Új Szó, 1998. április (51. évfolyam, 76-99. szám)

1998-04-03 / 78. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 4. POLITIKA 9 9 Németh Ilona Lélegző padló című kiállítása április huszonhatodikáig látható a pozsonyi Pálffy-palotában Életet adni egy mozdulattal Fehér vászonból szabott három dobbanó szívkam­ra. Élő, mozgó, lüktető pu­haság. Eleven, lélegző padló. Képek Németh Ilo­na Lélegző padló című ki­álh'tásáról, amely Pozsony­ban a Pálffy-palotában lát­ható. TALLÓSI BÉLA A Lélegző padló egy sorozat ré­sze, melynek első darabja, A vánkosok 1996-ban a Zsolnia Képzőművészeti Galéria Nő pa­radigma című kiállítására ké­szült. „Abból indultam ki, hogy annak a szimbólumnak, amely a nőt kifejezi, mindenképpen pu­hának kell lennie" - mondja Né­meth Ilona. így aztán, hogy a Nő paradigmát megalkossa, száz­negyvenkilenc vánkost rakott le a padlóra. Száznegyvenkilenc vánkost egy szállodából, ame­lyet negyvenéves működés után becsuktak. Vánkosokat, ame­lyekre naponta más és más haj­totta álomra a fejét. Vánkoso­kat, amelyek megannyi ember álmát, különféle élményeit őriz­ték. Már önmagában ez is sokat mond olyan viszonylatban, ahol a vánkos a nőt fejezi ki. De Né­meth Ilona ennél sokkal konkré­tabb tudott lenni. Kikeményítet­te és gondosan kivasalta a ván­kosokat, mielőtt elhelyezte vol­na a talajon. Aztán hagyta, hogy a látogatók kényükre-kedvükre járkáljanak rajtuk. S a vánkosok egy hónap alatt teljesen tönkre­mentek. Budapesten 1997-ben készült a Stúdió Galériában a padló soro­zat második darabja, ahol Né­meth Ilona Deli Ágnessel közö­sen állított ki. Ez volt a Söpörjük a szőnyeg alá című alkotás. Kü­lönféle tárgyak kerültek fehér vászon, vagyis szőnyeg alá. „Ezek olyan tárgyak voltak a nagymamám, az édesanyám pincéjéből és az enyémből is, amelyeket nem dobtunk ki, ha­nem szépen eltettünk, mert azt gondoltuk, hogy valamikor szükségünk lesz rájuk" - mond­ja a Dunaszerdahelyen élő kép­zőművész. Ezek a tárgyak azo­kat a problémáinkat szimboli­zálták, amelyeket szeretünk a szőnyeg alá söpörni. Ez az ins­talláció sem csupán a látványt kínálta. Megszokhattuk Németh Ilonától, hogy alkotásai, ame­lyeket meg lehet fogni, meg le­Németh Ilona: „Egy élettelen épületben valamit feltámaszt valaki, aki bemegy oda." (Dömötör Ede felvétele) het szagolni, amelyeken feküd­ni, járni lehet, amelyek működ­nek, élnek, mozognak, több ér­zékszervünket kapcsolják be, s létezésük aktív részeseivé tesz­nek bennünket, nézőket. A Sö­pörjük a szőnyeg alá tárgyai is bizonyos hangokat adtak ki a lá­togatók mozgásának hatására, s ezeket a hangokat erősítették fel technika segítségével. Ennek a padlósorozatnak a foly­tatása a pozsonyi Pálffy­palotában látható Lélegző padló. „Hogy miért épp a Lélegző pad­lót csináltam meg a Pálffy­palotában? Nos, miután szá­momra nagyon fontos a hely, ahol kiállítok, fontos a város és az épület egyaránt, abból a tény­ből indultam ki, hogy 1998, Po­zsony, Pálffy-palota. Ehhez az adott helyhez illesztettem azt, ami részemről aktuális, vagyis hogy éppen a padlókkal foglal­kozom. Mindig is a nagy instal­lációk érdekeltek, vagy azokat meghaladva az environment, te­hát egy térnek valamilyen mó­don történő berendezése. Mivel az adott helyszínt tekintettem alapnak, illetve a galéria műkö­dését, azt