Új Szó, 1998. május (51. évfolyam, 100-123. szám)

1998-05-07 / 104. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1998. MÁJUS 4. PANORÁMA - HIRDETÉS 5 5 Lányi Zsolt kisgazda alelnök szerint a végleges lemondásra egy kormánynak sincsen joga Kétkamarás parlamentet Ha másért nem, de azért mindenképpen egy nemzeti kormányt kell Magyarországon választani, hogy elkerülhető legyen az a végveszély, amelyet a termőföld idegen kézbe való juttatása jelentene az ország számára - vélekedik Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt alelnöke. DARÓCZI LÁSZLÓ Milyen szerepet játszanak a határon túli magyarok, illetve a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek a Független Kisgazdapárt politikájában? A Független Kisgazdapárt, mint egy nemzeti párt, a trianoni dekrétum óta azt mondja, hogy az elszakított területeken élő magyarok ugyanúgy a nemzet testéhez tartoznak, mint a jelenlegi Magyarország területén élő, anyaországi magyarok. Ennek következtében kutyakötelességünk, hogy sorsukkal foglalkozzunk, követeléseiket minderi esetben támogassuk. Ez nemcsak azért kötelességünk, mert magyarok vagyunk, hanem azért is, mert 1920. június 4-én ezt a parlament megszavazta, s a határozatot azóta sem vonta vissza senki. Tehát amikor az európai csatlakozásról van szó, akkor sem szabad megengedni, hogy bármilyen diszkrimináció vagy megkülönböztetés érje a szomszédos országokban élő magyar kisebbséget. Ellenségeink szerint Ellenségeink szerint nacionalisták, soviniszták, revizionisták vagyunk - ez azonban botorság. A Torgyán lózsef pártelnök lakása előtt március közepén végrehajtott pokolgépes merénylet kétségkívül növelte a kisgazdák támogatóinak táborát. (Gárdi Balázs, Népszabadság) nacionalisták, soviniszták, revizionisták vagyunk - ez azonban botorság. Az igazság az, hogy a helsinki alapokmányok szerint gondolkozunk, amikor azt mondjuk: mindenekelőtt az emberi jogokat kell megadni, és azért nem értünk egyet az alapszerződéssel, azért nem szavaztuk meg a parlamentben, mért a 3. cikkelyben egy végleges lemondás van. Márpedig a végleges lemondásra senkinek nincs joga. Nem háborúval vagy más erőszakos módon, hanem Helsinki szellemében tárgyalásos úton esetleg lehetőség van határmódosításokra is. Ezt nem zárhatjuk ki, a Kisgazdapárt véleménye szerint erről lemondani egyetlen kormánynak sincsen joga. Ennek következtében mi azt valljuk: a magyar nemzethez tartozónak mondjuk azt, aki Magyarországon él, legyen német vagy éppen szlovák anyanyelvű. Ezért mi szeretnénk nekik is megfelelő jogosítványokat adni. Ez esetben miért szavazott a Kisgazdapárt a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét előirányzó budapesti törvényjavaslat ellen? Szögezzük le, hogy már most is rendelkeznek jogosítványokkal, hiszen megoldottuk - mégpedig több európai, hivatkozási alapul felhozott államnál sokkal jobban - az önkormányzatok ügyét. Nem vagyunk ugyanakkor a kisebbségek parlamenti képviselete ellen sem. 1930 óta küzdünk a kétkamarás parlamentért - ennek révén megoldható lenne úgy a Magyarországon élő, a magyar nemzethez tartozó kisebbségek parlamenti képviselete, mint az egyházak, a szakszervezetek és más érdekvédelmi szervezetek képviselete. Azért nem értettünk egyet a benyújtott törvényjavaslattal és utasítottuk el, mert itt egyrészt 13 emberről volt szó: aránytalan, hogy egy-egy személy képviselje például a néhány ezres örmény kisebbséget és a legkevesebb 600 ezres cigányságot. Másrészt a jelenlegi házszabály 15 főben határozza meg a frakcióalapítás