Új Szó, 1998. május (51. évfolyam, 100-123. szám)
1998-05-21 / 115. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 1998. MÁJUS 21. KULTÚRA - hirde TéS 9 Kör- és kórkép a magyarlakta régiók állami múzeumairól Az igazgatók leváltása után Az intendánsi rendszer 1996-os életbe léptetése előtt sokan megjósolták, milyen negatív következményei lesznek ennek az elsősorban a kulturális tárcát uraló párt eszméinek végrehajtását szolgáló - intézkedésnek. Az aggodalmakat a kialakult helyzet teljes mértékben igazolta. LJUHÁSZ ILONA Mára már befejeződött a tisztogatás első szakasza a magyarlakta régiók múzeumaiban. A jól átgondolt stratégia alapelve az volt, hogy az igazgatók leváltását ott kezdik, ahol a magyarok számaránya alacsonyabb, tehát ahol a legkisebb ellenállásra számíthatnak. A rimaszombati Gömöri Múzeum igazgatója, B. Kovács István az első volt a sorban. Jogtalan leváltása miatt pert indított, meg is nyerte, de hiába, semmiféle jogorvoslást nem kapott Aztán Galánta, Érsekújvár, Léva következett. A lévai Barsi Múzeum élén ugyan egy szlovák nemzetiségű jó szakember állt, de valószínűleg nem volt párttag (legalábbis nem a megfelelő pártban), sem hejszlovák, így neki is távoznia kellett. Ahogyan a túrócszentmártoni Néprajzi Múzeum igazgatójának, Milan Kiripolskýnak is, pedig ő elismert szaktekintélynek számít. Ebből is látható, hogy a jelenlegi rendszer nem csak magyarellenes, hanem ellensége mindennek, ami eltér az aktuális hivatalos kulturális ideológiától és a Szlovák Nemzeti Párt által birtokolt kulturális tárca soviniszta irányvonalától. Amikor a hatalom látta, hogy különösebb gond nélkül szabadulhat meg a neki nem tetsző igazgatóktól, következhetett a nagy múltú, 111 éves komáromi Duna Menti Múzeum. Ennek élére egy semmiféle múzeumi gyakorlattal nem rendelkező alapiskolai tanítónőt neveztek ki. Bár voltak tiltakozások és egy nagygyűlés is a múzeum épülete előtt, a hatalmat ez nem izgatta, s a legutolsó bástyát, a. dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumot már minden probléma nélkül vette be. Ott még az igazgatót sem kellett leváltani, mert elérte a nyugdíjkorhatárt. Utóda itt sem szakmabeli, hanem egy katonai középiskolát végzett fiatalember lett. Az új vezetők alatt a magyar feliratok hamar eltűntek, csak ott maradtak meg, ahol eltávolításuk komolyabb műszaki problémába ütközött. Térképek kerültek le a falról, amelyek nem azt a történelmi „valóságot" ábrázolták, amelyet az érzékeny nemzetiek látni akarnak, likvidálták az érsekújvári múzeum állandó Czuczor-kiállítását, s mindenütt alaposan megváltozott a kiállításokra meghívott személyek címlistája is. E téren különösen jól teljesít az érsekújvári múzeum igazgatója, aki felelősségre vonja az alkalmazottakat, ha a megnyitón olyasvalaki jelenik meg, aki neki nem tetszik. Különösen nem kedveli az Érsekújvárban nemrég megalakult Történelmi-Régészeti Társaság tagjait, akiknek még azt is megtiltotta, hogy a múzeum könyvtárában a régészeti könyveket a kezükbe vegyék. Pedig Blaskovics József, nemzetközi hírű turkológusunk egykor azért ajándékozta az érsekújvári múzeumnak párját ritkító szakkönyvtárát, hogy azt minél több kutató és érdeklődő használhassa. Eszébe sem juthatott, hogy egyszer olyan ember lesz az igazgató, aki könyveit épp azoktól tiltja el, akik a legnagyobb haszonnal tanulmányozhatnák. Hasonlóan ,jó kezekbe" került a komáromi Duna Menti Múzeum 1991-ben létrehozott Magyar Nemzetiségi Osztálya. Alexander Reško állattenyésztő mérnök (akit 1996ban történészként vettek fel!) hű volt pártja, a DSZM szellemiségéhez, amikor irodája falára Klement Gottwald képét akasztotta, talán mementóként a magyarok számára. Ennek megfelelő neogottwaldista szellemben nyilatkozott a tatabányai 24 óra c. lapnak is, a lakosságcsere ötletének Mečiar általi felvetése kapcsán. Ezt a Komáromi Lapok is átvette, érdemes idézni belőle: „Szó sincs erőszakos lakosságcseréről. Ez egy elszólás volt". S utána egy ominózus félmondat: „De aki itt nem érzi otthon magát..." Vagy: „Nem olyan dolgokkal kell szítani az