kellett látnom, hogy a Pálffy-palota egy döglött épület döglött műtárgyakkal. Mert a palotát oly módon rekonstruál­ták, hogy az emeletein, a helyi­ségeiben nem a műtárgy lett a lényeg, hanem a környezet. A felső tér, ahol most kiállítok, ta­lán az egyetlen olyan színije az épületnek, amely még nevezhe­tő galériának." S Németh Ilona azzal a szándékkal alkotta meg a Lélegző padlót, hogy ebbe a „döglött" épületbe valamilyen műtárgy, installáció ottlétével élő sejt lüktessen a térben, jele­sül a padlón. Olyan sejt, amely a látogató, a néző aktív hozzájá­rulásával arra az időre, amíg a Az installáció ottlété­vel élő sejt lüktessen a térben, a padlón. kiállítás tart, „a lelke, a szíve vagy a tüdeje a galériának". Ahogy Németh Ilona elmondta, ha képzeletben levágnánk az épület homlokzatát, akkor azt látnánk, hogy ott, ezen a felső szinten van a galéria élő teste. S hogy mitől válik élővé egy pad­lóra terített nagyméretű vá­szon? Attól, hogy a látogató be­megy a terembe, és miután a szenzorok érzékelték a jelenlé­tét, bekapcsol egy szerkezet, amely levegőt fúj a három részre osztott fehér vászontömlőbe. „Szükséges az ember - magya­rázza Németh Ilona. - Mert ez a lényege az egésznek, hogy egy élettelen épületben valamit fel­támaszt valaki, aki bemegy oda. Erről szól az egész. Valószínű­nek tartom, hogy aki bemegy és megnézi a kiállításomat, nem azt fogja érzékelni, amire én gondoltam. Ez az ötlet, ez a je­lentés akkor derül ki, ha meg­kérdezel és elmondom. Azt kell természetesnek elfogadni, hogy mindenki a saját életéből, saját tapasztalataiból talál rá jelen­tést. És így van ez minden instal­láció, minden műtárgy eseté­ben. Ha megszólítja a nézőt, s az nem úgy távozik, hogy ez egy hülyeség, akkor működik a do­log. A lényeg, hogy nyitott szív­vel és nyitott lélekkel közelít­sünk hozzá. Ez az egyetlen kéré­sem a látogatókhoz." Kiss Csaba, a kiállítás zenei ren­dezője Harold Budd opuszával olyan tökéletes zenei aláfestést illesztett a vászon lüktetéséhez, mintha: „Kimondottan ehhez az installációhoz íródott volna, vagy mintha én erre a hétperces melódiára alkottam volna meg a Lélegző padlót" - mondja Né­meth Ilona. Mi, emberek, holttá tudjuk tenni környezetünket. Pusztítani tu­dunk. Kiirtani az életet magunk körül. De tudunk értelemmel és érzelemmel életet is adni. Erre legyünk! Ez Németh Ilona léleg­ző padló című kiállításának (sa­ját életem, saját tapasztalataim alapján kikövetkeztetett) üze­nete. Mike Figgis Futó kalandja vontatott, széthulló alkotás. Rossz forgatókönyvből csak rossz film születhet Félénk pillantások, langyos éjszakák ERDELYI EDIT A fekete bőrű Carlyle (Wesley Snipes) New York-i üzleti útja során meglátogatja súlyosan be­teg barátját, Charlie-t. Távol a feleségétől és a gyerekektől (ahogy az már általában lenni szokott ilyen esetekben), meg­tetszik neki a szép szőke Karen • (Nastassja Kinski). Karen szá­mára sem közömbös Max, így amikor a toll pecsétet ejt Max in­gén, Karen azonnal felajánlja, hogy bátran öltözzék át az ő szo­bájában. Max ugyanis már kije­lentkezett a szállodából, és in­dulna vissza Los Angelesbe. A kölcsönös vonzalom persze erő­sebb, és az esti koncert egyenes folytatásaként az ágyban kötnek ki. Amikor egy év múlva újra ta­lálkoznak Charlie