Új Szó, 1998. április (51. évfolyam, 76-99. szám)

1998-04-08 / 82. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. ÁPRILIS 8. KOMMENTÁR A Csoóri-kettős HOLOP ZSOLT Nem tudom, kinek szól Csoóri Sándor kettős állampolgárságra vonatkozó ötlete, de legkevésbé nekünk, határon túli magyaroknak. Valószínűleg jómaga sem gondolja teljesen komolyan, hogy javaslata megvalósítható, s hogy esetleg a választások után bármelyik, kormányra kerülő magyarországi párt lépéseket tenne ennek érdekében. A kettős állampolgárság mindenesetre „bedobattatott" a választási kampányba, a nemzeti jobb ráharapott, a kormánypártok kiköpték, Torgyán kopirájtot jelentett be. Nem hinném, hogy Magyarországon választásokat lehetne nyerni a határon túli magyarok sanyarú sorsát meglovagolva, mert a nemzeti jelszavak ugyan jól csengenek, de a magyaroszági magyart leginkább saját „sanyarú" sorsa érdekli, s ha tud kettőig számolni, felismeri, mit jelentene az éppen erősödő országnak több százezer vagy millió áttelepülő, friss, ropogós EU-útlevéllel rendelkező munkanélküli és nyugdíjas. Az egyszerű magyarországi választók körében már egyébként is olyan közhangulat alakult ki a „románok", azaz az erdélyi magyarok ellen, hogy azok csak elveszik a munkahelyeket, a lakásokat, a levegőt és egyáltalán: mindent. Mi meg Magyarországon lehetnénk „csehek",, jobb" esetben szlovákok. Kétségtelen, a kettős állampolgárságnak a határon túli magyar falvak elnéptelenedése, a kisebbségi közösségek felbomlása lenne az első kézzelfogható „eredménye" - alanyi jogon. Nem beszélve arról, hogy a kettős állampolgárság egy sor megoldhatatlan problémát vetne fel az adózástól a katonai szolgálatig, a kettős választójogtól a kettős választhatóságig. Abból a szempontból pedig egyenesen veszélyes ilyen ötletekkel dobálózni, ha figyelembe vesszük, hogy Vladimír Mečiar miniszterelnök tavaly lakosságcserét javallott a sápadozó Horn Gyulának. Mivel a szlovák jogrend szerint egy másik ország állampolgárságát felvevő személynek le kell mondania szlovák állampolgárságáról, Csoóri javaslata - végeredményét tekintve - megegyezik Mečiar javaslatával. Csak két végéről közelítették meg a dolgokat: Csoóri piros-fehér-zöldeket mondott, Mečiar barnát. Ducký gázipari vezérigazgató olyan értelemben nyilatkozott, hogy Rudolf Schuster kassai főpolgármester füllentett, amikor külföldiekkel beszélgetve azt állította, hogy a termálvíz feltárása az ő érdeme. Az ellenzéki Schuster erre megsértődött, és elviharzott a helyszínről. Nem érdemes azt kutatni, indokoltan sértődött-e meg. Viszont érdemes szemügyre venni, hogyan jutottunk el a politikai kultúra művelésében odáig, hogy a langyos víz, a járda, a ravatalozó, a nyilvános illemhely léte-nem léte ismét tárgyává vált a politikai küzdelemnek. Mintha a Kassa alatti hévíz csak azért lapult volna évmilliók óta a föld mélyén, mert „tudta", egyszer majd Jozef Zlocha lesz a fiatal Szlovákia környezetvédelmi minisztere, Ján Ducký pedig az összes gázmű főnöke, és kormánypárti zsurnalisztáktól kísérve mindketten eljönnek, hogy a felszínre törő természeti erők megtiszteljék őket. Bizony mondom, még megérjük, hogy a Nap felkeltéért is politikusainknak kell köszönetet mondanunk. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/

