Új Szó, 1998. május (51. évfolyam, 100-123. szám)

1998-05-23 / 117. szám, szombat

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. MÁJUS 22. Főügyészi vizsgálat a bányászakciók miatt Országos sínháború MTI-HIR Moszkva. Az orosz főügyész bejelentette, hogy elejtik a vádat az olyan esetekben, amikor „végszükség" késztette útelzárásokra a bányászokat, de ha ez nem igazolódik, eljárást kezdeményeznek, mert a vasúti és közúti úttorlaszok akár ipari és gazdasági katasztrófához is vezethetnek. A bányászmegmozdulások óriási károkat okoznak: a transzszibériai vasútvonal teljesen béna, eddig 317 teherszerelvény és 284 személyvonat kényszerült veszteglésre a kuznyecki, a pecsorai és a rosztovi szénmedencékben. Szentpétervár és Moszkva mellett is vasútelzárásra készülnek a bányászok, ha a jövő hét közepéig nem teljesítik követeléseiket. A kormánynak részmegállapodást sikerült elérnie a sztrájkoló bányászokkal, akik ezentúl átengedik a stratégiai fontosságú árukat szállító szerelvényeket. A helyzet ugyan bonyolult, de távolról sem drámai - jelentette ki tegnap a bányászakciókról szólva Borisz Jelcin a Kremlben Jurij Szkuratov főügyésznek. Az orosz államfő emlékeztetett arra, hogy néhány éve még a hasonló tiltakozások összetűzésekbe, „a rendőrség és a lakosság valóságos háborújába" torkollottak, most azonban az orosz vezetés el akarja kerülni az ilyen helyzetek kialakulását. Jelcin felkérte a főügyészt a bányaiparban elszaporodott visszaélések alapos kivizsgálására, annak kiderítésére, mi áll a bányászmegmozdulások, az országos sínháború hátterében. Az államfő szerint a bányászok „túllőttek a célon", így nem lehet cselekedni egy jogállamban, hiszen a közlekedést megbénító akcióik alkotmányellenesek. Ugyanakkor Szkuratovot a problémák "civilizált" kivizsgálására intette, annak kiderítésére, hova tűntek el a bányászatnak átutalt pénzek. Mečiar ismét bírálta az SZNP tervezetét Nem menne át az alkotmánybíróságon TA SR-HÍR Pozsony. Vladimír Mečiar rendkívül szerencsétlen dolognak tartja, hogy a Szlovák Nemzeti Párt abban az időszakban terjesztette a parlament elé az oktatási törvény módosítására vonatkozó javaslatát, amikor Magyarországon tetőznek a választások, Szlovákia pedig választásokra készül. Erről a kormányfő hagyományos péntek esti rádiónyilatkozatában beszélt. Leszögezte: e törvényjavaslatnak a kapcsolatok kiélezésén túl nincs más jelentősége, és ha a parlament jóvá is hagyná, az alkotmánybíróságon semmi esetre sem menne keresztül. „Elismerem, hogy e javaslat ellentétes az alkotmánnyal, politikai szempontból ped'ig nem a legkedvezőbb légkört teremti meg" - mondotta, hozzátéve, hogy az ilyen légkörhöz a magyar pártok is hozzájárultak. Mečiar szerint azáltal, hogy nem a szlovák kormánnyal kezdtek tárgyalni a dologról, hanem azonnal levelet intéztek Horn Gyulához, aki a választások előtt pontokat akart szerezni a szlovák fél rovására. Szlovákiába érkezett a mexikói védelmi miniszter Mexikóban tárt ajtókkal várnak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Mexikóban tárt ajtók várják azokat a szlovák katonákat akik ott szeretnék bővíteni szakmai műveltségüket - ezt Enrique Cervastes Aguirre, Mexikó védelmi minisztere mondta tegnap Pozsonyban, Ján Sitek miniszterrel folytatott megbeszélése során. A négynapos hivatalos látogatáson Szlovákiában tartózkodó miniszter szlovák kollégájának márciusi mexikói látogatását viszonozza. Megbeszéléseik témája a katonai szakmai művelődés, a hadiipari technika, illetve a katonák szociális helyzetéről szóló jogszabályok voltak. A két állam védelmi tárcái között eddig sem volt semmilyen szerződés, és hivatalos tervezetet jelenleg sem dolgoztak ki. A találkozóról tájékoztató František Kašický szóvivő elmondta: Aguirre egy olyan együttműködési lehetőséget is felvetett, hogy a mexikói hadsereg egyenruháit és lábbelijeit gyártó üzemek felújításában is együttműködhetnének Szlovákiával, ezeket az üzemeket ugyanis annak idején csehszlovák gépekkel szerelték fel. (gaál) Rock volieb '98: közvélemény-kutatás a választásokról Fontos a részvétel KÓSIK ANDREA Pozsony. A fiatalok 82,1%-a úgy véli, Szlovákiában nem tisztelik a demokrácia játékszabályait. 