Új Szó, 1998. április (51. évfolyam, 76-99. szám)

1998-04-06 / 80. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. ÁPRILIS 6. KOMMENTÁR Kicsoda ön, R. Sch.? TÓTH MIHÁLY A múlt hét első napjaiban az életrajzi adatokon kívül még csak egy dolgot lehetett biztosan tudni Rudolf Schusterról, a Polgári Egyetértés Pártja (PEP) alapítójáról: Kassán főpolgár­mesterként bebizonyította, hogy van elképzelése az önkor­mányzatiságról, tehát az államhatalom decentralizálásának mikéntjéről. És ez manapság, amikor a decentralizálásra hi­vatkozva vidáman folyik Szlovákiában a hatalom összpontosí­tása, egyáltalán nem kevés. A múlt hét második fele óta még egy fontosat gyaníthatunk Schusterról: az ő esetében talán nem kell attól tartani, hogy némely sikeres szlovákiai pártok vezetőinek jó szokásához híven Brüsszel, Párizs és Bonn felé mutat, de ezeket a metropolisokat Moszkva érintésével köze­líti meg. Jó hír, hogy közvetlenül pártjának alakuló kongresz­szusa előtt Rita Süssmuthtal, a Bundestag elnökével és más vezető politikusokkal tárgyalt. Hosszan lehetne sorolni azo­kat a teljesen ellenőrizhetetlen feltételezéseket, amelyek a kelet-szlovákiaiak kedvencéről keringenek. Még csak homá­lyos utalásokból tudtuk, hogy pártalapításra készül, amikor li­berálisaink és kereszténydemokratáink legjobban informált publicistái tudni vélték, azért jön létre a párt, hogy Mečiar vá­lasztási kudarca esetén meggátolja a törlesztési feladataik tel­jesítését elhanyagoló és egyébként is bagóért privatizáló új­gazdagok felelősségre vonását. Hírlett, hogy titokban lepak­tált a Vasmű fő embereivel, de közben eladósította Kassát, így legnagyobb győzelme esetén sem lesz képes Mečiartól függet­len politikát folytatni. Néhány gondolatot akartam papírra vetni a PEP alakuló kong­resszusáról. A dolgozat úgy sikerült, hogy egyfolytában Schusterról van benne szó. Hajói belegondolunk, arra a követ­keztetésre kell jutnunk, hogy ezt a pártot egyelőre mindenes­től Schuster testesíti meg. Egyszemélyes politikai szervezet, és ebben hasonlít Mečiar mozgalmára. Erőssége ez éppen úgy le­het, mint kudarcainak forrása. Kohl kancellár talán tíz éve mondotta, hogy a szövetségi köztársaságtól csak akkor kell Eu­rópának tartania, ha a német állam legyengül. Arra gyanak­szom, R. Sch. pártja csak akkor lesz képes tartósan nyomot hagyni Szlovákia történelmében, értsd ezen: mečiartalanítani az országot, ha a választásokon nagyon erősnek bizonyul. Ha a „tízszázalékosok" között marad, előfordulhat, hogy Schuster menti meg Mečiart a vereségtől. A PEP-vel rokonszenvezők zö­me annyit tud a pártalapítóról, hogy megnyerő külsejű ember. Mi sem árul el többet a szlovákiai politika nyomoráról. pőt, ruhát visel. Reggel pedig hozták is mindenkinek a meg­felelő nagyságú futballcipőt és mezt, illetve a meghívást egy azonnali futballmeccsre. Előbb azt gondolták, egy kis teremfoci lesz, szűk körben, s igencsak meglepődtek, ami­kor egy hatalmas stadionba vezették őket, ahol a lelátó­kon már háromezer katona várt rájuk. - mint szurkolókö­zönség. A figyelmes vendéglá­tóknak még arra is volt gond­juk, hogy a nézősereget két részre osszák: egyik Vivat Slovakia! kiáltásokkal a ven­dégeket, a másik Vivat Mexiko!-val a hazaiakat buz­dította. A hazaiak a tergerész­gyalogság futballistáit állítot­ták csatasorba, a végered­mény mégis a szlovák csapat javára lett 3:1. Az igazat meg­vallva: ez nem igazán annak köszönhető, hogy a szlovák csapatban maga a miniszter is harcolt. Sokkal inkább annak, hogy a szlovák csapatban ki­tűnően védett a mexikóiaktól kölcsönkapott kapus, vala­mint annak, hogy a mexikói sereg inkább tisztességtudó vendéglátóként, mint profi él­harcosként küzdött a gondo­san kaszált harctéren. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Mislay Edit-kultúra- (5238313), SidóH. Zoltán-gazdaság- (5238310) Urbán Gabriella-panoráma- (5238338), Tomi Vince-sport- (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, S238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDI.ER Kft. ­Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Vivat Slovakia! GAÁL LÁSZLÓ Nemrég Mexikóban járt Sitek védelmi miniszter, hogy le­rakja a két védelmi tárcái kö­zötti együttműködés alapjait. Ezen ügyködött azon a kötet­len fogadáson is, amelyet a mexikói miniszter rendezett. Férfitársaságban előbb-utóbb a nőkre vagy a focira terelő­dik a szó. Hogy az előbbiekről szó esett-e, nem tudom, de a fociról igen. Köztudomású, hogy a dél-amerikai államok futballnagyhatalmak, az sem titok, hogy a mi miniszterünk is futballrajongó. Sitek hirte­len felvetette: egyszer akár össze is mérhetnék az erejü­ket. Mármint a szlovák és a mexikói védelmi tárca képvi­selői egy mérkőzésen,. Az öt­letadó nem is sejtette, milyen súlyos következményei lesz­nek a javaslatnak. A fogadás után a vendégek szállásukra vonultak, ahol tizenegy óra­kor megjelent egy mexikói ka­tona, és szép sorjában felje­gyezte, ki hányas számú ci­A parlament eltúlozza a dohányzás elleni harcot. Senki sem akarja elszívni a békepipát... (Gossányi Péter karikatúrája) SLOVO Magyarország, bár még számos feladatot kell megoldania, meg­érdemli vezető helyét abban a hat országból álló csoportban, amelynek tagjaival az Európai Unió megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat - írja a prágai li­berális napilap. Gazdasági szempontból ugyan az EB Bu­dapestet Ciprus mögé sorolta, de a szigetország megosztott, ami a jövőben nehézségek for­rása lehet. A szocialista kor­mány Magyarországon az utób­bi években igen jó munkát vég­zett. Magyarország tudatosítja is vezető szerepét, s ezért hang­súlyozza, hogy Brüsszelnek minden egyes jelöltet külön-kü­lön kell megítélnie. Olyan lehetőségek előtt nyílhat meg az út, melyekre most szervezésileg nincsen mód Mit céloz a pártegyesítés? II. A magyar pártok egyesíté­sének előnyeit taglaló írás első részét szombati szá­munkban közöltük. KÖNÖZSI LÁSZLÓ A pártegyesítés legnagyobb ho­zadéka a működő civil társadal­mi szervezetek tömeges megje­lenése lehet. Elméletileg ugyan éppen a több párt egymást sem­legesítő viszonyrendszere bizto­sítaná e szervezetek független­ségét és virágzását, gyakorlati­lag azonban - a Csemadokot, a pedagógus- és a cserkészszövet­séget leszámítva - csak rendsze­res munkát nem végző szerveze­teink vannak. Ha összehasonlít­juk az erdélyi viszonyokat - ahol a szervezetileg egységes, belül azonban frakciókra tagolódó RMDSZ mellett, annak nélkü­lözhetetlen segítségével szerve­ződik a civil társadalom, mely működőképes szervezetekben nyilvánul meg - a mi nyomo­runkkal, akkor nem lehet szaba­dulni attól a gondolattól, hogy annak oka a többpárti struktúra. Pártjaink egymással versengve próbálnak befolyást szerezni szervezeteinkben, teljesen elle­hetetlenítve azokat. Fontos szervezetek hiányoznak még nálunk: hatékony ifjúsági és nőszövetség, karitatív szerve­zetek, agrárszövetség (mint az erdélyi magyar vagy a finnor­szági svéd), vállalkozók, jogá­szok, orvosok szövetsége, eset­leg