A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: 0819/700 869, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Kiért kék az ég? TÓTH MIHÁLY Aki még emlékszik arra, hogy volt egyszer egy doktorált főmeteorológus, akit a feledhetetlen ötvenes években azért képeztek át Ostravában csilléssé, mert május elsején nem sütött a nap, hanem havas eső esett, az már azt is szinte természetesnek tekinti, hogy már a langyos víz is tényezőjévé vált a nagypolitikának. Történt, hogy Pozsonyból két szlovák - az egyik aktív miniszter, a másik miniszterviselt vezérigazgató - Kassára utazott, hogy jelen legyen egy éppen feltárt hévízlelőhely próbaüzemeltetésén. Ilyenkor, a választások közeledtével alig múlik el nap, hogy kies hazánkban valahol éppen ne próbaüzemeltetnének valamit. Járdát, falusi gázvezetéket, tűzoltószertárt, ravatalozót, orvosi rendelőt... És nem az információs társadalmat építenénk, ha a minisztert ilyenkor „véletlenül" nem kísérné néhány újságíró. Kínos közjátékra került sor az ünnepélyes avatáson. Ján - Ha legalább annyi tehetséges politikusa lenne Szlovákiának, ahány politikai pártja van... (Gossányi Péter karikatúrája) Van, hogy az alma, a körte és a szilva is egy tőről fakad Lett maga juszt is... Valahogy megszoktuk, hogy a három baltikumi köztársaságot együtt kezeljük. Valóban sok köztük a hasonlóság politikai és gazdasági vonatkozásban is, mégis csak Litvániát hívták meg az Európai Unióba. GÖRFÖL ZSUZSA Litvánia nem azért kivételezett, mert anno a legnagyobb véráldozatot fizette függetlenségéért, hanem mert komolyan veszi az európai politikai normákat, nem keres kibúvókat a demokrácia elemi követelményei alól. Nemcsak a piacgazdaság fejlesztésében lépett előre, hanem bel- és külpolitikáját is igyekszik európai alapokra helyezni. A vad ellenségeskedés és gyűlölet után nagyon racionálisan, jéghideg fejjel rendezte kapcsolatait Oroszországgal, no meg persze Lengyelországgal. Igaz, Litvániában mindig is kevesebb orosz élt, mint Lettországban vagy Észtországban, viszont a lengyelek száma nem elhanyagolható, s Lengyelországban is élnek litvánok. Most nem a rendeAz elmúlt időszakban különösen kényessé vált a helyzet. zés módja, hanem a ténye érdekes: a lengyel elnök a múlt héten arról biztosította litván kollégáját, hogy országa továbbra is Litvánia pártfogója lesz az integrációs folyamatban, s elhangzott egy kölcsönös ígéret: megkülönböztetett figyelmet fordítanak a nemzeti kisebbségek gondjaira. Ez tehát az a magatartás, amelyet Európa és a demokratikus világ elvár egy országtól - és méltóképpen elismer. Ezzel szemben Észtország és Lettország egyfolytában védekezni kénytelen a sorozatos vádak ellen, hogy másodrendű állampolgárokká degradálta az oroszokat és minden más nemzetiségűt - vagy egyáltalán nem is adott nekik állampolgárságot. Nevetséges Tallinn és Riga védekezése, hogy törvényesen járnak el: éppen a törvény a rossz. Lettországban az elmúlt időszakban különösen kényessé vált a helyzet. A 2,6 milliós ország lakosainak közel egyharmada orosz nemzetiségű, vagy legalábbis oroszul beszélő. Az érvényes törvények szerint az idősebbjének esélye sincs az állampolgárság megszerzésére, a fiatalabbja pedig csak akkor részesülhet ebben a „kiváltságban", ha - egyebek mellett nyelvvizsgát és hűségesküt tesz, vagyis lényegében megtagadja nemzetiségét, gyökereit, önmagát. Az alapelv: vagy lett leszel, vagy mehetsz! Ezek a kemény realitások, de van más is, ami megkeseríti a nem lettek életét: a társadalmi légkör ellenségessége, az államilag támogatott félelemkeltés és újabban a terrorizmus. Március elején a