ellentéteket, mint a párkányi híd! Egy szép színfolt ott a komp!" S egy gyöngyszem: „Ne akarjanak a magyarok mindenáron diktálni az államalkotó népnek. Akkor minden rendben lesz." (K. L. 1997/38 sz. old.) 1996-ban Csütörtöky Józsefet, (a leváltott igazgatót) gyakran felkeresték Gyimesi pártjának tagjai, akik megígérték, kiharcolják az önálló magyar nemzetiségi múzeumot. Az ígéret ígéret maradt, de Gyimesi úr, úgy látszik, elégedett az eredménnyel, hisz a DSZM kassai kongresszusán köszönetet mondott Mečiarnak a kisebbség nagyvonalú támogatásáért. Csak reménykedhetünk, hogy a választások után pártjaink felkarolják a magyar nemzetiségi múzeum ügyét, s azon lesznek, hogy visszaálljon legalább az 1994-es állapot, amikor még érvényben volt Snopko kultuszminiszter 1991. évi statútuma, mely szerint a komáromi Duna Menti Múzeum a szlovákiai magyarság kulturális intézménye, s fő feladata az itt élő magyarok kultúrájának bemutatása és kutatása. Az ukránoknak Svidníkben több mint 40 éve önálló múzeumuk van. A legnagyobb lélekszámú kisebbségnek, a magyarnak még a nemzetiségi osztályát is elsorvasztották. Szikora Róbert koncertre készül az R-Go-val. Közben musicalt írt. Ismét ballag a katona - hozzánk is BÁRÁNY JÁNOS Arra kértem, játsszunk egy kicsit. A Nyilas jegyében született. Soroltam hát jó és rossz tulajdonságait az állatöv kilencedik jegye szerint. Hogy ötietgazdag és magabiztos. Meg hencegő és uralomvágyó. Valamennyi igazság van benne, mondta, de jobb, ha Istenre figyelünk, nem a horoszkópra. Szeretné, tette hozzá, ha nem csillagjegyekről, hanem dalokról és munkáról beszélgetnénk Énekes, dobos, gitáros, billentyűs, zeneszerző, szövegíró. Ez mind te vagy? Valamennyi együtt él bennem. Már kölyökként elhatároztam, hogy zenész leszek. Nem is lehettem volna más. Papám táncdalénekes volt. Elmentem a koncertjeire. Hozzánk meg a kor legnagyobb sztárjai jártak. Amikor dobos lettél, elment megnézni első koncertedet? Azt hiszem, hogy titokban ott ült a nézőtéren. Mert megkértem, maradjon otthon. Nem szeretem, ha néznek. A feleségemnek is mondom, ne jöjjön el a koncertre. Több zenekarban játszottál. A Frem, a Continental, a Hungária együttes, az R-Go, az R-Go Pálmafák, napsütés és jóked vár mindenkit az R-Go csiki-dam fesztiválján. (Archív-felvétel) Proletars váltották egymást. Melyik állt legközelebb a szívedhez? Természetesen az R-Go. Emberileg mindenképpen. Igazi csapat voltunk. A csiki-dam stílus honnan jött? Az az R-Go-ban zenélő öt srác szüleménye. Boldog vagyok, hogy a csárdás után a csiki-dam az, amit Magyarországról ismernek Európában. Latin és harmóniadús zene keveréke. Riskó Géza nyolcvanhatban könyvet írt az R-Go együttesről. Tetszett? Akkor megfelelt. Dokumentumokat rakott egymás mellé, nem regényt írt. Mostani szemmel nézve, kicsit száraz az a könyv. Sokkal több színt és rengeteg élményt tartalmaz az R-Go története. Tíz éve nem volt R-Go. Idén megint lesz. Beálltatok a sorba? A nagy generáció valamennyi zenekara újból összeállt. Az LGT, a Piramis, az Omega. Őket követte a kis generáció. Az Első Emelet, a Neoton Família, a Dolly Roll. Az R-Go nyolcvankettőtől nyolcvanhétig az év végi zenei összesítéseken és szavazásokon az Év zenekara volt. Az Év lemezét is mi készítettük akkoriban minden évben. Nagy nyomás nehezedett ránk, nekünk volt talán a legnehezebb összeállni egy nosztalgiakoncertre. Tájainkon május 29-én Dunaszerdahelyeh a sportcsarnokban, és május 30-án Köbölkúton, az ottani szabadtéri színpadon pereg majd az R-Go csikidam fesztiválja. Mi várható? Szlovákiában ugyanazt a koncertet mutatjuk be, amit Budapesten, a Kisstadionban, június ötödikén. Nyilván kisebb díszlettel. De nem ez a lényeg, hanem a tartalom. TOLCSVAI NAGY GÁBOR Nagy Lászlómonográfia ' A Kalligram Kiadó Tegnap és Ma monográűfia-sorozatában ezúttal Nagy Lászlóról írt kötetét jelentette meg Tolcsvai Nagy Gábor irodalomtörténész. „Nagy László áletművének az értékelése egymásnak teljes mértékben ellentmondó nézeteket hoz mozgásba ma is." - írja a monográfia szerzője, (d.) