Új Szó, 1998. május (51. évfolyam, 100-123. szám)

1998-05-21 / 115. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. MÁJUS 21. JEGYZET Apponyi Televízió VOJTEK KATALIN Nem tudni, hová került holta után a másvilágon báró Apponyi Albert, aki elmagyarosító törekvéseivel vívott ki magának irigy­lésre nem méltó helyet a szlovák történetírásban és a szlovák köztudatban. Ha a sok kárhoztató ráemlékezéstől hajtva látha­tatlanul ma is itt bolyong közöttünk nyughatadan szellemként, és időnként tévét is néz, s látta kedden délután a „közszolgálari" SZTV egyes csatornáján a Matica slovenská égisze alatt készült Szlovák délvidék c. műsort, joggal elmondható szegény fejéről, hogy elnyerte méltó büntetését. Mert még a poklok kínjánál is gyötrelmesebb lehet számára a pótolhatadan veszteségnek az a felismerése, hogy nem az ő korában fedezték fel a televíziót, amely pedig játszi könnyedséggel, országos hatósugárral és köz­pénzeken tudja elvégezni azt az elnemzedenítő, asszimilációs agymosást, amire ő minden törvényével és hivatalnokainak ha­talmas apparátusával sem volt képes. Szerencsére. Mert képzel­jük csak el, micsoda felháborodást váltott volna ki Björnsonból és Scotus Viatorból alias Watsonból, ha az Apponyi Televízióban olyan műsor kerül a nézők milliói, köztük az elnyomott szlovák­ság tagjai elé, amelyben vidor szlovák menyecskék magyarul ar­ról nyilatkozgatnak meggyőző erővel, milyen jól tették, hogy gyermekeiket nem szlovák, hanem magyar iskolába adták, hisz csak így érvényesülhetnek a társadalomban és a nagybetűs élet­ben. S mindennek koronájaként, az Apponyi Televízió nézőinek okulására, megjelenik egy szlovák politikus, mondjuk Húrban vagy Hodža, és arról kezd szónokolni, micsoda elvetemült ala­kok azok a szlovák politikusok, akik folyton csak hőzöngenek, és a teljes anyanyelvű oktatás meg egyéb arcátlanságok követelé­sével szítják az ellentéteket az államalkotó nemzet és a békés szlovákság között. A brezsnyevi szemöldökű férfiút a Szlovák Televízió Apponyi-szellemű műsorában azonban nem Hurban­nak vagy Hodžának hívták, hanem Gyimesi Györgynek. De még ha Štúmak hívják, sem idézhette volna az Apponyi Televízióban a szlovák nemzet 1848-as liptószentmiklósi memorandumát: „Követeljük a nemzeti iskolák tökéletes bevezetését,... az oktatá­si nyelv pedig a szlovák nemzet fiai és lányai számára nem sza­bad, hogy más legyen, mint a szlovák." Az Apponyi Televízióba ugyanis S túrt nem hívták volna meg, csak a szlovák gyimesiket. Azokból minden korban akad elég. GLOSSZA Vlado lesz a vajda? KMOTRIK PÉTER Azt hittem, Mečiar az idén már nem tud annyi tudatían és hiszékeny embert össze­szedni, amennyivel nyerhet­ne. Talán tévedtem: talált egy tökéletesen manipulálható vá­lasztói csoportot - a romákat. Túlnyomó részük iskolai vég­zettsége csak segédmunkák végzéséhez elég. A társadalom nem nézi őket jó szemmel, mert mások a szokásaik, más a mentalitásuk és bőrszínük. Tavaly novemberben a kor­mány tervet készített gondjaik orvoslására. Meg is érdemelné ezért a DSZM a romák támo­gatását, ha nem csak kam­pányfogásról volna szó. Me­čiarék olcsó megoldáshoz fo­lyamodtak: állami alkalma­zásba vették a romák egyes politikai képviselőit (vagy csak megtömték a zsebüket), akik szétverték a roma koalí­ció-kezdeményt. Gömörben a roma „gyimesik" a falvakat járják, futballpályát, vízveze­téket ígérnek, mozgalmi gyű­léseken hitetik el a romákkal, hogy ami jó eddig történt ve­lük, azt mind a Nagy (Darab) Fehér