Új Szó, 1998. április (51. évfolyam, 76-99. szám)

1998-04-23 / 93. szám, csütörtök

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. ÁPRILIS 20. Elhalasztott választások Varsó. Aleksander Kwas­niewski lengyel államfő kedden jóváhagyta a hely­hatósági választások június­ról szeptemberre történő el­halasztását. A döntés nagy­ban hozzájárul a jobbközép kormány szorgalmazta ál­lamigazgatási reform végre­hajtásához. A hatáskörök és pénzalapok decentralizálá­sát magában foglaló reform célja a lengyel közigazgatás­nak az európai normákhoz való közelítése. A reform egyebek között a jelenlegi 49 vajdaság helyett 12 erős és jobban finanszírozott te­rületi egység létrehozását szorgalmazza. (MTI) Netanjahu partnert keres Jeruzsálem. Benjamin Netanjahu izraeli miniszter­elnök kedd este megbeszé­lést tartott a szélsőjobbol­dali Moledet párt vezetőjé­vel, Rehavam Zeevivel ab­ból a célból, hogy bevonja az ellenzéki pártot a kor­mánykoalícióba. A sajtónak nyilatkozva Netanjahu ki­fejtette, hogy a békefolya­mat elősegítése érdekében a Moledet két képviselőjé­vel szeretné kormánya par­lamenti többségét megerő­síteni. Ugyanakkor köztu­dott, hogy a szélsőségesen nacionalista Moledet elle­nez mindenféle tárgyalást a palesztinokkal. (MTI) Nem világos, mit is akar Netanjahu (Archívum) Nagy fogás Peruban Lima. A perui rendőrség egy limai étteremben elfogta a Fényes Ösvény nevű lázadó szervezet második számú vezetőjét. Alberto Fujimori elnök maga jelentette be, hogy letartóztatták Pedro Domingo Quinterót, a szer­vezetjelenlegi vezetőjének jobbkezét. Megfigyelők sze­rint Abimael Guzmannak, a lázadók vezérének 1992­ben történt elfogása óta az egyik legsúlyosabb csapás a maoista gerillaszervezetre, amely 1980 óta mintegy 30 ezer ember halálát okozta és 25 milliárd dolláros ká­rokat okozott a perui inf­rastruktúrában. (MTI) Újra aktív a Popocatepetl Mexikóváros. A Mexikóvá­ros közelében található Popocatepetl vulkán kedden 4 kilométer magas füstoszlo­pot, hamut és kőtörmeléket okádott ki magából, nem kis rémületet keltve a lakosság körében. A hatóságok be­zárták a környékbeli iskolá­kat. A mexikói fővárostól 65 kilométerre keletre fekvő vulkán által kibocsátott izzó kőzet több fát lángra lob­bantott, a rázkódástól be­törtek a környékbeli házak ablakai. Sebesülésekről nem érkeztek jelentések, de a lejtőin lakók elmenekültek házaikból. (MTI) Még egyszer a csehországi tanulmányi lehetőségekről Érdemes próbálkozni A csehországi Modrice na Brnénskunál kedd este kisiklott egy tehervonat. A hét vagonból két benzinnel töltött tartálykocsi felborult, de az üzemanyag nem folyt ki. Személyi sérülés nem történt. (ČTK/AP) Holnap harmadszori szavazás Jelcin miniszterelnök-jelöltjének kinevezéséről Csomagolhat a Duma? Moszkva. Borisz Jelcin orosz elnök ismét konzul­tál a törvényhozás veze­tőivel Szergej Kirijenko ügyvezető kormányfő mi­niszterelnöki jelöléséről. Az orosz államfő ma ­egy nappal az Állami Du­ma harmadszori szava­zása előtt - találkozik a felsőház és az alsóház el­nökével. MTI-HÍR A legnagyobb alsóházi frakció­val rendelkező kommunista párt ma dönt arról, hogy képviselői miként szavazzanak Jelcin je­löltjéről. Korábban arra kötelez­te képviselőit, hogy Kirijenko el­len szavazzanak. Borisz Jelcin március 23-án me­nesztette a Csemomirgyin-kor­mányt, s aznap nevezte ki ügy­vezető