Új Szó, 1998. április (51. évfolyam, 76-99. szám)

1998-04-29 / 98. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. ÁPRILIS 29. JEGYZET Zöldülök TÓTH MIHÁLY Most 12 esztendeje egyebeken kívül azt bizonyította Csernobil, mekkora eredményt ért el a bolsevizmus az újarcú ember formálásában. A robbanás előzményeit rekonstruáló szakértők egyértelműen megállapították, hogy a tragédiát nem a nukleáris folyamatokat szabályozó műszerek becsődölése okozta, hanem emberi mulasztás. Szocialista szemérmesség okán az atomfizikusok nem tüntették fel jegyzőkönyvben, hogy a világra szóló szerencsétlenségben milyen szerepet játszott a vodka. Túlságosan banális lett volna. A Mohi Atomerőmű beindításához kapcsolódó ellenkampányt nem egészen tudom, sőt egyáltalán nem tudom úgy elemezni, ahogy az egy magát függetlennek tartó, a tudományos vívmányok gyakorlati hasznosítását helyeslő újságíróhoz illene. Odáig fajult a dolog, már-már azt a régi érvemet is alig merem leírni, hogy ha a múlt századi nagy magyar folyamszabályozók ma élnének, a haragos zöldek belefojtanák őket a Tisza és a Duna általuk érinthetetlennek minősített, sok kilométer széles árterének mocsarába. Sőt Csernobil nevének megismerése óta számomra már Teller Ede pozitív véleménye sem perdöntő atomerőmű-ügyben, pedig a részecskefizika tájainkról elszármazott reprezentánsa valószínűleg többet tud a nukleáris energia hasznosíthatóságáról, mint kontinensünk öszszes halovány- illetve sötétzöldje együttvéve. Elbizonytalanodásom fő oka: nálunk már az erőműépítést is a politikai küzdelem részévé tették. írják, akik pontosabban tudják, hogy Franciaországban a villanyenergiának már jó háromnegyedét atomerőműben gerjesztik. Feltételezem, de Gaulle hazája sem annyira szerencsés, hogy ne lennének ott kotnyeles zöldek, akik nagyobb atomfizikusnak érzik magukat, mint Einstein, Fermi, Landau és a négytagú amerikaimagyar csapat tagjai voltak együttvéve. Feltehetően ők is ágálnak. Ott azonban nem a vezető politikusok rokonszenve-ellenszenve alapján történik az A-erőművek biztonsági berendezéseinek megrendelése, mint Szlovákiában. Kelet felé is tettek gesztusokat, meg nyugati irányba is. Az ilyen egyensúlyozás hatására én is, aki a tudomány előtt mindig kalapot emeltem, egyre zöldebb leszek. GLOSSZA Van egy ötletem MALINAK ISTVÁN Hallott valaki már olyanról, hogy nálunk valamely gyárban, üzemben, fontos intézményben akadozott volna a munka vagy netán csődbe is mentek volna pusztán azért, mert a főfőnökség szabadságra ment? Minden gyárban, üzemben, fontos intézményben - nyakam rá! - a közvélemény-kutatás ennek éppen az ellenkeztőjét állapítaná meg. Ezért nem értem, miért kell sokéves ténykedésének egyetlen ésszerű döntése miatt is bántani Vladimír Mečiart. Direkt repesett a szívem, amikor meghallottam, hogy a kormány ezentúl nem hetente, hanem csak kéthetente fog ülésezni. Mert ez azt jelenti, hogy csak feleanynyi rossz döntést fog hozni. És ez már valami, annak ellenére, hogy tudjuk: rosszból a kevesebb is sok. Magyarán: támogassuk Mečiart, indítsunk újabb petíciós akciót annak érdekében, hogy a kormány már egyáltalán ne üljön össze! Tudom, olyan vagyok, mint az egész ellenzék, mindig késve reagálok. Ha kilencvennégy decemberében támad az ötletem, akkor ma itt egy kis Svájc van (tőle vettem, szabadon)! Képzeljék csak el: négy évvel ezelőtt az állampolgárok úgy döntenek, óvni kell a főminiszter és csapata egészségét a megerőltető munkától, és megszavazzák, hogy a kabinet - szóvivőstül és portásostul - kilencvennyolc szeptemberéig közpénzen üdülhet. Mallorcán, Honoluluban, a Húsvét-szigeteken, Floridában... Nem mindegy? Hiszen az, hogy a kormány dolgozott, sokkal többe került nekünk annál a pár milliónál, beleszámítva azt is, hogy uraimék nem a zsebpénzükből, hanem hivatalos számlára vettek volna az asszonynak új bikinit, sortot, a gyereknek néhány tucat jégkrémet. Különben is, ötletem mint a nemes bor: sokáig eláll, ha jól kezelik. Lehet, még szükség lesz rá, hiszen a líder Kassán megígérte: szeptemberben ő fogja nyerni a választásokat. Nem akarom őt a falra festeni, de ha valakinek októberben az az ötlete támadna, hogy petíciós akcióba kezd, figyelmeztetem: az ötletért a tiszteletdíjat a szerkesztőségi címemre kérem. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) SidóH. Zoltán-gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: 0819/700 869, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. .Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Látja? Ezzel a teleszkóppal figyeljük az állami költségvetés fekete lyukait! (Peter Gossányi karikatúrája) Korec bíboros a Nyitrai kerület legnépszerűbb személyisége Mindenki csak hallgat vagy tagad Lapunk április 6-i számában tudósítottunk arról, hogy virágvasárnap a nyitrai egyházmegye több templomában elhangzott Korec bíboros fejtegetése a dél-szlovákiai szlovákok nehéz helyzetéről. VRABEC MÁRIA A főpap a szlovákok helyzetét Krisztus keresztre feszítése előtti megpróbáltatásaihoz hasonlította, és a magyar Barabások bűnhődését követelte. Mivel azóta több helyen is pásztorlevélnek nevezték az anyagot, fontosnak tartottuk visszatérni rá és helyükre tenni a dolgokat. Az idézett analógia először ez év március 12-én hangzott el Korec bíboros inaugurációs beszédében, amikor a nyitrai Konstatin Hányan merik nyíltan tanúsítani is azt, amit hallottak? Egyetem díszdoktorává avatták. Egy hosszú szöveg részeként és más gondolatmenetbe beágyazva. Később a püspöki hivatalhoz közeli, magát megnevezni nem kívánó forrásból értesültünk, hogy az eszmefuttatást nyomtatásban is megkapta néhány megbízható szlovák pap, mint a homíliákhoz felhasználható anyagot, tehát nem pásztorlevelet, mint azt most sokan emlegetik. Virágvasárnap két nyitrai templomban - az alsóvárosiban és a ferencesek templomában idézték a bíboros gondolatait. Ezt a ministránsok is igazolták lapunknak és egy nyugdíjas jogász fel is hívta szerkesztőségünket, hogy az elhangzottakra figyelmeztessen. Természetesen megpróbáltuk megszerezni az írott anyagot, a püspöki hivatalban azonban nem jártunk sikerrel. Április 8án, nagyszerdán felhívtuk Tibenský atyát, a bíboros titkárát, hogy a dolog felől érdeklődjünk, de csak annyit tudtunk meg tőle, hogy „a papok a bíboros atya műveiből azt használják fel a homíliák megírásához, amit jónak látnak". A titkár arra is rákérdezett, el tudom-e képzelni egy olyan istenfélő emberről, mint a bíboros atya, hogy gyűlöletet szítana, majd azzal zárta a beszélgetést, hogy a magyarok mindenből azt csipegetik ki, ami nekik megfelel. Végül azzal a megjegyzéssel, hogy aki nem tud keresztényi módon kérdezni, az nem érdemel választ, letette a kagylót. Hasonlóan jártunk a két nyitrai pappal is, akik felhasználták az említett prédikációs anyagot. Érdeklődésünkre mindketten azt válaszolták, hogy ez is olyan prédikáció volt, mint a többi, és nem látják okát, miért kellene az írott szöveget odaadniuk. Későbbi telefonhívásainkra már nem is válaszoltak. Csak a plébánia alkalmazója által üzenték, hogy az Új Szó számára nincs több mondanivalójuk. Két héttel az események után, úgy tűnik, a nemzetközi felháborodás hatására, Korec bíboros cáfolta, hogy ilyen pásztorlevelet adott volna ki, vagy egyáltalán hasonló fejtegetésekbe bocsátkozott volna. Ugyanakkor a püspöki hivatal Anton Martinik zsérei esperest bízta meg azzal, hogy felvegye velem a kapcsolatot, és megtudja, honnan szereztem az információt. Martinik atya szerint a bíboros inaugurációs beszédében semmi ilyesmi nem hangzott el, és ez bizonyítható is, elvégre az anyag a püspöki hivatalban Az írásos bizonyíték egyelőre elérhetetlennek tűnik... megvan. Ő is pásztorlevélről beszélt, és kijelentette, hogy nem kapott ilyet, azt pedig el sem tudja képzelni, hogy bizonyos anyagot csak bizonyos kiválasztott papok kapjanak meg. Kérdésemre, miért nem kaptam meg én az ominózus székfoglaló beszédet, a válasz az volt, hogy mindenről tájékoztatni fogja a püspöki hivatalt. Mára tehát úgy fest a dolog, hogy két állítás áll egymással szemben, az írott bizonyíték pedig - úgy tűnik - számunkra elérhetetlen. Igaz, az inauguráción és mindkét szentmisén is több százan hallották az idézetteket - a kérdés csak az, hányan merik vállalni is, amit hallottak. Korec bíboros ugyanis a Nyitrai kerület legnépszerűbb személyisége, és sokakban még ma is megingathatatlan az a meggyőződés, hogy egy pap csakis szentéletű lehet. Áz igazat azonban azok a zoboraljai magyarok tudják a legjobban, akik a püspök áldásos tevékenységének hatásait évek óta a saját bőrükön tapasztalják. Az újságíró felelőssége Mindig tiszteltem a becsületes és következetes újságírók munkáját, amely a mai időkben különösen