudott (am.) 19.15 Vad vágyak (am.) 17.15,21 KASS A DRUŽBA: Vad vágyak (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Mr. Magoo (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Ének a menyasz­szonynak (am.) 15.45,. 18, 20.15 ÚSMEV: Szép remények (am.) 16,18., 20 IMPULZ: Valentino (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI A KOMÁROM - TATRA: A bunyós (ír.) 18,20 LÉVA - JUNIOR: Titanic (am.) 17 AMFITEATRUM: Játszma (am.) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Boldogító nem (am.) 16.30, 19 ZSELIZ - SZPUTNYIK: Palmetto (am.) 20 GALÁNTA: Alul semmi (am.) 21.45 GÚTA - VMK: Amistad 19.30 Miként állítsuk fel a fontossági sorrendet Tízperces etűd ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az idén első ízben szervezett a Jókai Napok után színész- és rendezőképző tanfolyamot a Pódium Színházi Társaság. A tanfolyam céljáról Kiss Péntek József, a társaság vezetője el­mondta: „Úgy gondolom, hogy az amatőr színjátszásban u­gyanúgy szükség van szakmai alapismeretekre, mint a hivatá­sos színjátszásban.Ennek a mű­fajnak is megvannak a törvény­szerűségei, és ha nem ismerjük ezeket, nem tudunk színvona­las előadásokat létrehozni. Na­gyon nagy szükség van tehát ilyen tanfolyamokra, hogy kine­velje azt a nemzedéket, amelyik új lendületet ad az amtőr szín­játszásnak. Azért is fontos, mert amatőr színjátszásunkat az egy helyben topogás jellemzi, s mert kevés amatőr együttesünk van. Az idei fesztivál is arról győzött meg bennünket, hogy ez a rendezvénysorozat nem működhet tovább eddigi formá­jában. Úgy tervezzük, ezentúl csak azok az amatőr színészek, rendezők maradhatnak itt több napig, akik részt vesznek a tanfolyamon. A többiek az elő­adásuk után hazamehetnek. Le­het, hogy ez keményen hangzik, de ilyen anyagi körülmények között napokon át vendégül lát­ni több tucatnyi embert - akik közül legtöbben, miután haza­mentek, elfelejtik az egészet -, túl nagy luxus. Bízom benne, hogy ezzel az újítással előbbre visszük az ügyet." A tanfolyam két vezetője Tóth Miklós és Czajlík József volt. Tóth Miklós tavaly fejezte be a budapesti színművészeti főisko­la színházrendezői szakát, Czaj­lík József a pozsonyi színművé­szeti főiskola rendezői szaká­nak hallgatója. Tóth Miklós a záróelőadás után elmondta, na­gyon tehetséges és lelkes fiata­lok jöttek össze, akiken érző­dött a „színházfanatizmus". Ko­molyan vették, amit csináltak, nem lazsálták el a gyakorlato­kat, és úgy tűnik, megértettek valamit a színházi gondolko­dásmódból. A résztvevők na­gyon élvezték az egészet, mint elmondták: „Jobb volt a várt­nál. Néhány dolgot másként lá­tunk, mint korábban. Megta­nultuk, miként állítsuk fel a fon­tossági sorrendet, hogyan érde­mesebb játszani; illusztráljuk-e az egészet, vagy belsőnket mu­tassuk meg. Azt is megtapasz­taltuk, mennyi munkával jár akár egy kis előadás is. Sokat köszönhetünk Fort Krisztiná­nak, aki a beszédtechnikai gya­korlatokat végezte velünk. A vé­gére összerázódott a társaság, mindenki tudta, mi a feladata." Ha a záróelőadást röviden kel­lene jellemeznem, azt monda­nám, jó volt, ha hosszabban: na­gyon jó volt. Az alig tízperces etűdbe mindannyian beleszőt­ték álmaikat, életüket, és az egészet egy budapesti alul­járóban „szinkronizálták" a fia­talok. Akik maguk írták, drama­tizálták és játszották a darabot. Aki pedig szeretne belekóstolni abba, mit is nyújt egy-egy ilyen tanfolyam, annak nem kell so­káig várnia. Július 13-tól 17-ig Gútán Szabó Csilla szervezésé­ben lesz egy újabb rendező-, il­letve színészképző tábor. Az ér­deklődők a Pódium Színházi Társaságnál jelentkezhetnek a 0819/ 713547-es telefonszá­mon. (k. m.) A szerző felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents