Új Szó, 1998. április (51. évfolyam, 76-99. szám)

1998-04-07 / 81. szám, kedd

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. ÁPRILIS 952. Nyelvi jogokért tüntettek Párizs. Több tízezren tün­tettek a hétvégén Francia­ország három nagy városá­ban a regionális nyelvek és gyakorlásuk megvédéséért, tiltakozva a francia nyelv kizárólagossága ellen. A Bayonne-ban, Stras­bourgban és Rennes-ben felvonulók nyelvük hivata­los elfogadását, helyi okta­tásának bevezetését köve­telték, aláírásokat gyűjtve a parlamentnek szánt petí­ciójukhoz. A francia alkot­mány a francia nyelvet te­kinti „nemzeti nyelvnek", a nyugati bretont a déli basz­kot és okcitánt, az elzászi német és a korzikai olasz nyelvet kizárja az oktatás­ból és a hivatali közhaszná­latból. (MTI) Halálra ítélt emberrablók Hongkong. Halálbüntetés­sel, illetve életfogytiglani vagy hosszú évekre szóló börtönbüntetéssel sújtot­ták Dél-Kínában egy em­berkereskedő banda 50 tagját, akik összesen 114 nőt és gyermeket raboltak el, erőszakoltak meg és ad­tak el. Áldozataik közül ketten öngyilkosságot kö­vettek el azután, hogy el­rablóik megerőszakolták őket. A nőket és gyermeke­ket 200-400 dollár közötti áron adta el banda. (MTI) Mesut Yilmaz török kor­mányfő bejelentette: Ankara befagyasztja kapcsolatait az Európai Unióval. Yilmaz is­mét Németországot tette fe­lelőssé, hogy országát nem sorolták az EU-tagjelöltek közé. (archívum) Üzlet fertőzött vérrel Bécs. Afrikában olcsón vá­sárolt, ellenőrizetlen minő­ségű vért akart átcímkézni, és drágán eladni ázsiai or­szágokban egy osztrák cég. Az üzlet 90 millió schülin­ges nyereséggel kecsegte­tett. Az osztrák egészség­ügyi minisztérium még idő­ben leállította a tranzakciót és nem jutott ki Ausztriából a valószínűleg AIDS- és He­patitis-vírussal fertőzött vér. A bécsi egészségügyi tárca a héten vizsgálja meg, hogy a lefoglalt vérben ta­lálható-e AIDS-vírus. (MTI) Pokolgép robbant Rigában Riga. Hétfő hajnalban po­kolgép robbant a rigai orosz nagykövetség előtt, személyi sérülés nem tör­tént. A lett belügyminiszté­rium szerint gyalogsági ak­nát helyeztek el az épület közelében. A moszkvai kül­ügyminisztérium felhábo­rítónak nevezte az esetet, és reméli, mihamarabb kézre kerülnek az elköve­tők, ám korainak tartja oroszellenes cselekmény­ről beszélni. (MTI) Budapest. Célzott külön­rendelkezésekkel már a csatlakozási tárgyalások alatt meg kell szüntetni azokat a hátrányokat, ame­lyek az euroatlanti bővítés nyomán a határokon túl élő magyarokat sújtják ­tartalmazza a Magyarok Vi­lágszövetségének (MVSZ) vasárnapi felhívása. MTI-HlR Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke leszögezte: szükséges, hogy a határon túli magyarok alanyi jo­gon kapjanak állampolgárságot és választói jogot. Kovács László magyar külügy­miniszter megvalósíthatatlan­nak, Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából ve­szélyesnek tartja az ötletet. Rá­mutatott: nem tisztázott, hogy az állampolgárságot kapó sze­mélyek mely országban válasz­tanának vagy adóznának, s a szomszédos államok úgy érté­kelnék, hogy Budapest az ő ál­lampolgáraikra is ki akarja ter jeszteni joghatóságát. Az SZDSZ elutasítja az elképzelést, mert a kettős állampolgárság rontaná a kétoldalú államközi kapcsolato­kat, és a magyar állampolgárság olyan