alsó határát, és kérdés, hogy függetlenként mit kezdene magával a bekerült 13 kisebbségi képviselő. Ha frakciót nem alakíthat, nyilvánvaló, hogy valahova csapódni fog - s mindig a kormányzó párthoz fog csapódni, eltorzítva ezzel a választás eredményét. Ezt elkerülendő szeretné a Kisgazdapárt, ha a kisebbségek képviselői létszámarányosan, a megfelelő keretek között a Felsőházban végeznék munkájukat. Akkor lenne nyílt a demokrácia, mert mi nem uralni, hanem szolgálni akarjuk ezt az országot. Hogyan oldaná fel a Kisgazdapárt a Magyarország közelgő európai uniós csatlakozása, a schengeni kötelezettségek és a határon túli magyarsággal való kapcsolattartás lehetőségei között feszülő nyilvánvaló ellentmondást? Engedje meg, hogy itt most egy kicsit eltérjek a Független Kisgazdapárt álláspontjától, s Lányi Zsolt országgyűlési képviselő véleményét ismertessem. Mind a NATO-, mind az EUcsatlakozás minimum közös érdek, ezért kölcsönösség-alapon kell tárgyalni - és nem utasításokat elfogadni. Márpedig ha én tárgyalópartner vagyok, akkor nagyon keményen képviselnem kell a nemzeti érdekeket, Trianon miatt is. S nem vagyok hajlandó támogatni semmiféle olyan európai csatlakozást, amelynek következtében rokonaim például csak vízummal látogathatnak meg Erdélyből. Nem félek az Európai Uniótól, csak kemény tárgyalásokkal be kell bizonyítani, hogy amit annak idején, 1920-ban elrontottak, azt valahogy tolerálnia kell Európának. Meggyőződésem szerint ugyanis ha nem lett volna Trianon, nem lett volna Hitler és holocaust sem. Milyen álláspontot képvisel pártja a termőföld kérdésében? Ez nem pártkérdés: aki a magyar földet külföldi kézbe eladAki a magyar földet külföldi kézbe eladhatónak tartja, az nem magyar ember. hatónak tartja, az lehet, hogy magyar állampolgár, de nem magyar ember. A privatizációs visszásságokat, a korrupciót meg lehet szüntetni avagy orvosolni, de termőföldet, mint utolsó lehetőségünket, meg kell tartani. Ez a tétje a mostani választásoknak: ha marad a jelenlegi, polgári radikális és posztkommunista kormány, akkor eladják a magyar földet, s akkor Magyarországnak vége. Mert mi minden mást kibírunk, ezt azonban nem - s akkor tényleg ki kell a kaszákat egyenesíteni. Ezt persze nem politikusként mondom, hanem mint magyar ember. A Magyar Koalíció Tanácsa: nincs megállapodás Lista és számpolitika ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Magyar Koalíció Tanácsának tegnapi ülésén sem közeledtek az álláspontok a listaállítás kérdésében. Az Együttélés továbbra is a '94-s választások eredményeit, az MPP és az MKDM pedig az utóbbi három és fél év közvélemény-kutatási adatait szeretné alapul venni. A kérdést nem zárták le, jövő kedden újra visszatérnek a listaállításhoz. Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke szerint kompromisszumot kell találni, de valószínűleg nem az elvek közelítése révén, hanem azzal, hogy az „abszolút számokban" kell megegyezni, (mn) A magyarok véleményére is kíváncsiak voltak Tájékozódó amerikaiak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az amerikai National Democratic Institute nemzetközi ügyekkel foglalkozó tanácsadó testületének három szakértője a választási törvényt módosító tervezetről tárgyal Szlovákiában a politikai pártok és polgári társulások képviselőivel. A három szakértő tegnap a Csemadok épületében találkozott a magyar politikai és közélet képviselőivel. Mint Kolár Péter, a Csemadok OV elnöke elmondta, a vendégek meglepően jól ismerik a honi viszonyokat. „Á szlovákiai választások