Új Szó, 1998. június (51. évfolyam, 124-149. szám)

1998-06-12 / 134. szám, péntek

El POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JÚNIUS 12. Kábítószerek ellen az ENSZ New York. Nagy szabású akciótervet tartalmazó politikai nyilatkozat elfogadásával ért véget az ENSZ-közgyűlés háromnapos rendkívüli ülésszaka, amely a kábítószer-termelés és -fogyasztás visszaszorításának stratégiájával foglalkozott. A 155 ország által konszenzussal elfogadott tízéves cselekvési programot 2008ig kell megvalósítani, évi 500 millió dolláros költséggeljár. Célként tűzi ki a fogyasztásjelentős mértékű visszaszorítását a kábítószer-termelés alapanyagául szolgáló kokacserjék, mákés vadkender-ültetvények felszámolásával. (MTI) Arafat tárgyalt a Cl A-val Gáza. Az amerikai Központi Hírszerző Hivatal, a CIA főnöke feltűnés nélkül találkozott a palesztin elnökkel. George Tenet Gázában kereste föl Jasszer Arafatot, hogy a kátyúban rekedt békefolyamatról tárgyaljon vele. A több mint másfél órás megbeszélésen részt vett Mahmud Abbasz, a palesztin „második ember", valamint a palesztin biztonsági szolgálat irányítói. Tenet diszkrét közel-keleti körúton van - mondta a palesztin személyiség. A CIA tisztségviselői az elmúlt hónapokban fontos közvetítő szerepet játszottak az izraeliek és palesztinok biztonsági kérdések körüli vitájában. (MTI) Arafat semmit sem bíz a véletlenre (Archívum) Szigorított menedékjog Bern. A svájci parlament alsóháza olyan módosítást fogadott el a külföldiekről szóló törvény menedékjoggal kapcsolatos cikkeihez, amelynek értelmében a svájci hatóságok a jövőben egyáltalán nem foglalkoznának azon külföldiek menedékkérelmével, akik illegálisan lépnek az ország területére, illetve akik hamis adatokat szolgáltatnak magukról. (MTI) Áldozatokat szedő vihar Bombay. Tegnapi jelentés szerint 559-en vesztették életüket abban a hatalmas viharban, amely kedden és szerdán pusztított Indiában. Az anyagi kár megközelíti a 300 millió dollárt; ezen belül mintegy ötmillió dollár értékű kikötői berendezés semmisült meg. Az óránként 150 kilométeres sebességű széllökésekkel kísért zuhatag hat tengerparti települést teljesen megsemmisített, tízezrek kerültek ideiglenes táborokba. Az áldozatok száma valószínűleg növekedni fog, mert számos települést egyelőre nem tudnak megközelíteni. (MTI) A duma törvényt fogadott el az elnökválasztásról Támadás Jelcin ellen MTI-HIR Moszkva. Az orosz törvényhozás alsóháza tegnap elsöprő többséggel első olvasatban megszavazta az elnökválasztási törvény módosítását, amellyel kizárják, hogy a második időszakát töltő államfő ismét jelölhesse magát. A tervezetet - amely gyakorlatilag megakadályozná, hogy Borisz Jelcin államfő indulhasson a 2000-ben esedékes elnökválasztáson - a 450 tagú Állami Duma 309 képviselője támogatta, mindössze egy tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül. A törvénymódosítást a liberális Jabloko frakció kezdeményezte azzal a szándékkal, hogy áthidalja az orosz alkotmány és választási törvény közötti joghézagokat, amelyek eltérő értelmezéseket tesznek lehetővé. A Jabloko korábban az alkotmánybíróság állásfoglalását is kérte annak kapcsán, hogy Jelcin elnök indulhat-e ismét az elnökválasztásokon, s a bírói testület várhatóan még az év végéig meghozza ezzel kapcsolatos döntését. Az USA a START-II ratifikálásáról Washington bizakodik A NATO kész a jugoszláviai beavatkozásra, erre kérik az albánok is Milosevics a pácban Belgrád/Párizs/New York. A koszovói albánok tüntetéseit szervező, pártok fölött álló egyeztető tanács bejelentette, hogy véget vet a koszovói városokban hatvan napja tartó tüntetéssorozatnak. ÖSSZEFOGLALÓNK „Hatvan napon keresztül világos üzenetet küldtünk arról, hogy mit akarnak a koszovói albánok, s arról, hogy békés eszközökkel kívánjuk elérni céljainkat. Most, a tüntetések esetleges felújítása előtt meg kell néznünk, hogy a nemzetközi tényezők miként fogadták üzenetünket" - áll a közleményben. A koszovói albán