Új Szó, 1998. április (51. évfolyam, 76-99. szám)

1998-04-25 / 95. szám, szombat

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. ÁPRILIS 25. Románia NATOtagságáról Washington. Román kollégájával, Andrei Plesuval folytatott washingtoni megbeszélése után Madeleine Albright amerikai külügyminiszter csütörtökön támogatásáról biztosította Románia „európai és transzatlanti szervezetekbe való teljeskörű betagozódására" vonatkozó szándékát. A bukaresti külügy Plesu elutazása előtt tett közlése szerint a látogatás legfőbb üzenete: Románia arra készül, hogy 1999-ben ő legyen a legfontosabb jelöltje a NATO-bővítés második körének. (MTI) Megbuktatják Helmut Kohlt? Bonn. A kormányzó német keresztény pártok vezetői tegnap igyekeztek rendezni belső vitáikat és cáfolták, hogy megkísérelték megbuktatni Helmut Kohl kancellárt. A népszerűségéből folyamatosan veszítő Kereszténydemokrata Unió sokat ártott magának azzal, hogy a nyilvánosság előtt vitát folytatott a politikai elképzelésekről és egyes vezető személyekről. Német lapok szerint több óvatos ldsérlet történt Kohl leváltásának előkészítésére. (MTI) Inog a kancellári szék. (Archív) Vasúti baleset Indiában Bombay. Legalább 11-en meghaltak és harmincan megsérültek pénteken India Mahárástra állambeli Parii vasútállomásán, amikor tehervonat ütközött egy álló személyvonattal. A balesetet az okozta, hogy a teherszerelvény húsz vagonja leszakadt a többiről, és viszszafelé gurulva belefutott az állomáson álló személyvonatba. Gyakoriak a vasúti balesetek Indiában, ahol összesen 62 ezer kilométernyi vasútvonalon naponta 11 millióan utaznak. (MTI) Egy milliárd az USA adóssága Washington. Az Egyesült Államok nem csupán befolyását, hanem szavazati jogát is elveszítheti az ENSZ-ben, ha nem törleszti a világszervezettel szembeni adósságát-jelentette ki az USA ENSZnagykövete. Washington adóssága több mint 1 milliárd dollár. Kofi Annan főtitkár már többször rámutatott, hogy az ENSZ a pénzügyi csőd szélén áll, s csak azért tudott eddig fennmaradni, mert néhány ország hajlandó hitelezni azt a hiányt, amit az Egyesült Államok adóssága teremt. (MTI) Oroszország Kirijenko a kormányfő Moszkva. Harmadszori nekifutásra a duma tegnap megszavazta Szergej Kirijenko miniszterelnöki jelölését, s ezzel megakadályozta saját feloszlatását. Jelcin elnök 36 éves jelöltjének elfogadásáról az orosz parlament alsóháza titkos szavazással döntött, s így a kommunista frakció több képviselője is pártja tilalma ellenére - az ügyvezető kormányfőre szavazott. Kirijenkóra 251-en adták voksukat, 25-en ellene szavaztak. A többséghez 226 mandátumra volt szükség. A képviselők öszszesen 317 szavazólapot vettek fel, de az urnákba csak 276 érvényes szavazat került - jelentette be a szavazatszámláló bizottság elnöke. Az Állami Duma 450 tagú, de jelenleg csak 445 képviselői hely van betöltve, a többi honatya be teg, illetve nem tartózkodik Moszkvában. A tegnapi ülés megnyitásakor 398 képviselő volt jelen az ülésteremben. (MTI) A duma épülete előtt a kommunisták hívei tüntettek az ülés alatt, s várták a számukra győzelmet jelentő feloszlatást, amely ezúttal elmaradt. (ČTK/AP) Közös ünnepségek Sétahajóval Dunacsúnra Pozsony. Nagyszabású jubileumi ünnepséget szervez Szlovákia és Magyarország a Duna Bizottság megalakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából. A nyolc Duna menti országot tömörítő szervezet alapító tagállamai - köztük az akkori Csehszlovákia - 1948-ban írták alá a Duna hajózási rendjéről szóló nemzetközi megállapodást. A Duna Bizottság székhelye Budapesten van, a szervezetben három éve, 1996-tól Szlovákia tölti be az elnöki posztot. Az április 28-án és 29-én tartandó ünnepségek első napjának előkészítésével Magyarországot bízták meg, a második nap megszervezése Szlovákia feladata. A budapesti ünnepség után a magyar fővárosból sétahajó indul felfelé a Dunán, mintegy kétszáz személlyel. Az úticél Dunacsún lesz. A szlovák delegációt Ján Jasovský közlekedésügyi miniszter vezeti majd. (-sik) Belgrád. Szerbia nemet mondott a koszovói válság rendezésében való külföldi közvetítésre. Az erről kiírt népszavazáson 75 százalékos volt a részvételi arány, s szavazók 94 százaléka elutasította, hogy a külföldi politikusok is részt vegyenek