Új Szó, 1998. április (51. évfolyam, 76-99. szám)

1998-04-28 / 97. szám, kedd

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. ÁPRILIS 28. KOMMENTÁR Ígérni könnyű... PÁKOZDI GERTRÚD Még egy-másfél évtizeddel ezelőtt is az volt a kapitalizmus szocializmus általi legyőzését bizonygató fejtegetések neto­vábbja, hogy az előadók felsorolták: egy főre átszámítva eny­nyi és ennyi tonna acélt, cementet, gabonát stb. termel az or­szág. Persze közben bölcsen elhallgatták azokat a tényeket és adatokat, amelyek még a kevésbé vájt fülűek számára is nyil­vánvalóvá tették volna egyébként a nyilvánvalót: a piacgaz­dasági és tervutasításos gazdasági rendszer versenyében az utóbbi óhatatlanul lemarad. Igaz, a vezető szerepet betöltő párt eredményeit és feladatait taglaló beszédekből nem hiányzott az önkritika sem, a „vannak még hibák" jelszó je­gyében szóltak esetleg a füstölgő gyárkéményekről, az aratási veszteségekről. Ismét kongresszusi műsora volt a tévének. A nézőt egy évtized után felültették az időgépre. A DSZM tiszt­ségében megerősített vezetője a hét végén olyan beszámolót tartott, amely kísértetiesen idézte a réges-régi pártkongresz­szusok hangulatát. „Az utóbbi években elért minden siker a DSZM-tagoknak köszönhető. Ahol jól működnek a DSZM­szervezetek, ott jól mennek a dolgok" - volt az öndicsérő mondatok végső kicsengése. A bírálatok végső sommázata pe­dig ez lehetne: „Minden, ami a gazdaságban, a társadalom­ban rosszul működik, az a jelenlegi ellenzéki pártok rövid ide­jű kormányzati jelenlétének a következménye." Előre vetítet­te: ha netán az SZDK és a DBP győzne az őszi választásokon, kiárusítanák az országot. Mindezek után a mozgalom elnöke ígért. Olyan felsőoktatási rendszert, amellyel a világ élvonalá­ba kerülnénk. Nem utolsósorban olyan gazdaságpolitikát, amelynek köszönhetően Szlovákia 2010-re a világ legfejlet­tebb országai közé tartozna. És miközben erre tett ígéretet, nem tette le egyértelműen a garast az ország EU-orientáltsága mellett. Inkább arra utalgatott, hogy „majd a volt szocialista országok..." Márpedig kelet felé haladva nagyon bajos 2010­ig elérni Európába. Nehéz lenne lefaragni az utóbbi években felhalmozott nem csekély adósságállományt, külföldi tőke hiányában korszerűsíteni az egyébként pénzszűkében szenve­dő privatizált és nem privatizált vállalatokat, ennél fogva ne­héz lenne csökkenteni a munkanélküliséget is. Mellesleg: a realitásoktól elrugaszkodott politikusok néhány évvel ezelőtt is tudtak nagyokat mondani... JEGYZET Homokvárat építenek MOLNÁR NORBERT A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom közgyűlése, mint általában, semmilyen megle­petéssel nem szolgált - cso­dák nincsenek. Arpád Matejka eddigi alelnök a mozgalomban maradt - rá­beszélték -, csak tisztséget nem vállalt. Aki el akart men­ni, az már elment a DSZM­ből. Renitenskedők hadai hullámokban hagyták el. Már azok is gyanúsak, akik évek­kel ezelőtt intettek búcsút, hiszen előtte évekig tolták a mozgalom szekerét. Most már késői az ébredés, hogy a legnagyobb kormánypárt si­keresen nem juttatta be Szlo­vákiát az EU-ba és a NATO­ba, mindent bagóért magánosított, és még banán­köztársaságnak is selejtes va­lamit eszkábált az országból. Félnek is elveszíteni a