Új Szó, 1998. június (51. évfolyam, 124-149. szám)

1998-06-20 / 141. szám, szombat

CL POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JÚNIUS 20. Annan az adósságbehajtó New York. Kofi Annan ENSZ-főtitkár ismét arra kérte az amerikai kormányzatot, mielőbb fizesse be másfél milliárd dolláros tagdíjhátralékát a világszervezet kasszájába. Annan ezt az amerikai ENSZ-nagyköveti poszttól búcsúzó Bili Richardsoo,előtt jelentette ki. Richardson energiaügyi miniszter lesz, helyét Richard Holbrooke, a boszniai polgárháborút lezáró daytoni békeszerződés értelmi szerzője foglalja el. Annan kifejtette, hogy az Egyesült Államok csak úgy tud vezető szerepet játszani a világszervezet munkájában, ha nem tartozik neki. (MTI) A pápa Ausztriában Róma. n. János Pál pápa tegnap Ausztriába érkezett. Az olasz sajtó szerint a mostam az egyházfő egyik legnehezebb útja: a 6 milliós osztrák katolikus közösség mély válságban van, csökken a hívők és a papok száma, s már senki sem vitatja, igaz a vád, hogy Hans Hermann Groer bíboros szexuálisan zaklatta paptársait és növendékeit. 1985-ben éppen II. János Pál küldte nyugdíjba a máig rendkívüli tiszteletnek örvendő König bíborost, s helyére Groert nevezte ki, akivel szemben már akkor elhangzott a szexuális zaklatás vádja, de erről a pápa nem tudott, vagy nem akart.hallani. (MTI) A pápa látogatásának idejére Groer bíborost Németországba „száműzték". (Archív-felvétel) Iraki olaj Ankarának Washington. A The New York Times szerint Irak évek óta ad el olajat illegálisan Törökországnak, de Washington szemet huny az ENSZ-szankciók megsértése fölött. A hír szerint több száz kamion ingázik a két ország között, olyan útvonalakon, amelyeket az amerikai légierő ellenőriz. Egy név nélkül nyilatkozó török szakértő szerint az Irakból érkező napi 50-60 ezer hordónyi kőolaj a török olajpiac 25 százalékát teszi ki, és komoly konkurenciátjelent a nemzetközi olajtársaságoknak. (MTI) Mécs Imre vagy Magyar Bálint Budapest. Várhatóan két jelölt, Magyar Bálint és Mécs Imre indul a pártelnöki posztéit az SZDSZ mai tisztújító küldöttgyűlésén. A korábban jelöltként számon tartott Wékler Ferenc nem vállalja a jelölést. Wekler cáfolta, hogy ez összefüggésben lenne azzal, hogy pártja delegálása alapján az Országgyűlés alelnökévé választották. (MTI) Elnéptelenedik a diplomaták minszki villanegyede Hazatérnek a követek Belgrád, Washington, Moszkva. Amerika önmérsékletre intette csütörtökön a Koszovói Felszabadító Hadsereget, Belgrádban ismét katonaszülők tüntettek gyerekeik „viszszaadásáért". MTI-HÍR A szülők petíciót adtak át a parlamentnek, és a Koszovóban szolgálatot teljesítő sorkatonaság visszarendelését követelik. Sokan közülük hetek óta semmit sem tudnak fiaikról. Washington felszólította az illegális fegyveres szervezetet: ne indítson újabb támadást a szerb fegyveres erők ellen, mert ürügyet ad a jugoszláv hatóságoknak, hogy még erőszakosabban lépjenek fel a tartomány polgári lakosságával szemben. Az Egyesült Államokat az is nyugtalanítja, hogy radikális muzulmán elemek beleárthatják magukat a koszovói viszályba a mohamedán albánok oldalán. Washington továbbra is ellenzi Koszovó függetlenségét, de támogatja a terület széles körű autonómiáját. Az intelmek ellenére az az álláspontja, hogy Belgrádnak teljesítenie kell azokat az ajánlásokat, amelyeket a délszláv ügyekben közvetítő hathatalmi összekötő csoport tett a koszovói válság megoldása végett. Milosevics és Borisz Jelcin orosz elnök keddi találkozója óta a szerb különleges egységek tevékenysége visszafogottabbá vált Koszovóban. Ibrahim Rugova koszovói albán vezető először ismerte el, hogy Washington továbbra is ellenzi Koszovó függetlenségét... létezik a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UKC) nevű albán fegyveres szakadár mozgalom. Rugova szerint a hadsereget politikai ellenőrzés alá kell vonni, hiszen a nemzetközi normákat mindenkinek tiszteletben