80,7%-uk szerint fontos, hogy a választásokon minél több fiatal vegyen részt. A jelenlegi politikai helyzet, azon belül is a parlamenti választások előkészületei és az új választójogi törvény iránt 69,3%-uk érdeklődik, s 77,1%-uk tudja, mikor lesznek a parlamenti választások. Mindez abból a felmérésből derült ki, melyet a Polgári Társadalomért Alapítvány kampánya, a Rock volieb '98 keretén belül végeztek. Az áprilisi közvélemény-kutatás során 507 tizenhét és huszonöt év közötti fiatalt kérdeztek meg arról, mit tartanak a jelenlegi politikai helyzetről, a választási előkészületekről, hogyan értelmezik a demokráciát, hogyan vélekednek a fiatalok választásokon való részvételének szükségességéről, illetve mivel indokolják részvételüket vagy távolmaradásukat. A részvételt elutasító fiatalok azt mondják, nem találtak számukra elfogadható politikai pártot. Az okok között szerepel a tájékozatlanság, valamint az a meggyőződés, hogy a parlamenti választásokat úgyis manipulálják. A felmérésből kiderül, hogy a fiatal generációt az életszínvonallal, a demokráciával, az oktatásüggyel és a munkanélküliséggel kapcsolatos gondok gyötrik leginkább. Új indonéz kormány Jakarta. Jusuf Habibie indonéz államfő csütörtökön vette át az elnöki hatalmat a lemondott Suharto államfőtől, s tegnap megalakította 36 tagú kormányát. MTI-HÍR Habibie mind a három engedélyezett párt, valamint több társadalmi szervezet képviselőit is bevonta kabinetjébe, kihagyta viszont a kormányból Suharto elnök lányát, Siti Hardijanti Rukmana, aki eddig népjóléti miniszter volt. Bár a nepotizmus túlzásaitól mentes ez a kormány, kérdéses, hogy képes lesz-e megnyugtatni a közvéleményt, egyben a nemzetközi pénzügyi szervezeteket is mondják a politológusok. Ez utóbbival összefüggésben megjegyzik, hogy hiányoznak a gazdasági szakértők a vezetésből. Habibie egyébként „reformkormányát" azzal hirdette meg, hogy megváltoztatják a választási rendelkezéseket és az ellenzékiek bebörtönzésére alapot adó felforgatás-ellenes törvényeket, amellett, hogy a gazdasági reformokra fog koncentrálni. Habibie megtartotta az előző kormányból Wiranto védelmi minisztert. Megfigyelők szerint ez annak jele, hogy mindenképA muzulmán szervezet is szerepet játszott Suharto eltávoh'tásában. pen el akarta kerülni a katonai vezetőkkel való konfrontációt. Amién Rais muzulmán vezető nem foglalt állást az új kormánnyal kapcsolatban, megjegyezte viszont azt, hogy biztosan „nem irányítja majd az országot 2003-ig", az alkotmány értelmében ugyanis ekkor járna le mandátuma. A 28 millió tagot számláló muzulmán szervezet vezetője egyike volt azoknak, akik jelentős szerepet játszottak Suharto eltávolításában. Wiranto tábornok, a nagyhatalmú védelmi miniszter sürgette a régi-új indonéz kormány ellenzékét, adjon lehetőséget az új kabinetnek az ország kivezetésére a politikai, gazdasági válságból. Az új kormány megalakítása után Wiranto felszólította a diákokat, hogy vessenek véget a Suharto elnök lemondásához vezetett tiltakozó megmozdulásaiknak, és térjenek vissza tanulmányaikhoz. Arra sürgetett, hogy az országban tegyék meg mihamarabb a szükséges erőfeszítéseket mind az anyagi, mind az érzelmi károk helyreállítására. Wiranto hangsúlyozta: az indonéz fegyveres erők támogatják az új kormányt, amelynek lehetőséget kell adni politikája megvalósítására. vő tartalékai vannak. Az első forduló után jelentősen megváltozott a társadalmi környezet is, ma már elhiszik a szavazópolgárok, hogy a Fidesz valóban nagy párt, amely le tudja váltani az MSZP-SZDSZ kormányt, ráadásul a közvélemény-kutatások szerint mára „leváltós" hangulat uralkodott el az országban. Ugyanakkor a Fidesz egyelőre nem hajlandó semmiféle koalíciós esélylatolgatásról beszélni. Ennek az a legfőbb oka, hogy a Fidesz vezetői egyáltalán nem tartják kizártnak, hogy az MDF-fel közösen is kormányt tudnak alakítani, vagyis nem kényszerülnének egyezkedésre egyetlen párttal sem. A közvélemény-kutatók szerint ez a várakozás nem valós, a Fidesz és az MDF együttesen legfeljebb 170-175 mandátum megszerzésére lehet képes. A két forduló közötti kampány csúcspontja a két miniszterelnök-jelölt nyilvános vitája volt, amely megfigyelők szerint akár 3-4 százalékos többletet is hozhatott akár mindkét kormányzásra készülő pártnak. A szerző budapesti publicista HIRHÁTTÉR Pirruszi győzelem BURILLAK ATILLA. Sokan pürroszi győzelemről beszélnek a magyarországi választások első fordulója után, bár az MSZP egyelőre 4 százalékkal vezet a Fidesz előtt. Horn Gyula pártelnök-kormányfő minden alkalmat megragad az előny hangsúlyozására, de tisztában van azzal is, hiába vezetnek az egyéni választókerületek több mint felében pártja jelöltjei, elfogytak a tartalékok. 