Új Szó, 1998. május (51. évfolyam, 100-123. szám)

1998-05-19 / 113. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. MÁJUS 19. KOMMENTÁR; Csikorog a váltó PÁKOZDI GERTRÚD Á vasutasok sztrájkkészültségét a bányászszakszervezet is támogatja. Nem kis dologról van szó, hiszen ha a vasutasok valóban beszüntetnék a munkát, megbénulna az ország gazdasága. Közben a szlovákiai vasutat igénybe vevő külföldi szállítók is kénytelenek lennének más, határainkon kívül eső útvonalat választani, komoly bevételi forrásoktól fosztva meg az anyagilag egyébként sem fényesen álló közlekedési ágazatot. Könnyű kijelenteni, hogy az ügybe politikumot vittek bele a szakszervezetiek. Könnyű azt is kijelenteni, hogy túlfoglalkoztatottság van a vasútnál. Az alkalmazottak tízezrei viszont nem akarnak mást, mint hogy azonnal kezdjék meg az ágazat súlyos gazdasági gondjainak orvoslását. Nem véletlen, hogy erre, nem pedig a kollektív szerződésre összpontosítják a figyelmet, hiszen évről évre növekszik az ágazat eladósodása, ' így reális e szállítási rendszer összeomlásának a veszélye. A korábbi tíz milliárdról csupán tavaly 22 milliárd koronára növekedett a vasút tartozása. Nem tudnak fizetni a javítóvállalatoknak, tartozásaik vannak az egészségbiztosítókkal szemben (persze, az alkalmazottaktól levonják a társadalom- és egészségbiztosításba befizetendő összegeket). Avasúti viteldíjakat az állam kordában tartja, a személyi szállításra adott 2 milliárd korona körüli összeg azonban korántsem elegendő veszteségességének ellensúlyozására. A teherszállításból származó 1,5-2 milliárd korona nyereség sem fedezi a személyszállítás veszteségét. A vasút vezetői szerint alkalmazottaiknak semmi okuk a sztrájkra. Szerintük a kollektív szerződésben átlagon felüli feltételeket szavatolnak a vasutasoknak. A szakszervezetiek ezt másképp látják, s a vasút helyzetéről mindenképpen tárgyalni akarnak a kormánnyal. A rossz gazdálkodás szerintük már kimeríti a bűncselekmény elkövetésének fogalmát. Minderre már tavaly is figyelmeztettek, de nem feszítették a húrt. Ha az állam továbbra is elhanyagolja a vasút korszerűsítését, az ország vasúthálózata, vagonparkja óhatatlanul úgy leépül, hogy már sztrájkra sem lesz szükség ahhoz, hogy szolgáltatásait ne vegyék igénybe külföldi szállítók. És veszélybe sodródik a hazai teherfuvarozásnak több mint a fele is. Ugyanis ennyit bonyolítanak vasúton. És hogy mi lesz az esetleg elbocsátott vasutasok ezreivel? Lehetséges, hogy a kormány arra számít: elmennek autópályát építeni. Persze az adófizetők milliárdjaiból. JEGYZET Taktika? Ügyetlenség? GAÁL LÁSZLÓ A Szlovák Nemzeti Párt legutóbbi sajtóértekezletén arról is szó volt, hogy a választási kampány során, elsősorban a magánkézben levő elektronikus médiákban korlátozni kellene a politikai hirdetéseket, illetve a pártok szereplését. Nem tudni, az SZNP a saját példáján akarta-e deklarálni vagy csak véletlenül szervezte meg úgy a sajtóértekezeletét, hogy azon sok médium csak jókora késéssel jelenhetett meg. A szokásos csütörtöki előrejelzés szerint a párt székházában kellett volna megtartani. A helyszínre érkező újságírókkal azonban közölték, a parlamentben lesz a tájékoztató, pedig még reggel is megerősítették, hogy a székházban várják őket. Nem maradt más hátra, mint feltaxizni a parlmentbe, hogy leglább a tájékoztató