Új Szó, 1998. április (51. évfolyam, 76-99. szám)

1998-04-30 / 99. szám, csütörtök

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. ÁPRILIS 30. Román vízumok Brüsszel. Az Európai Unió még az idén megvizsgálja, leveheti-e Romániát a ví­zumkötelezettek listájáról - hangoztatták az EU kül­ügyminiszterei román kol­légájukkal, Andrei Plesuval Luxemburgban folytatott találkozón. Plesu egyenlő elbánást kért minden tag­jelölttel az EU-tól a vízum­politika terén is. Jelenleg csupán Bulgária és Romá­nia lakóinak kell vízumot kérniük az EU-ba jutáshoz. Az EU szerint Bukarestnek mindenképpen szigoríta­nia kell a határellenőrzése­ket, főként Constanta kikö­tőjében és a moldovai ha­tár vonálán. (MTI) Cáfolnak a kurdok Ankara/Stockholm. A független kurd állam meg­teremtéséért harcoló Kurd Munkáspárt (PKK) cáfolta, hogy utasítására gyilkolták volna meg 12 évvel ezelőtt Olof Palme egykori svéd miniszterelnököt. A PKK stockholmi szóvivője sze­rint a vádak „a földalatti szervezet lejáratására szőtt török összeesküvés" részét képezik. „Az ilyen mocskos gyanúsítgatásokról már évek óta rendre kiderül, hogy minden alapot nélkü­löznek" - hangsúlyozta a szóvivő. (MTI) „Apo" Öcalan állítólag pa­rancsot adott Palme meg­gyilkolására. (ČTK/AP) Bomba-ügy a bíróságon Bécs. A napokban vádat emelnek gyilkosságért Franz Fuchs, az ausztriai bombamerényletekkel gya­núsított osztrák férfi ellen. Egyre jobban megerősödik a gyanú, hogy a gyilkossá­gokat a fél évvel ezelőtt le­tartóztatott grallai (stájer­országi) férfi követette el. A valószínűleg októberben kezdődő bírósági tárgyalá­sokon Fuchsot a most elké­szült szakértői jelentés alapján főleg az általa ké­szített robbanószerkezetek­ről akarják kérdezni, mivel az eddigi kihallgatások ta­pasztalatai szerint nagyon szívesen fitogtatja nagy szakmai tudását. (MTI) Földrengés Görögországban Athén. Nagy erejű, a Rich­ter-skálán 5,9-es erősségű földrengés rázta meg teg­nap reggel a görög Pelo­ponnészosz félsziget déli partvidékét - közölte az athéni Földrengéstani Inté­zet, de a rendőrség nem számolt be károkról vagy sérültekről. A rengés epi­centruma az Égei-tenger partján fekvő Kalamátától 120 kilométerrel délre, a tengerfenéken volt. A kör­zetben több erős utórez­gésre is számítanak. (MTI) Albán szeparatisták felhívása a harcra Közös koszovói frontot Forró drót létesült az USA és Kína között, a kapcsolatok továbbra is jegesek Albright Kínában Peking/Újdelhi. Az egyhe­tes ázsiai hivatalos körúton tartózkodó Madeleine Albright tegnap reggel Ja­pánból kétnapos látogatás­ra Pekingbe érkezett. MTI-TUDÓSÍTÁS Kína és az Egyesült Államok teg­nap hivatalosan is megállapodott a két ország kormánya között folytonos kapcsolatot teremtő közvetlen telefonvonal, „forró drót" létesítéséről. Albright Bill Clinton elnök júni­usban esedékes látogatását ké­szíti elő és tárgyal a kínai fegy­verkivitel ügyéről is. Albright el­mondta: a két ország között a meglévő, főként az emberi jogok­ra és kereskedelmi akadályokra vonatkozó nézeteltérések ellené­re nagyon sok fontos érintkezési terület van. A külügyminiszter asszony állást foglalt a kínai­amerikai kapcsolatok szorosabb­ra fűzése mellett. Az AP elemzése szerint az emberi jogi kérdés ke­vésbé mély szakadékot jelent a két ország között, mint két évvel ezelőtt. A kínai külügyminiszter leszögezte: a börtönből kienge­dett és külföldre távozott kínaiak bűncselekményeket követtek el, s érzékeltette: Kínába való esetle­ges visszatérésük esetén ismét börtön fenyegeti őket. A Clinton­kormányzat fokozni akaija a nyomást a mintegy 2000 kevéssé ismert kínai politikai fogoly sza­badon bocsátásáért. Az USA for­dulatot remél Tibet ügyében is, ezt jelzi, hogy Albrightot elkísér­te pekingi útjára az amerikai kül­ügyminisztérium nemrégiben ki­Az Egyesült Államok visszarendelné katonai erőinek egy részét Fegyvermentes Öböl MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Washington. Az USA fontolgat­ja, hogy visszarendeli az iraki tö­megpusztító fegyverek ellenőr­zése körül támadt konfliktus ide­jén kivezényelt katonai erőinek egy részét az Öbölből. Az év első hónapjaiban, a