31 választókerületben ugyan visszaléptek egymás javára a kormánypárti képviselőjelöltek, de az SZDSZ hívei és vezetői már nem nagyon bíznak az újabb kormányalakítás lehetőségében. Az MSZP ma már csak az alacsony választási részvételben reménykedhet. Orbán-TorgyánCsurka összeborulással fenyegeti a lakosságot. Ellenzéki szakértők szerint a kormánypárti politikusok a Fidesz-kisgazda koalícióval való riogatás sikerében bíznak. Ugyanakkor tény, hogy a Munkáspárt híveit még képes megszólítani az MSZP, de becslések szerint a legjobb esetben is legfeljebb 150 mandátumra számíthat, ami édeskevés az eddigi kormányzás folytatásához. A „rendszerváltó" pártok, vagyis az SZDSZ és az MDF gyönge szereplése senkit sem ért váradanul. Bár mindkét párt képviselői ott ülnek majd a következő parlamentben, de meg kell barátkozniuk azzal a gondolattal, hogy kis párttá váltak. A Torgyán József vezette párt sikeresen szerepelt, újfent bebizonyosodott, hogy Magyarországon létjogosultsága van egy agrárpártnak. Az FKGP várható 45-50 mandátuma minden esetre magában hordozza a kormányzati szerepvállalás lehetőségét. A MIÉP szereplése valóban szégyenfolt. Csurka István pártja sikerét egyértelműen a jelenlegi kormányzatnak köszönheti, hiszen a szélsőséges erők csak akkor erősödhetnek meg ennyire, ha a kormány rosszul végzi a munkáját. Az alacsony választási részvétel ugyancsak a MIÉP-nek kedvezett; a párt 250 ezer megszerzett szavazatával négy éve még nem juthatott volna be a törvényhozásba. A legkedvezőbb helyzetben a Fidesz várja a második fordulót, hiszen a pártnak még számotteVége a szerb blokádnak Belgrád. A szerb hatóságokvéget vetettek az albán többségű Koszovó tartomány elleni, múlt péntek óta tartó blokádnak: csütörtöktől ismét beléphetnek a tartományba az élelmiszereket szállító kamionok. A rendőrök este adtak engedélyt, hogy továbbhaladjon Pristina felé mintegy nyolcvan, út mentén várakozó kamion. Tegnap már szemmel láthatóan több volt az élelmiszer a koszovói boltokban. (MTI) Clinton aláírta a NATO-bővítést Washington. Csütörtökön Bili Clinton amerikai elnök a Fehér Házban aláírta Magyarország, Lengyelország és Csehország NATO-csatlakozásáról szóló, a szenátus által áprilisban jóváhagyott törvényt. Az eseményenjelen volt a három kelet-európai ország washingtoni nagykövete is. Clinton megemlékezett azoknak az áldozatvállalásáról, akik 1956-ban Budapesten, 1968-ban Prágában és 1980-ban Gdanskban magasra emelték a szabadság zászlaját, név szerint is említette Göncz Árpádot, Václav Havelt és Lech Walesát. (MTI) Az eddigi népjóléti miniszter, Suharto lánya kimaradt a kabinetből Ukrán fegyver török kézben Kijev. Törökország érdeklődik az ukrán gyártmányú fegyverek iránt, a két ország közötti hadiipari együttműködésnek nagy távlatai vannak - közölte Kijevben Süleyman Demirel török elnök. Demirel elmondta, hogy Törökország az elkövetkező 30 évben 150 milliárd dollár értékben kíván beszerezni fegyverzetet és különböző katonatechnikai eszközöket. Törökország 1000 új harckocsit kíván venni 2 milliárd dollárért, Ukrajna a korszerű T-84-eseket ajánlja Ankarának. (MTI) Heves harcok Pakisztánban Kabul. Tíz hónapja nem dúlt olyan heves harc Kabultól északra, mint tegnap. A tálibok támadást intéztek az ellenzéki erők ellen, de azok visszaszorították őket. Mindezt az ellenzéki parancsnok, Ahmed Maszud mondta. A tálibok Kabulból fölszálló repülőgépei bombázták az ellenzéki erők 25 kilométernyire északra lévő állásait. Az ellenzékiek rakétákkal válaszoltak, s a kitört ablakok üvegszilánkjai legalább hat kabuli lakost megsebeztek. (MTI) Belfastban két srác kampányol az igenért. Írország és Észak-Írország tegnap szavazott a rendezési elvek elfogadásáról. (ČTK/AP) A cseh származású Madeleine Albright, az USA külügyminisztere és Bili Clinton elnök. (ČTK/AP)