nagyobb részét elérjük. A parlament portáján azonban nem tudták megmondani, melyik teremben tartják a sajtóértekezletet, sőt állítólag nem is jelezte senki, hogy az épületben ilyesmi készülne. Megadták a sajtóosztály belső telefonszámát, ott érdeklődjünk. Kérdésünkre a sajtós hölgy nem tudott válaszolni, mert az ajtóra kiragasztott programot valaki leszedte. De forduljunk bizalommal a portásokhoz - ajánlotta a hölgy. Amikor közöltem, hogy éppen tőlük hívok, megígérte, utánanéz a dolognak és úgy másfél perc után közölte, hogy az értekezlet a 147-es teremben kezdődött kilenc órakor. Körülbelül negyed tízkor próbáltuk, a 147-es számú ajtó zárva volt. Ha már ott voltunk benéztünk a sajtóközpontba meg az ülésterem galériájára, de sehol sem találkoztunk olyannal, aki meg tudta volna mondani, hogy a nemzetiek tartanak-e tájékoztatót vagy nem. Véletlenül összefutottunk a sajtóosztály vezetőjével, aki szintén nem tudott a dologról, de nagyon készségesen velünk együtt kereste a tett színhelyét. Végül ő vezetett a 147. számú terembe, ahol valóban kilenckor kezdődött sajtóértekezlet, de csak a hátsó bejáraton lehetett bejutni. Tehát megfelelő „szervezéssel" is el lehet érni, hogy a magánkézben levő sajtóorgánumok minél kevesebbet foglalkozzanak a politikai tömörülésekkel. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (S238344) Kiadásvezetők: Mad i Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A P- O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Míg nálunk a kisebbségek jogai átlagon felüliek, másutt a sárba tapossák őket! (Agócs Ernő karikatúrája) A kormány az autópálya-programot futtatja, a vasút csak morzsákat kap Sztrájkol a bakterház A múlt hétfőn a legnagyobb vasutasszakszervezet sztrájkkészültséget hirdetett. Válaszul a mind zavarosabb helyzetre, amelybe a vasút került. A kiutat szerintük a kormány közlekedési programjának a módosítása jelentené. GÁGYOR ALÍZ A vasutasok mintha féltékenyek lennének az autópálya-építőkre. Arra, hogy a kormány több milliárd koronás kölcsönt vett fel külföldön, amit autópályaépítésre fordít, de a vasút csak morzsákat kap. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vasút már évek óta agonizál. Halmozza az adósságokat a bankoknál, szociális- és egészségbiztosítóknál, munka- és adóhivataloknál. Avasutasok pedig aggódnak: mi lesz, ha a kereskedelmi bankok nem adnak több hitelt, merthogy a cég - s ezt vezérigazgatója is bevallotta - időnként kénytelen bankkölcsönt felvenni, hogy a béreket ki tudja fizetni. Mi lesz, ha az orvosok megtagadják a vasutasok gyógyítását, gyógyszerellátását, mivel a vasút nem törleszti kötelezettségeit a Garant egészségbiztosítóval szemben? És még folytathatnánk a sort. Az SZDK szakértői szerint az államvasutak eladósodottsága 1997-ben 10 milliárd koronáról 22 milliárdra nőtt, s az idén tovább növekszik. Nincs pénz új szerelvényekre, nem fizet a javításokért, amelyeket más cégekkel végeztet, ugyanakkor saját kapacitásai nincsenek kihasználva. A hozzávetőleg 52 ezer vasutast Szósikkasztás Az Új Szó május hetediki számának második oldalán olvashattuk Molnár Norbert jegyzetét, melyben a szerző összefoglalja és értékeli a magyar kormány elért eredményeit. Két megállapításához szeretnék megjegyzést fűzni. 