Új Szó, 1998. június (51. évfolyam, 124-149. szám)

1998-06-15 / 136. szám, hétfő

6 KULTÚRA - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1998. JÚNIUS 15. m-m A műfajok egyenjogúsága mindig érvényes szempont Nincs kicsi és nagy Gyermekfolklór fesztivál Érsekújvár. A szombati rendezvényen a nyolc szlovák gyermekegyüttes mellett négy magyar is bemutatkozott: az érsekújvári Napraforgó és Nyitnikék, valamint a párkányi Kis­bojtár és Tücsök. Vendégként fellépett a csehországi Znojmo Dyjavánek csoportja és a fonyódi Karikás. A fesztivált a helyi Ifjúsági Művelődési Alapítvány szervezte, (ú) SZIN HÁZ KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Csepp-mese (9, 11) BORO­DÁČ SZÍNHÁZ - KASSA: Táncest (18), ZÁBORSKÝ SZÍNHÁZ - EPERJES: My Fair Lady (10) MOZI POZSONY HVIEZDA: Mr. Magoo (am.) 16, 18 Serifek (am.) 20.30 OBZOR: Vad játékok (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Az élet sója (am.) 15.15,17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Serifek (am.) 18.30 Avasálarcos (am.) 17.45 A férfi, aki túl keveset tu­dott (am.) 19.15 Rivers of Babylon (cseh-szlov.) 21 Áldozatok (am.) 17, 21 Lea (német-cseh) 17.30 Blues Brothers 2000 (am.) 17.30 Markéta Lazarová (cseh) 20.15 Salo, avagy Szo­doma 120 napja (ol.) 20 POZSONY DRUŽBA: Mr. Magoo (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Serifek (am.) 15.30,17.45, 20 CAPITOL: Mr. Magoo (am.) 15.45,. 18, 20.15 ÚSMEV: Blues Brothers 2000 (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Valentino (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM -TATRA: Az esőcsináló (am.) 18, 20 ROZSNYÓ ­PANORÁMA: Albino Aligátor (am.) 16.30,19 GÚTA-VÁRO­SI MŰVELŐDÉSI HÁZ: A lehető legjobban (am.) 19. 30 . DUSZA ISTVÁN Kisvárda. Néhány éve rendsze­resen szerepelnek a Határon Tú­li Magyar Színházak Fesztiváljá­nak műsorán a bábszínházak is. Kizárólag erdélyiek jönnek, hi­szen a színházkultúra teljes mű­faji struktúrájával (drámai tago­zat, opera, báb) csak a romániai magyarság rendelkezik. Nem véletlen tehát, hogyha már elő­adásokat tartanak, igénylik a szakmai bírálatot is. De nem­csak ők. Idén nincsenek szakmai értéke­lések, viták, s a jubileumi feszti­válon nem osztanak ki szakmai minősítést is jelentő díjakat. He­lyette Kisvárda város önkor­mányzata látja vendégül a részt­vevőket. Kiosztanak majd né­hány színészi és rendezői élet­műdíjat. Az előadások utáni ba­ráti hangulatú beszélgetéseken azonban kiderül, hogy a társula­tok Kisvárdán is megszokták a kezdetben nehezteléseket is ki­váltó nyílt, bíráló szavakat. Im­már hozzátartozik a dolog a vi­szonyítási alapok megteremté­séhez. Bármennyire is vitatták az eddigi évfolyamok során a döntések objektivitását, most derül ki igazán, hogy az általá­ban több irányból érkező, több szempontot felvető vélemények összeadva mégiscsak érvényes minősítést eredményeznek. Ar­ról, hogy milyen lesz a kisvárdai fesztivál a jövőben, megőrzi-e a versenyjellegét, vagy megmarad az idei jubileumi bemutatkozó szemlének, a szervezők, a ma­gyar művelődési minisztérium és az igazgatók tanácsa dönte­nek majd. Mindenesetre az idén beveze­tett új műfaj, a Kocsmaszínház, lelkes rajongókra talált a részt­vevők körében. Minden éjszaka más-más kamaraműfaj mutat­kozik be. Volt már mozgásszín­ház, sanzonest, dzsesszkoncert és előadóest. Mindig nagy ér­deklődéssel kísérték egymás produkcióit az együttlét, a szak­mai szolidaritás hangulatát egy­mástól átvevő színészek, rende­zők és más szakmabeliek. 