katonai csapás­mérésekkel fenyegető válság éle­ződésének hatására Washington jelentősen felfejlesztette az Irak körzetében állomásozó egysége­it. Ken Bacon védelmi minisztéri­umi szóvivő közölte: a hatalmas erő fenntartása naponta több millió dollárba kerül. Hangsú­lyozta, hogy még ha az elnök el is rendeli a leépítést, szükség ese­tén a távozó egységek gyorsan vissza tudnak térni. Fehér házi közlés szerint a kormányzat tá­mogatást nyújtott az AmeriCares nevű jótékonysági szervezetnek, amely harmincnyolc tonna egészségügyi segélyt jutatott el Irakba. Mike McCurry szóvivő hangsúlyozta: a humanitárius szállítmány is tanúsítja, hogy az Egyesült Államok szívén viseli az iraki nép szenvedését. Bagdadi állítás szerint az Öböl-háborát követően bevezetett szankciók miatt másfél millió iraki veszítet­te életét 1990 óta. A szóvivő nem részletezte, hogy a kormányzat MTI-HIR Belgrád. A Koszovói Felszabadí­tási Hadsereg (UCK) nevű füg­getlenségpárti albán terrorista szervezet soraihoz való csatlako­zásra szólította fel a Szerbiához tartozó, többségében albánok lakta tartományban élő albáno­kat. Az UCK közleménye szerint Koszovóban kitört a háború. „A hadsereg célja a tartomány fel­szabadítása és a megszállt albán területek egyesítése" - áll a nyi­latkozatban. Az UCK azt is hang­súlyozta, hogy a szervezet az al­bánok önkéntes adományaiból tartja fenn magát. Az UCK fel­szólította az albán politikai veze­tőket, hogy vizsgálják felül Koszovóval kapcsolatos állás­pontjukat és bírálják azokat, akik defetizmust terjesztve visz­szavonulásra szólítják fel a ko­szovói albánokat. „Felszólítjuk a felszabadító erőket, hogy hozza­nak létre közös frontot az ellen­ség ellen" - hangsúlyozza a köz­lemény. Az elmúlt néhány napban hu­szonhatan haltak meg a koszovói összecsapásokban, amelyekben ezúttal a szerb rendőrség mellett a jugoszláv hadsereg is részt vett - közölte tegnapi nyilatkozatá­ban az Amnesty International. A szervezet arra szólított fel, hogy ne engedjék meg a jugoszláv kor­mánynak a hatósági erőszak ­köztük a bírósági eljárások nél­küli kivégzések - bizonyítékai­nak megsemmisítését. A NATO-bővítésről az amerikai szenátusban Amerikai feltételek nevezett tibeti ügyekkel foglalko­zó koordinátora. Albright látoga­tása előtt szögezte le Peking, hogy Kína határozottan ellenzi ennek a koordinátori posztnak a létrehozását. Tibet ügye a napok­ban nemcsak az amerikai diplo­mácia vezetőjének pekingi láto­gatása miatt került az érdeklődés középpontjába. Újdelhiben éh­ségsztrájkot kezdett 49 nappal ezelőtt hat tibeti azt követelve, hogy az ENSZ közgyűlése nyisson vitát Tibetről és nevezzenek ki megfigyelőt az emberi jogok megsértésének vizsgálatára. Az éhségsztrájkolókat a rendőrség kedden kórházba szállította, de újabb aktivisták léptek a helyük­be. Az indiai rendőrség akciója el­leni tiltakozásul az egyik éhség­sztrájkoló felgyújtotta magát és tegnap belehalt égési sérüléseibe. MTI-HÍR Washington. Az amerikai sze­nátus több feltételhez kötötte a NATO-bővítési jegyzőkönyvre adandó várható áldását, elvetett viszont egy olyan módosítást, amely behatárolta volna a bőví­tési költségekhez való amerikai hozzájárulás arányát. A szená­torok elsöprő többséggel - 90 szavazattal 9 ellenében - jóvá­hagytak egy olyan kiegészítést, amely meghatározza az atlanti szövetség „stratégiai céljait". A három új NATO-tag felvételéhez feltételül szabják, hogy a NATO központi funkciója a tagállamok területének védelme maradjon - más missziókhoz a tagállamok közötti konszenzus kell. Kikötik, hogy a bővítés következtében nem emelkedhet a NATO műkö­dési költségeihez való amerikai hozzájárulás részaránya. Köve­telik továbbá, hogy a NATO­orosz tanács révén Moszkva ne nyerhessen beleszólást a szövet­ség irányvonalának meghatáro­zásába. Veszettség miatt karantént rendeltrek el Ligetfaluban Jaj a kóbor kutyáknak milyen módon segített a magán­alapon működő szervezetnek, el­lenben megismételte azt a wa­shingtoni vádat, amely szerint Szaddám Húszéin visszaél az ENSZ segélyprogramjával, és sa­ját céljaira használja fel a külde­ményeket. Az iraki leszerelést