kormányfőnek Kirijen­kót. A 36 éves miniszterelnök­jelölt kinevezését már kétszer utasította el a Duma. A Duma pénteken szavaz arról is, hogy titkos vagy nyílt vokso­lással döntenek Kirijenko jelölé­séről. Ha a törvényhozás har­madszor is elutasítja Jelcin je­löltjét, az államfő feloszlatja az alsóházat, s őszre új parlamenti választásokat ír ki. Szergej Kirijenko cikkor is miniszterel­nök lesz, ha a duma ismét nem­mel szavaz, mert az államfőnek már joga lesz közvedenül kine­veznie. A képviselők mindenestre már tájékozódtak arról, milyen joga­ik vannak, ha a dumát feloszlat­ja az államfő. A honatyáknak 3­4 napon belül fel kell szabadíta­A távozó képviselők korkedvezményesen nyugdíjba mehetnek. niuk a szolgálati helyiségeket, s leadniuk az általuk használt műszaki eszközöket és iroda­technikát. Törvény biztosítja, hogy eredeti állásukba térjenek vissza, vagy annak megfelelő munkát kapjanak. A neiji moszkvai illetőségűeknek - csa­ládtagjaikkal együtt - téritik a hazautazás és személyi ingósá­guk (10 tonna súlyhatárig!) el­szállításának költségeit. A távo­zó képviselőknek lehetőségük van a korkedvezményes nyug­díjra, ez esetben a képviselői fi­zetés legalább 75 százalékát kapják járadékként. Szergej Kirijenko miniszterel­nöki jelölésének kérdésében az orosz kommunisták nem vál­toztatnak álláspontjukon, s is­mételten Jelcin előterjesztése ellen fognak szavazni - jósolta szerdán Gennagyij Zjuganov, az alsóház kommunista frakci­ójának vezetője. Mint mondta, a kommunisták készek az új vá­lasztásokra. Vlagyimir Zsirinovszkij szélső­séges Liberális Demokrata Párt­ja viszont változtatott politiká­ján, és Kirijenkóra szavaz. Zsirinovszkij most a duma „megőrzését" szorgalmazta, szerinte a miniszterelnök-jelölt 230 szavazatot kaphat ( 226 voksra lenne szüksége), de csak akkor, ha titkos szavazás lesz. GAÁL LÁSZLÓ Pozsony. Lapunk április 16-án közölt írást arról, hogy a szlová­kiai középiskolát elvégző diákok milyen feltétellel jelentkezhet­nek csehországi egyetemekre. Mint írtuk, jövőre 300 szlovákiai diák számára van biztosítva olyan feltétel, mint a cseh diá­koknak. A jelentkezést április végéig kell beküldeni. A cikk nyomán több olvasónk kérdez­te, hogy a háromszázas keret ki­zárólag az első évfolyamba je­lentkezőkre vonatkozik-e, vagy azokra is, akik magasabb évfo­lyamba lépnek, s eddig saját zsebből, a külföldiekre vonatko­zó feltételek szerint fedezték ta­nulmányi költségeiket. Puhalla Gábor, a prágai Ady Endre Diák­kör elnöke kérdésünkre el­mondta, hogy a tárcaközi egyez­mény felvételizőket említ, de az elmúlt években is belefért a ke­retbe néhány, már Csehország­ban tanuló diák. Véleménye sze­rint érdemes egy-egy kérvényt eljuttatni a cseh vagy a szlovák oktatási tárcához, illetve az adott iskola dékánjához. Érdek­lődni a következő helyeken le­het: Ing Milada Neudertová, odbor zahraničných vztahu MŠMT ČR, Školská ul., 110 00, Praha 1., tel.: 00420/2/ 57193111, vagy Ing. Varadiová Edita, Sekcia medzinárodnej spolupráce MŠ SR., Stromová 1., 83101 Bratislava, tel. 07/3704365. A szlovák oktatási tárca illetékese lapunknak el­mondta, sem a cseh, sem a szlo­vák minisztérium nem szabta meg, hogy csakis elsősökre vo­natkozzon a szerződés, ezt min­den esetben az adott kar dékán­ja dönti el, tehát a legegysze­rűbb neki benyújtani a kérvényt. Tegnaptól kóstolóval egybekötött