szabadságát korlátozó, antidemokratikus kísérletnek tekintik az egész törvénymódosító tervezetet." - mondta Kolár Péter, hozzátéve: a szakértőkkel közölték a „magyar kártya" választási célokra való felhasználása miatti aggodalmukat és ismertették velük az oktatási törvény alkotmánysértő módosító javaslatát (vk) ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Május 12-én az SZDK és az MK petíciós bizottsága átadja a parlament elnökének az összegyűjtött aláírások egy részét - közölte Michal Kováč, a bizottság elnöke. Előtte két nappal még szeretnék megkétszerezni az aláírások számát, ezért május 10-ére petíciós napot hirdetnek. Michal Kováč hangsúlyozta, a 300 ezer aláírást tartalmazó ívek átadásával még nem akarják befejezni a petíciós akciót, csupán lezárnák annak első szakaszát. Mint ismeretes, az SZDK és az MK március 25-én kezdett aláírásgyűjtésbe a közvetlen elnökválasztásért, az alkotmányos válság megelőzéséért és a szabad választásokért. A választási törvénytervezet május 20-án kerül a képviselők elé, de a DSZM megváltoztathatja a dátumot. Ezért van szükség arra, hogy a petíciós bizottság az aláírásoknak legalább egy részét átadja Ivan Gašparovičnak, még mielőtt a tervezetet a parlament elfogadná - mondta Vladimír Palkó. A petíciós bizottság szóvivője tájékoztatott az akció eddigi eredményeiről is. Az íveket negyven nap alatt 385 ezren írták alá. A legtöbb aláírást (74 ezret) a Pozsonyi kerületben sikerült összegyűjteni, a legkevesebbet pedig a Nyitraiban (33 ezret). Petőcz Kálmán a Magyar Koalíció nevében elmondta: bár a magyarok lakta régiókban nagyobb reményeket fűztek az akcióhoz, alapjában véve elégedettek az eddigi eredménnyel. Hasonlóan vélekedett Vladimír Palkó is, aki kijelentette: „DélSzlovákia nem okozott csalódást". A petíciós akció második szakaszáról, amely május 12-én indul, Ján Budaj tájékoztatott. Ezen a napon a Sme napilap közöl egy petíciós ívet, melyet szintén aláírhatnak és beküldhetnek az akció támogatói. A petíciós bizottság azt tervezi, hogy több napilap és folyóirat hasábjain is megjelentetik az íveket, (kósik) RÖVIDEN Budapest fogadja Tarnóczyt Budapest. A kijelölt új budapesti szlovák nagykövet, Arpád Tarnóczy a napokban hivatalosan megkapta azt a dokumentumot, amelyben Budapest hozzájárul magyarországi tevékenységéhez - közölte tegnapi sajtóértekezletén egy kérdésre válaszolva Horváth Gábor külügyi szóvivő. Az agrement-t a magyar külügyminisztérium a szlovák nagykövetség ideiglenes ügyvivőjének adta át. (MTI) Tiltakoznak a galántaiak Galánta. Tegnapi ülésén a Járási Koordinációs Tanács tiltakozott az oktatási törvény alkotmányellenes módosító javaslata ellen, és döntött a cselekvési ütemtervről. Egyben felhívással fordult a többi járás koordinációs tanácsaihoz, hogy nyilvánosan fejezzék ki tiltakozásukat a magyar oktatás leépítését célzó lépés ellen, (vk) Az MNM elítéli a tervezetet Pozsony. A Magyar Népi Mozgalom alelnöke szerint - annak ellenére, hogy azt csak hallomásból ismerik - az SZNP által kidolgozott oktatásitörvény-módosítás helytelen. György István tegnapi sajtóértekezletén elmondta, még az oktatási minisztériumban sem tudtak felvilágosítást adni a tervezet pontos tartalmáról. (SITA) Slota nem értett egyet társaival Besztercebánya. A választási törvénytervezetek hiányosságait érte bírálat tegnap, a kerületi székhelyek polgármestereinek besztercebányai tanácskozásán. A városatyák klubjának csupán egyetlen tagja tiltakozott a vendéglátó városvezető kijelentése ellen, hogy a jelenleg érvényben