pártok az ENSZ-hez és a NATOtagállamok védelmi minisztereihez küldött levélben kérték azt, hogy az észak-atlanti szövetség küldjön katonákat Koszovóba. A hathatalmi összekötő csoport Párizsban azt javasolta, hogy szabjanak meg határidőt Szlobodan Milosevics jugoszláv elnöknek a koszovói erőszak leállítására. Amennyiben Milosevics nem hajlandó a határidőt betartani, akkor újabb büntetőintézkedésekkel, beleértve a katonai beavatkozás lehetőségét, kell szembenéznie. A délszláv válság ügyeiben illetékes csoport tagjainak magas rangú diplomatái csomagot készítettek a külügyminiszterek találkozójára, amelyet ma tartanak Londonban. Egyelőre csak annyit tudni, hogy a csomag a koszovói albánok vezetőit és Milosevics elnököt az erőszakos cselekmények leállításán túl a Koszovó státusáról való tárgyalások újrafelvételére és a menekültek visszateré-sének biztosítására ösztökéli. A javaslatokkal Oroszország is egyetért. Heteken belül beavatkozhat a NATO a koszovói válságba, ha a drámaian romló helyzetben nem mutatkozik javulás - ez derül ki a Heteken belül beavatkozhat a NATO a koszovói válságba... szövetség védelmi minisztereinek brüsszeli nyilatkozataiból. Az már bizonyos, hogy az esetleges katonai akció egy légi felvonulással kezdődik Albániában, és azt szükség esetén szerb célpontok elleni légi csapások követik. Ezzel párhuzamosan kerülhet sor az albániai csapattelepítésre - azt egyelőre teljesen kizárják, hogy NATO-katonák lépjenek a szerbiai albán tartomány területére. A daytoni békemegállapodások amerikai építőmestere súlyosnak ítélte ugyan a Koszovóban dúló erőszakot, de rámutatott, az nem érte el az „általános háború szintjét", és közel sem fogható ahhoz, ami Boszniában zajlott. Richard Holbrooke rámutatott arra a különbségre is, hogy a délszerbiai tartomány függetlenségét a nemzetközi közösség nem pártolja, ellentétben a volt Jugoszlávia alkotóelemeivel. Holbrooke azonban hangsúlyozta: a jugoszláv elnöknek meg kell értenie, hogy a világ ezúttal nem fog négy évig várni válaszának kialakításával. „Nem minden etnikai csoportnak lehet saját országa" - jegyezte meg Holbrooke, bár elismerte, hogy „e határok némelyike nem valami észszerű". Holbrooke példaként állította Magyarországot, rámutatva, hogy a magyarok egyharmada hazája határain kívül él. Gratulálni kell nekik, amiért rendezni tudták határvitáikat - vélte. Közben pristinai albán közlések szerint a szerb erők újabb heves támadást kezdtek a nyugat-koszovói határmenti falvak ellen. Albán jelentések szerint egyelőre nem tudni, hogy a harcoknak voltak-e áldozatai. Korábban az albán források arról is beszámoltak, hogy a középboszniai Srbica környékén is támadásba lendültek a szerb erők, amelyek aknavetőkkel lőtték a várost. MTI-HIR Washington. Az amerikai kormányzat sajnálattal fogadta, hogy az orosz alsóház szeptemberig elhalasztotta a jövő hétre kitűzött parlamenti meghallgatást a hadászati támadófegyverek csökkentését előirányzó START-II szerződésről. Michael McCurry, a Fehér Ház szóvivője sajtótájékoztatóján leszögezte: a halasztás nem jelenti, hogy elveszett a szerződés ratifikálásának a jövője. Egyúttal megerősítette, hogy nincs közvetlen és szilárd kapcsolat a START-II oroszországi ratifikálása és Clinton elnök nyárra tervezett moszkvai látogatása között. McCurry kifejtette, a Fehér Ház nem tekinti az utolsó szónak az állami duma döntését. Washington továbbra is bízik abban, hogy az orosz kormány képes lesz rábírni a dumát a szerződés ratifikálására. Bili Clinton elnök tavaly decemberben úgy nyilatkozott, hogy orosz kollégájával, Borisz Jelcinnel abban állapodott meg: azután utazik Moszkvába, miután a duma ratifikálja a STARTII—t, mivel így megkezdhetik a tárgyalásokat az atomfegyvereket tovább csökkentő START-III megállapodásról. Dúlnak a harcok Afrika szarván Egymást vádolják MTI-HIR Addisz-Abeba. Az etióp-eritreai határ keleti szakaszán tegnap friss harcok dúltak. Előző este „csökkentett létszámú" amerikai küldöttség érkezett az etióp fővárosba, hogy megpróbáljon közvetíteni a mekelei, illetve aszmarai légitámadások után. Az amerikai delegáció, amelyet a külügyminisztérium kelet-afrikai illetékese, David Nunn vezet, nem lehetett biztos abban, hogy Addisz-Abeba után Aszmarában is fogadják, miután az eritreai elnök Washington szemére vetette: „túl gyorsan akarta kezelni" a problémát. „A

