Új Szó, 1998. május (51. évfolyam, 100-123. szám)

1998-05-04 / 101. szám, hétfő

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. ÁPRILIS 4. Lesz lett nyelvtörvény Moszkva. A lett parlament várhatóan május végén fo­gadja el a nyelvhasználati törvényt, de az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Szervezet máris bírálta a tervezetet, rámutatva: sú­lyosan sérti a kisebbségek jogait. Az EBESZ kisebbség­ügyi főbiztosa, Max van der Stoel a tervezet 29 paragra­fusából 19-et kifogásolt. A nacionalista és szélsőséges nyomás ellenére már enyhí­tettek a törvény szövegén: az állami vállalatoknál nem lesz kötelező a lett nyelv használata. Az iskolákban az oktatás nyelve legalább fele részben a lett, a köz­szolgálati és magántulajdo­nú rádiók és televíziók prog­ramjainak 30 százalékát let­tül kell sugározni. Havel hazatér Prágába Innsbruck. Václav Havel cseh államfő szombaton el­hagyhatta az innsbrucki kórház intenzív osztályát, vasárnap reggel egyedül zu­hanyozott, és bőségesen reggelizett. Orvosai mind­össze arra panaszkodnak, hogy a 61 éves beteget ne­héz „féken tartani", min­denáron teljes erővel bele akarja vetni magát hivatali teendőibe, míg orvosai in­kább pihenésre kényszeríte­nék. Havelt a tervek szerint szerdán repülővel Prágába szállítják, ám előtte még va­lószínűleg tálálkozik Thomas Klestil osztrák el­nökkel (MTI) Havel cseh elnököt már alig lehet visszatartani attól, hogy „munkába álljon". (Archív) Török-albán együttműködés Tirana. Törökország fokoz­ni kívánja Albániának nyúj­tott katonai támogatását, je­lentették be Tiranában egy magas rangú török katonai küldöttség szombati látoga­tását követően. A többségé­ben muzulmánok lakta Al­bánia öt évszázadon át, 1912-ig török uralom alatt állt, ennek ellenéré Tirana Törökországot tekinti leg­szorosabb balkáni szövetsé­gesének. (MTI) Lebuktak a kibúvót keresők Budapest. A fővárosi kato­nai ügyészség elkészítette a vádiratot az ellen a honvéd­százados és három segítője ellen, akik 200 sorköteles fi­ataltjogellenesen nyilvání­tottak alkalmatlanná és mentettek fel a katonai szol­gálat alól. A vádlottak egyi­ke összesen 3,6 millió forin­tot vett fel az „alkalmatla­noktól", ebből 200 ezret ka­pott a százados, aki a soro­zóbizottság elnöke volt. A 200 fiatalt megrovásban ré­szesítették, s már a nyomo­zás ideje alatt behívták őket katonai szolgálatra. (MTI) Az EU-külügyminiszterek Koszovóról is tárgyaltak Incidens és tüntetés Ebéd előtt a marhán, ebéd alatt az elnökön vesztek össze a kormányfők Tízórás neurovita Brüsszel. A belga rende­zők nagy bánatára a soros brit EU-elnökség nem já­rult hozzá, hogy az Euró­pai Unió kormány- és ál­lamfői belga marhahúst egynek szombati munka­ebédjükön, a közös pénz kérdéseinek megvitatása közben. MTI-HÍR Az EU még tiltja a brit marha­húskivitelt, ezért a szigetorszá­giak a házigazda többszöri erős­ködése ellenére is elutasították a belga marhát és brit ételkülön­legességeket kértek.Egyébként szombaton a központi bank el­nökének kinevezéséről folyó ci­vódás miatt teljesen felborult az értekezlet menetrendje. Arról volt szó, hogy az elnök szemé­lyének kérdését még ebéd alatt tisztázzák, s délután háromkor áttérnek a hivatalos ülésre. Ez­Brüsszelben már a találkozó ideje alatt elterjedt az új pénz. zel szemben a vita az ájszakába nyúlt, mert Franciaország ma­kacsul kitartott amellett, hogy a központi bank elnökévé a fran­cia jegybank elnökét nevezzék ki. Az Európai Parlament képvise­lői szombaton elsöprő többség­gel, 467 igen és 65 nem szava­Pokolgép robbant a FIDESZ alelnökének lakása előtt, személyi sérülés nem történt Robbanás kampánycsend előtt MTI-HIR Budapest. Pénteken éjszaka ed­dig ismeretlen tettes pokolgépet robbantott Szájer József lakásá­nak ajtaja előtt. Sem a FIDESZ képviselője, sem családtagjai nem tartózkodtak otthon, sze­mélyi sérülés nem történt. A rendőrség arra gyanakszik, hogy katonai robbanószert használtak a merényletnél, s ko­rainak tartja összefüggést keres­ni a mostam és a Torgyán József kisgazda elnök házánál elköve­tett merénylet