jogokicai és kötelezettsé­gekkeljárna, amelyek szinte tel­jesíthetetlenek: gondot jelente­ne az orvosi ellátás, a nyugdíjjo­gosultság, az adófizetés és a ka­tonai szolgálat teljesítése. Az SZDSZ szerint azt kell elérni, hogy lakhelyükön élhessenek megfelelő körülmények között a határon túli magyarok. Az MDF nem tartja eretnekség­nek Csoóri javaslatát, s rámuta­tott: Horvátország már élt ezzel a lehetőséggel. Nézete szerint több megoldás is létezik az öt­tízéves vízum kiadásától a korlá­tozott kettős állampolgárság megadásáig, amely nem jogosí­tana fel magyarországi munka­vállalásra, letelepedésre. Ez biz­tosítékot jelentene arra, hogy a határon túli magyarok ne hagy­ják el szülőföldjüket. A MIÉP üd­vösnek tartja és támogatja a ja­vaslatot - nyilatkozta Csurka Ist­ván elnök. Szerinte a határon túli magyarságnak jogot kell kapnia, hogy beleszóljon annak az országnak az ügyeibe, amely­nek sorsától „életben maradása és kultúrája fennmaradása függ". Torgyán József, az FKGP elnöke emlékeztetett, pártja el­sőként vetette fel ezt a kérdést. A Giczy György vezette KDNP megvalósíthatónak tartja a ja­vaslatot, kétkamarás parlament­ben gondolkodik, felsőházában kapnának helyet a magyarorszá­gi nemzetiségek és a határon túli magyarság képviselői. Mečiar kétszer megígérte, de talán mégsem valósul meg az ellenőrzés Mohi állja az ostromot MTI-HlR Bécs. Lehetséges, hogy Szlová­kia május elején a megállapodás ellenére sem engedi be az oszt­rák szakértőket a mohi atomerő­műbe. Az erőmű üzemeltetői azt követelik Wolfgang Kromp pro­fesszortól, az osztrák szakértői csoport vezetőjétől, hogy vonja vissza az 1995-ös első bejárás után tett, az erőmű biztonságá­val kapcsolatos megállapításait. Viktor Klima osztrák kancellár­nak Vladimír Mečiar kormányfő tavaly kétszer is megígérte, hogy szakértők megvizsgálhat­ják az atomerőmű biztonsági ál­lapotát, de Szlovákia újabb és újabb akadályokat gördít a bejá­rás elé. Klima kancellár határo­zott fellépése nyomán megegye­zés született arról, hogy a máso­dik nemzetközi szakértői bejá­rására május 5 és 7 között kerül­jön sor. A vizsgálódások ered­ményét június elején, egy szlo­vák állásfoglalással együtt kelle­ne nyilvánosságra hozni, a bi­zottság egy hét alatt készítené el jelentését, Szlovákiának három hete lenne, hogy kidolgozza sa­ját kommentárját. Most mégis elképzelhető, hogy mindez meghiúsul, mivel az osztrák szakértői bizottság vezetője le­velet kapott a szlovák villamos művektől, amelyben az üzemel­tető közli: nem felelnek meg a valóságnak az első szakjelentés­ben foglaltak. Az osztrák pro­fesszor véleménye szerint vi­szont éppen most lehetne tisz­tázni az első jelentésben meglé­vő esetleges hibákat s azokat csak akkor lehet korrigálni, ha meggyőződtek arról, hogy a ko­rábbi állítások nem helytállóak. A magyarok maradnak a román kormányban Az RMDSZ elutasítja Csoóri ötletét Az 1.1 milliárd kínai java kerékpárral közlekedik. Pekingben a biciklistákat már külön forgalmi rendőrnek kell irányítani, a feladatot többnyire főiskolai hallgatók vállalják önkéntesen. (ČTK/AP) Nagy port kavart a Magyarok Világszövetségének hétvégi javaslata Kettős állampolgárság MTI-HÍR Bukarest. A romániai magyar ki­sebbség pártja elutasítja a Ma­gyarországon kívül élő magya­rok kettős állampolgárságának