jobbára orosz nyugdíjasok kormányellenes tüntetését oszlatta fel a rendőrség több mint keményen, majd 15-én a német megszállók által életre hívott Lett Légiónak, az SS helyi változatának 500 veteránja tartott fényes emléktalálkozót és demonstratív felvonulást. Érdekes módon az agg veteránok arra világosan emlékeztek, hogy 55 évvel ezelőtt nem önként vettek részt a harcokban, viszont a szovjet hadsereg ellen küzdöttek, tehát nemzetüknek tettek szolgálatot. Arra azonban már sehogy sem sikerült visszaemlékezniük, hogy a nürnbergi bíróság az SS-szel együtt a Lett Légiót is bűnös szervezetnek nyilvánította! Eltelt két hét, s újra bomba rongálta meg a rigai hászid zsinagógát, ugyanazt, amelyet már 1995 májusában is pokolgépes támadás ért, s amelynek kapujára decemberben horogkereszteAz alapelv: vagy lett leszel vagy mehetsz! ket mázoltak. A hétfőre virradó éjszaka az orosz nagykövetség közelében történt robbantás már csak ráadás volt. Igaz, hogy felfüggesztették tisztségéből a hadsereg főparancsnokát, mert részt vett a Lett Légió egyik rendezvényén, s igaz az is, hogy kezdeményezték a rendőrség parancsnokának menesztését, mert nem biztosított fokozott védelmet a zsinagógának - de mindezt Riga csak nemzetközi nyomásra tette. Viszont az EBESZ felhívásait az oroszok jogainak biztosítására továbbra is figyelmen kívül hagyja. Summa summárum: szép dolog a nemzeti büszkeség, a múltat sem kell feledni, de a bosszú nem lehet politikai vezérelv. Sem a Baltikumban, sem kicsit nyugatabbra. Van egy szép magyar közmondás: az anyjának mondom, hogy a lánya is értsen belőle... PRÁCA A Polgári Egyetértés Pártjának vasárnapi alakuló kongresszusa kapcsán közöl írást a szakszervezetek lapja az új politikai szubjektumról. A lap emlékeztet: Rudolf Schuster felszólalása elején közölte, hogy a Mečiar vezette DSZM-mel nem kívánnak együttműködni, viszont a párt nyitott azon politikusok és vállalkozók irányában, akik Mečiarnál nem rúghattak labdába. A jelen levő ellenzéki képviselők számára ez az elképzelés szimpatikus lehet, főleg azért, mert a DSZM feloszlását segíti elő. A PEP célja: legyőzni a mečiarizmust, mégpedig úgy, hogy a választások után ne csak az új kormány felállításában vegyen részt, hanem az ellenzék a parlamentben is megszerezze az alkotmányos többséget. A jövendő kormány kénytelen lesz baloldali politikát folytatni, mert a két befolyásos politikai tömörülés - a DBP és a PEP többségbe kerül a jobboldali, konzervatív pártokkal szemben. Az új párt ugyanúgy a népszerűségre, tehát a teljesíthetetlen ígéretekre épít, mint a DSZM. Világos ugyanis, hogy a következő kormánynak kemény gazdasági intézkedéseket kell majd végrehajtania, se ez nem nyeri el a baloldali választók tetszését. „Mindebből ismét esetleg legyőzendő Mečiar v hasznot, s meglehet, hogy 1999 szeptemberében Szlovákiában újból választások lesznek" zárja fejtegetését a cikkíró. PRAVDA A lap kommentátora az április elsején Ausztriában, Olaszországban és Németországban életbe lépett schengeni egyezménnyel foglalkozik. Mint ismeretes, a megállapodás értelmében az EU-tagállamok fokozatosan felszámolják a belső határok védelmét, viszont a külső határokat az eddiginél is jobban ellenőrzik. A kívül rekedt országokban ez kételyeket ébreszt. Nemcsak globálisakat és stratégiaiakat, amelyek miatt a politikusok feje kellene, hogy fájjon, hanem olyan általánosakat is, amelyeket például a határállomásokon való várakozás