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Ruszalka (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Egy kis éji zene (19) ASTORKA-KORZO: Elefánttemető (19) JÓKAI SZÍNHÁZ - KOMÁROM: Hyppolit, alakáj(19) BORODÁČ SZÍNHÁZ-KASSA: Rómeó és Júlia (10) THÁLIA SZÍNHÁZ - KIRÁLYHELMEC: Kakukkfészek (10) JÓKAI SZÍNHÁZ-KOMÁROM: Fekete gyémántok (10) MOZI POZSON Y HVIEZDA:Durva támadás (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Bűnös éjszakák (am.)15.15,17.30,2018,20 CHARLIE CENTRUM: Boldogító nem (am.) 17 Titanic (am.) 15,19.45 A cseresznye íze(irán) 19 Rivers of Babylon(cseh-szlov.) 17,18, 21 Pacho, ahybei betyár( szlov.) 19.15 KASS A DRUŽBA: A jövő követe- (am.) 16, 19.15, 20.00 TATRA: Titatanic (am.) 16, 19.30 CAPITOL: Áldozatok (am.) 15.45, 18 20.15 ÚSMEV:Durva támadás (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Emma (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI A LÉVA - JUNIOR: Boldogító nem(am.) 16.30, 19.30 ROZSNYÓ-PANORÁMA: Hét év Tibetben (am.) 16.30,19 ZSELÍZ: Az ördög ügyvédje (am.) 19 ROZSNYÓ: Véres kezek (am.) 16.30,19 Ki szerkeszti a Szőrös Kőt? Idegen tollak nélkül CSEHY ZOLTÁN és POLGÁR ANIKÓ Meglepetten olvastuk az Új Szó május 16-i számában, hogy szerkesztőségünkben(!) megjelent egy új Szőrös kő-szám. Kissé paradox helyzet, hogy éppen a szerkesztő ne tudjon saját lapjának megjelenésésről. Itt azonban, sajnos nemcsak erről van szó. Tavalyi utolsó számunk megjelenése után mindketten közöltük az AB-ART Kiadóval, hogy az 1998-as évben nem óhajtjuk tovább szerkeszteni a lapot. (Döntésünk okait most nem részletezzük.) A szerkesztés jogát a 3. alapító tagra, Juhász Katalinra hagytuk, néhány saját írásunkkal és az előző számból kimaradt néhány kézirattal együtt. A kiadó munkatársaival eddig is csupán szóbeli megegyezés alapján működtünk együtt, semmiféle kötelezettségünk nincs tehát velük szemben. Ezúttal a kiadó megígérte, hogy amennyiben Juhász Katalin folytatja a lap szerkesztését, a nevünk természetszerűleg eltűnik a tirázsból. Budapestről hosszabb ott-tartózkodás után hazaérkezve meglepetten tapasztaltuk, hogy ez nem következett be. Nem akarunk tehát „idegen tollakkal ékeskedni": a Szőrös Kő új számának szerkesztése nem a mi érdemünk, így Dusza István Új Szó-beli méltatása sem vonatkozik ránk. (Ezek szerint rajtunk kívül is akadnak rajongói az antik kultúrának, különben nem tartaná Dusza István sem túlságosan antiknak az általunk nem is szerkesztett számot. Bár véleményünk szerint a szám egészében nem „CSEHYsen antik" hangulatú, ez csupán saját írásainkról mondható el - arról pedig nem tehetünk, hogy a szerkesztő jóvoltából ezek enynyire domináns helyre kerültek a lapban.) Bizonyára pl. Tőzsér Árpád is meglepődne, ha egy szép napon arra ébredne, hogy (tudtán kívül) ő szerkesztette az Irodalmi Szemle legújabb számát. Várjuk tehát a kiadó és a szerkesztő magyarázatát, és reméljük, hogy a továbbiakban nem óhajtanak visszaélni a nevünkkel. Tiltakoznak az oktatási törvény módosítása ellen Felhívás a régiókhoz Oktatáspolitikai fórum zajlott tegnap Deákiban a galántai és a vágsellyei régió társadalmi, politikai és szakmai képviseletének szervezésében. A tanácskozás összehívását az oktatási törvény tervbe vett módosítása tette szükségessé, amely a magyar iskolákban kötelezően szlovák nyelvűvé kívánja tenni a történelem, a földrajz és más tantárgyak oktatását. A fórum résztvevői állásfoglalást fogadtak el, amelyben tiltakoznak a Szlovák Nemzeti Párt által beterjesztett módosító javaslat ellen. Egyben felkérik a magyar parlamenti képviselőket, tegyenek meg minden olyan politikai lépést, amely megakadályozza a törvénymódosítás elfogadását. Felhívással fordulnak a régiókban működő szakmai és szülői szervezetekhez, önkormányzatokhoz, a helyi koordinációs tanácsokhoz és a polgárokhoz, hogy 1998. június 12-én a Központi Koordinációs Tanács ajánlásával összhangban a galántai nagygyűlésen fejezzék ki tiltakozásukat atörvényjavaslat ellen. - vkTájházaink az önkormányzatok gondozásában talán még megmaradhatnak. (Gyökeres György felvétele)