Új Szó, 1998. május (51. évfolyam, 100-123. szám)

1998-05-11 / 106. szám, hétfő

EJ POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. MÁJUS 11. Fogolytáborok: 40 ezer halott Szarajevó. A délszláv há­ború alatt 40 ezer ember halt meg Bosznia fogoly­táboraiban -jelentette be Szarajevóban Irfan Ajanovic, a Bosznia-Her­cegovinai Fogolyszövet­ség elnöke. Bejelentette azt is, hogy a szövetség hamarosan külön irodát hoz létre a háborús bűnök elkövetőinek felkutatásá­ra. Közölte, hogy szövet­ségének adatai szerint a délszláv háború idején 250 ezer volt azoknak a száma, akiket legalább 5 napra fogolytáborokba zártak, és közülük minden hatodik meghalt a fogság alatt. (MTI) Szaddám próbálkozik Bagdad. Szaddám Húszéin iraki elnök Jordá­niát és több észak-afrikai arab országot érintő kör­útra küldte külügyminisz­terét, hogy megpróbáljon támogatást szerezni az Irakkal szembeni nemzet­közi szankciók feloldásá­hoz. A hivatalos iraki je­lentés nem szól arról, hogy Jordánián kívül mely országokba látogat el a külügyminiszter, csak annyit közöl, hogy „baráti afrikai országokról" van szó. (MTI) Szaddám mindennel pró­bálkozik, csak a szankciók okainak megszüntetésétől ódzkodik. (Archívum) Akcióban a korzikaiak Marseille. A kikötőváros­ban hatalmas lyukat ütött a robbanás a helyi bírósá­gi épület homlokzatán. A rendőrség szerint a me­rénylet hátterében feltéte­lezhetően korzikai szaka­dárok állnak. A francia baszkvidéken fekvő Bayonne-ban szombaton kora hajnalban ugyancsak pokolgép robbant a város­háza és egy bankfiók kö­zös épületében. Sebesülés ott sem volt, s elkövető sem jelentkezett. Korzika fővárosában, Ajaccióban három álarcos férfit vett őrizetbe a rendőrség, ami­kor pokolgépet készültek elhelyezni egy bank bejá­ratánál. (MTI) Patkányméreg a reggeliben Peking. A közép-kínai Hupej tartománybeli Huangmej városában isko­lás gyermekek betegedtek meg, miután patkánymé­reggel fertőzött reggelit fogyasztottak iskolájuk­ban. A mérgezésnek mind a 171 kárvallottja szeren­csére túl van az életveszé­lyen. A hatóságok most azt vizsgálják, hogy ho­gyan kerülhetett az iskolai reggelibe a kereskedelmi forgalomból kitiltott pat­kányméreg. (MTI) Spanyolország A kormány nem tárgyal Madrid. „Spanyolország nem enged, Baszkföld nem adja meg magát, az állam nem adja fel, a kormány nem tárgyal" - jelen­tette ki szombaton Vitoriában Jósé Maria Aznar spanyol kor­mányfő a baszk szakadár terror­szervezet, az ETA legutóbbi két merénylete kapcsán. Az ETA az ír békefolyamat pél­dájára hivatkozva mostanában célzásokat tett tárgyalási szán­dékára, és a Baszk Nacionalista Párt (PNV) egy olyan, kizárólag nacionalista pártokból álló egy­séges front kialakításán fárado­zik amely közvetlen párbeszé­det kezdene az ETA­val és politi­kai pártjával, a Herri Batasu­nával, és ugyanakkor erőfeszíté­seket tenne a kormány „tárgya­lási szándékának" előmozdítá­sára. A PNV a merényletek elle­nére is fenntartja szándékát, és ez feszültséget okozott az orszá­gos és a baszk nacionalista pár­tok közt, illetve a központi és a baszk kormány közt. (MTI) Madridban is tüntettek szombaton az ETA praktikái ellen. (ČTK/AP) Olaszország Temetések és heves viták Róma. Oscar Luigi Scalfaro olasz államfő és Romano Prodi miniszterelnök is részt vett teg­nap a dél-olaszországi sárlavina halottainak gyászszertartásán. Az eddig kiásott 118 halottból nyolcvantól vettek végső búcsút a katasztrófa által sújtott Sarno kisvárosban. Az esetleges túl­élők utáni kutatás teljes erővel folyik, de a remény nagyon ke­vés és egyre fogy. A sártengerből élve eddig csak egy 22 éves fia­talembert mentettek ki majd 72 óra elteltével. Miközben a politikai pártok ab­bahagyták az egymásra mutoga­tást a felelősség