z amerikaiak hisznek a gyors, légkalapácsos rendezésekben, és ez nem megy. Ez nem a mi kultúránk" - mondta Iszajasz Afeverki. Az etióp kormány azzal vádolta Eritreát, hogy tegnap reggel újabb támadást indított a vitatott keleti határszakaszon. Az etióp hadsereg parancsára pár napja kitelepítették a polgári lakosokat Burié határfaluból, amely az eritreai Asszab kikötővárostól hetvenöt kilométernyire délnyugatra, AddiszAbebától pedig hétszáznyolcvanöt kilométernyire északkeletre fekszik. Folytatódtak a harcok a nyugati hatávidéken is, Badme és Siraro környékén. A harcok hétfő óta dúlnak újult erővel a határ mentén, a múlt hét végi szünet után. HÍRHÁTTÉR Elvek, ígéretek, fanyalgásolc GÖRFÖL ZSUZSA Másfél éve, amikor a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség belépett a kormányba, azzal a feltétellel tette, hogy a koalíciós szerződés része lesz alapvető követeléseinek teljesítése, elsősorban a magyar kisebbség kulturális autonómiájának megteremtése. Ennek egyik lényeges - ha nem a legfontosabb - eleme az önálló iskolarendszer. Tény, hogy Romániában van magyar nyelvű felsőoktatás, de az csak részleges, számos szak hiányzik. A megoldást az önálló magyar egyetem létrehozása jelentené. Ezt az igényt az államfő és a koalíció valamennyi pártjának vezetője elvben helyesli - a hogyan és a mikor kérdésében már komoly véleménykülönbségek vannak. Története van ennek a huzavonának. Kezdetben az RMDSZ a Babes-Bolyai Egyetem egykori kényszerházasságának felbontását kérte, majd kompromiszszumkészsége bizonyításaként elfogadta, hogy maradjon meg úgymond multikulturális oktatási intézményként. A magyar felsőoktatási intézmény ügyét azonban máig altatják a koalíciós partnerek, sőt a sürgősségi kormányrendeletként hatályba léptetett oktatási és helyi közigazgazgatási tövény végleges parlamenti jóváhagyására sem került sor, pedig a kabinet által beígért május 31-iki „végső" időpont már lejárt. Ebben a kiélezett helyzetben került sor szerdán a koalíciós pártok vezetőinek találkozójára a kormányfővel és az oktatási miniszterrel. Lényegében megnyugtató döntések születtek (ezeket lapunk tegnapi számában az 1. oldalon ismertettük), pontos végrehajtási határidőkkel. Vagyis e hónap 25ig el kell dőlnie, van-e értelme az RMDSZ további részvételének a koalícióban. Ha a partnerek ezúttal sem tartják szavukat, másnap az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa ajánlhatja, egy napra rá a Szövetségi Képviselők Tanácsa el is fogadhatja a koalícióból való kilépést. Több jelből ítélve erre talán mégsem kerül sor. Ha ugyanis az RMDSZ elhagyja a koalíciót, az kormányválsághoz vezet, s végveszélybe kerül a reformprogram megvalósítása is. Elismeri ezt a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártnak, a koalíció vezető erejének az elnöke is. Ion Diaconescu képviselőházi elnök kijelentette: a koalíció minden pártjának joga van a véleménynyilvánításra, de vállalnia kell a közösen elfogadott megállapodások végrehajtását. Márpedig áz önálló magyar egyetem létrehozása egy ilyen döntés. Ráadásul kétség nem férhet ahhoz, hogy az Európai Unió és a NATO, Románia vágyott célállomásai nagyon rossz néven vennék, ha a magyarok képviselői kiszorulnának a kormányzásból. Már csak azért is, mert az RMDSZ köztudottan sokat tett Románia kedvező nemzetközi megítéléséért. S ezt még a jogos magyar igények miatt fanyalgó, lelkük mélyén nacionalista román „demokraták" sem tudják cáfolni. (ČTK/AP) Albán tüntetőket vernek a szerbek. Az erőszak folytatódik Koszovóban Nem kaptak fizetést az ukrán bányászok. A főváros ellen indultak. (ČTK/AP)