Új Szó, 1998. április (51. évfolyam, 76-99. szám)

1998-04-24 / 94. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. ÁPRILIS 24. KOMMENTÁR Feledékeny szakik TÓTH MIHÁLY A szakszervezeti karriercsinálásban figyelemre méltó különbség tapasztalható a kommunizmus és az utána következő korszak gyakorlata között. A kesernyés népi hummorral átkosnak minősített évtizedekben általában az elaggott, rosszabb esetben fiatalon elhülyült apparatcsikokból lett szakszervezeti vezető. Mostanában, a kapitalizmus építése közben ez pontosan fordítva történik: testileg-szellemileg virgonc és nagy ambíciójú harmincasok rendre a szakszervezetekből startolnak a politika felé, és nem is akármilyen eredménnyel. Annyira nem, hogy az 1989es fordulat óta még nem is volt kormány, amelyiknek valamelyik elnökhelyettese ne szakszervezeti indíttatású lett volna. Az állítólag baloldalisággal kacérkodó Schuster-párt alakuló kongresszusán is előfordult néhány szaki. Egyikük (nem túlságosan eredeti megfogalmazással, de annál lényegretörőbben) így jellemezte az érdekvédelemből a végrehajtó hatalom csúcsai közelébe ejtőernyőzöttek esetét: „Bársonyszékrekedést kaptak." De így is feltehetjük a kérdést: miközben annyi mindenki elzüllött, miért éppen a szakszervezetekből politikusi pályára lépettektől vesszük zokon, hogy megtetszett nekik az úri életmód? Ha mármár a proletárdiktatúra kikiáltásának gondolatával kacérkodó Ľupták emberei a parlamentben etikusnak tartották több, munkásokat kisemmiző törvény elfogadását, akkor vajon nem logikus-e, hogy Szakszervezeti Kálmán alminiszterelnökként olyan viszonyokat teremtett a háromoldalú érdekegyeztető tanácsban, hogy az már jó ideje kétoldalúként, csak a kormány és a munkaadók részvételével működik. Nyolc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy érdemben felvetődjék a kérdés: vajon illendő-e, hogy a szakszervezetek is beleszólnak a politikába? A kérdés ugyan felvetődött, de a konföderáció tisztségviselői közül csak a rámenősebbek merészeltek rá határozott igennel válaszolni. Pikáns fejlemény, hogy a bátran és nemesen liberális napüap, a Sme közölte első oldalon Johnson amerikai nagykövet véleményét a szakszervezeti politizálás megengedhetőségéről. Mr. Johnson azt mondta: „Yes." Azért minősítem ezt pikáns fejleménynek, mert arra emlékeztet, amikor hasonló esetben még legszívesebben a Moszkvából érkezett ambassadeurnél tapogatóztak volna hasonló ügyben az újságírók, előre ismerve a választ: „Nyet." Ősszel eldől, hogy a nagyobb pártok közül melyiknek sikerül becserkésznie a szakszervezeteket. Legesleginkább arra vagyok kíváncsi, a Demokratikus Baloldal Pártjának sikerül-e élnie a nagy lehetőséggel. Ha ezt is elszalasztja, megérdemli, hogy továbbra is ottrekedjen a tízszázalékos pártok között. Most mód lenne az „ejtőernyős" szakik feledékenyéségének és bársönyszékrekedésének gyógyítására. Segíts magadon! GAÁL LÁSZLÓ Amikor a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának tavalyi közgyűlésén Vladimír Mečiar az előzetes ígéret ellenére sem jelent meg, még azt gondolhatta az ember, azért nem volt ott, mert nem bírta volna ki egy fedél alatt Michal Kováčcsal. A kormányfő azonban a társulás múlt heti közgyűlésén sem vett részt, pedig a tavalyi akadályból azóta nyugdíjas lett. Mečiar távolmaradása az államhatalmi rendszer önkormányzatokhoz való viszonyát jellemzi. Az önkormányzatok úgy várhatnak támogatást az államtól, mint ahogyan a társulás várhatta a kormányfőt. De ebben már nincs semmi különös, a legtöbb önkormányzat mér régóta a „segíts magadon, Isten is megsegít!" elv alapján működik. A tanácskozáson több szó is esett a Helyi, ületve a Regionális Önkormányzatok Európai Chartájáról. Az utóbbit most dolgozzák ki, viszont az előbbit az ET 40 tagállama közül 34 már aláírta, 27 ország parlamentje pedig ratifikálta is. A szlovák kormány egyre halogatja az aláírást, pedig Mečiar megígérte. A halogatásnak nyilván oka is van. Az egyik az lehet, hogy a charta és a községi rendezésről szóló törvény tervezett módosítása összeegyeztethetetlen. Az 1990-ben elfogadott törvény demokratikus jogszabály. A kormány általjavasolt módosítás nem erősítené az önkormányzatokat, ellenkezőleg, csorbítaná jogköreiket, ismét az állami dirigizmust érvényesítené. Hiába magyarázta Katarína Tóthová miniszterelnök-helyettes, hogy a járási vagy kerületi hivatalok „csak tájékozódnának" az önkormányzatok határozatairól, ha egyszer a helyi általános érvényű rendeletek csak a járási elöljáró „tájékoztatása" után, az ő jóváhagyásával léphetnének érvénybe. Ez nem más, mint az önkormányzatók önállóságának vége. A charták azonban másról szólnak. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: GrendelAgota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: 0819/700 869, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://virww.voxnova.sk/ - Az ország gazdasági stabilitására emlékeztetsz. (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ SME A Magyar Koalíciónak sikerült leküzdenie az akadályt, melyet a kormánykoalíció állított elé a választási törvény módosításával. Az MK-n belüli vita lefolyása meglepően drámai volt. A magyar pártok ugyanis már tavaly nyár óta foglalkoztak a választási törvénynek a koalíciók ellen irányuló módosítására adandó válasz előkészítésével - állapította meg a lap szemleírója. Az MKDM közgyűlése után a helyzet tovább éleződött. Míg az SZDK igyekszik titokban tartani ellentéteit, a magyar pártok vezetői a médiumok segítségével éles üzenetváltásokba bocsátkoztak. Pozitívum viszont az a gyorsaság, amellyel az éles ellentéteket sikerült megoldaniuk. A magyar pártok is tudatosították ugyanis, hogy a választók támogatása nem automatikus, s a választások előtti vitákkal ők is gyengítenék magukat. És ennek megfelelően reagáltak. Magyar pártok: az igazi belső csata a jelölőlisták összeállításakor és a pénzügyek tisztázásakor várható Második történelmi egyezség Ha kell, képesek megegyezni a szlovákiai magyar pártok. Legutóbb a Magyar Koalíció született meg a szövetségi párt létrejöttéhez hasonló körülmények között. MOLNÁR NORBERT Hosszú vajúdás után, ám a szlovákiai magyar választópolgárok annál nagyobb megelégedésére. Ha az MK pártjai valóban komolyan gondolják a tartós egyesülést, már most beleírható a történelemkönyvekbe a megalakulás ténye. A Magyar Koalíció Pártja alapszabályának elfogadásakor az MKDM sietsége arra engedett következtetni, hogy Bugárék az erő pozíciójából próbálják magukhoz ragadni a kezdeményezést, érveikből legalábbis erre lehetett következtetni. Az Együttélés a makacskodó szerepét játszotta, nem véletlenül, hiszen az ödet a mozgalom berkeiben fogant, ám politikusai kissé elaludtak. Az MKDM kész helyzetével köszöntött rájuk a reggel. Új feltételeket gyártottak, tisztázott kérdéseket akartak újratárgyalni, ám legnagyobb meglepetésükre - és valljuk be, a miénkre is - az MKDM beadta a derekát. Pár napja még úgy tűnt: a kereszténydemokraták nyomást gyakorolnak a többi pártra, azonban az a nagyvonalúság, ahogy lemondtak az elnöki tisztségről, meggyőzően hat. Bugár Béla el is mondta, hogy az MKDM - ha kell - képes a kompromiszszumra, hiszen a magyarság érdeke a fő szempont. Hangzatos szavakba csomagolt vereségleplezés, mondhatnánk, de ne legyünk ünneprontók. Létrejön a szövetségi párt, és ez nagy szó, már csak azért is, mert mindhárom pártnak engednie kellett. Az MPP a „görcsoldó" szerepét vállalta - sikeresen -, nem vett részt a csatározásokban, mondván: mindegy, ki csinálja, csak létrejöjjön a néhány hónapja általa leginkább ellenzett szövetségi párt. Mégiscsak legyünk ünneprontók. Túl vagyunk az első fordulón, a dolgok oroszlánrésze még előttünk van. Most következik az igazi csata, hiszen a pártfunkciók betöltése fájdalmas kérdés, de még kényesebb a jelölőlista állítása. A képviselői helyek elosztása során különféle érdekek ütköztetése várható. Mindenki más-más indokkal pályázik a legjobb helyekre. Nem beszélve a gazdasági integrálódásról. Nem mindegy ugyanis, hogy a pártok mennyi pénzzel szállnak be a közös kasszába, mennyi jár majd az egyes platformoknak, mekkora apparátust tartanak fenn, kinek kell mennie a központi irodákból és még sorolhatnánk. Most már a választásokra kell koncentrálni, hangoztatják az MK képviselői. Nem biztos, hogy az imént említett súrlódási pontok miatt lesz erre idejük. Mégse legyünk ünneprontók. Lesz szövetségi párt, és ez nem semmi. További konstruktív tárgyalásokat remélünk. Az önkormányzati törvények módosítása - a szándék megvalósításában a Matica játssza a trójai faló szerepét Rendteremtés vagy barnainges eljárás? VOJTEK KATALIN A községi önkormányzatokról szóló, 1990. évi törvények a legjobban megalkotott, legliberálisabb szlovák törvények, amelyek teljes mértékben