levő törvény. A kijelentéssel a zsolnai polgármester, Ján Slota nem értett egyet. (SITA) Mohi programváltozás Pozsony. A mohi atomerőmű ellenőrzését kedden megkezdett nemzetközi szakértői csoport tegnapi programja alapvetően módosult - közölte a Szlovák Villamosművek illetékese. A létesítmény biztonsági rendszerét felülbíráló munkacsoport ugyanis a korábbi megállapodáson túl további ellenőrzéseket szeretne végezni. (SITA) Elnapolták a Schenk kontra Ježík pert Pozsony. Határozatlan időre elnapolták a Juraj Schenk kontra Karol Ježík pert. A volt külügyminiszter azért jelentette fel a Sme főszerkesztőjét, mert a lap 1995. augusztus 15-én közölte, mi hangzott el a Peter Harborne brit nagykövettel tartott találkozóján. A tegnapi zárt tárgyaláson a felperes azt állította, hogy a Sme megsértette a titokvédelemről szóló törvényt. Mint ismeretes, Harborne élesen bírálta a kormányt, amiért támadta Michal Kováč akkori államfőt, (ú) Mečiar is tárgyalásra hívta a parlamenti pártokat Hány találkozó lesz? HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Vladimír Mečiar tárgyalásra hívta meg a kormányhivatalba a parlamenti pártok vezetőit. A kormányfő a választási törvény módosításáról és az elnökválasztásról kíván tárgyalni velük. A találkozóra hétfőn 15 órakor kerülne sor, azaz egy órával a Szlovák Nemzeti Párt által kezdeményezett kerekasztalmegbeszélés után. Milan Topoli, a DSZM alelnöke szerint Vladimír Mečiar még azelőtt küldte el meghívóját, hogy az SZNP nyilvánosságra hozta tárgyalási javaslatát. Topoli úgy vélekedett, hogy hétfőn csak a miniszterelnök által kezdeményezett találkozóra kerül sor. Az ellenzéki pártok tegnap még nem döntöttek véglegesen arról, melyik meghívásnak tesznek eleget, mert mint azt Ján Čarnogurský, a KDM elnöke elmondta, a pártok vezetői „egyszerre nem lehetnek két helyen". Mikuláš Dzurinda, az SZDK vezetője közölte: a koalíció hajlandó tárgyalni a választási törvényjavaslatáról. Anna Malíková, az SZNP első alelnöke nem nyilatkozott a kormányfői meghívóról. Csupán annyit közölt, hogy „mérlegelnek minden lehetőséget". A Magyar Koalíció Tanácsa nem utasította vissza Mečiar ajánlatát. Újabb figyelmeztetést kapott Agócs Béla Ürügy mindig akad ÚJ SZÓ-HÍR Nádszeg. Agócs Béla nádszegi pedagógust ismét figyelmeztetésben részesítette a Galántai Járási Hivatal oktatási osztályvezetője. Zuzana Brathová az április 29-én keltezett levélben nyomatékosan figyelmezteti Agócsot, mivel, úgymond, március 26-án 9.30 és 12.50 között nem teljesítette munkahelyi kötelességeit, és orvosi vagy egyéb igazolással sem szolgált. Amennyiben ismét mulasztást követne el, a munkaadó felbontaná vele a munkaszerződést áll a hivatalos levélben. Agócs közölte lapunkkal: különösnek tartja a figyelmeztetést, ő ugyanis két orvosi igazolást is adott március 26-ra. Aznap tartották Galántán az igazgatók értekezletét, amelyre az orvosi kivizsgálást követően hívadanul ő is elment, de felszólalni nem engedték. Viliam Kubányi járási elöljáró azonban megígérte, személyesen fogadja hivatalában Agócsot, és szavát betartotta. Agócs szerint felettesei valószínűleg munkajogi vétséget keresnek, hogy annak ürügyén távolíthassák el őt, ha már a valós ok - a félévben kiosztott kétnyelvű bizonyítványok - miatt nem merik elbocsátani. A járási hivatal vezetője személyes találkozásuk alkalmával meg is mondta Agócsnak, hogy a bizonyítványügy miatt nem bocsátják el, mert nem akarnak mártírt csinálni belőle, (vk) Az SZDK és az MK vasárnapra petíciós napot hirdet Közel 400 ezer aláírás