válasz­tásokat, fájó elszámolások elébe néznének. Ma már ne akarjon senki demokratát ját­szani, mikor alelnökként ré­szese, sőt motorja volt a ba­nánhadműveletnek, végigbó­logatta az alkotmánysértő törvények elfogadását. Aki még ma is a mozgalom tagja, annak a vérében van a pa­rancsuralom. És akkor még nem szóltunk arról a híres matejkai álomról, amely bár nem vetekedik Martin Luther Ringével, de élénken él ben­nünk. Matejka fekete-fehér­ben látta, hogy az ellenzék nem akar mást, csak szétvi­zelni a kemény munkával fel­épített homokvárakat. Ő is be akart állni a sorba? Ho­mokvárak lerombolására áhí­tozott? Matejkának is vaj van a fején, hiszen meggyőzték a maradás szükségességéről. Továbbra is kell az altatás és az álmok. Arra azonban mér­get vehetünk, hogy a DSZM volt alelnöke szeptembertől nem lesz képviselő. Nem azért, mert kivonul a politi­kából, hanem mert nem ke­rül fel a DSZM listájára. A mozgalom ugyanis amellett, hogy nem felejt, bosszút is áll. Pedig Matejka előtt szép jövő állhatott volna, mond­juk, a Schuster-féle pépben. Sose sajnáljuk Matejkát, és senkit sem, akit a mozgalom kiebrudalna, vagy éppen nem enged el. Csak Rudolf Schuster hiszi azt, hogy van­nak becsületes emberek Mečiaréknál. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: 0819/700 869, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadáséit felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Marslakók Szlovákiában. - Hallottuk, hogy az önök kormánya nem bünteti a pénzmosást. (Gossányi Péter rajza) TALLÓZÓ PRAVDA A DSZM kiszolgálásával az SZTV már túllép a tűrőképesség és a józan ész határain - véli a balol­dali napilap cikkírója. Még a CSKP XVII. kongresszusának egykori résztvevői is megirigyel­hették volna a közszolgálati tele­vízió hozzáállását, amikor mű­sorát szombaton többször is megszakította amiatt, hogy egyenes adásban közvetítsen a DSZM VII. közgyűléséről, ame­lyen a mozgalom elnöke egyórás beszédet tartott. Mečiar mozgal­ma nem kíván őszig várni, hogy a hazai és nemzetközi nyilvános­ság figyelmét kijátszva manipu­lálja a választási eredményeket. A DSZM és Mečiar már régebben elkezdte a manipulálást. Az SZTV-t a mozgalom teljes mér­tékben kisajátította, és a más­képp gondolkodók arculcsapá­sára használja. Ez a szégyenletes visszaélés az egyik olyan dolog, amelyet az őszi parlamenti vá­lasztások függeden megfigyelői­nek már most látniuk kellene. Félnek a népszavazástól, félnek a választásoktól, és még inkább félnek attól, ami a választások után jöhet Pánikhangulat - felső szinten Pánikba esett a kormány, rettegnek szekértolói. Fél­nek bármiféle népszava­zástól, félnek a választá­soktól, és még inkább fél­nek attól, ami a választá­sok után jöhet. FEKETE MARIAN A Mečiar által vezérelt Demokra­tikus Szlovákiáért Mozgalom tagjai a már megkezdett válasz­tási kampányukban sajnáltatni akarják magukat (ez eddig be­vált választási receptjük volt), mondván: ha az ellenzék nyerné meg a választásokat, akkor őket egytől egyig lecsuknák. A pánik­ba esett kormányfő uszályán ülők, azaz a miniszterek, a kor­mánykoalíciós pártok parlamenti képviselői és Mečiar különböző posztokon elhelyezett támogatói teljesen úgy viselkednek, ahogy azt a miniszterelnökről először egy orvos (majd