Új Szó, 1998. április (51. évfolyam, 76-99. szám)

1998-04-04 / 79. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. ÁPRILIS 4. VENDÉGKOMMENTÁR Fizetni, bolondozni VILÁGI OSZKÁR Az elmúlt hétnek két fő eseménye volt. Erre a hétre esett már­cius 31-e és április 1-je. Március utolsó napja az adóbevallá­sok határideje. Adót bevallani fájdalmas dolog, de sokkal fáj­dalmasabb adót fizetni. Talán kevésbé volna szívszorongató érzés, ha nem egy ilyen államnak kellene fizetni. Mondják, az USA-ban létezik törvény, amely lehetővé teszi, hogy az állam­polgár perelje az államot, ha az szerinte nem gazdálkodik jól az adófizetők pénzével. Szlovákiában nincs ilyen törvény. Saj­nos, a másik fájó tény, hogy nem mindenki köteles adót fizet­ni, mert akik „privatizáltak", részben adófelmentést is kaptak. Nem elég tehát, hogy az állam herdálja a pénzt, de még ldvé­telez is. Ez teszi igazán szomorú nappá március 31-ét a tisz­tességesen adózóknak. Szerencse viszont, hogy a szomorú nap után jött április elseje, köztudomásúan a bolondok napja. Akadt bohókás politikus is: Tóth Károly két írásában nevezte magát a Magyar Koalíció tagjának. Tudomásom szerint eddig csak három tagja volt az MK-nak: az Együttélés, az MKDM és az MPP. Most ennek a triónak Tóth Károly személyében már új tagja lett. Bolondozott Csáky Pál is, amikor bejelentette, hogy az MKDM várja az MPP és az Együttélés válaszát, hogy elkezdődhessen a szövetségi párt alapszabályának kidolgozá­sa. Azt ugyanis aznap már utolsó előtti olvasatában tárgyalta a három elnök és a szakértői bizottság. Búcson és Bátorkeszin azonban a szülők nem viccelnek, s vé­dik, ami megmaradt nekik: a jó győzelmébe vetett hitüket. Dunaszerdahelyen pedig az arrogáns hatalom újabb iskola­igazgatót váltott le, az érdekszervezetekkel való egyeztetés nélkül, így fokozva a feszültséget Dél-Szlovákiában. A Mahábháratában a hinduk ősi eposzában a gonosz hatszor győz a jó felett, csak a hetedik alkalommal tud a jó győzedel­meskedni. Legyőzi a gonoszt, de aztán a harc újra folytatódik. Számunkra minden hét egy harc, talán ez volt a hatodik, de ha nem, akkor egy volt a hat közül. A szerző ügyvéd. A húsz százalék MALINÁK ISTVÁN Nem is tudom, mi a szapo­rább, az eső utáni gomba vagy a választások előtti közvéle­mény-kutatás. Elárulhatom: a gombával nincs bajom. Igazá­ból a felmérésekkel sincs, elfo­gadom, hogy hozzátartoznak a show-hoz, bár ami a megbíz­hatóságot illeti... Szóval: nem esek hasra tőlük, hiszen ebben az országban minden manipu­lálható. Nem mindegy, hogy ki kérdez, mit és hogyan kér­dez, kiket kérdez. Amivel ba­jom van és ami különösen ve­szélyes hosszú távon is, az a kb. húsz százalék - a DSZM-é is, meg személyesen Mečiaré is. Hiszen némi plusz-mínusz­szal stabilan ennyit kapnak minden, megbízható és kevés­bé szavahihető felmérésben is. Ami azt jelenti, van egy em­ber, akit az ország felnőtt la­kosságának egyötöde istenít, akkor is, ha beteg, akkor is ha egészséges, ha átlátszóbban hazudik, mint egy óvodás, ha primitíven viccel, ha klinikai esetként mutogat a parla­mentben, ha az életszínvonal előtt már a béka feneke is elér­hetetlen magasságnak tűnik. Az ország egyötödét nem a valóság érdeldi, nem tapasz­talat formálta véleménye van, hanem egyszerűen csak vezérigénye. Sajnos, sokan elkövetik a szarvashibát, le­becsülik az egyötödöt, neve­zik demokrata nyanyáknak, trotykos öreguraknak őket. Ez nem így van. Nagymamák és nagypapák ők, akik gyer­mekeket neveltek, most pe­dig unokákat nevelnek! Saját ízlésük, saját értékrendjük szerült. Ez a húsz százalék előrenyújtott karja. Számomra a Markant ügy­nökség csütörtökön közzé tett szimpátiaszondája egy dolog miatt tanulságos. Mečiarra 40,8 százalék mondta, hogy nem szimpati­kus, ellenpólusára, Dzurindára csak 9,5 százalék. Viszont Mečiar 19 százalék­nak volt szimpatikus, Dzurinda csak 15,9-nek. Mie­lőtt kezdenénk nagyon örül­ni, tekerjük meg a logika nya­kát. Mečiarról 59,8 százalék­nak volt határozott vélemé­nye, ennyiben váltott ki vala­milyen érzelmet, indulatot, egyszóval ennyinek volt róla véleménye. Dzurinda eseté­ben ez 25,4 százalék. Talán még akkor is érdemes ezen elgondolkodni, ha bevallom: ezúttal sanda szándékkal micsurinkodtam, keresztez­tem a sündisznót a kígyóval. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt- politika-(5238338) Mislay Edit- kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán-gazdaság-(5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamon'n. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Mit gondolsz, fölvesznek a Nemzeti Egyetértés Pártjába, ha sokszor magammal sem vagyok képes egyetérteni? (Peter Grossányi rajza) TALLÓZÓ SME A legfelsőbb bíróságon manipu­lálták a Čarnogurská kontra Mečiar per iratait. Erről Marta Čarnogurská jogi képviselője tájékoztatta a lapot. Elmondta, hogy a fellebbezés után az ügy aktáit az érvényes munkabeosz­tás szerint dr. Sučanská bíró kapta meg. „Szerdán szerettem volna betekinteni az aktákba, ekkor közölték velem, hogy dr. Štefanko vette át tőle az ügyet" - közölte az ügyvéd. Szavai sze­rint törvénysértés történt. Štefankót a kormánykoalíció képviselői nemrég választották meg a legfelsőbb bíróság alel­nökévé. A szlovákiai bírók szak­mai szervezete és a bírói tanács sem támogatta jelölését. A Sme szerint a legfelsőbb bíróságon történtekkel a hatalom azt sze­retné elérni, hogy ne Čarnogur­ská, hanem Mečiar nyerje meg a pert. A lap rámutat; az aktaügy rossz jel a választások előtt, hi­szen a választójogi törvény mó­dosítása értelmében a legfel­sőbb bíróság döntene arról, hogy például ki indulhat jelöltként. A szlovákiai magyar politikai struktúra nem előzetes elhatározás nyomán született, hanem spontán módon Mit céloz a pártegyesítés? I. Most, hogy időlegesen elült a „csatazaj" a szlovákiai magyar politikai poron­don, érdemes megvizsgál­ni, hogy mi lenne a társa­dalmi haszna közösségünk szempontjából a magyar pártok egyesítésének. A kérdést ugyanis szinte min­denki csak a választások függvényében vizsgálja. KÖNÖZSI LÁSZLÓ Ha megnézzük a nyugati kisebb­ségeket, még véletlenül sem ta­lálunk többpárti struktúrát. Ez azért van, mert nem érnek fel a mi zsenialitásunkhoz, illetve in­kább azért, mert kisebbségvédő küzdelmeik óva intik őket a többpárti kalandtól. Bizonyos kivételt jelentenek a dél-tiroli­ak, akik átestek ezen a gyermek­betegségen, és láthatólag igen erős immunitást szereztek elle­ne. Az első eredményeket ugyanis csak pártjaik egyesítése után sikerült elérniük; a plura­lizmust pedig meg tudják oldani az egyesült párton belül is. A mi többpárti struktúránk persze nem valamiféle előzetes elhatá­rozás nyomán született, hanem spontán módon. Az idea az volt, hogy akár keresztény, akár libe­... a szlovák fél kisebb­ségpolitikája határoz­za meg. rális pártok fognak kormányoz­ni Szlovákiában, mindig lesz magyar testvérpártjuk, és így mindig kormányon lehetünk. Kár tagadni, hogy a rafináltsá­gában is gyermekded elmélet­nek elég sokan voltunk hívő kö­vetői. A szlovákiai politikai tör­ténések aztán puszta illúzióvá változtatták az elképzelést. Ma már világosan látszik, hogy egy magyar és egy szlovák párt vi­szonyát nem az ideológiai ro­konság, hanem a szlovák fél ki­sebbségpolitikája határozza meg. A páltegyesítést az is indokolja, hogy hiányoznak azok a másutt meglevő Itisebbségi, gyakran je­lentős végrehajtó hatalommal is felruházott intézmények - pél­dául tartományi gyűlés, auto­nóm területi parlament, orszá­gos kisebbségi önkormányzat -, amelyekben a pártverseny segít­ségével hatalmat lehetne sze­rezni, és így visszahatni a közös­ség életére. Pártjaink külkapcso­latai valóban fontosak, de sem­mi jel nem mutat arra, hogy a külföld zokon venné az egyesü­lést. Öt pártunk együttesen is csak két nemzetközi pártszövet­ségnek a tagja. Az MPP és az Együttélés a liberálisokkal, az MKDM pedig a konzervatívok­kal épített ki kapcsolatokat. A ... a pártverseny segít­ségével hatalmat le­hetne szerezni... finnországi Svéd Néppárt tagja mindkét pártcsoportosulásnak, ezért kiépített kapcsolataink elégséges garanciával szolgál­nak arra, hogy a pártegyesítés