az albán többségű tartományban kialakult feszültség enyhítését célzó szerb-albán tárgyalásokon. MTI-HÍR A népszavazás érvényes, és a belügyekbe való beavatkozásnak minősíti a külföld rendezési erőfeszítéseit. A szerb kormányban részt vevő Seselj-féle Szerb Radikális Párt már csütörtök este megkezdte az általuk átütű sikernek tartott eredmény ünneplését: a belvárosban több tucatnyi, szerb zászlókkal, illetve pártlobogókkal feldíszített gépkocsi körözött. Seselj kijelentette: a nép és a kormány egyetért Koszovó ügyében, s hogy a népszavazás megerősítette Szerbia nemzetközi pozícióit. A koszovói tartományban is magas volt a részvételi arány, 40-70 százalék között mozgott, Szabadkán a választók 69, Újvidéken 60 százalékajárult az úrnákhoz. A koszovói albánok kétségbe vonják, hogy a tartományban valóban ennyien vettek részt a népszavazáson, ugyanis annak menetét csak a hatalomhoz közel álló pártok ellenőrizték. A vajdasági magyar pártok sem küldhettek megfigyelőket a választási bizottságokba. A népszavazás napján, csütörtökön ismét harcok törtek ki Koszovóban jugoszláv katonák és albán fegyveresek közt. A jugoszláv hadsereg közleménye szerint az Albánia felől betörő mintAz albánok készek megvédeni hazájukat és egységesen fellépni. egy kétszáz koszovói albán „terrorista" közül 16 vesztette életét, az összecsapás idején jugoszláv harci repülőgépek és harckocsik is megjelentek a térségben. Belgrád szerint az albán kormány felelős a rendszeres fegyveres provokációkért a jugoszláv-albán határ koszovói szakaszán, Tirana áll a koszovói albán terroristák kiképzése, felfegyverzése és Jugoszlávia területére való átdobása mögött. Célja az, hogy veszélyeztesse Jugoszlávia területi egységét és elérje a jugoszláv belügyekbe való külső beavatkozást. Albánia cáfolta, hogy terroristákat küldene Koszovóba, s bejelentette, hogy a jugoszláv légierő csütörtökön megsértette légterét, erre bizonyítékok is vannak. „Koszovóban megkezdődtek a harcok, s Albánia határozott választ vár a külföldtől. A koszovói válság békés rendezése mellett szálltunk síkra, ám ha a szerbek ugyanazt az utat választják, mint Boszniában, Az albánok készek megvédeni hazájukat és egységes nemzetként fellépni." - tartalmazza az albán nyüatkozat. A csütörtöki összecsapások nyomán további, mintegy ezer koszovói albán menekült érkezett Észak-Albániába. A menekültek tényleges számát nem lehet felmérni, hiszen nem a hivatalos határátkelőkön lépik át a határt, ismerősöknél húzzák meg magukat és nem értesítik a hatóságokat. MTI-HIR Brüsszel. További lemondásokat, sőt előrehozott általános választásokat rebesget a belga sajtó az ország legfélelmetesebb bűnözőjének csütörtöki szökése miatt. Bár Dutroux menekülése tiszavirág-életű volt, azonnal a bel- és az igazságügyminiszter lemondásához vezetett. II. Albert király megszakította üdülését, hazautazott Franciaországból. Az ellenzék szerint a csendőrség vezetőjének távoznia kell, de akadnak, akik a teljes kormány menesztését követelik. A menesztett miniszterek elismerték felelősségüket és bocsánatot kértek Dutroux áldozatainak szüleitől és a néhány órán át félelemben tartott lakosságtól. A veszélyes bűnöző hihetetlenül hanyag őrizete mellett nem szól a csendőrség javára az sem, hogy az ötezer hivátásos üldöző helyett egy talpraesett erdőkerülőnek köszönhetik Dutroux kézre kerítését. A rém üldözésére a belga védelmi miniszter felajánlotta az egész hadsereget, a belga-luxemburgi határ felett pedig német helikopterek köröztek. Hollandia déli és Franciaország északkeleti részén minden csendőrt riadóztattak. Százezer „néző" a nigériai futballstadionokban Nyilvános kivégzések MTI-HIR Kigali. Ruandában tegnap megkezdték az 1994-es népirtásban való részvétel miatt eddig halálra ítélt 22 ember kivégzését. Az első négy elítélt; köztük egy nő, százezer néző előtt egy kigali fútballstadionban állt a kivégzőosztag elé, a többieket más ruandai városokban lőtték agyon. Kigaliban cölöpökhöz kötözték az elítélteM i RM A v Y A RAZA TilNIv Kettős kommunista vereség GORFOL ZSUZSA Nem Kirijenko személyéről szólt a szavazás a dumában: majdhogynem mindegy, ki ül ezen a poszton, hiszen a rendkívül erős orosz elnöki rendszer alaposan behatárolja a kormányfő mozgásterét. Ezt a csatát