1. „... Horn nem nevezte magát 15 millió magyar miniszterelnökének." Tudjuk, hogy ki „netömörítő szakszervezeti szövetség vezetésének szent meggyőződése, hogy a vasutat valakik kifosztják, s a cégvezetés ezt tehetetlenül nézi, tűri. A vállalati vezérkar cáfolja a vádakat, s azt állítja, hogy a szakszervezetiek egyetlen meggyőző bizonyítékot sem tudtak felhozni állításuk bizonyítására. Hasonló következtetésre jutott a közlekedési miniszter által felállított vizsgálóbizottság is, melynek viszont a vasutasszakszervezet nem hisz. Elsősorban azt kifogásolja, hogy a testület összetétele egyoldalú volt, ezért megállapításai kétségbe vonhatóak. Mikuláš Dzurinda egy évvel ezelőtt büntetőfeljelentést tett Igor Klesniak, az államvasutak Mi lesz, ha az orvosok megtagadják a vasutasok gyógyítását? felügyelő tanácsának elnöke ellen, aki e tisztségbe kerülése után 6 milliós megrendelést taposott ki saját cégének, a pénzt pedig kifizettette. Az ügyészség egy év alatt csak annyit tudott kideríteni - Michal Val'o legfőbb ügyész írta ezt az SZDK vezérének hogy Klesniakot nem találják sem a lakóhelyén, sem az új munkahelyén, s nem szereztek olyan bizonyítékokat, hogy végzett-e szolgáltatásokat a vasútnak vagy sem. Ján Jasovský közlekedési miniszter szerint a vasút teljesítménye a felére csökkent, s az utóbbi időben lehetőségein felül költekezett. Sergej Kozlík miniszterelnök-helyettes szerint 25 ezerrel kellene csökkenteni a vasutasok számát, s máris más vezte" annak magát: néhai Antall József, a rendszerváltás utáni Magyarország első miniszterelnöke. Azt is tudjuk, hogy mekkora műfelháborodás kísérte e kijelentését többek között szlovák kormánykörökben is. Tudjuk továbbá azt is, hogy - akinek ez így felelt meg - szándékosan kihagyták mondatának egy lényeges szavát, azt hogy: „lélekben". „Lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének érzem magamat". Ezt mondta. Aki a „lélekben" szót elsikkasztlenne a helyzet az államvasutaknál. (Kozlík nyilván arra alapozta állítását, hogy a bérköltségek az összkiadások 44 százalékát teszik ki.) Másként vélekedik minderről a cégvezetés - a minap rendkívüli sajtótájékoztatón bizonygatta: amióta az új vezetés tartja kezében a gyeplőt, azóta a gazdasági eredmények - nyolc év óta először növekedésnek indultak. A teherszállításból 2 milliárdos nyereségük lesz, ám ez nem fedezi a személyszállítás veszteségeit. Megoldási javaslatokban nem szűkölködnek, ám ezek megvalósítása, végrehajtása nem (csak) tőlük függ. Nem rajtuk múlott például, hogy nem volt jelen az államvasutak képviselője azon a lipcsei fórumon, ahol a páneurópai koridorok felosztásáról tárgyaltak, s ahol pénzt is lehetett volna szerezni. Az viszont rajtuk múlik, engednek-e a felülről jövő nyomásnak, s Pozsonyból Zólyomba költöztetik-e át irányítórészlegüket. A vasút vezetése szerint sztrájkkal nem orvosolható a jelenlegi helyzet. Egyetértenek azzal a szakszervezeti véleménnyel, hogy mentőövet csak a kormány nyújthat, s ha túlontúl elhanyagolja a kérdést, akkor a vasút olyan helyzetbe kerül, amelyből már csak iszonyatos áldozatok árán tud csak kievickélni. Könynyítene a helyzeten, ha a parlament módosítaná a hatályos törvényt, és a vasutak állami kézben levő részvénytársasággá válhatnának. Ilyen törvényjavaslat még nem született, s valószínűleg a választások miatt még sokáig várat magára. Lesz még 2000 is, amikor életbe léphet - vélik a hozzáértők. ja ebből a mondatból, az irredentizmust és fenyegetést akar kihallani és kihallatni belőle. 