Új Szó, 1998. május (51. évfolyam, 100-123. szám)

1998-05-12 / 107. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. MÁJUS 12. KOMMENTÁR Fondorlatos lopás PÁKOZDI GERTRÚD A nyilvánosság a múlt héten szerezhetett tudomást arról, hogy négy állami hivatalnok állami milliárdokat forgatott úgy, hogy milliós összegeket helyeztek el kereskedelmi bankokban határidős betétként, súlyosan megsértve ezzel a vonatkozó gazdasági szabályokat. Ugyanis „megfeledkeztek" arról, hogy nem a sajátjukat forgatják, hanem a kezelésükre bízott állami tartalékokat. A rendőrség már nyomoz az ügyben, s noha még nem bizonyosodott be, hogy a négy „lebukott" hivatalnok személy szerint akár egy fillért is keresett-e a tranzakciókon, annyi bizonyos: a különös pénzforgatáson a bankok kerestek. A Számvevőszék ellenőrzésének köszönhetően lepleződött le a ravasz pénzforgatási (pontosabban lopási) manőver. Azok az állami tartalékok rövidültek meg, amelyek az ország gazdaságának védelmére, illetve a rendkívüli helyzetek megoldására szolgálnak. A számvevőszéki jelentésről a parlament két illetékes bizottságának - a költségvetésinek és a védelminek tudnia kellene, de a két bizottsági elnök úgy tesz, mintha nem is kapta volna kézbe a szóban forgó dokumentumot. Pedig egyes források szerint már március végén átvehették. Mindenesetre hallgatásuk és tagadásuk erősíti Viliam Sopko DPB-képviselő gyanúját, hogy az állami tartalékok hanyag kezelése a legfelsőbb államvezetés egyes képviselőinek tudtával történt. A baloldali képviselő szerint tudnak azokról az ugyancsak a számvevőszéki jelentésben szereplő tényekről is, melyek szerint ezen az állami intézményen több tucat magántársaság élősködik - nem kis haszonnal. Hogy állami segédlettel gátlástalanul és fölöttébb fondorlatosan lophatnak egyesek, az nem utolsósorban a kormány hanyagságának következménye: négy éve hiányzik ugyanis az a végrehajtási utasítás vagy kormányrendelet, amely lehetővé tenné, hogy az állami tartalékokat kezelő intézményt hatékonyan felügyeljék. Nagy a valószínűsége, hogy a valódi felelősök (akárcsak a két éwel ezelőtti gabonabotrány főszereplői) ezúttal is megússzák, a port pedig azokon a hivatalnokokon verik majd el, akik „csak" éltek a zavarosban halászás lehetőségével. A kormánynak - úgy látszik - érdeke a zavaros helyzet fenntartása, hiszen nem sietős számára a törvényekben tátongó foghíjak betömése. Mellesleg: a napilapok a múlt héten az ország gazdasága megbízhatóságának újabb leértékeléséről tudósítottak... Bűntelen bűnhődés FEKETE MARIAN , A kormány megszálló hatalomként viselkedik állampolgáraival szemben" - mondta egy parlamenti képviselő 1996 márciusában az államvédelmi törvénytervezetjóváhagyásakor. Ezzel egyebek között a kollektív bűnösség elvének alkalmazására is utalt. A nácik és a komunisták imádták a kollektív bűnösség elvét. Emberek milliói haltak meg ezért. A gulagokban és koncentrációs táborokban elpusztított sokmillió ember halála - úgy látszik - fölösleges volt, mert a mai szlovákiai hatalom vissza akar térni ennek az elvnek a gyakorlati érvényesítéséhez. Erről szól Mečiar kormányfő kijelentése, hogy a népszavazást megtartó Párkány nem részesedik az állami közpénzekből. Annak ellenére, hogy adózásával a város lakossága is hozzájárult a közpénzek előteremtéséhez. Tekintsünk el attól, hogy Mečiar a községeknek juttatott pénzekre úgy tekint, mint a saját kincstárából származó adományokra. Sokkal érdekesebb a kollektív bűnösség elve alkalmazásának következménye. A kormány szerint Párkány törvénysértő népszavazást szervezett, ezért bűnhődnie kell. Noha bíróság ilyen törvénysértést még nem állapított meg, a városnak akkor is bűnhődnie kell. A bűnhődés egyik módozata a kormánytámogatások megvonása. De még ez sem elég. A kormány olyan jogszabályt alkotott, amelynek értelmében más településeket is milliós bírság fizetésére kötelezhetnék, főként akkor, ha „engedetlenek" a kormánnyal szemben. A törvénytervezet elkészült. Most többszáz szlovákiai község és város lehet(ne) felbőszülve Párkányra, hogy hozzáállásával ilyen „veszélynek" tette ki őket. De alighanem ez volt az egyik cél. A megszálló hatalmak is a klasszikus „oszd meg és uralkodj" elvre építettek. Miért különbözne ettől Mečiarék politikai taktikája? Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: 0819/700 869, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT RL 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Ön is szeretne ilyen drága autót? És tagja valamelyik alvilági szervezetnek? (Peter Gossányi rajza) T A L L ^^ Z Cí LIDOyÉ NOVINY „A szlovákiai csehek sorsa sokban hasonlít a szlovákiai magyarokéhoz. Mindkét népcsoport követelései süket fülekre találnak a szlovák kormánynál. A csehek helyzete talán csak abban különbözik a magyarokétól, hogy őket senki sem vádolja azzal, hogy Szlovákiától el akarják szakítani területe egy részét" - írja kommentárjában a prágai polgári napilap. A szerző szerint a cseh és a magyar is olyan nyelv, amelynek használata a ,jó szlovákok" számára felettébb gyanús. „Hasonlóak a cseh és a magyar kulturális szövetség gondjai is, bár a csehek jobban állnak. A Csemadok évek óta semmilyen támogatást sem kap a kulturális tárcától, viszont a cseheknek 1997-ben 369 ezer koronát juttatott tevékenységükre, valamint 1,3 millió koronát a Česká beseda című nemzetiségi lap kiadására" jegyzi meg a cikkíró. Hogy Magyarországon ki fog kormányozni a következő négy évben, azt csak a második forduló dönti el Nagykoalíció? Új választások? A magyarországi választások első fordulója után fennáll a lehetőség, hogy egyik politikai erő sem képes kormányt alakítani. Korai ugyan a feltevés, de ha a második forduló nem hoz jelentőst változást az erőviszonyokban, két lehetősége marad az országnak. LOVÁSZ ATTILA Bár az egyéni választókerületek jelentős részében az MSZP jelöltjei voltak az első helyen, egyetlen választókerületben sikerült egy Fidesz-jelöltnek ötven százaléknál több szavazatot szereznie. A második forduló tehát egyértelműen meghatározó lesz a parlamenti erőviszonyok kialakulása szempontjából. Ha az első forduló eredményei nem változnak, a szocialisták és a szabaddemokraták koalíciója nem éri el a mandátumok számának felét. A Fidesz egyedül nem képes kormányt alakítani, természetes szövetségesének, a szabaddemokratáknak a mandátumai is kevésnek bizonyulnak, sőt még ha Torgyán kisgazdáival is szövetkeznének, feltehetően még akkor sem érnék el a 386 mandátum felét. A gondolatot, hogy a Fidesz Csurka MIÉP-jével szövetkezzen, hagyjuk inkább a sci-fi-irodalom művelőinek. Ha a választási matematika az előbb vázolt eredményt hozza, marad két megoldás. Az egyik, hogy Magyarországon megismétlődnek a választások. A politikusok nem lehetnek elragadtatva ettől, hiszen két megyében amúgy is ismételni kell, az ország maradék részében (két megyét és Budapestet kivéve) alig haladta meg a részvétel az 50 százalékot. Egy esetleges ismétlés korántsem kellene, hogy sikerüljön. A másik lehetőség is eretnek gondolatnak tűnik, ugyanis kicsi a valószínűsége annak, hogy az MSZP és a Fidesz koalíciós tárgyalásokba kezdjen. Egy ilyen szövetség ugyanis éppen azt szüntetné meg, ami kilenc év alatt kialakult Magyarországon: két jelentós támogatással bíró, hagyományos politikai erő küzdelmét. Az MSZP ugyanis már régen nem kommunista utódpárt, a Fidesz pedig átvette az MDF korábbi szerepét a politikai paletta jobb oldalán azzal a nemzeti liberális értékrenddel, amelynek Magyarországon nem akármilyen hagyományai vannak. Alakuljon bárhogy is a helyzet a második forduló után, egyet bizonyosan megállapíthatunk: Magyarország már olyan demokratikus európai ország, amelynek politikai rendszere, külpolitikai irányultsága változadan marad - kormányzattól, választási eredményektől függetlenül. Kialakulhat akár patthelyzet is a választások után, az ország alapvető iránya nem változik. S ez az, amit nyugodtan nevezhetünk győzelemnek. A magyar állampolgár győzelmének. Ki a polgár és ki nem az az országgyűlési képviselő-választások vasárnap tartott első fordulója után? Most kezdődik a tánc Magyarországon MOLNÁR NORBERT A várakozásoknak megfelelően alakult a magyarországi választások első fordulója. Két, nagyjából egyforma erő közt dől el a verseny, minden a második fordulótól és az esedeges szövetségesek szereplésétől függ. Orbán Viktor, a Fidesz-MPP elnöke magabiztosan, szociális érzékét hangsúlyozva nyilatkozott az első