kell tartania. Az albán vezető azt is elmondta: az UCK a koszovói helyzet alakulásáéit is felelősséggel tartozik. Leonyid Ivasov orosz vezérezredes szerint új hidegháborút Jobb ma egy hodzsatoleszlám GÖRFÖL ZSUZSA Nem csütörtökön kezdett el csepegni az immár 19 éve befagyasztott amerikai-iráni kapcsolatok jégfala. Ugyanakkor tény: Madeleine Albright amerikai külügyminiszter javaslata, hogy új alapokra kellene helyezni a kapcsolatokat, a legnagyobb horderejű gesztus, amelyet Washington tett az 52 amerikai diplomata túszul ejtése óta. Az első cseppecske az a június 3-án kiadott amerikai külügyi nyilatkozat volt, amely éles hangon elítélte a teheráni kormány ellen harcoló, iraki bázisokkal rendelkező Mudzsaheddin Khalk mozgalom előző napi bombamerényletét. A nyilatkozat leszögezte: az Egyesült Államok mostantól a nemzetközi terrorista szervezetek között tartja nyilván a szervezetet - és egyúttal kifejezésre juttatta együttérzését az áldozatok hozzátartozóival. Washington az elmúlt egy év iráni történései alapján nyilván úgy ítélte meg, egy ilyen lépés nem árthat, meg aztán jobb ma egy hodzsatoleszlám, mint holnap egy új ajatollah. Mohammed Hatami egy éve lett irán elnöke. Az iszlám papja ő is, a vallási hierarchia közepén elhelyezkedő, megtisztelő hodzsatoleszlám cím viselője, de iráni viszonyok között igazi világi embernek számít. A mérsékelt politikusok közül választotta ki kormánya tagjait is, s nyomban megtette az első lépéseket a civil társadalom megerősítése, a vallási helyett a jogállam megteremtése felé. Kemény ez a harc, mivel több állami intézmény és hatalmi központ a konzervatív klérus kezében van. Az államfő legnagyobb ellenfele a parlament, amelynek elnöke az az Ali Akbar Natek-Nuri, aki éppen Hatamitól szenvedett vereséget az elnökválasztáson. És nem felejt. Az államfő elleni támadásait pedig mindig szívesen támogatja Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője, no meg Mohammed Jazdi ajatollah, az ország legfőbb bírája. Jazdi legutóbbi nagy húzása az a per, amelyet Teherán főpolgármesterének, az államfő legkövetkezetesebb támogatójának nyakába akasztott, s amelynek legfőbb jellemzője a vádak és bizonyítéMTI-HIR Minszk. Az Európai Unió tagállamai tegnap úgy döntöttek, hogy hazarendelik nagyköveteiket Fehéroroszországból, miután tovább éleződött a Minszk melletti villakolónia körüli vita. Az európai nagykövetek a brit képviseleten egyeztek meg a közös válaszlépésben. Amerikai kollégájuk, aki szintén jelen volt a megbeszélésen, jelezte, hogy Washington még nem döntött, hazahívja-e őt is. A diplomaták Alekszandr Lukasenko elnökkel osztoznak a fenyveserdei kolónia rezidenciáin. A hatóságok két napja engedélyezték nekik, hogy rezidenciáikban maradhassanak, bár előzőleg ultimátumszerűén kiköltözésre szólították föl őket, közműfelújításra hivatkozva. A brit hírszolgálati iroda jelentette, hogy a rendőrség az épületegyüttestől egy kilométernyire ellenőrző pontot állított föl, és csak különleges igazolvánnyal enged át rajta. Több nyugati nagykövet, köztük a német, az olasz, a görög és az amerikai egyórás hasztalan várakozás után kénytelen volt visszamenni a városba. Vízibicikli. Az Egyesült Államok lowa államának Des Moines városában árvizet okozott a több napja tartó kiadós esőzés, így festenek a város utcái (ČTK/AP-felvétel) Amerika önmérsékletre inti a koszovói albán fegyvereseket Belgrád alibiről beszél Parlamenti bizottság az orosz elnök leváltására Jelcin saját indulásáról idézne elő Európában, ha a NATO a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül katonai akcióba kezdene Koszovóban. Azt is kijelentette, Moszkva nem nézné közömbösen ezt a fejleményt. Szerinte még ezernyi lehetőség van a koszovói válság békés megoldására, a katonai csak az ezeregyedik lenne. Szavai szerint aligha tér vissza egyhamar brüsszeli állomáshelyére Viktor Zavarzin, a NATO-központból június 16-án hazahívott orosz