után ez nekünk is sikerülhet. (Az írás befejező részét hétfői számunkban közöljük.) A szerző az MPP pártegyesíté­si platformjának alapítója. Hogyan szeretné módosítani a kormány a községi tulajdonba került volt állami lakások eladásáról szóló törvényt? Hatalmi szóval akarja rendezni a vitát FEKETE MARIAN A községi tulajdonba került volt állami lakások eladásáról, priva­tizálásáról 1993-ban hozott tör­vényt a parlament. Az 1995-ben történt módosítása után a kormány most újabb mó­dosítójavaslatot terjesztett a tör­vényhozás elé. A populista tör­vénytervezet hatalmi szóval akarja megoldani a Katarína Tóthová és a községek között egy éve folyó vitát. A miniszterelnök­helyettes azt kérte számon tőlük, hogy miért nem kötnek előszer­ződéseket, ha a törvény által elő­írt kétéves határidőn belül nem tudják aláírni a lakáseladási szer­OLVASÓI LEVELEK Bizalmat a fiataloknak A közvélemény hajlamos arra, hogy a kábítószert forgalmazók és fogyasztók, valamint a bűn­cselekményeket elkövető fiatalok negatív példája nyomán általá­nosításokat tegyen, és figyelmen kívül hagyja, hogy a kép nem az ifjú nemzedék valós helyzetét tükrözi. Meggyőződésem, hogy ződéseket. A jogászokat is meg­mosolyogtató elképzelés most a törvénytervezetben szerepel. Az új rendelkezés arra kötelezné a községeket, hogy „leendő szerző­désről szóló szerződést" kösse­nek a bérlőkkel. Egy további ren­delkezéstervezet a bérelt lakás megvételéhez való jog elévülését záija ki. Ha jogászok szerint fö­löslegesek is ezek a rendelkezé­sek, a lakásvétel iránt érdeklő­dőknek nem ártanak, s ez a mai törvényeket tekintve nem utolsó szempont. A javaslat pozití­vumiai közé sorolható az is, hogy rendezni kívánja a tetőterek be­építésének, illetve a házakra való ráépítésnek a tulajdonjogi vonat­fiataljaink rátermettségben, szakmai és általános felkészült­ség terén kiállják a próbát Euró­pa bármely országának fiatal nemzedékével. Sajnos, az egyér­telműen illúzióromboló társadal­mi klíma, a korrupció, a protekci­onizmus és egyéb nem kívánatos társadalmi jelenségek gátolják fi­ataljaink tényleges, értékes krea­tív képességeinek a kibontakozá­sát. A meglevő kedvezőtlen prob­lémakomplexum fokozottan sújt­ja a pályakezdő fiatalokat, mivel a munkaadók irreális elvárásai kozásait is. Ezeket a kérdéseket a jelenlegi törvényekkel ugyanis szinte lehetetlen volt megoldani. Sokszor megtörtént, hogy a tető­tér beépítője vagy az, aki a lakó­Ha jogászok szerint fö­löslegesek is ezek a rendelkezések... házra még két emeletet akart rá­építeni, nem tette meg az alapve­tő óvintézkedéseket, például be­áztatta a lakókat stb. Az új rendelkezések értelmében a tetőtér-beépítésről vagy a házra való ráépítésről szóló szerződést miatt eleve munkanélküliségre vannak kárhoztatva. Rostás Alajos Felsőpatonyrét Kártyáznak a villamoson Az utóbbi napokban Kassán, a bolhapiac tájékán 14-15 éves suhancok lepik el a kilences vil­lamos második kocsijának hátsó részét. Bizonyára valamelyik szakközépiskolából igyekeznek a lakóház tulajdonosával vagy a lakások tulajdonosaival kell megkötni, és a szerződésbe bele kell foglalni az építőnek azt a jogi kötelezettségét is, hogy a lakások bérlőinek vagy tulajdonosainak megtérítse azt a kárt, amelyet esetleg előidéz. Nem érdemes til­takozni az ellen a rendelkezés el­len sem, amely a lakások vétel­árát növeli azzal, hogy a lakástu­lajdonos, a község a vevőnek fel­számíthatja az államigazgatási il­letékeket és közjegyzői tisztelet­díjat, hiszen az elenyésző ösz­szeg, ha valaki a szoba-konyhás lakását hatezer koronáért veheti meg, és rögvest 800 ezer koroná­ért eladhatja. haza. Megfigyeltem, hogy amint leülnek, máris kártyázni kezdenek. Ez még talán rend­ben is volna. Az ifjak azonban pénzben játszanak. A licitálás öt koronánál kezdődik, a felső ha­tár nincs megszabva. Közben egészen elképesztő szavak rep­kednek a levegőben. Mindez a többi utas szeme láttára törté­nik. Az emberek pedig szó nél­kül hagyják, mondván: „Ne szólj szám, nem fáj fejem." Iván Sándor Kassa JEGYZET

Next

/
Thumbnails
Contents