parlamenti kép­viselő) elmondta. Dr. Peter Tatár állította ki először a diagnózist: Mečiar beteges üldözési mániá­ban, paranoiában szenved. Nem egészen érdektelen tény, hogy Hitlerről és Sztálinról hasonló di­agnózist állítottak ki az orvosok. A miniszterelnök hívei félnek a felelősségre vonástól. A pánik­hangulat egészen különleges in­tézkedésekkeljár. Mečiar kedvé­ért délutáni álmukból felverik az óvódásokat, hogy sorfalat állja­nak az államfőt helyettesítő kor­mányfőnek. Eközben Mečiar za­varos jogmagyarázatok alapján érvényteleníti a Michal Kováč volt államfő által kihirdetett nép­szavazást, visszavonja az egykori köztársasági elnöknek azt az al­kotmánybírósági beadványát, amelyet Kováč még az A. Nagy László legfelsőbb bíróságon „el­A pánikhangulat egé­szen különleges intéz­kedésekkeljár. döntött" perével kapcsolatban terjesztett elő. Mečiar közkegye­lemben részesítette a hűségesen szolgáló hivatalnokokat, ember­rablókat és gyilkosokat. Pánikban van a jelenlegi kor­mány. Gyalázatos módszerekkel akarja hatalmát átmenteni. Olyan módszerekkel, amelyek­kel utoljára kilenc-tíz évvel ez­előtt, a vergődő, agonizáló Jakeš-féle kommunista pártál­lamban találkoztunk. Jakešék is hoztak törvényt az ellenzék el­len. Bevetetették a titkosszolgá­latot is, hogy provokációkat ké­szítsenek elő, és a közhangula­tot a kommunista párttal szem­benálló emberjogi kezdeménye­zések ellen hangolják. Mečiarék mai politikája megle­hetősen hűen másolja ezt a tak­tikát. Felhasználják a parlamen­tet, felhasználják a titkosszolgá­latot, felhasználják a rendőrsé­get, felhasználják a különböző szintű államigazgatási hivatalo­kat, felhasználják az iskolákat ­és ami a legutálatosabb: még az óvodásokat is. Romák dél-szlovákiai betelepülése, avagy a társadalom legkiszolgáltatottabb rétege ideális szavazóbázissá válhat Csupán eszközök a hatalom játékában VOJTEK KATALIN Romák tömeges betelepülése zajlik Farnadon és a környék más falvaiban is. Az ingatlanvásárlás körülményei rendkívül homályo­sak, ahogy az áttelepülés okai is. Maguk a költözködők nem haj­landók felvilágosítást adni arról, miért hagyták ott eredeti lakóhe­lyüket, és miért Famadra, illetve a környék néhány falujára esett a választásuk. Noha az átköltözé­sek időpontjában mutatkozik azonosság, egyelőre nincs bizo­nyíték arra, hogy kitervelt, szer­vezett akcióról volna szó. Mégis vannak jelek, amelyek ezt nem záiják ki. Ilyen például a telek­könyvi hivatal szokatlan gyorsa­sága az adásvételi szerződések OLVASÓI LEVELEK „Skrutínium" és „kvórum" Parlamentünk nyelvtörvényt szavazott meg a szlovák nyelv védelméről, ugyanakkor a kép­viselők többsége kulturálatlanul nyilatkozik, mekeg, makog. Időnként lexikonok mélyéről idegen szavakat kotornak elő, s azokat a többiek gyorsan átve­szik, és hacsak lehet, alkalmaz­zák is, még ha a nyelvük bele is törik. Mostanság ugyancsak „sikkes" kifejezés a „kvórum" és a „skrutínium". Több lexikont át bejegyzésénél. S ilyen jel az is, hogy a romák betelepülését kö­vetően a járási hivatal a DSZM farnadi alapszervezetének meg­alakulásáról értesítette a helyi községi hivatalt. A tagok kilétét homály fedi, de támpontot nyújt egy újságcikk (Az oktatásügyben nem politizálunk! - Új Szó, ápr. 22); arról számol