2. „Mindenképpen pozitívum, hogy nem folytak ellenőrizetlenül a pénzek Budapestről sem Bukarestbe, sem Pozsonyba." (Mármint a Horn-kormány hivatali ideje alatt. - T. A.). Molnár Norbertnek ezzel a megállapításával viszont egyetértek, és csak annyit teszek hozzá: Ha ezek a pénzek - nem csekély összegek! - maradéktalanul oda kerülnek, ahová az adományozók szánták, PRACA Mind aktuálisabb a vezető politikusok egészségi állapotáról való objektív tájékoztatás. Főleg a kormánypolitikusok titkolóznak, az ellenzékiek, például a DBP-alelnök Peter Weiss és az SZDK-szóvivő Mikuláš Dzurinda a maratonnal ékesen bizonyította, hogy egészséges. El tudják képzelni, hogy Mečiar kibírja a maratoni távot, és a 40. kilométer tájékán Dzurinda nyakába lihegjen? Amikor Mečiar néhány hónapja a pöstyéni gyógyfürdőben kúrálta magát, Buláková, Pospíšilová szóvivők nem győzték hangsúlyozni, milyen jó állapotban van a kormányfő. De elég volt őt a tévé képernyőjén látni, s máris világossá vált: a szóvivők diagnózisa ugyancsak messze van a valóságtól. Több megoldás is lehetséges. Az egyik, hogy a pöstyéni gyógyfürdő a választási stratégia szempontjából túl korán jött, a másik, hogy a fürdőben a kormányfő nem kapott meg mindent, ami felépüléséhez szükséges. SME Luciano Pavarotti kassai koncertje elsősorban Rudolf Schuster kassai főpolgármesternek és a PEP elnökének köszönhető. Ezért felmerül a kérdés: Pavarotti kassai szereplése nem járult-e hozzá Schuster népszerűsítéséhez? „Ne kérdezzenek a politikáról, azzal én nem törődöm. Ami a politikusokat illeti, úgy gondolom, nagyon különös lények. Sokszor megkérdezem magamtól; vajon miért csinálják, hiszen mindenki csak szidja őket. Még egy dolgot tudok a politikusokról: minél különösebb emberek, annál jobb politikusok. Pénteken sétáltam Kassa belvárosában, láttam, milyen szép a város, miközben megállapítottam, hogy Rudolf Schuster rendkívül különös ember" - nyilatkozta Luciano Pavarotti. PRAVDA Alexander Režeš házát, amely Selmecbányán a Szentháromság téren áll, már nem közelíthetik meg illetéktelenek. A 1718. század fordulóján épült, reneszánsz-barokk épület eddig védett műemléknek számított, amelyet Režeš durva beavatkozással jóvátehetetlenül tönkretett. A botrány kirobbanása óta a házat őrző-védő szolgálat felügyeli. Az épület belső termei, amelyeket egyebek mellett értékes boltívek ékesítettek, teljesen átalakultak, az egyik terem helyén szabályos uszoda épül. NÁRODNÁOBRODA 1998 első negyedévében 1997 hasonló időszakához viszonyítva az átlagos nominálbér az iparban 10,5 százalékkal nőtt (elérte a 9450 koronát), a kereskedelemben 9,6 százalékkal (7707 korona), az építőiparban 15 százalékkal (9450 korona) és a közlekedésben 15,9 százalékkal (9290 korona). Az iparban és az építőiparban a reálbérek (az inflációtól megtisztított bérek) 3, illetve 7,2 százalékkal nőttek. tehát a szlovákiai magyar kultúra és művelődés támogatására, akkor ma nem siránkoznánk amiatt, hogy anyagiak híján elmarad a gombaszögi kulturális seregszemle, hogy színházainkat a megszűnés veszélye fenyegeti, hogy... stb., stb. Végezetül megkérdezem: Csakugyan nem lehet tudni, hogy hová folytak el ezek a pénzek? Vagy ha kideríthető, lesz-e elszámoltatás? Tolcsvay Antal Nagykapos