Atyának köszönhetik. Arról viszont nem beszélnek, hogy tavaly novemberben az Atya mozgalmának bábjai-hi­vatalnokai szórták ki tömege­sen a Rimaszombat környéki romákat a munkaügyi hivatal nyilvántartásából - az év végi statisztika kozmetikázása miatt. A krasznahorkai roma táborban koalíciós testvér­pártjuk, a Szlovák Nemzeti Párt szimpatizánsaival, a szkinhedekkel ijesztgettek nemrég rájuk, majd a meg­mentő szerepében tetszelegve döngették a mellüket, hogy „intézkedtünk, m égsem jöt­tek". Sok roma elhitte, hogy csak a DSZM-klubtagságon keresztül vezet az út a meg­váltáshoz: a Rozsnyói járás­ban több mint ötszáz roma tagja a DSZM-nek. Az ellenzé­ki pártok (a DBP­1 kivéve) pe­dig talán azért kezelik tabu­ként a témát és nézik mindezt ölbe tett kézzel, mert félnek a választóiktól. Örülnek, hogy legalább a magyar pártokkal való „cimborálás" szükséges­ségét megértették. „Nem érde­kel bennünket a sorsuk, de azért jó lenne, ha ránk szavaz­nának, ha meg nem, akkor legalább ne rájuk" - gondol­ják. Lehet, azt hiszik, a válasz­tás előtt pár nappal - a jól be­vált módon - elsütik a gulyás­ágyút, csapraverik a hordókat, és majd lesz valahogy. Csak nehogy a Nagy (Darab) Fehér Atya röhögjön a végén... Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318j Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Komárom: 0819/704200, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tíače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Üjságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Az én apukám is bűvész, a tanítói fizetéséből tartja el a családot! (Peter Gossányi karikatúrája) Hasonlóak a politikai tendenciák Európa nyugati és keleti részén - II. Rózsaszín realitások Ha kicsit behatóbban ele­mezzük az elmúlt egy-két év európai választásainak eredményeit, akkor ha­sonló tendenciákat fedez­hetünk fel: a hagyomá­nyos jobboldal visszaesé­sét, a szélsőjobb erősödé­sét, a balközép térnyeré­sét. GÖRFÖL ZSUZSA Kilenc éwel ezelőtt a kontinens keleti részén bekövetkezett poli­tikai földrengés átrendezte egész Európa politikai erőviszo­nyait. A kommunista pártok lát­ványos bukása nyomán nyugat­európai testvérpártjaik is alapo­san meggyengültek, de nem a baloldal egésze. Ellenkezőleg, elkezdődött a szocialista és szo­ciáldemokrata pártok reneszán­sza, néhány éven belül a balkö­zép politizálás lett a meghatáro­zó Európában. Az Európai Unió 15 tagállama közül 12-ben bal­közép kormány van hatalmon, és az előrejelzések szerint nagy az esélye annak, hogy Németor­szág is csatlakozik hozzájuk. Valahol ezen az úton jár a három uniós tagjelölt is. Csehországban a szociáldemokratáké a legerő­sebb párt, Lengyelországban ugyan a legutóbbi választásokon veszített a balközép koalíció, ám az új kormánytöbbség - amelyet a legendás szakszervezethez alig hasonlító Szolidaritás Választási Koalíció és liberális partnereik alkotnak - meglehetősen gyen­ge. A Magyarországon négy éven át kormányzó szocia­lista-liberális kormány olyan fordulatot tudott véghezvinni, amelynek köszönhetően még a OLVASÓI LEVELEK Délvidék a televízióban Május 17-én a Szlovák Televízi­óban Szlovákia délvidéke cím­mel olyan dokumentumfilmet mutattak be, amely ismét fel­korbácsolta a nemzeti érzése­ket. Királyhelmec nevében Gyimesi tír mint pártelnök nyi­latkozott, és a megbékélés gon­dolatát fejtegette. Rozsnyón a Rákóczi Szövetséget szapulták, továbbá a magyar iskolába járó gyerekeket és azok szüleit. Mire jó és kinek az érdeke, hogy Szlovákia