betegágyánál, kiderül, hogy Karen Charlie sogornője! Egymás iránt érzett vonzalmuk ismét felerősödik. Mike Figgis amerikai rendező­ben valószínűleg minden szán­dék megvolt ahhoz, hogy jó fil­met készítsen. Filmjében a há­zasélet krízisét, a szerelmi „sok­szöget" boncolgatja, amelyet még megtold egy drámai szállal is (Charlie súlyos betegsége és halála). S bár a szerelmi három­meg sokszög hálás téma - a ren­dezők fel is dolgozták már a legkülönféleképpen szerte a vi­lágon -, Figgis mégsem tudja le­kötni a figyelmünket. Sajnos nemcsak üresjáratokat, hanem vontatott, széthulló alkotást lát­hatunk. Rossz forgatókönyvből csak rossz film születhet... Apro­pó! A forgatókönyvet Figgis írta, mégpedig Joe Eszterhas forga­tókönyve alapján. Ám állítólag Figgis annyira átdolgozta, hogy végül Eszterhas nem adta a ne­vét hozzá. Bizonyára tudta, mi­ért... Az első képsorokban a rendező a két főszereplőt, Maxot és Karent mutatja be. Tanúi lehetünk az első óvatos (félénk) pillantások­nak, kölcsönös vonzódásuknak. A néző persze izgatottan várja a folytatást, ám előbb még egy vo­nósnégyes hangversenyét is vé­gig kell hallgatnia. Végre jön a szenvedélyes éjszaka, amely azonban igencsak langyosra si­keredik. Később az AIDS-beteg Charlie­val ismerkedünk meg, s bár Robert Downey, Jr. mindent el­követ, hogy alakítása hiteles le­gyen, a jelenetek még csak meg sem közelítik a Philadelphia cí­mű film drámai perceit. A szereplők egy év múlva újra találkoznak, de akkor sem tu­dunk meg róluk sokkal többet. Karenről például azonkívül, hogy „rakétatudós", az ég vilá­gon semmit nem árul el a rendező. Jól tudjuk, hogy Karen végül Figgis karjaiban köt ki, s hogy az elhagyott feleség meg az elhagyott férj se szomorkod­jon, őket is összeboronálja Figgis. Gyönyörű happy end, ugye? Mindenki megtalálja az igazi párját, és most már boldo­gan élnek, míg meg nem halnak. Már csak egy dolog nyugtalanít: mi lesz a szegény Carlyle­gyerekekkel?! Magyar könyvesbolt Lendva. A 14 ezres lélekszá­múra becsült szlovéniai ma­gyarság központjában meg­nyílt az első magyar könyves bolt. Az üzletet egy bank adta a helyi Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet rendelke­zésére, amely nonprofit ala­pon üzemelteti a könyvesbol­tot. V. P. G. Megjelent az IFi legújabb száma Az Ifi áprilisi száma is a be­vált recept szerint készült: sokféle sok mindenkinek. Ol­vashatnak inteijút, amely egy fiatal kereszténydemokrata politikussal, Peczár Károllyal készült; betekintést nyerhet­nek az amerikai rodeók vilá­gába; megtudhatják, miért mészárolják a szibériai tig­rist; miért veszélyes a diszkó vagy a tévézés; hogyan ké­szült Kevin Sorbo a Herkules szerepére; bemutatkozik Peyton és szinkronhangja a Savannah című sorozatból... És a sok humor és játék mel­lett a lap közepén Popmánia melléklet, (ú) A Kazinczy Napok mai programja Ünnepélyes megnyitó 14.00. Utána 14.15-től tudományos tanácskozás kezdődik a ma­gyar nyelv helyzetének és ál­lapotának alakulásáról a re­formtörekvések korában. Előadók: Pomogáts Béla ­1848 a magyar irodalmi ha­gyományban; Szathmáry Ist­ván - Petőfi nyelvi hatása; Dávid Gyula - Petőfi Erdély­ben; Vadkerty Katalin - A magyar nyelv használata a dualizmus korában. Este 19.00-kor Örkény István Tót­ék - a Komáromi Jókai Szín­ház előadása, (ú) C 