gondolatát. Az RMDSZ szerint Csoóri Sándor, a Magyarok Vi­lágszövetsége elnöke által felve­tett, kettős állampolgárságra, il­letve szavazójog megadására vonatkozó javaslat „nem oldaná meg a határon túli kisebbségek problémáit". „A kettős állampolgárság csak gyengítené a többségi lakosság­gal egyenlő jogok melletti érve­inket -jelentette ki a francia hír­ügynökségnek adott nyilatkoza­tában Verestóy Attila, a Románi­ai Magyarok Demokratikus Szö­vetségének egyik vezetője. ­Problémáinkat Romániában akarjuk megoldani, annak lehe­tőségével, hogy egy nap majd az egységes Európa polgárai le­gyünk." Verestóy mindamellett elismerte, hogy az RMDSZ-ben vannak olyanok, akik szerint a kettős állampolgárság megol­dást jelent a külföldön élő ma­gyarok számára. Egyébként tegnap az RMDSZ székhelyén tett látogatást Radu Vasile kijelölt román miniszter­elnök, s egyetértésre jutott a magyar szövetség vezetőivel, hogy az RMDSZ továbbra is tá­mogatja a román kormány re­formprogramját. Az RMDSZ számára fontos oktatási és helyi közigazgatási törvényterveze­tek „kiemelt prioritást" kapnak az új kormány beiktatása után. Nyugat-Szaharába készülnek a szlovák utászok Dollárért izzadnának GAÁL LÁSZLÓ Pozsony. A szlovák parlament jóváhagyta, hogy a szlovák had­sereg egy utászzászlóaljat és öt katonai megfigyelőt küldjön a nyugat-szaharai ENSZ-misszió­ba. Most már csak az ENSZ-en múlik, kihasználja-e a szlovák ajánlatot - jelentette be a védel­mi tárca. Ľudovít Gál tábornok, külügyi osztályvezető elmond­ta, a hadsereg szakértői már te­repszemlét tartottak a Szahará­ban, hogy felmérjék, mire kell felkészülniük a szlovák utá­szoknak, akiket elsősorban ak­naszedésre szerződtetne az ENSZ. Egyelőre 150 utász kikül­déséről esett szó, de húsvét után kétszer ennyi önkéntes ki­képzését kezdik meg, hogy az esetleges váltásra is felkészülje­nek. Az ENSZ-misszó feladata annak a nyugat-szaharai nép­szavazásnak a biztosítása, amely az ország jövőjéről hiva­tott dönteni. A népszavazást eredetileg júliusra írták ki, most decemberi dátumról beszélnek, ezért egyelőre nem tudni, meddig tartana a kiküldetés. Az önkéntes misszó iránt Szlováki­ában nagy az érdeklődés, a résztvevők a hadseregtől kapott fizetésük mellé havi 988 dollár pótlékot, illetve a résztvevők negyede további 500 és 2500 dollár közötti képesítési pótlé­kot kapna. Állítólag nem csorbulna az önkormányzati hatáskör Helyben vagy „feljebb" ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. A szovák kormány kész aláírni a határon túli együttműködésről szóló európai keretegyezményt - jelentette ki tegnap a belügyi tárca helyi ál­lamigazgatási és önkormányzati osztályának vezetője. Gejza Petrík elmondta, hogy az Euró­pa Tanács által ajánlott keret­egyezményben követelteket részben a községi rendezésről szóló törvény módosításával, részben a regionális önkor­mányzatokról szóló törvénnyel érvényesítik. Cáfolta, hogy az önkormányzatok hatáskörét csorbítaná az a törvényjavaslat, amely szerint a helyi általános érvényű rendeleteket a kerületi hivatalnak is jóvá kellene hagy; nia. Mint mondta, ez nem a köz­ség eredeti jogköreire, hanem az államról átruházott hatáskörök­re vonatkozna, például az okta­tásügyiekre. Kérdésünkre, hogy az oktatásügyi hatáskörök átvé­tele után a község dönthetne-e az