déli részéről csak üszító, gyűlöletet tápláló nyugat-európai konzervatív ­kormányzó és kormányon kívüli - pártok sem örülnek igazán an­nak a lehetőségnek, hogy ez a koalíció esetleg elveszíti a mos­tani választásokat. Amikor Tony Blair brit kormány­fő április elején Londonba hívta tanácskozásra az EU-tagorszá­gok balközép pártjainak vezető­it, akkor egyben kilenc minisz­terelnök találkozójára került sor. Itt fogalmazódtak meg a mai baloldal úgymond harmadik utas politikájának fő tételei. Ezek szerint a középbal politikai irányzat, amely mára intellektu­ális előnyre tett szert, gazdasági téren abból a tézisből indul ki, hogy ma már minden állam a vi­lágméretű rendszerbe illeszke­dik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az államnak már nem fel­adata az oktatás és a képzés tá­mogatása, a tőke- és munkapiac­ra való kijutás biztosítása, a fon­tos infrastrukturális beruházá­Támogatóik hangos tábora nemcsak politi­kailag iskolázatlan. sok irányítása. Társadalmi téren pedig az az elsőrendű feladata, hogy polgárainak biztonságot nyújtson a rohamosan változó világban. Az egyén és közösség között azonban nem mindig kell éppen az államnak játszania a közvetítő szerepét, ezen a téren a szociális és közösségi hálónak kell mind nagyobb szerepet kap­nia. A szocialista-szociál­demokrata politikusok szerint az elzárkózásnak ma már nincs esé­lye, a világ globalizálódása meg­követeli a nyitottságot, az integ­dokumentumfilmet készítenek? Vagy ez már így lesz a választá­sokig? Hajtman Kornélia Nána Jubilál a Csemadok Készülünk a Csemadok meg­alakulása 50. évfordulójának ünneplésére. Felmérjük az 1949. március 5-től, az elindu­lástól megtett utat. A megala­kuláskor így fogalmazódott meg a cél: megmaradni ma­gyarnak, megmaradni ember­nek, megmaradni a szülőföl­dön. Ötven év távlatából örömmel állapíthatjuk meg, rációt és azt az internacionaliz­must, amelyet talán már sikerült tisztára mosni a ráragadt ideoló­giai szennytől. Európa keleti részén még min­dig meglehetősen maszatos a politikai paletta, az elviselhető­nél jóval több a populista vagy éppen a jobb híján gyűjtőpárt­nak nevezett alkalmi társulás, amelyek tagsága jelentéktelen, vezetőinek hatalomvágya leple­zetlen, támogatóik hangos tábo­ra pedig nemcsak politikailag is­kolázatlan. További jellemzőjük az úgymond nemzeti sajátossá­gok és, jogok" nacionalizmusba hajló hangsúlyozása. Ebben erő­sen hasonlítanak azokra a kom­munista utódpártokra, amelyek valóban csak a cégért változtat­ták meg, de egy pillanatra sem engedték kicsúszni kezükből a hatalmat. Barnásvörös színeze­tükkel egyelőre - vagy már? ­nem tudják befolyásolni azt a rózsaszínt, amely balközép irányzatú kontinensünket uralja - talán nemcsak pusztán politi­kai értelemben, hanem a globá­lis kilátások vonatkozásában is. Bár ki tudja? Láttunk már karón varjút. Meg tizenhét nevet azon a listán, amelyet a francia L'Evenement hetilap készített a „demokratikus" diktátorokról, vagyis olyan autokratákról, akik reguláris választások eredmé­nyeként kerültek hatalomra. Sajnos, hat közép-kelet-európai név is szerepel a listán: Borisz Jelcin orosz, Szlobodan Milose­vics jugoszláv, Alija Izetbe­govics bosnyák, Franjo Tudjman horvát és Alekszadr Lukasenko fehérorosz elnöké - és Vladimír Mečiar szlovák kormányfőé. A hasonlóság több, mint nyugtala­nító. hogy erősek a gyökereink. Tud­tunk a múltunkból meríteni, ami erőt adott a nehézségek le­küzdésére. Az ötven év alatt a mindenkori hatalom