ellenőr ző ENSZ-különbizottság vezetői úgy vélekedett, hogy még „ez év fo­lyamán" befejezheti küldetését, ha Bagdad maradéktalanul együttműködik. Butler a Bizton­sági Tanács meghallgatásán föl­rótta Bagdadnak, hogy nem szá­molt el többszáz mustárgázzal töltött lövedékkel ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az V. városkerületi já­rási hivatal állategészségügyi tisztiorvosa április 22-i hatállyal veszettség megelőzése érdeké­ben 90 napra karantént rendelt el Pozsonyligetfalu területén. A rendelet értelmében a jelzett te­rületen kutyát csakis pórázon és szájkosárral szabad sétáltatni, és az eb gazdája költeles magánál tartani a kutya oltását igazoló bi­zonyítványt. Ellenkező esetben akár 500 koronáig terjedő hely­színi bírságot róhat ki a városi rendőrség. A tisztiorvos elren­delte a kóbor kutyák és macskák befogását és megsemmisítését, illetve a járfalui vadásztársasá­got megbízta a szabadon élő ra­gadozó állatokat kilövésével. Egyébként a városi rendőrök az első negyedévben 18 ezernél is több szabálysértésben intézked­tek, ebből 856 esetben kutyatu­lajdonosokat bírságoltak. A leg­gyakoribb probléma, hogy a ku­tyák szájkosár nélkül szaladgál­nak, illetve, hogy szennyezik a környezetet. Ez utóbbiért csak akkor bírságolható a gazdi, ha a rendőr „tetten éri" a közterüle­ten piszkító kutyát, (gaál) A nyitrai bombariadó fejleményei Nem magyarkérdés ÚJ SZÓ-HÍR Nyitra. A keddi nyitrai bombari­adóval kapcsolatban több napi­lapban is megjelent az az infor­máció, hogy az ismeretlen tele­fonáló magyar akcentussal be­szélt. A Nyitrai Kerületi Rendőr­parancsnokság szóvivője, Peter Suník cáfolta ezt a hírt. Elmond­ta „a felvételen annyira torzított a hang, hogy ilyesmit nem lehet felelősséggel kijelenteni". A kór­ház igazgatója, Miroslav Ondrej szintén hallotta a mentőszolgá­lat telefonjára érkezett hívást. Állítása szerint ez annyira halk volt, és a telefonáló olyan mes­terkélt akcentussal beszélt, hogy aki magyarkérdést akar csinálni az ügyből, az csak egy szamár lehet, (vrabec) Független Államok Közössége csúcs az orosz fővárosban - Borisz Berezovszkij orosz-izraeli állampolgár lett a szervezet titkára Fenntartják a kapcsolatokat MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. A széthúzó Független Államok Közössége együttműkö­désének reformja és adminisztra­tív testületeinek átszervezése mellett foglalt állást tegnap Moszkvában a 12 volt szovjet köztársaságot - a balti államok kivételével - tömörítő laza állam­szövetség államfői tanácsa. A többszöri halasztás után megtar­tott FÁK-csúcson megerősítették, hogy Borisz Jelcin az ezredfordu­lóig az államfői tanács vezetője marad, a kormányfői és miniszte­ri tanácsok szintjén viszont rotá­ciót szorgalmaztak. Ez jelzi Oroszország politikai és gazdasá­gi befolyásának gyengülését a szovjet utódállamokra. Emellett óriási meglepetésre Borisz Be­rezovszkij ismert orosz-izraeli kettős állampolgárságú ipar- és sajtómágnást, az orosz nemzet­biztonsági tanács volt titkárhe­lyettesét nevezték ki a FÁK titká­rának, aid 1993 óta látta el ezt a tisztséget. Korábban Ivan Ribkin miniszterelnök-helyettest, a nemzetbiztonsági tanács volt tit­kárát emlegették e poszt fő esé­lyeseként. A FÁK adminisztratív szerveinek létszámát a felére csökkentik a moszkvai csúcs ál­lásfoglalása értelmében, így a minszki központban csak 130 fő­állású szakember, míg a FÁK moszkvai szerveiben közel 400 alkalmazott foglalkozik majd az államközi együttműködés kérdé­seivel. Borisz Jelcin az államfők zárt ülését követően megtartott plenáris tanácskozáson úgy fo­galmazott, hogy a tagállamok ve­zetői egyöntetűen az együttmű­ködés fenntartása és egyben meg­újítása mellett foglaltak állást, ami azt jelzi, hogy a FÁK-ra, az egyenjogú, független és önálló ál­lamok szövetségére szükség van. Jelcin és Lukasenko a FÁK-csúcson. Szeretik egymást. (ČTK/AP) Tibeti nő emlékezik Thupten Ngodupra. A 60 éves férfi tegnap öngyilkos lett, mert az indiai rendőrök erőszakkal kórházba hurcolták azt a hat tiltakozót, akik éhségsztrájkot folytattak Tibet kínai megszállása miatt. (CTK/AP) 4

Next

/
Thumbnails
Contents