katonai főképviselő. Zivadin Jovanovics Jugoszláv külügyminiszter szerint alibit keres a NATO azzal, hogy a koszovói konfliktus kiterjedéséről beszél. Műholdas felvételei alapján a szövetség is tudja, hogy a kiterjedés veszélye „nem komoly". Jovanovics azzal vádolja a nemzetközi közösséget, hogy a Jugoszlávia elleni szankciókkal közvetlen támogatást nyújt a koszovói albán szeparatistáknak, s Belgrádot bünteti belügye miatt. Szerinte nincs értelme nemzetközi közvetítésnek a válságban. Jugoszlávia meg tudja védeni területének egységét, és ügyel a kisebbségek jogainak tiszteletben tartására. HÍRHÁTTÉR kok fordított aránya. Ami nem jelenti azt, hogy a polgármestert nem fenyegeti komoly börtönbüntetés vagy korbácsolás, mint több munkatársát, akik - állításuk szerint - csak kényszer hatására tettek vallomást. A kormány készített erről egy hivatalos jelentést, de a bíró-ajatollah azt nem volt hajlandó csatolni a per aktáihoz, pedig a vádpontok többsége éppen ezekre a vallomásokra épül. Ilyen körülmények között érthető, hogy Teherán nem fogadta kitörő örömmel az amerikai békülékeny gesztust, s az éppen Madridban tartózkodó iráni külügyminiszter nyomban sorolta a feltételeket, mindenekelőtt az olajipart sújtó embargó feloldását. Kétségtelen, Hatami elnöknek, aki már maga is pedzegette, hogy bizonyos feltételek mellett elképzelhető lenne a kapcsolatok rendezése, nagyon óvatosan kell eljárnia. Khomeini ajatollah, akinek szelleme még mindig a társadalomra nehezedik, a sátán országának nevezte Ámerikát. S az iszlám vezetők még mindig ehhez tartják magukat. MTI-HIR Moszkva. Az orosz államfő nem indul a 2000-ben esedékes elnökválasztáson, „mivel ezt kizárja az alkotmány". Ezt maga Borisz Jelcin jelentette ki. Az orosz elnök az elmúlt hónapokban - önmagának is többször ellentmondva - foglalt állást arról a kérdésről, hogy indul-e harmadszor is az elnökválasztásokon. Az orosz alkotmány szerint egy politikus legfeljebb két egymást követő időszakra választható meg államfőnek, de az 1993-as alaptörvény elfogadása idején Jelcin már elnök volt, így kérdéses, hogyan értelmezhető az első, csonka időszaka. Az orosz alkotmánybíróság várhatóan az ősszel hoz döntést e kérdésről. Közben az orosz alsóház, a Duma létrehozta azt a különbizottságot, amely a kommunisták kezdeményezésére megvizsgálja, Jelcin leváltható-e az ellene felhozott hazaárulás vádja miatt. A baloldal a Szovejunió felbomlásával, gazdasági káosz előidézésével és ezzel kapcsolatban népirtással, az orosz törvényhozás 1993-as szétlövetésével és a csecsen polgárháború kirobbantásával vádolja Jelcint. Nemzetközi konferencia a HIV-fertőzésről Kábítószer és AIDS ÚJ SZÓ-HÍR Častá. Három napon át a kábítószerélvezők között terjedő HIV-fertőzés megállításának lehetőségeit vitatták hazai és külföldi szakemberek. Bár Szlovákia a kevésbé fertőzött országok közé tartozik, jóval több figyelmet kell fordítani a megelőzésre, a diákok felvilágosítására, egészségtudatuk erősítésére. Emil Tomášik, a konferencia koordinátora elmondta, hogy Szlovákiában 1985 óta 90 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, (köztük 30 külföldit). A hazaiak közül tizenketten már meghaltak, tizennyolc esetben a fertőzés AIDS-betegséggé fejlődött. A narkósok közül eddig ketten ferztőződtek meg, ám egyáltalán nem biztos, hogy ez a kedvező arány tartós marad. Dr. Klaus Zapotocky a linzi egyetem professzora elmondta, Ausztriában a felvilágosítás évek óta az iskolákban zajlik, számos városban, községben telefonos tanácsadás folyik. Ennek ellenére 13 ezer fertőzöttet vettek nyilvántartásba, a gyógyítás költségeit egy ideig az egészségbiztosítók állják, majd az állam fedezi a nem kis kiadásokat. A módosabbak a kezelési költségek bizonyos hányadát maguk állják. A szlovákiai betegek évi 8-10 ezer dolláros kezelési költségeit az egészségbiztosítók térítik, (erf) Irán még mindig Khomeini szellemének foglya. (Archívum)