munkavállalók szervezete. Szükséges továbbá egy jogvédő szervezet a társadalomban előfordulkó diszkriminációk fel­derítésére és jogorvoslatára. E szervezetek megalakulása, de főleg hatékony működése több­párti struktúrában elképzelhe­tetlen. A (kuponos) privatizáci­óban is hatékonyabban vehet­tünk volna részt egy egypárti, a szervezetekkel szorosan össze­fonódó szerveződésben (korpo­ráció), mely a nemzetrész majd minden tagját, csoportját elérni, mozgósítani képes. Ugyanez ér­vényes a földrestitúcióra és újranevesítésre is. Meggyőződé­sem: a mostani, szerintem lehe­tőségeit kimerített strukrúra he­lyett, egy tudatosan tervezett, horizontálisan és vertikálisan rétegződő korporáció, tengelyé­ben egy RMDSZ-típusú párttal, új lendületet adhat a társada­lomszervezésnek és érdekérvé­nyesítésnek. Olyan lehetőségek előtt nyílhat meg az út, melyek­re most szervezésileg nincs mód, pl. a beíratás előtt álló szü­lőkkel való tudatos, személyes foglalkozás vagy egy agrárszö­vetség nagybani piacokat vagy értékesítő szövetkezeteket kez­deményező tevékenysége. Ezt a munkát nem a politikában, ha­nem a társadalomban kell elvé­gezni, ezért nem függ a többség kegyétől, csak tőlünk. Ne feled­jük, hogy az elmúlt 70 évben fél­milliónyi magyart asszimiláltak ebben az országban, 20 száza­lékról 10 százalékra csökkent az arányszámunk. Ideális esetben most egymilliónyian kellene le­gyünk. Gyakorlatilag a teljes 70 éves természetes szaporulatun­kat vesztettük el így. Alihoz, hogy esélyünk legyen a folya­matot megfékezni, alapjaitól kell újjáépítenünk politikai, szervezeti struktúránkat. Ennek legalapvetőbb feltétele pártja­ink egyesítése, amihez a válasz­tások mindig jó alkalmat terem­tenek. Bármiféle késlekedés jó­vátehetetlen károkat okozhat a felvidéki magyar társadalom szöveteiben. Nem szabad most vélt vagy valós pártérdekekre tekintettel lenni. Ha egy esetle­ges különindulással megalázta­tást kell elszenvednie valame­lyik pártunknak (pártjainknak), akkor félő, újra úgy megromla­nak a pártjaink, politikusainak közti kapcsolatok, hogy évtize­dekre lehetetlenné válik az egyesítés. A szlovákiai magyar­ság jövője most politikusaink kezében van. Ha egy indulatos mozdulat következtében a por­ba hullik, nem lesz már senki, aki azt onnan újra felemelje. A szerző az MPP pártegyesíté­si platformjának alapítója. Működő gazdasági viszonyok nélkül a raktárlevelekről szóló törvény nem teljesíti küldetését Túl homályos megfogalmazások V. KRASZNICA MELITTA A parlament 45. ülésén egymást követték a mezőgazdaságot érintő törvények. Közülük talán a legfontosabb a raktárlevelek­ről és a mezőgazdaságról szóló törvény. Ugyacsak megvitatták a honatyák a környezetkímélő mezőgazdaságról, a nemesítés­ről és a törzstenyészetekről szó­ló törvényt, valamint az erdők­ről szóló törvény módosítását. Ez utóbbi kivételével mindegyik megkapta az elfogadásához szükséges 76 szavatot. A raktárlevelekről szóló törvény, amelyet már harmadik olvasat­ban tárgyalt a törvényhozás, má­jus elsején lép életbe. Beterjesztő­je, Peter Baco földművelési mi­niszter szerint alkalmazása hoz­zájárul majd az őstermelés haté­konyabb finanszírozásához és hi­telezéséhez. Az eddigi hitelezési formák ugyanis nem vették figye­lembe az ágazat specifikumait. A törvény lényege, hogy ha a ter­melők a betakarítást követően terményük egy részét szerződé­ses raktárakban letétbe helyezik, ezért raktározási váltót kapnak. Amit aztán hitelfedezetként hasz­nálhatnak fel a bankkölcsönök