iskolaigazgatók kinevezésé­ről vagy ez is a kerületi hivatal elöljárójától függne, az osztály­vezető annyit tudott válaszolni: helyi szinten az óvodákat és az általános iskolákat, regionális szinten a középfokú iskolákat érinthetné a kérdés, de az okta­tási tárca egyelőre nem javasolja a hatáskörök átruházását, mivel nem megoldott az anyagi háttér biztosítása. Az osztályvezető szerint a kerületi hivatal nem a községek hatáskörébe szólna bele, csupán a döntések szakmai oldalát felügyelné, a községek és a kerületi hivatal közötti eset­leges vitában a kerületi bíróság döntene. A községi rendezésről szóló törvénymódosítás meg­erősítené a polgármesterek helyzetét. Most a képviselő-tes­tület is visszahívhatja a polgár­mestert, a módosítás után ehhez a község választópolgárai több mint felének szavazatára lesz szükség, (g.l.) Jelcinnek az orosz alkotmánybíróság szerint alá kell írnia a műkincstörvényt Maradnak a rabolt kincsek MTI-HlR Moszkva. Az orosz alkotmány­bíróság utasította Borisz Jelcin elnököt, hogy írja alá a műkincs­törvényt, amely állami tulajdon­nak minősíti a II. világháború idején Szovjetunióba hurcolt műalkotásokat. Jelcin korábban megvétózta az emiitett tör­vényt, ugyanis a nemzetközi tör­vényekkel és az orosz alkot­mánnyal ellentétesnek ítéli, mi­vel nem tesz különbséget a Szovjetunióba került műkincsek között abból a szempontból, hogy Németország és szövetsé­gesei tulajdonát képezték-e, vagy a nácik által más országok­ból összerabolt javakról van-e szó. Az alsó- és felsőház ismét megszavazta a törvényt, de Jel­cin egyszerűen nem írta alá. Az orosz műkincstörvény a II. vi­lágháború idején a Szovjetunió­ba szállított kulturális javakat orosz állami tulajdonnak nyilvá­nítja, s csak bizonyos esetekben, így az egyházi tulajdonok kérdé­sében, illetve olyan javak tekin­tetében biztosít lehetőséget a tárgyalásokra, amelyekre 1946­ig tulajdonigényt jelentettek be. A II. világháború éveiben több százezer műkincset és több mil­lió kötet könyvet hurcoltak a Szovjetunióba a háborús károk kompenzálására hivatkozva. Ma­gyarország 60 ezres listát állított össze eltűnt értékeiről, amelyek között szerepelnek a Hatvany- és a Herzog-gyűjtemény képzőmű­vészeti alkotásai, és a sárospatald refonnátus kollégium könyvtárá­nak ritkaságai. ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. A Márai Sándor Alapít­vány április 15-én, a Zichy-palota koncerttermében adja át az idei Nyitott Európáért-díjakat. A díj célja a szlovákiai magyar kultu­rális és közélet kiemelkedő telje­sítményt nyújtó személyiségei­nek évente történő értékelése. A díjban a kulturális és közélet olyan, a társadalomtudományok területén munkálkodó személyi­ségei részesülhetnek, akik úttörő tevékenységükkel hozzájárultak szakterületük minőségi színvo­nalának objektív mércével mér­hető emeléséhez és az európai polgári értékrendbe való betago­zódáshoz. Idén az alábbi szakte­rületek kiemelkedő személyisé­gei részesülnek a díjban: társa­dalomtudományi kutatás, szín­ház- és mozgásművészet, kép­zőművészet, zene- és előadó­művészet, publicisztika. A díja­zott személyek a díj adományo­zása alkalmából Márai emlék­plakettet, díszoklevelet és har­mincezer koronát vesznek át. • A Márai Sándor Alapítvány elismerései Nyitott Európáért-díj

Next

/
Thumbnails
Contents