közt. Szájer el­mondta, nem fenyegették meg, s nem zárta ki, hogy a merénylet célpontja felesége volt, aki bíró. Torgyán József kijelentette: a politikai hatalmat nem robban­tásokkal, hanem csakis demok­ratikus eszközökkel lehet és sza­bad megszerezni. „Ugyanarról a bűnös csoportról van szó, aki félti a hatalmat és retteg attól, hogy a választásokat valódi de­mokratikus erők nyerik" ­mondta Torgyán. Giczy György, a KDNP elnöke azt a kérdést tet­te fel: vajon minek kell még megtörténnie, hogy lemondjon a belügyminiszter. Az eset sze­rinte azt mutatja, hogy a Horn­Kuncze kormányzat alkalmat­lan egy normális európai lépté­kű demokrácia kialakítására. Kuncze Gábor belügyminiszter elítélte a robbantást. Meggyőző­dése szerint ilyen félelemkeltő akciókkal nem lehet gyengíteni a parlamentáris demokráciát. A rendőrség eddig több mint 300 tanút hallgatott ki és egymillió forint pénzdíjat ajánlott fel a nyomravezetőnek. Kónya Imre, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságá­nak elnöke a robbantás miatt a testület jövő hétre tervezett ülé­sén szükségesnek tartja Nikolits Istvánnak, a nemzetbiztonsági hivatal főigazgatójának meg­hallgatását. MTI-OSSZEALLITAS Brüsszel/Pristina Újabb fegy­veres incidens történt a jugo­szláv-albán határon. Albán fegy­veresek megkísérelték a határ átlépését és nagyobb mennyisé­gű fegyvert valamint lőszert próbált Koszovóba juttatni. A ju­goszláv határőrség tüzett nyitott a behatolókra, mire azok vissza­vonultak. Szombaton több száz koszovói albán tüntetett Brüsszelben a Szerbiához tartózó tartomány függetlenségéért és a szerb erő­szak beszüntetéséért. A tüntetés azzal az épülettel szemben zaj­lott, ahol az EU állam- és kor­mányfői az euróról tárgyaltak. Az albánok az EU - beavatkozá­sát követelték a válságba, amely ismét súlyosbodni látszik. A német külügyminiszter a brüsszeli EU-csúcs alkalmával kifejtette: az EU korlátozni akar­ja a koszovói konfliktust, és be­indítani a szerbek és a dél-szer­biai tartomány albán lakossága közti párbeszédet. Klaus Kinkéi hangsúlyozta: támogatták ugyan az összekötő csoport által Szerbiára kirótt szankciókat, de fennáll a veszély, hogy a helyzet tovább mérgesedik. Az amerika­iak szankciókövetelései dacára a jugoszláv légitársaságtól nem lehet megvonni a leszállási jogo­kat, mert akkor a szerbek is megvonnák azokat a Lufthansá­tól - vélte Kinkéi, rámutatva, hogy „ez lehetetlenné tenné" a Németországba bevándorolt ko­szovói albánok „hetenkénti visz­szaszállítását". Megjegyezte, hogy Németországban immár több mint 150 ezer koszovói al­bán tartózkodik, s háború ese­tén menekültáradat indulna meg Németország felé. Törzsök Erika a kisebbségpolitika lehetőségeiről Nem lesz szakadék zattal, 24 tartózkodással elfo­gadták, hogy 11 ország hozza létre a pénzügyi uniót. Európa fővárosában már a talál­kozó ideje alatt elterjedt az új pénz, euróban is feltüntették mindenütt az árakat. Az előre­jelzések szerint az euróövezet­ben részt vevő államok nemzeti valutáit a jelenlegi szinten rög­zítik, eszerint 100 német márka 335,58 francia frankot, 703,5 schillinget vagy 99000,2 olasz lírát érne. A tagvaluták euróhoz viszonyított árfolyamát decem­ber 31-én véglegesítik, és akkor pontosítják a pénzügyi unióból kimaradó tagországok pénzé­nek és az eurónak a viszonyát is. Hivatalosan ekkor térnek át az ECU-ról az euróra, 1:1 arányú váltási árfolyamon. MTI-HIR Budapest. Az euroatlanti integ­rációra Magyarországnak úgy kell felkészülnie, hogy a nemzeti érdekek a kelet-európai országok eltérő idejű csatlakozása miatt ne szoruljanak háttérbe - véli Tör­zsök Erika, a Határon Túli Ma­gyarok Hivatalának elnöke. Bu­dapestnek arra kell törekednie, hogy a csatlakozás nyomán ne mélyüljön a szakadék a nemzet­részek között. Megítélése szerint az csatíakozása után Magyaror­szág, illetve a szomszédos orszá­gok és az ott élő magyar közössé­gek érdekei átmenetileg eltérhet­nek, de nem ellentétesek egy­mással. Figyelmeztetett: a schengeni egyezmény miatt fel­vetődő problémákat meg kell ol­dani. A mindenkori magyar kor­mány