kérdésében, a helyi vezetők a sajtóra haragud­tak meg nagyon, mivel a lapok arról cikkeznek, hogy a cam­paniai maffiának milyen szerepe volt a történtekben. Ezt a vidé­ket valóban a camorra uralja, az elmúlt húsz évben minden köz­munkát az szerzett meg magá­nak, s ereje tudatában gátlásta­lanul pusztította a környezetet ­írták a helyi és az országos la­pok. (MTI) Washington közvetítene, de az izraeli kormányfő megmakacsolta magát Ma nem lesz csúcs Washington/Jeruzsálem. A Fehér Ház szombat este megerősítette, hogy töröl­ték a mára tervezett csúcs­értekezletet. A találkozó­nak az lett volna a célja, hogy megpróbálja meg­menteni a közel-keleti bé­kefolyamatot, amely az el­múlt egy évben gyakorlati­lag megbénult. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Fehér Ház közleménye a csúcsértekezlet elmaradását az izraeliek és a palesztinok közöt­ti nézetkülönbségek továbbélé­sével magyarázza, emlékeztetve arra: Benjamin Netanjahu izrae­li miniszterelnök és Jasszer Arafat palesztin elnök meghívá­sának feltétele volt, hogy megál­lapodásra jussanak az összes vi­tatott kérdésről. Ezek között is kitüntetett jelentősége lenne a ciszjordániai kivonulás téma­körének: Washington azt szeret­te volna, hogy Izrael a Jordán folyó nyugati partjának 13,1 százalékáról vonja ki csapatait, míg Benjamin Netanjahu biz­tonsági szempontokra hivatkoz­va ennél csak kisebb kivonulás­ra hajlandó. Netanjahu szóvivője, David Bar­Illan is megerősítette, hogy az amerikai vezetés lemondta a tervezett összejövetelt. A szóvi­vő szerint Netanjahu sűrű prog­ramja miatt legkorábban május végén lehet megtartani a talál­kozót. Szombat este egyébként újabb, több mint kétórás megbeszélést tartott egymással Netanjahu és Dennis Ross, az amerikai veze­Netanjahu konfliktus­ba sodorja Izraelt az Egyesült Államokkal. tés közel-keleti különmegbí­zottja. Bár a találkozó után egyi­kőjük sem nyilatkozott, a jelek szerint nem kerültek közelebb egymáshoz az álláspontok. Ehud Barak, az izraeli ellenzéki Munkapárt vezetője tegnap Netanjahu szemére vetette, hogy Izraelt konfliktusba sodor­Megverté k Sládeket, a cseh republikánusok elnökét A romáknak elegük lett ja az Egyesült Államokkal. „Az Egyesült Államok a szövetsége­sünk, és a legkisebb érdekünk sem fűződik ahhoz, hogy súrló­dásokat idézzünk elő Clinton el­nökkel, kampányt folytatva elle­ne a kongresszusban és az ame­rikai közvélemény előtt" ­mondta Barak az izraeli rádió­nak, tiltakozva a washingtoni találkozó Netanjahu által kipro­vokált bizonytalan időre való el­halasztása miatt. „Éppen elég tennivaló van nálunk, nem lehe­tünk paranoiásak és nem koc­káztathatjuk, hogy szakadékot ássunk Izrael és az Egyesült Ál­lamok között, mert az komoly kárt okoz Izraelnek" - fejtette ki Barak. Meg kell említeni, hogy bár a mára tervezett csúcs elmarad, az izraeli kormányfő szerdán az Egyesült Államokba utazik, hogy a hét végén elnököljön az Amerikában működő izraeli ér­dekvédelmi csoport, az AIPAC éves kongresszusán és részt ve­gyen egy New York-i ünnepsé­gen, amelyen Izrael állam alapí­tásának 50. évfordulójára emlé­keznek. Moszkva Díszszemle és tüntetés ČTK-HIR Prága. Az észak-csehországi Novy Borban szombaton meg­tartott választási nagygyűlésén szokásához híven éle cigányelle­nes beszédet mondott Miroslav Slédek, a szélsőségesen jobbol­dali Tömörülés a Köztársaságért - Csehszlovákia Republikánus Párt elnöke. Ennek közvetlen következményeként a helyi ro­mák mégtámadták. A verekedé­sének a rendőrség beavatkozása vetett véget: a rend őrei kényte­lenek voltak figyelmeztető lövé­seket leadni a verekedők megfé­kezésére. Sládek, négy testőre és több roma megsérült. Szemtanúk szerint Sládek a nagygyűlésen szokásához híven arrogáns módon