verseny a Tescóban A kávé ünnepe PETERFI SZONYA Pozsony. Törökországban már a 15. században az esküvői szer­tartáson a férfiak kötelezték ma­gukat: biztosítják feleségük napi kávéját. Johann Jacobs 1895-től szolgálja mindazokat, akik az arab „qahwah"-ra esküsznek. A világon közismert Philip Morris. Companies részét képező Jacobs Suchard Figaro 1992 óta látja el a szlovákiai piacot Jacobs kávé­val, darált és instant kivitelezés­ben. Both Szilárd kereskedelmi igazgató tegnap nemcsak a bő termékskálát mutatta be, hanem kitért az árakra is. - Januárban 17-18 százalékkal csökkentettük a Jacobs kávék árát. Szeretnénk, ha mindenki - a pénztárcájához mérten - megtalálná kedvenc márkáját, melynek minősége szavatolt. A legjobb minősítésű és legdrágább Krönung kávé is 19 százalékkal olcsóbb. A Tesco áruházba látogatók tegnaptól május 17-ig kóstolóval és ver­sennyel (a fődíj 5 ezer korona) összekötött bemutatókon ismer­kedhetnek meg a Jacobs Su­chard Figaro kávékínálatával. Életfogytiglani börtönbüntetést Karadzics memoárt ír MTI-HIR Zágráb. Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnök az észak­boszniai Visegrád környékén rej­tőzködik, és visszaemlékezéseit írja - állítja a Globus című zágrá­bi lap. Karadzsics palei házában már csak a fia lakik, s nincsenek már őrszemek a palei Bistrica ho­tel és a Famos gyár környékén sem, ahol a háborús bűnökkel vá­dolt volt elnök sokáig rejtőzkö­dött, és elhagyta már azt az atombiztos óvóhely-komplexu­mot is, amelyet még a voltjugo­szláv hadserege épített. Kara­dzsics a Visegrád melletti vízi erőmű sziklába vájt labirintusá­ban él, jó egészségnek örvend, „szabadidejében" futballozik, út­jaira golyóálló mellényt ölt. Szi­gorú szabályok szerint él, tudja: az oroszok egyetlen rakétával semmisítették meg Dudajevet, amikor a csecsen vezető óvada­nul műholdas telefont használt. Hágában időközben bejelentet­ték, életfogytig tartó börtönbün­tetés kiszabását fogja kérni a Nemzetközi Törvényszék fő­ügyésze Karadzsicsra. Hága sze­rint Karadzsics előbb-utóbb bíró­ság elé kerül. Balkáni ravaszkodás. Szerbiában a hatalom a nép mögé bújik a sebtében megszervezett népszavazással Belgrád - távolodóban Európától SINKOVITS PÉTER Lassan lejár a Nyugat által sza­bott türelmi határidő: április 25­éig kellene kivonni Koszovó te­rületéről a szerb rendőrség kü­lönleges erőit és várat magára a lényegi párbeszéd megkezdése a szerb és az albán tárgyalókül­döttségek között. Ellenkező esetben minden valószínűség szerint életbe lépnek a kilátásba helyezett büntető intézkedések. Az ENSZ fegyverembargót sza­vazott meg Jugoszlávia ellen, az EU gazdasági szankciók egész sorát vázolta, többek között a külföldi jugoszláv vagyon, első­sorban a bankszámlák befa­gyasztását. Gazdasági szakem­berek egybehangzó véleménye szerint a kimerült és elszegénye­dett Kis-Jugoszlávia az újabb csapásokat már képtelen elvisel­ni (egy adalék: e hó elején a di­nárt hivatalosan is 80 százalék­kal devalválták.) A magát ismét megmakacsoló, az egész világgal szembeforduló Belgrád azonban egészen más lépéseket húzott. Beemelte a kormányba a radikálisokat (Seselj csetnikvajda alelnök lett), annak a határozott követe­lésnek az ellensúlyozására pe­dig, miszerint a szerb-albán pár­beszédhez külföldi közvetítő (konkrétan Filipe González) szükségeltetik, bevetették a nép­szavazás trükkjét. így