feladata ez, de nem rögtön­zött öüetekre, következetes mun­kára van szükség. Netanjahu és Arafat ma Londonban Albrighttal tárgyal Remény az alkura MTI-HÍR London/Tel-Aviv. Madeleine Albright amerikai külügyminisz­ter szombat este Londonba érke­zett, ahol ma külön-külön tár­gyal Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és Jasszer Arafat palesztin vezetővel. A ta­lálkozók előtt egy palesztin tiszt­ségviselő azt mondta, hogy Egyiptom és Jordánia, amelyek az arab országok közül egyedül írtak alá békemegállapodást Iz­raellel, megegyeztek: felülvizs­gálják a békefolyamatban ját­szott szerepüket, ha a londoni összejövetelen nem találnak ki­utat a 15 hónapos patthelyzet­ből. Arafat megerősítette: a palesztin önkormányzat elfogadta a béke­folyamat újjáélesztését szolgáló amerikai tervet. Ez Ciszjordánia újabb 13,1 százalékáról való iz­raeli csapatkivonást irányoz elő. Netanjahu azt mondta, hogy csak 9 százalékot fogad el. Az Egyesült Államok garanciát adna arra, hogy Izrael az év közepén újabb csapatvisszavonást hajt végre, megnyitva az utat a terü­letek végső státusára vonatkozó tárgyalásokhoz. Tegnapi brit sajtóértesülések sze­rint az alku reményével ülhetnek tárgyalóasztalhoz hétfőn a közel­keleti rendezési folyamat fősze­replői Londonban. A The Observer című tekintélyes balol­dali londoni hetilap szerint a csúcstalálkozó előestéjén elmoz­dulás volt észlelhető az eddig tel­jesen merev fronton. A lap „lon­doni arab forrásokat idézve" tud­ni vélte, hogy Netanjahu, aki a nyugati parti megszállt terüle­teknek eredetileg csak 9 százalé­káról lett volna hajlandó kivonni az izraeli hadsereget az amerika­iak követelte és a palesztinok ál­tal elfogadott 13,1 százalékkal szemben, kompromisszumként beleegyezett 11 százaléknyi te­rület kiürítésébe. A The Observer forrásai szerint Arafat sem fogja elvetni ezt a javaslatot a londoni értekezleten. A munka ünnepén megvadultak a radikális baloldaliak. A rendőrség vízágyúkkal hűtötte a kedélyeket, a gumibot csak ráadás volt Véres május elsejék HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Berlin. Súlyos zavargásokba torkollt péntek este egy május elsejei tüntetés Berlin Prenz­lauer Berg nevű kerületében. A rendőrök több mint 170 balol­dali radikális tüntetőt őrizetbe vettek, további mintegy 150-et rövid időre előállítottak. Tizen­két embert kórházba kellett szállítani. A Forradalmi Május Elsejei Demonstráció mintegy hatezer résztvevője utcaköve­ket, palackokat és petárdákat hajigált a rendőrökre. Ezek víz­ágyúkkal oltották, majd buldó­zerekkel félresöpörték a szeme­testartályokból rögtönzött bari­kádokat, továbbá könnygázt és gumibotot használtak. A kelet-berlini demonstráció ko­rai lefújása miatt a bosszús résztvevők kifosztottak egy komputerraktárat, és kövekkel betörték több üzlet és egy bank­fiók ablakait. Az összetűzések peremén kigyulladt egy ház, de a tűzoltók csakhamar eloltották a lángokat. Számos sérült akadt, mindkét oldalon. Berlini radikális csoportok 12 év óta minden május elsején felvo­nulást rendeznek s eddig még egyetlen egyszer sem maradt el a rendőrökkel való összecsapás sem. A rendőrök egyébként pén­teken Lipcsében is baloldaliak többezres tömegét oszlatták szét, megakadályozva, hogy megzavarjon egy jobboldali gyűlést. Törökországban véres összetű­zésre került sor a baloldali radi­kális erők és a karhatalom kö­zött. 74 személy sérült meg, 42 tüntető, 28 rendőr és négy új­ságíró. A Forradalmi Front elne­vezésű illegális szervezet 160 tagját vették őrizetbe. A török kormány a '90-es évek elejétől tevékenykedő szerveze­tet teszi felelőssé több rendőr, politikus és bíró meggyilkolásá­ért. Csehországban anarchisták tar­tottak felvonulást május elsején. Olmützben mintegy ötven anar­chista tüntetett Csehország NATO-ba lépése ellen, komoly összetűzésre nem került sor, a rendőrség csupán néhány sze­mély állított elő rövid időre. (ČTK/AP) A marha csak nevet a közös pénzen A német radikális baloldal húsvét helyett mindig május 1-én locsoltatja magát. (CTK/AP) 4

Next

/
Thumbnails
Contents