nehéz. Sajnos, az április 17-én Füleken megrendezett talk show-ról az Önök újságjában megjelent két cikk nem éppen a következetességre és a figyelmességre vall. Az első írásban az olvasók azt olvashatták, hogy „Balázs Keresztelő János vendégeként Rasťo Piško szórakoztatta a közönséget". Ebben és a második cikkben is (április 20.) csak Rasťo Piško volt említve műsorom vendégeként. Ha a cikk szerzője tudomást szerzett Piško fellépéséről, akkor tudhatott arról is, hogy műsoromban Vadkerti Andrea szintén fellépett. De ezt, sajnos, az olvasók már nem tudhatták meg. Mindkét vendégem egyenrangú vendégként lépett fel, és ezért nemcsak az illem, a tisztelet, az újságírói következetesség, hanem az objektív tudósítás is megkövetelte volna, hogy mindkettőjüket megemlítsék - úgy, ahogy azt pl. a SME c. lap tette (április 20., 2. oldal). Sajnos, ez nem így történt, és ez Vadkerti Andrea személyének alábecsülésével ér fel. Ezenkívül az első írás olyan szavakkal fejeződött be, amelyek egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak. Ki mondta a szerzőnek (f-s), hogy a talk show „teljes bevételét" felajánlottam „a helyi katolikus templom felújítására"? Én nem. Nem is mondhattam, mert a cikk szerzője nem vette a fáradságot, TALLÓZÓ SABAH A független kurd állam megteremtéséért harcoló Kurd Munkáspárt (PKK) egyik korábbi vezetője, akit a hónap elején fogtak el, azt vallotta, hogy szervezete utasítására gyilkolták meg Olof Palme egykori svéd miniszterelnököt. Semdin Sakik az isztambuli napilap szerint egyik kihallgatása alkalmával elmondta, hogy a PKK egyik vezetője adott utasítást Palme meggyilkolására. Palmét 1986. február 28-án, 59 éves korában az utcán lőtték agyon, eddig tisztázatlan körülmények között, Stockholmban. Azért ölették meg a nemzetközi tekintélynek örvendő svéd kormányfőt, mert a stockholmi parlament az idő tájt elfogadott egy törvényt a „külföldi terroristák kiutasításáról". A PKK tagjait Svédországban nem tekintették politikai menekülteknek. A gyilkosság hátterében a vezető személyes bosszúja is megbújt: akkoriban hagyta el ugyanis felesége, aki éppen Svédországba menekült. A gyilkos, akinek fedőneve Harun volt, a merényletet követően Franciaországba menekült, ahol nyoma veszett. Arra a kérdésre, hogy a PKK miért nem vállalta magára a merénylet elkövetését, Sakik a török lap szerint azt mondta: „Attól féltünk, hogy egész Európában terrorista szervezetnek fognak bennünket minősíteni". FINANaALTIMES Az amerikai szenátus „a szekeret kötné a ló elé", ha Magyarország, Csehország és Lengyelország NATO-felvételét elhalasztaná e jelöltek EU-csatlakozásáig. Az angol napilap azonban méltányosnak nevezte az első bővítési kör utáni háromévi moratórium gondolatát. Kommentárjában úgy vélekedett, ha a NATO-bővítést a három tagjelölt kelet-európai ország EU-felvételének folyamatához kötnék, az szükségtelen késedelmet okozna ezen országok NATO-csatlakozásában. Mindhárom jelölt „kiválóan megfelel" az atlanti szövetségbeli tagságra, demokratikus rendszerük, piacgazdaságuk és a hadsereg felett meghonosított polgári ellenőrzés alapján. A NATO-csatlakozás megtagadásával romba dőlne az a stratégia, amelynek célja a NyugatEurópa által élvezett demokrácia, béke és jólét keleti kiterjesztése. Mindazonáltal megfontolásra érdemes a szenátusi vitában felmerült másik módosító indítvány, amely az első három jelölt felvétele után háromévi moratóriumot hirdetne a további bővítésre. „Még a javaslat törvényhozási megbuktatása esetén is fontos", hogy a NATO „ne törekedjék lóhalálában újabb terjeszkedésre". A lap úgy vélekedik: nincs értelme szükségtelenül felbőszíteni Oroszországot azzal, hogy a NATO túlzott sebességgel közelít határai felé. „De ez nem jelenti, hogy az oroszok kezébe vétójogot kellene adni NATO-bővítési kérdésekben" - szögezi le a lap. hogy személyesen tőlem kérdezze meg, igaz-e az információja vagy nem. Az említettekre Önök azt válaszolhatják, hogy ezek csak apró, jelentéktelen dolgok. Ami viszont az újságírói hozzáállást illeti, nem léteznek apró, jelentéktelen dolgok. Aki az ilyen jelentékteleneknek tűnő dolgokban figyelmetlen, tiszteletlen, nem objektív, és olyat ír le, ami nem felel meg a valóságnak, az a nagyobb, fontosabb dolgokban is így fog cselekedni. Azok pedig komolyabb következményekkel járhatnak... Balázs K. János VISSZHANG