egyik esz­köze volt a félelemkeltés. De mi nem féltünk a hatalomtól, és nem hagytuk, hogy a féle­lem eluralkodjon sorainkban. Egymást erősítve helytálltunk, és végeztük a munkánkat. így készülünk az 50. évforduló megünneplésére is, hogy az utókor emlékezzen ránk. Alap­szervezetünk vezetősége már megtette az első lépéseket. Megrendeltük az emléktáblát, amit majd elhelyezünk azon a házon, ahol az alakuló gyűlé­sünk volt. Örülnénk, ha ez máshol is így lenne, ezért: „a TALLÓZÓ PRAVDA A világ legmagasabb csúcsát kedden megmászó szlovák hegymászócsoport irányítójá­val, Vladimír Ondrušsal készí­tett interjúból kiderül, hogy a Himalája legmagasabb pontját miért díszíti a kínai és a szlovák lobogón kívül a DSZM mozgal­mi zászlaja is. Az expedíció igaz­gatója szerint a szlovák trikolór kitűzése is a Vladimír Mečiar iránti tiszteletet fejezi ki. Úgy véli, a kormányfő kiérdemelte a gesztust, hiszen a hegymászók akciója felett elsőként ő vállalt védnökséget. „A miniszterelnök mozgalmának lobogója pedig már a közelgő parlamenti vá­lasztások jegyében, jelképesen került a helyére, hogy a politikai erő Szlovákiát a jólét csúcsára vezesse" - tette hozzá Ondruš, aki polgári foglalkozását tekint­ve a Koliba Štúdio Rt. vezérigaz­gatója. Mečiar még kedden este üdvözlő táviratban méltatta a hegymászók teljesítményét. SME Az ellenzéki lap a DSZM képvise­lőjével készített interjút. Ebben Eva Zelenayová leszögezi: ko­molytalannak tartja a nemzetiek vezetőjének hétfői nyilatkozatát. Ján Slota a múlt heti kerekasztal-tárgyalásokon született megállapodást semmi­be véve, hétfőn nyilvánosságra hozta az SZNP és a Mečiar­mozgalom államfőjelöltjeinek névsorát. Zelenayová úgy véli, bár Ján Slota nem tartotta be a játékszabályokat, a további tár­gyalások nincsenek eleve siker­telenségre ítélve. A Hágai Nem­zetközi Bíróságon Szlovákia ér­dekeit védő Peter Tomka ügy­véddel összefüggésben elmond­ta, neki személy szerint nincs ki­fogásajelölése ellen. PRÁCA A szakszervezeti napilap röviden ismerteti a Szabad Európa Rádió egykori szerkesztőjének, Ľuba Lesnának a napokban megelent könyvét, mely az 1992-ben tra­gikus körülmények közt elhunyt Alexander Dubček halálával kapcsolatban eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá. A szerző a titkosszolgálattól távo­zott Oskar Fegyveressel készített beszélgetése alapján rámutat: Dubček végzetes kimenetelű au­tószerencsétlensége, illetve if­jabb Michal Kováč 1995-ös külfödre hurcolása mögött ugyanazok a személyek állnak. NÁRODNÁ OBRODA A gazdasági napilap mindössze néhány tőmondatban tájékoztat arról, hogy a NOFRA részvény­társaság vezetősége keddi ha­tállyal felmentette tisztségéből a lap két hónappal ezelőtt kineve­zett főszerkesztőjét, Štefan Mésárošt, illetve a főszerkesztő­helyettest, Ľubomír Rabayt. A lap ideiglenes irányításával Miroslav Tulej szerkesztőségi tit­kárt bízták meg. Csemadok kamocsai alapszer­vezete a közelgő 50. évforduló megünneplése kapcsán, felhí­vással fordul a Csemadok alap­szervezeteihez, hogy a Csema­dok XVIII. Országos Közgyűlé­se határozata szellemében szervezzék meg a Csemadok megalakulása 50. évfordulójá­nak ünnepségét. Emléktáblával jelöljék meg azt az épületet, ahol 50 éwel ezelőtt megala­kult a szervezet, feltüntetve az első elnök nevét." Hagyjunk je­let magunk után! Bizonyítékul az utókornak, hogy nem mások ellen, hanem magunkért, nem­zetiségünk megmaradásáért tettük és tesszük dolgunkat. Őszi Irma Kamocsa

Next

/
Thumbnails
Contents