1998. június 16. kedd este nyolc óra IPOLYSÁGI SZABADTÉRI SZÍNPAD 1998. június 17. szerda este nyolc óra NYITRAI SZABADTÉRI SZÍNPAD 1998. június 18. csütörtök este nyolc óra POMLÉ - SOMORJA 1998. június 19. péntek este nyolc óra TARDOSKEDDI SZABADTÉRI SZÍNPAD 1998. június 20. szombat este nyolc óra FÜLEKI VÁRUDVAR 1998. június 21. vasárnap este nyolc óra TORNÁLJAI SZABADTÉRI SZÍNPAD 1998. június 22. hétfő este nyolc óra KASSAI SZABADTÉRI SZÍNPAD Beszélgetés Friedrich Kari Azzola professzorral, a hesseni Kisemlékvédők Egyesülete elnökével ÚJ SZÓ- TUDÓSÍTÁS Komárom. Június 14-én dél­előtt tíz órakor megszólalt a fesztivál szignálja. Solténszky Tibor zsűrielnök értékelte a ren­dezvényt, amely a művészi telje­sítmények tekintetében messze elmaradt a korábbi évek feszti­váljai mögött. Néhány egyéni teljesítményről és egy produkci­ótól eltekintve azt kell mondani, hogy amatőr színjátszásunk „ál­lóvize" frissítésre vár. Az idén az egyetlen kiadott nívó­díjat a Füleki Zsákszínház kapta Örkény István Macskajátékának színpadra állításáért. A legjobb női alakítás díját ugyancsak az együttes tagja, Mede Gabriella nyerte el, akit Komárom város, a Pódium Színházi Társaság és a Komáromi Városi Művelődési Központ Életmű-díjjal tüntetett ki az amatőr színjátszásban be­töltött szerepéért. A zsűri elis­merésben részesítette az érsek­újvári Maszk Diákszínpadot az együttes fegyelmezett csoport­munkájáért, a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpadot az önfe­ledt közösségi játékért, Bódi Andreát (Zsákszínház), Setény Lajost (Kármán József Színkör ­Losonc) és Scheffer Frigyest (Garamvölgyi Színpad - Léva) színészi teljestményeikért. A fiatal tehetségnek járó Fe­renczy Anna-díjat ezúttal Szalay Zoltán, a gútai Rizsegők Diák­színpad előadásában nyújtott teljesítményéért kapta. Jókai Mór szobrának megkoszo­rúzása után kezdetét vette a ren­dezői színészképző tanfolyam, amely június 18-ig tart majd a Komáromi Városi Művelődési Központban. - KPJ­Kisvárda. A Határon Túli Ma­gyar Színházak X. Fesztiváljá­nak pénteki megnyitóján Kovács László magyar külügyminiszter beszédében hangsúlyozta; a rendezvény több mint színházi esemény. A Kárpát-medence magyarságának az ünnepe, a nyelvi önazonosság megtartója. Oláh Albert, Kisvárda polgár­mestere jubileumi köszöntőjé­ben kiemelte; bár a politika és a szakma változó érdeklődéssel kísérte a fesztivált, az a tíz évfo­lyam alatt megerősödött, bebi­zonyította létjogosultságát. Felfigyeltető, hogy a Kassai Thália Színház mind a tíz alka­lommal részt vett a fesztiválon, s a komáromi színházzal együtt számos társulati és színészi díjat kapott. Pénteken a szatmárnémetiek Lear királyával indult a színházi maratonfutás. d-n A kisemlékek vegyészből lett megszállott kutatója Az idén májusban első al­kalommal egy volt szocia­lista ország adott otthont a kisemlékkutatók nem­zetközi konferenciájának a nyugat-csehországi Tep­lában. Főszervezője a Hes­sen tartománybeli kisem­lékvédő egyesület elnöke, Friedrich Kari Azzola ve­gyészprofesszor volt. Vele készült a következő be­szélgetés. L. JUHÁSZ ILONA Miért éppen Csehországra esett a választása? Nagyon fontosnak tartottam, hogy a konferencia szervezését kiterjesszük a volt szocialista országok felé is. A választást döntő módon befolyásolta, hogy Csehországban még 1989 előtt létrejött egy csoport, mely­nek székhelye az aši múzeum, s az is, hogy Nyugat-Csehország kisemlékekben nagyon gazdag Mivel a kommunista hatalom nemigen támogatta a kisem­lékek védelmét - lévén ezek el­sősorban szakrális jellegűek -, sok csodálatos szobor, képosz­^ A kommunista hatalom nemi­gen támogatta a kisemlékek védelmét - lévén ezek első­sorban szakrális y. jellegűek. >> lop, kápolna stb. ment tönkre. Ezért fontos, hogy itt is felhív­juk a figyelmet a kisemlékek ku­tatásának, dokumentálásának, védelmének és megmentésének fontosságára. Ön a közelmúltban a Rüssel­sheimi Vegyészeti Főiskola ta­náraként ment nyugdíjba, te­hát nem a műemlékvédelem területén dolgozott. Nálam nagyon szépen megfért a két terület. Hogy miért lettem vegyészprofesszor, annak törté­nete van. Amikor a 2. világhá­ború