be, hogy a DSZM 22 főt számláló szalóci alapszervezetének valamennyi tagja helybeli roma. Hasonló összetételű falusi DSZM-alap­szervezetekről más lapokban is olvashattunk. Ilyen megvilágí­tásban a színtiszta szlovák tele­pülésről származó romák ma­gyar többségű falvakban való tö­meges megjelenése már koránt­sem hat spontánnak, s egyszerre kell lapoznunk ahhoz, hogy va­lamelyikben ráleljünk a szavak értelmére. Az első kifejezés alatt valamely testület összlét­számának azon részét értjük, amelynek jelenléte feltétlenül szükséges a határozatképesség­hez, a másik pedig a szavazatok összeszámlálását jelenti. Czibulka Imre Tardoskedd Ki az áldozati bárány? Április 22-én meghallgattam a Szlovák Rádió magyar adásában a három pártelnök nyilatkozatát, több célt szolgálhat: a magyar et­nikai tömbök fellazítását, Me­čiar-párti szavazóbázis létreho­zását ott, ahol az eredeti lakosság körében erre nincs esély, a ro­mák létszámának csökkentését a szlováklakta régiókban s ezzel egyidejűleg a romákat sújtó szo­ciális gondok áthárítását a ma­gyar többségű településekre. Összefüggésben állhat a Matica slovenskának a helyhatósági vá­lasztási törvény módosítását szorgalmazó elképzelésével is, amely a magyar többségű telepü­lések szlovák kisebbség számará­nyát meghaladó pozícióba juttat­ná a helyi képviselő-testületek­ben. És még egy legyet üthetne egy csapással a hatalom. Mivel a munkanélküli, hagyományaik­és nem lettem boldog. A közös párt megalakulását régen várom, de nem így képzeltem. Az MPP elnöke bizakodó. Ez természetes, hiszen akkora súlyt képviselnek a tárgyalásokon, amekkorára csak legszebb álmaikban gondolhat­tak. Az MKDM elnöke azt nyilat­kozta, hogy az idő sürget, ezért kellett április 18-án megtenniük a konkrét lépéseket. 1998 február­jában Szepsiben Bugár úr azt mondta: „majd ha ismerjük a vá­lasztási törvényt", „addig nem kell elsietni a dolgot". Most azon­ban egyszeriben sürgőssé vált. Az viszont nem zavar senkit, hogy az Együttélés már korábban kidol­gozta a szövetségi párttá való ala­ban, mentalitásukban a befoga­dóktól eltérő romáknak a falukö­zösségbe való beilleszkedése va­lószínűleg nem megy végbe problémák és konfliktusok nél­kül, jó ürügy lesz ez arra, hogy a kormányzat felhívja a kisebbségi jogok érvényesítését szorgalma­zó külföld figyelmét: lám, a ma­gyarok, akik maguknak több jo­got és több toleranciát kívánnak, nem képesek toleránsán együtt élni egy másik kisebbséggel. A romák, akik a szlovákiai társada­lom legnyomorúságosabb és épp ezért legkiszolgáltatottabb, leg­manipulálhatóbb rétegét alkot­ják, minderről nem tehetnek. Csak eszközként szerepelnek a hatalom játékában, amely játék a tűzzel. kulás menetrendjét, amelyet még március 8-án országos tanácsa el is fogadott. Az MKDM ezzel szemben kész tények elé állította partnereit. Mindennek tetejébe szégyenkezés nélkül olyan kije­lentések hangzanak el, hogy „az Együttélés vetette fel a legtöbb ki­fogást", „gátolja az egyesülést", „presztízskérdést csinál a dolog­ból", stb. Napok óta hallom, hogy az MKDM feláldozta magát. Ez mit jelent? Más hátán felkapasz­kodni, más gondolatát mint saját­ját hangoztatni, a közvéleményt féligazságokkal becsapni - ez ál­dozat? Lőrincz Zoltán Kassa 2

Next

/
Thumbnails
Contents