aztán a sebtében megszervezett mai re­ferendumon több mint hétmillió polgár adhat választ a következő kérdésre: „Elfogadja, hogy kül­földi képviselők vegyenek részt a koszovói válság megoldásá­ban?" Az utóbbi tíz esztendő re­ferendumainak tapasztalatai alapján nyugodtan megkockáz­tatható a prognózis: az akció eredményes lesz (tehát a szava­zásra jogosult polgárok több mint ötven százaléka járul az ur­nákhoz), s a választható „igen" és „nem" közül bő nyolcvan szá­zalék bekarikázza az utóbbit. Az állami televízió és a rezsimlapok serege ezen már hetek óta kemé­nyen dolgozik, s mind gyakrab­ban hangzik el a tétel: ezen a szavazáson derül ki, ki a hazafi, s ki a külföldi bérenc, a hazaáruló. A hatalmi pártok nagy erővel tá­mogatják a népszavazást, az el­lenzék (köztük a Vajdasági Ma­gyarok Szövetsége) zömmel el­ítéli, mondván, hogy ez nem re­ferendum, hanem a nép meghí­vása, hogy tegyen vallomást az uralkodó intézkedései mellett. Hozzátéve: az ország illetékesei akkor sem kérdezték a polgáro­kat, amikor megszüntették Ko­szovó (és Vajdaság) autonómiá­ját, amikor szétzúzták a volt Ju­goszláviát, akkor sem, amikor a háború mellett döntöttek, majd aláírták a békeszerződést, s ak­kor sem, amikor ellopták a sza­vazatokat. Az ellenzék újabb há­ború kitörésétől tart, szava azonban halk. A „mennyei" és büszke szerb népet az elmúlt évek során gyakorta felvilágosí­tották, az igazság az ő oldalukon áll, ezt azonban a világ képtelen megérteni, a szembeszegülés te­hát jogos. A „népakarat" tehát nyilván el­söpri a koszovói albánok tárgya­lási feltételeit, s az önálló köz­társaságra irányuló követelése­ket is. Ez utóbbit egyébként a Nyugat sem támogatja, s nem rokonszenvezik az ötlettel Crna Gora sem, hiszen amennyiben Kis-Jugoszláviát három egyen­rangú tagköztársaság alkotná (Szerbia, Crna Gora és Koszo­vó), ez rontaná a montenegrói­ak pozícióit. Belgrád most időt akar nyerni, lefékezni a még el sem kezdődött tárgyalások me­netét, kialkudva valamiféle név­leges, formális autonómiát Ko­szovó számára, amely továbbra is szigorúan Szerbia belügye, Miloševicsék stábja pedig, szá­molva a várható szankciókkal ­ám eleve kivédve az esetleges szociális forrongásokat — egy­szerűen a nép mögé bújik, hi­szen a vezér döntéseit támogató nép maga vállalja a következ­ményeket. Balkáni ravaszkodás. A hatalom átmenti magát, az ár nem számít. A szerző az Új Szó vajdasági munkatársa. Washington. A Fehér Ház ra­gaszkodik ahhoz, hogy az Egye­sült Államokban vagy Nagy-Bri­tanniában állítsák bíróság elé a skóciai Lockerbie fölött lezu­hant amerikai PanAm repülő­gép elleni merénylet két líbiai gyanúsítottját. A nyilatkozat azután látott napvilágot, hogy a szerencsétlenség brit áldozatai­nak két képviselője hétfőn Tripoliban Moamer Kadhafi líbi­ai vezetővel történt megbeszélé­sén beleegyezett abba, hogy a gyanúsítottakat egy semleges országban állítsák bíróság elé. Washington szerint a Biztonsági Tanács határozatai értelmében Líbia köteles kiadni a 270 ember halálát okozó Lockerbie-me­rénylet gyanúsítottjait az ameri­kai vagy a brit igazságszol­gáltatásnak. A hágai nemzetközi bíróság feb­ruárban kedvezően bírálta el azt a líbiai kérelmet, hogy ne az Egyesült Államok vagy Nagy­Britannia ítélkezzen a líbiai gya­núsítottak fellett. (MTI) Amerika hajthatatlan Líbia vonakodik •

Next

/
Thumbnails
Contents