igénylése során. Kérdés azonban, hogy a forgótőkehiánnyal küzdő bankok milyen mértékben lesz­nek hajlandóak elfogadni fede­zetként a váltókat. Erre ugyanis nem kötelezheti őket senki. Igaz, egy módosító javaslat elfogadásá­val az eredetihez képest a Szlo­vák Nemzeti Banknak nagyobb lehetősége van ezen értékpapír­ok, vagyis váltók visszaváltására (reeszkont) - ami növelheti a ke­reskedelmi bankok érdeklődését e hitelezési forma iránt a tör­vény mégis csak akkor teljesítheti küldetését, ha normálisan műkö­dő gazdasági viszonyok ala­kulnak ki. Hiszen még ha a ban­kok el is fogadják fedezetként a váltót, akkor sem biztos, hogy az őstermelők képesek vállalni 18­20 százalékos kamatok mellett a hitelfelvételt. A mezőgazdasági törvény, ame­lyet második olvasatba javasoltak a képviselők, szintén nem azt nyújtja, amit a produktív vidéke­ken gazdálkodók elvárhattak vol­na tőle. Farkas Pál szerint - és er­re felhívta képviselőtársai figyel­mét is - nem orvosolja az ágaza­tot sújtó legfontosabb problémá­kat, megfogalmazása nem vilá­gos, és a törvény által javasolt megoldások a gyakorlatban meg­valósíthatatlanok. A szaktárca szóvivője lapunkban is próbálta magyarázni a bizonyítványt, hogy nem csak a hegyvidéki terü­leten gazdálkodókat védi a tör­vény, hanem a zöldség- és gyü­mölcstermesztőket is. Ugyancsak felhívta rá a figyelmet, hogy az azonnali fizetéssel is inkább azok a termelők járnak jól, akik egy hektárról nagyobb bevételt érnek el, tehát akik a legjobb termőta­lajokon gazdálkodnak. Csak azt felejtette el hozzátenni, hogy a hegyvidéki területen gazdálko­dóknak törvényből eredően jár majd a rendszeijellegű támoga­tás, míg a produktív vidékeken termelőknek főhet a fejük hogy, miként értékesítik terményeiket. Amelyeket igen magas költséggel állítanak elő, mivel a bemenők ára egyre magasabb. OLVASÓI LEVELEK Képviselet alanyi jogon Egyet tudok érteni Cs. I. pozso­nyi levélíró véleményével, aki megállapította: igaz ugyan, a magyar parlament egyelőre nem fogadta el, hogy az ottani ki­sebbségek alanyi jogon juthassa­nak parlamenti helyekhez, azon­ban ez nálunk is így van, sőt a fejlett nyugat-európai országok­ban is. Magyarországon l-l kép­viselői hely járna a 400-600 ezer romának, 200-220 ezer német­nek, 100-110 ezer szlováknak, 80-90 ezer horvátnak, 25 ezer románnak, 10 ezer lengyelnek, 5-5 ezer szerbnek és szlovénnek, 4-4,5 ezer görögnek, 3-3,5 ezer bolgárnak és még sorolhatnánk. (Az adatokat a Tallózó 12. szá­mából merítettem.) Összesen 13 parlamenti székről van szó. Ha ezek a kisebbségek pártba vagy pártokba tömörülnének, s vá­lasztóik által elérnék a minimum 5 százalékot, ugyanúgy képvisel­tethetnék magukat a magyar parlamentben, mint a szlovákiai magyarok őseink földjén itthon, a szlovák parlamentben. Néveri Eszter Léva Olyan, mint a piros alma Megdöbbenve olvastam az Új Szó február 26-i számában Kmotrík Péter írását, amelyet az MNMMJ kapcsán, Tévémese vagy amit... címmel közöltek, amelyben az újságíró leríja: mi­lyen csalafinta eszközökkel ámít­ják a nyugdíjasklub idős tagjait, akik a politikában bizonyára nem jártasak és a hosszú nevű párt to­borzóiról sem tudnak bővebbet. Ők csak azt tudják, hogy kiktől kapnak Mikulás-esti édességet és új tévét. Már maga a hosszú, minden, jót" magában foglaló el­nevezés is gyanút kelthet az em­berben. Olyanok, mint a piros al­ma, amelyik kívülről ugyan szé­pen mutat, azonban belül férges, ehetetlen. özv. Petőcz Kálmánná Komárom JEGYZET

Next

/
Thumbnails
Contents