elő. Elég volt szombatori~"a Pozsonyligetfalu és Berg közötti átkelőhelyet felkeresni: hosszú órákig, végtelennek tűnő sorokban várakoztak az Ausztriába utazók. Egyelőre még hasonló tortúrának vannak kitéve a csehek, magyarok és lengyelek is, de valószínűleg az ő esetükben rövidebb ideig tart majd ez az állapot. Mert velük már megkezdődtek és folytatódnak is a felvételi tárgyalások, ellentétben Szlovákiával, amellyel ugyan megkezdődtek, de nem folytatódtak, mert eddig nem teljesítette az Európai Unió feltételeit. VISSZHANG Nem adjuk fel elveinket A földművelési minisztérium állásfoglalása, amely az Új Szó április 1-jei számában jelent meg a velem készült intetjú kapcsán, egyáltalán nem lepett meg. Sőt ha számba vesszük tartalmát és célirányosságát, bizonyosságot nyerhetünk, hogy a Magyar Koalíció képviselői másképp látják és értékelik a mezőgazdaság helyzetét, mint a minisztérium. Sok mindennel nem értünk egyet, ami a mezőgazdaságban történik, és az adott lehetőségekkel élve felhasználunk minden fórumot arra, hogy elmondjuk véleményünket és fenntartásainkat - bízva abban, hogy meghallgatásra találunk. A jelenlegi agrárpolitika miatt rossz, válságos a helyzet. A számunkra fontos ágazat a csőd szélére került. A mezőgazdasági költségek folyamatosan és rendkívüli mértékben nőttek, viszont a termékek ára alig emelkedett. Több esetben még a befektetett költségeket sem fedezi. A termelők egyre jobban eladósodnak. Az utóbbi időben már az értékesítésben is nagy problémák jelentkeztek, nem működik az állami piacszabályozás. Az állami támogatások mértéke nem kielégítő, és a rendelkezésre álló öszszeg szétosztása is igazságtalan. Főleg a hegyi és hegyaljai termelés igényeinek a fedezéséből indul ki. Nem értékelik megfelelően az intenzív mezőgazdasági termelést. Az elosztás során egyre nagyobb teret nyer a protekcionizmus, a személyes kapcsolatok. A gazdaságok privatizációja pártpolitikai elvek szerint történt, mellőzve a gazdasági szempontokat s az egyes gazdaságokban dolgozók igényeit és elvárásait. A gazdaságokat jobbára azok privatizálták, akiknek korábban semmilyen kapcsolatuk nem volt ezekkel az üzemekkel. A tárca vezető tisztségviselőinek családtagjai, baráti körük, valamint a minisztérium volt és jelenlegi munkatársai s elkötelezettjeik lettek az új tulajdonosok, és valójában csak hasznot igyekeztek húzni az egészből. Sajnos, több esetben is megkérdőjelezhető a mezőgazdasághoz fűződő viszonyuk. Mi ez ellen harcoltunk, és elmondtuk javaslatainkat, véleményünket. A tárcánál süket fülekre találtunk. Javaslatainkat a kormánykoalíció szavazógépezete szinte minden esetben elvetette. így természetesen a felelősséget sem vállaljuk a helyzetért. Ez a kormányt és a minisztériumot kell, hogy terhelje. Mindezek ismeretében és a jelenlegi helyzetből kiindulva a minisztériumnak a velem készült interjú közlése után közzétett állásfoglalása talán már olvashatóbb és világosabban értelmezhető. Az MK politikusai továbbra is mindent megtesznek nemzeti közösségünk érdekeinek a képviseleséért. Készek vagyunk vitát folytatni minden szakmai és politikai kérdésben, de senki ne várja el tőlünk, hogy feladjuk programunkat, és ne közösségünk érdekeiből induljunk ki. Ilyen álláspontot a minisztérium talán pozitívan értékelne, és „konstruktív ellenzéki politikának" is nevezné, de részünkről ez célkitűzéseinek és elveink feladását jelentené. Farkas Pál parlamenti képviselő (MKDM) JEGYZET