forduló után. A polgári értékrend lesz kormányzásának alapja, mondta, s visszaléptette a fiatal demokraták egyéni jelöltjeinek egy részét a Torgyán-féle kisgazdák javára. Azonban az, hogy egy párt nevében - Független Kisgazda-, Földmunkás és OLVASÓI LEVELEK Feszítsd meg őket? Április 26-án az SZTV l-es csatornáján végignéztem a Lépések című politikai vitaműsort; témája a párkányi népszavazás volt. Anna Malíkovának, az SZNP első alelnökének és Jozef Markušnak, a Matica slovenská vezetőjének szájából csak úgy záporozlak a vádak. Mellettük eltörpült a hajdani kommunista pártállam főügyésze által megszerkesztett vádirat is. A hathetes Passió és az azt követő húsvéti ünnepek utáni időben az jutott az eszembe, amiPolgári Párt - ott szerepel a bűvös szó, egyáltalán nem biztos, hogy tényleg polgári. A kisgazdák a konzervatív értékektől inkább a szélsőséges, populista politika felé hajlanak. Mindez olyan távol áll a polgári társadalomtól, mint Athén Kecskeméttől. Mindenesetre nincsenek irigylésre méltó helyzetben Torgyánék, hiszen ha bekerülnek a kormányba, a pártelnök részéről indokolatlanok lesznek napirend előtti felszólalásai, s ezzel elveszíti élét a párt politikai arculata. Kiderülhet: a szövegelés nagyobb erőssége, mint a felelősség vállalása. Orbán Viktor is nehéz helyzetbe hozta magát kizárólagosságával. A Nyugat kor Krisztus Pilátus előtt állt; hamis vádakkal illették, s a tömeg azt kiáltotta: feszítsd meg! Malíková szavaiból már csak ezek a kitételek hiányoztak, bár többször is megemlítette, hogy a népszavazással törvényellenes dolgot cselekedtek. Peter Weiss, a DBP alelnöke rámutatott: a párkányiak nem vétettek a törvény ellen, csak azt a jogukat érvényesítették, amelyet a kormány, illetve Krajči belügyminiszter elvett tőlük. Weiss rámutatott arra is, hogy az SZNP részéről csak hisztériakeltésről van szó, és a referendum alkalom volt számára, hogy ismét előhúzza a „magyar kártyát". Csak azt nem értem, Márkust milyen nem nézi jó szemmel Torgyánt. A nemzetközi konzervatív szervezetek már egyszer kiebrudálták a pártvezért, az internacionálék pedig csak azt konstatálják, hogy Budapesten szélsőségesek irányíthatnak. Magyarország EU-integrálódása alaposan kitolódhat. Horn Gyula nyilatkozatai sem voltak kevésbé meglepőek. A szocialista párt elnöke szerint fontolóra veszik, felajánlják-e a koalíciót az SZDSZ-nek. Az MSZP-nek hirtelen kényelmetlenné vált a választásokon leszerepelt koalíciós partnere. A kérdés csak az, hogy kivel akarnak szövetséget kötni Hornék, hiszen egyedül nem tudnak kormányt alakítani. Egy hete még a alapon hívták meg. Illetve, miért nem kapott meghívást a Csemadok elnöke is? Az illetékes szlovákok szájából oly sokszor hangoztatott reciprocitási elv értelmében. özv. Petőcz Kálmánná Komárom Nomen est omen Megbotránkoztattak a Slovenský juh című folyóirat 2. és 4. számának utolsó oldalán közölt írások, amelyek szándéka a magyar kisebbség megcsúfolása. Az Attila című cikkben a szerző - JzP-ként tünteti fel magát - magából kikelve oktondi párt vezetői úgy nyilatkoztak, hogy a Fidesz elképzelhetetlen partnernek. Parlamenti párt lesz valószínűleg a Csurka István vezette MIÉP is. Azért csak valószínűleg, mert a két hét múlva esedékes második fordulóban két megyében megismétlik az első fordulót is. Ha akkor sikertelenek lesznek Csurkáék, nem lépik át az öt százalékot. Szinte hihetetlen, hogy a szélsőséges pártok teret nyertek Magyarországon. Dugába dőlt eddigi érvelésünk, hogy Magyarországon a parlamentben sincsenek szélsőségesek, nem még a kormányban. Két hét múlva minden kiderül. Még soha nem néztünk Uyen izgalmas második kör elé. szülőknek nevezi azokat, akik a „magyar zsarnok" nevét adják gyermeküknek. S támad ja azokat a lelkészeket is, akik hajlandók gyermekeket ilyen névre keresztelni. Az, hogy magyarnak titulálja a hunok vezérét, eleve jelez valamit, de ettől függetlenül bosszantó, hogy a magyar keresztnevek szúrnak szemet neki. Kár, hogy nem hallotta Alojz Tkáč karácsonyi üzenetét (felolvasták a kassai jezsuiták templomában), hogy nem keresztényi cselekedet a kisebbségekkel kapcsolatban helytelen megjegyzéseket tenni (pl. elküldeni őket a Duna túloldalára). Sedlákné Megyeri Margit Kassa