7 í KI U Á 7 Mm 1 tu n SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: A hattyúk tava (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Hat szerep keres egy szerzőt (19) KIS SZÍNPAD: Marcus Aurelius a Garamnál (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Tóték (19 - Kassa) KASSAI JANKO BORODÁČ SZÍNHÁZ: Nabucco (19) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Titanic (am.) 16, 19.30 OBZOR: Air Bud (am.) 15.30 Larry Flynt, a provokátor (am.) 18, 20.30 MLADOSŤ: Salo, avagy Sodoma 120 napja (ol.-fr.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Titanic (am.) 15, 16.30, 19.45 G. I. Jane (am.) 18.15, 20.30 Flubber - A szórakozott professzor (am.) 15, 17 Anastasia (am.) 16.30 Metró (fr.) 19 Dušan Hanák rövidfilmjei (szlov.) 19.15 KASS A DRUŽBA: Spice World (ang.) 15.30,17.45 Futó kaland (am.) 20 TATRA: Az esőcsináló (am.) 15.30,17.45,20.15 CAPITOL: G. I. Jane (am.) 15.30, 17.45, 20.15 ÚSMEV: A csókgyűjtő (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Az angol beteg (am.) 16.15, 19.15 DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Még visszatérhetsz (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: Flubber - A szórakozott professzor (am.) 17,19 ZSELÍZ - SPUTNIK: Pénz beszél (am.) 19 LÉVA ­JUNIOR: Herkules (am.) 16.30 Ál/arc (am.) 19.30 SLOVAN: Titkok és hazugságok (ang.) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A holnap markában (am.) 16.30,19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Játsz/Ma (am.) 19 Kétnapos kínálatunkból válogathatnak Hétvége a rádióban Szombaton reggel 9 órakor in­dítjuk műsorunkat a Hétről hét­re című publicisztikai magazin­nal, amelynek szerkesztője ezút­tal Hominda Katalin. A műsor első órájában összefoglaljuk a hét legfontosabb eseményeit, majd beszámolunk a Kazinczy Napokról. Pozsony felszabadu­lására emlékezik dr. Schlosser Veronika, majd összeállítás hangzik el a nyitrai élelmiszer­ipari kiállításról. Elmondjuk, milyen támogatást nyújt Szlová­kiában a Magyar Művelődésügyi és Közoktatásügyi Minisztéri­uma Határon Túli Magyarok Fő­osztálya. A déli hírek után Slá­germúzeum, majd Lazítani cím­mel jelentkezik kabaréműso­runk. Fél háromkor már elhang­zott műsorainkból tallózunk. 15.30-kor a vállalkozók műso­rát sugározzuk. Vasárnap reggel 9 órakor hírek, majd a Világosság református félórával jelentkezik. Kostyánsz­ky Dániel beszteri lelkipásztor a virágvasárnapról szól igehirde­tésében, majd beszámolunk a jókai Missziós Központban meg­tartott presbiteri találkozóról. 10.10-kormese, 10.25-kor a Kö­lyökvilág című műsorban bemu­taljuk Batta György Kolbászfu­rulya című verseskötetét, és szó­lunk a húsvéti szokásokról is. 10.55-kor Anyanyelvünk. Felol­vassuk Lanstyák István Kölcsön­jelentések a számítógépes szak­nyelvben című írását. 11 órakor megismételjük a Pedagógusnap­ló egyik korábbi adását. Délben hírek, majd a Randevú jelentke­zik. 15.00 Irodalmi mozaik. Egy évforduló kapcsán megemléke­zünk Illyés Gyuláról, és Szigeti László szól Grendel Lajos mun­kásságáról. 15.30-kor néprajzi összeállításunkban virágvasár­napi egyházi és népi szokásokat mutatunk be. Ezután hírek, majd a Köszöntő szól a hírössze­foglalóig, 17.45-ig. -zj­A film egyik kockája (Fotó: Intersonic)

Next

/
Thumbnails
Contents