bírálta Václav Havel államfőt, feleségét, és „al­jas, tolvaj népségnek" nevezte a romákat, akiktől „meg kell sza­badítani Csehországot". Ma szuperválasztások lesznek a Fülöp-szigeteken Ellenzéki esély MTI-HlR Manila. A Fülöprszigeteken ma elnök-, parlamenti és helyható­sági választásokat tartanak. Ez lesz a második demokratikus választás azóta, hogy 1986-ban a Marcos család kikerült a hata­lomból. Tegnapig 34 ember vesztette életét a választási had­járatot kísérő erőszakhullám­ban. Ezenkívül az ország külön­böző részein összesen 4 sze­mélyt elraboltak. Az elnökválasztás esélyeit la­tolgatva a megfigyelők a jelen­legi alelnököt, Joseph Estra­dát, az ellenzék jelöltjét tartják az államfői poszt várományo­sának. Moszkva. Oroszország nem fe­nyeget senkit, de mindent meg­tesz saját területi épségének megőrzése, a nemzetközi együtt­működés, Európa és az egész vi­lág biztonsága érdekében ­hangsúlyozta Borisz Jelcin ál­lamfő, az orosz hadsereg főpa­rancsnoka szombaton Moszkvá­ban, a nagy honvédő háborúban aratott győzelem 53. évfordulója alkalmából rendezett katonai díszszemlén. Moszkva központ­jában ugyanakkor több tízezer ember - háborús veteránok és fi­atalok egyaránt - vett rész a kommunisták vezette népi-haza­fias szövetség szervezte ellenzéki felvonuláson. A vörös lobogós menet az egykori KGB épülete előtt rendezett nagygyűléssel ért véget. Résztvevői közfelkiáltás­sal „Jelcin elnök leváltására, ha­zafias kormány megalakítására és a szovjethatalom visszaállítá­sára" szavaztak. (MTI) G8: Jugoszlávia nem kap beruházásokat Koszovó zsebre megy HÍRÖSSZEFOGLALÓNK London/Belgrád. A vezető nyugati hatalmak teljes tilalmat hirdettek a Jugoszláviának szánt új külföldi beruházásokra a szerb karhatalom folytatódó koszovói erőszakcselekményei miatt - közölte szombaton a brit külügyminiszter Londonban. Robin Cook, aki a hét legna­gyobb nyugati ipari hatalom ­az Egyesült Államok, Nagy-Bri­tannia, Japán, Kanada, Olaszor­szág, Németország és Franciaor­szág - Oroszországgal kibővült csoportjának (G8) kétnapos ülé­sén elnökölt, szombati sajtóér­tekezletén kijelentette: az újabb szankcióval teljessé válik a nem­zetközi közösség által kidolgo­zott Belgrád-ellenes intézkedés­csomag. Ennek korábban életbe léptetett elemei közé tartozik egyebek mellett a Jugoszláviá­nak nyújtandó fejlesztési és ex­porthitelek befagyasztása - ami különösen súlyosan érinti az or­szág privatizációs programját -, valamint a vízumok kiadásának tilalma a koszovói karhatalmi erőszakért felelősnek tartott belgrádi kormánytisztviselők Oroszország az előzetes várako­zásoknak megfelelően nem adta teljes mértékben nevét a beru­házási tilalomról intézkedő újabb megszorításhoz. A jugoszláv vezetés elítéli a kül­föld által alkalmazott nyomás­gyakorlás politikáját, s megerő­síti, hogy Koszovó Szerbia bel­ügyét jelenti. Egyebek között ezt tartalmazza az a közlemény, amelyet Milosevics és a két ame­rikai közvetítő, Richárd Holb­rooke, illetve Robert Gelbard szombat esti megbeszélése után hoztak nyilvánosságra. Holb­rooke és Gelbard (az amerikai elnök délszláv ügyekben illeté­kes korábbi és jelenlegi megbí­zottja) megpróbálták rávenni a belgrádi vezetést a koszovói vál­ság tárgyalásos megoldására. A találkozó azonban bármiféle megállapodás nélkül ért véget. Holbrooke három éwel ezelőtt döntő szerepet játszott a boszni­ai békemegállapodás kidolgozá­sánál, s még ebből az időből jól ismeri Milosevicset. Egyes elem­zések szerint mostani belgrádi útja azt jelzi, hogy a nyugati fő­városok immár tartanak attól: Koszovóban valódi háború tör­het ki. Régi egyenruhák, régi zászlók, régi eszmék jellemezték a baloldali felvonulás és nagygyűlés résztvevőit. (ČTK/AP) 4

Next

/
Thumbnails
Contents