vihara szülőföldemről, a bánáti (Románia) Ciresa köz­ségből anyám szülővárosába, a németországi Marburgba so­dort bennünket, nagyon szegé­volna megmutatni feleségem­nek a házat, ahol laktunk. Elég­gé lepusztult állapotban kellett viszontlátnom, de az vigasztal, hogy egy gyermekotthon műkö­dik benne. Apámat is megnyug­tatta ez a tény, amikor néhány éwel a halála előtt még egyszer hazatért, hogy elbúcsúzzon egykori barátaitól, ismerőseitől. Nagyon megható volt, amikor az idősebb emberek mindjárt megismertek, s a nevemen szó­lítottak. Pedig amikor ottho­nunkat elhagyni kényszerül­tünk, mindössze 9 éves voltam. Amikor első találkozásunk al­kalmával kisfiunk magyarul , ;Azzola bácsinak" szólította Önt, láttam, hogy elérzéke­nyült... Tudja, a magyar gyerekek szólí­tották így apámat. Nagyon szé­pen megvoltunk a faluban, né­metek, magyarok és románok. A nemzeti gyűlölködés teljesen idegen volt számunkra. Ápám tökéletesen beszélte a magyar és román nyelvet. Jómagam is emlékszem sok magyar szóra. Románul is tudok még, mivel annak idején román iskolába jártam. Ezért is szomorít el a na­cionalizmus erősödése Európá­ban. Riasztó ez a jelenség, hisz a nacionalizmus és a fasizmus na­gyon közel áll egymáshoz. A na­cionalizmus a tehetségtelen és ostoba hatalomvágyó emberek fegyvere. Hogy milyen veszé­lyes fegyver, arról már többször is megbizonyosodhattunk itt Európában... Igazán tanulhat­nának már a nemzetek a sok szörnyűségből! Ön volt az első nyugati kisemlékkutató, aki kapcsola­tot teremtett a rendszerváltás előtt az akkori szocialista or­szágok kutatóival. Amikor először jártam Románi­ában, 24 órás tartózkodási en­gedélyem volt Magyarország te­rületén. Kihasználva ezt az időt bementem a budapesti Néprajzi Múzeumba, ahol megismerked­tem Györgyi Erzsébet néprajz­kutatóval, s elmondtam, mi já­ratban vagyok. Nagyon jó kap­csolat alakult ki köztünk, így a rendszerváltás előtt már több magyarországi néprajzkutató is részt vett nemzetközi konferen­ciáinkon. A lengyelek is gyakori vendégeink. Külön öröm szá­momra, hogy Romániából is jönnek kutatók. Örülnék, ha a kör még tovább bővülne... Fotó archív nyek voltunk. Az erdőn makkot gyűjtöttünk, abból sütöttük a kenyeret. Édesapám azt szeret­te volna, ha olyan szakmát vá­lasztok, amelyből meg tudok majd élni. így lettem hát ve­gyész. Persze éreztem bizonyos vonzalmat a kémiához, de igazi szerelmem a kisemlékkutatás, a profán és keresztény ikonográ­fia gyűjtése, rendszerezése és értelmezése. Ön 1971-ben megalakította a kisemlékkutatók szervezetét Hessenben. Mivel több kisemlékkutatóval is kapcsolatba kerültem munkám során, úgy gondoltam, jó lenne, ha létrehoznánk egy egyesüle­tet. Tekintettel arra, hogy első­sorban Hessen tartományban, egykori lakhelyemen kutatok, ott alakítottuk meg két barátom­mal 1971-ben a „Kisemlékku­tatók Munkacsoportját". Kutatá­saink eredményeit az 1975-ben alapított Kisemlék (Das Klein­denkmal) c. kiadványsoroza­tunkban tesszük közzé. Az elmúlt években számos el­ismerést, kitüntetést kapott e téren végzett munkájáért. 1996-ban Roman Herzog köz­társasági elnök Önnek ado­mányozta a Szövetségi Ér­demkereszt állami kitünte­tést. Mit jelent az Ön számára ez az elismerés? Boldog voltam, mert ez a kitün­tetés elsősorban annak bizonyí­téka, hogy állami szinten fon­tosnak tartják a kisemlékek ku­Együtt éltünk, de a nemzeti gyű-lölködés teljesen idegen volt szá- > munkra. \> tatását és védelmét. Úgy érzem, ez nemcsak nekem szólt, hanem mindazoknak, akik ezen a terü­leten tevékenykednek. Mint említette, szülőföldje a romániai Bánát. A II. világhá­ború után hányszor járt ott­hon? Kétszer. Először amikor meghá­zasodtam, 1966-ban. Szerettem Eredmények (Eredmények?) Kiosztották a XXXV. Jókai Napok díj ait Több mint színház Fesztivál Kisvárdán

Next

/
Thumbnails
Contents