két posztszovjet tábor vívta meg: a Jelcincsapat, amely tisztában van azzal, hogy Oroszország nagyon rosszul áll, és saját erejéből nem tud kikászálódni a gödörből. Az ellenfél pedig az a kommunistanacionalista tábor volt, amely úgy véli, hogy a nagy orosz nemzetnek nem kell sem jobbra, sem balra tekintgetnie, de még előre sem, csak visszafele, mert ott keresendő a dicső elődök fényes példája. Főleg ebből a szempontból derogált nekik a mindössze 36 éves Szergej Kirijenko személye, hiszen ők a nagy öregekben hisznek. Mellesleg a Jelcin-csapatban is voltak hasonló kifogások Kirijenkóval szemben, mondván: nem tud mit felmutatni. A fő aggodalmuk oka viszont az volt, hogy a Kreml-beli intrikákban tapasztaladan fiatalember teljesen Jelcin befolyása alá kerülhet, márpedig az elnöknek saját táborában is vannak ellenfelei, és két év múlva elnökválasztás lesz! Leszögezhető tehát, hogy tegnap nem Kirijenko nyert, hanem Jelcin került ki győztesen egy fontos ütközetből, amelyben a kommunisták ráadásul le is járatták magukat. Vezérük, Zjuganov nagyon jól tudta, miért szorgalmazza a nyílt szavazást: ebben legutóbb Kirijenko csak 115 voksot kapott, mert az elvtársak nem mertek nyíltan szembeszegülni a pártvezetés határozatával. Ám tegnap a titkos szavazás során sokan fütyültek az elvekre, a központi bizottság utasítása ellenére átvették a szavazólapokat és igennel voksoltak, mert fontosabb számukra a sok személyes előny, amellyel a képviselőség jár: a kb. ezerdolláros havi illetmény, az ingyenlakás, az ingyenes telefon és utazás, az ingyenautó sofőröstül. Zjuganov ugyan csütörtökön azt nyilatkozta, hogy nem félnek az előrehozott választásoktól, sőt lehet, hogy az eddigieknél is több mandátumot szereznének ami nem is kizárt -, de a pártvezérrel ellentétben a „mezei" képviselők helye nem biztosított az új dumában. Maga Szeleznyov, az alsóház kommunista elnöke már a múlt héten megígérte Jelcinnek a támogatást, s a többi baloldali frakció - melyek közül kettő is csak kölcsönkommunistákkal tudott létrejönni - tisztában van labüis helyzetével, számukra egy őszi választás túl korai lenne. Mindezek következtében a 450 alsóházi mandátum közül 135tel rendelkező, de további kb. 80 mandátumot is ellenőrző kommunisták most kettős vereséget szenvedtek, pedig a Jabloko frakció reformerei eleve bejelentették, hogy - egészen más okokból, mint Zjuganovék- nem fogják támogatni „ezt a kölyköt". Az ősbaloldali tábor először is kénytelen lenyelni azt a békát, hogy pülanatnyilag a Kreml igenis erősebb, mint a duma. Másodszor pedig leszerepelt az „istenadta nép" előtt, amelynek akaratára oly szívesen hivatkozik, s amelynek legelszántabb képviselői napok óta tüntettek Moszkva központjában Jelcin ellen, a kommunisták mellett. Tehették: idejük van, hiszen már nyugdíjasok. S ez még csak súlyosbítja Zjuganovék vereségét: erre a szavazótáborra nem lehet a jövőt építeni. ket, fejükre csuklyát húztak. A rendőrök kevesebb mint 1 méter távolságból lőttek, majd a tömeg éljenzésben és tapsviharban tört ki: a nézők között volt a mészárlások számos túlélője is. A hatóságok nem engedték meg, hogy az újságírók magukkal vigyék kameráikat a kivégzés színhelyére, ezzel igyekezve elkerülni, hogy még nagyobb legyen a nemzetközi felzúdulás a kivégzések miatt. Az ország szégyene SZISZ TV sugároz Pozsony. Mikuláš Dzurinda a frekvenciatanács állásfoglalása kapcsán tegnap kijelentette: az SZTV az ország szégyene. A tanács szerint a közszolgálati tévé sugározza a legkiegyensúlyozottabb és leghitelesebb műsorokat. Az SZDK vezetője úgy véli, hogy az SZTV manipulációs szintje meghaladja a rendszerváltás előtti időkét, s erős a gyanú, hogy a titkosszolgálat rátette a kezét. Milan Hort, a KDM alelnöke elhibázottnak tartja a helyhatósági választásokról szóló törvénytervezet, melynek kései beterjesztése megnehezíti megvitatását. A nemzetiségi hovatartozás feltüntetése pedig alkotmánysértő. A tervezet az önkormányzatot alárendeli az államigazgatásnak, mert a választási bizottságokat a járási hivatal felügyelné, és a városok is csak egyetlen választókörzet lenne, (s.á.) Szerbia nemet mondott a külföld bevonására. Küszöbön a fegyveres konfliktus? Harcok Koszovóban Fél Európa a belga rém nyomában Hajsza Dutroux után 4