megfelelnek az európai normáknak. Ezeket kívánja módosítani a hatalom, természetesen úgy, hogy az önkormányzatoknak minél kevesebb döntési-cselekvési szabadságuk maradjon. Szándéka megvalósításához a trójai faló szerepét a Matica slovenská játssza, amely ezzel két legyet üt egy csapásra. Jó szolgálatot tesz a kormánynak, meghálálva az 1 korona jelképes összegért privatizált turócszentmártoni nyomdát, és törvényekOLVASÓI LEVELEK Ján Slota újabb ötlete Az SZNP elnöke olyan alkotmánymódosítást szorgalmaz, amelynek értelmében Szlovákiában minden kisebbségit szlováknak minősítenének - bennünket magyarul is beszélő szlováknak. Ha belegondolok, nem értem, miért kapták úgy fel a vizet képviselőink, amikor ennél nagyszerűbb lehetőséget még nem kínáltak fel nekünk a történelem során. De félre a tréfával! Amit Slota úr megenged magának, viccnek is rossz, választási fogásnak pedig még kel támogathatja meg asszimilációs törekvéseit. A soviniszta retorika főszerepet játszik az ügyben: el kell hitetnie, hogy a délszlovákiai szlovákok veszélyeztetett helyzete teszi elkerülhetetlenné az önkormányzati törvények módosítását. Az SZTV l-es csatornájának főműsoridőben sugárzott kerekasztal-beszélgetése „a szlovák délen élő szlovákok majorizációjáról" (majorizál: leszavaz; a szavazattöbbséget kihasználva a kisebbség javaslatát elveti - V. K.) nyitánya volt az agymosásnak, melynek célja meggyőzni a szlovák nyilvánosságot a „szlovák dél" (érdekes, szlovák északról, nyugatról, keletről sosem hallani) szlovák rosszabb. Félek, hogy a folytonos intoleranciát, megfélemlítést, megalázást már nem lehet fokozni, de baromként tűrni sem a végtelenségig. Éppen ezért kérem képviselőinket, értsenek szót a szlovák demokratákkal, és közösen ítéljék el az ilyen szélsőséges nyilatkozatokat. Standard jogainkat Európa is elismeri, bár ha félévenként küldöttség érkezik Szlovákiába, tagjai a kisebbségi képviselőkkel csak spanyolfal mögött mernek tárgyalni. Ha panaszkodunk, megnyugtatásul megígérik, hogy orvosolják a bajokat. Majd virágnyelven, virágcsokor kíséretében elismédik a kormánynak, hogy lassan elmegy a NATO és az EÚ személyvonata nemzetiségű lakosainak tarthatadan helyzetéről. Stanislav Bajaník, a Matica slovenská alelnöke különös módon indokolta a szervezet törekvését, hogy a helyi önkormányzatok döntéseit államigazgatási szerv hagyja jóvá (!), és a törvénymódosítás vétójogot biztosítson a képviselő-testület kisebbséget alkotó szlovák tagjainak a magyar többségű településeken, ami állandó patthelyzeteteket teremthet, megbénítva a testület tevékenységét. A törvény döbbenetesen antidemokratikus módosításának szükségességét Bajaník szó szerint a következőképpen indokolta: „Fesztiválokról, rendezvényekről szólhatnék, ahol nincs képviselve a szlois. Akit ez érdekel, annak nincs beleszólása. Slotának beleszólása is van, megoldást is talált. Ez a Semlegességi és az Orient expressz. Mi meg továbbra is belügy leszünk Európán kívül. Mészáros László Szene Gyurcsó István szülőfalujában Garamkövesden negyedik alkalommal önerőből rendezték meg az emléknapot, amelyet a Szlovákiai Magyar Költészet Napjának neveztek el. Egy egész délelőtt a költészet jegyében telt. Versmondóversenyt vák fél. Az emberek falun olyan kulturális rendezvényre mehetnek, amelyen nincs egyeden szlovák dal vagy egyeden szlovák vers. Tovább sorolhatnám az eseteket, amikor a szlovákokat leszavazzák, majorizálják, sőt elnyomják, nem ismerik el. (...) Bizonyos dolgokat a dél-szlovákiai szlovák egyszerűen nem tud megoldani, mert le van szavazva. Hogyan oldja meg, ha az állam sem tudja megoldani?" Még árulkodóbb volt a Matica alelnökének ez a kijelentése: „Törekvésünk célja nem az etatizmus megszilárdítása, hanem a rendteremtés." Ezt már ismerjük. A barnaingesek is ezzel kezdték Németországban. szerveztek; a gálaesten a győztesek szerepeltek. A Tücsök zenekar gömöri népdalokat játszott, majd a KOR-ZÁR adott koncertet. Az est vendége volt Cselényi László költő, Kolár Péter, a Csemadok országos enöke, Hodossy Gyula, a Lilium Aurum igazgatója. Tisztelet és köszönet a szervezőknek, az önkormányzat tagjainak erkölcsi és anyagi támogatásukért. Ebben Sliva Judit polgármester, a rendezvény háziasszonya vállalt főszerepet. Sajnos, a garamkövesdi lakosok mindezt még nem értékelik, hiszen a vendégek többsége párkányi és környékbeli volt. Hajtman Kornélia Nána