Új Szó, 1998. április (51. évfolyam, 76-99. szám)

1998-04-01 / 76. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. ÁPRILIS 1. KOMMENTÁR Jó pontok Erdélynek GÖRFÖL ZSUZSA Victor Ciorbea, a hivatalától hétfőn este megvált román kormányfő személyével és tevékenységével kapcsolatban többszörösen meg kell állapítani: ilyen még nem volt. Szakszervezeti vezetőként tekintélyt tudott szerezni magának egy olyan országban, ahol a keményen dolgozó emberek is csak éhbért kapnak, erdélyi létére meg tudta szerezni a bukaresti főpolgármesteri posztot, amelyet fájó szívvel ugyan, de otthagyott a miniszterelnökség kedvéért. Ciorbea a koalíciós tárgyalások során mutatta meg valódi kvalitásait. Hiszen a parlamentben 60 százalékos többséggel rendelkező koalíció valójában nem három; hanem öttagú volt. A Demokratikus Konvenció erősebbik tagja éppen a miniszterelnök pártja, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt volt, a kisebbik partner a Nemzeti Liberális Párt. A Szociáldemokrata Uniót a felettébb ambiciózus Petre Roman vezette Demokrata Párt és a Román Szociáldemokrata Párt alkotta, a koalíció harmadik tagja pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt - bár a múlt idő remélhetőleg, nem jogos. Nem volt még Romániában ilyen széles koalíció, az pedig egyenesen szenzációként hatott, hogy a magyarok bekerültek a kormányba: két miniszterrel és több államtitkárral. Arra sem volt még példa, hogy egy román politikus éppen arra helyezze a legnagyobb hangsúlyt, hogy a koalíciós megállapodásban a magyar pártnak adott ígéretek valóban maradéktalanul teljesüljenek. Ciorbea ezt tette, és bele is bukott rendesen. Mert ha visszatekintünk az elmúlt hónapokra, akkor azt látjuk: a helyi közigazgatási törvény módosítása (magyar helységnevek!) ingatta meg a koalíció egységét, a kisebbségi oktatási jogokat támogató törvénymódosítás pedig magát a parasztpártot is megosztotta. A gazdasági problémák felemlegetése csak ezután következett. Nagy kár, hogy így alakult, de azért jár néhány jó pont Erdélynek. Á magyarokért, kik nemcsak a saját, hanem az egész ország érdekeit magukra vállalták, meg Ciorbeáért, aki partner volt ehhez. Holnap eldőlhet, lesz-e folytatás. JEGYZET A hatalom gőgje FEKETE MARIAN A hatalom megrémült. A Mečiar által képviselt hatalom fél a néptől, fél a közvéleménytől. Csak ezzel magyarázható Mečiarék ingerült és agresszív reagálása arra, hogy Párkány és még további két község megtartja a köztársasági elnök által másodízben is meghirdetett, a kormánytól pedig másodszor is meghiúsított népszavazást. Mečiar nagyágyúkat vetett be az ellen, hogy a három érintett település lakosai véleményt mondjanak arról, kívánják-e Szlovákia NATO-tagságát, akarnak-e államfőt választani. A kormány által kézileg vezérelt ügyészség a belügyminisztérium kezdeményezése nyomán óvást emelt a párkányi képviselő-testület határozatával szemben, mert a népszavazást meghiúsító belügyminisztérium nézete szerint a községek ilyen kérdésről nem tarthatnak népszavazást. Az ügyészség természetesen megfeledkezett arról vagy csak (felsőbb utasításokat követve) figyelmen kívül hagyta hogy az alkotmánybíróság határozatában megállapította: a nagykorú szlovák állampolgároknak igenis joguk van népszavazás keretében válaszolni a köztársasági elnök által meghirdetett népszavazási kérdésekre, és ez a joguk (jogunk) nem szűnt meg azzal, hogy a belügyminiszter a kormány megbízása alapján meghiúsította a népszavazást. És itt jön a meglepetés. Ha a városi (községi) képviselő-testület tiszteletben tartja az alkotmánybíróság ítéletét, és határozatot hoz arról, hogy a polgárok válaszolhatnak a törvénytárban is kihirdetett kérdésekre, akkor a mečiari hatalom filozófiája szerint a polgármestert lehetőleg minél előbb hűvösre kell tenni. A Büntető Törvénykönyvben nagy nehezen paragrafust is találtak erre, úgymond, a párkányi polgármester a hatalmával élt vissza akkor, amikor a képviselő-testület megszavazta, hogy az államfő által kiirt, Mečiartól pedig rögvest meghiúsított népszavazást meg kell tartani. Fölösleges lenne a szlovák belügyminisztérium és az ügyészség álláspontjában mutatkozó képtelenségekkel foglalkozni. Tetszik vagy sem, el kell fogadnunk: egyszerűen csak hatalmi kérdésekről van szó. Joggal reménykedhetünk viszont abban is, hogy a kormánytól független bíróság ezeket a kérdéseket valóban alkotmányos és igazságos módon rendezi majd. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238319) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238344) Mislay Edit - kultúra- (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/

A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPR1NT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A CZVEDLER Kft. Šamon'n. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Az új párt ki nem mondott mottója a sokféleség egysége kell, hogy legyen Belső pluralizmust Nincs rá módunk, hogy születésünk körülményeit meghatározhassuk. Isten dönti el és választja ki, hogy ki, mikor és hová szülessen. Útravalóul talentumként magyarságunkat kaptuk. Talentumunk teher, kihívás, feladat, de büszkeség és küldetés, kincs is lehet. BATTA ISTVÁN Tudjuk, hogy külön-külön gyengék vagyunk. Tudjuk, hogy nemzeti közösségünk számára alapvető a megmaradás és a gyarapodás. Ezt a két alapvető prioritásunkat, elsőbbségünket szolgálják gazdasági és szellemi értékeink. A két prioritás elválaszthatatlan kölcsönviszonyban van egymással. Azt akarjuk, hogy gazdasági érdekeink alakulására, adónk elosztására, szellemi hátterünkre - az oktatásra, művelődésre, igehirdetésre, hagyományőrzésre, nemzeti öntudatunk emelésére - önmagunk is meghatározó befolyással legyünk. A szükséges és halaszthatatlan teendőkhöz a körülmények okos mérlegelése után kell hozzálátnunk. A kormánykoalíció következetes magyarellenessége, többrendbeli és folyamatos kirekesztettségünk a hatalom jelenlegi urai számára természetes. A tervezett választásitörvény-módosítás a szlovák ellenzék megnyomorításán kívül a magyarokat is meg akarja szorítani. Áz ellenséges belpolitikai légkör a magyar nemzeti közösség politikai képviseletét az egységbe tömörülésre kényszeríti. A közösség hatékony politikai közszereplése megköveteli, hogy - a felvidéki magyar parlamenti pártok közmegegyezéssel határozzák meg a közösség további elsőbbségeit, céljait; - a közösségen kívül az új, az egységes magyar párt a lehető legegységesebben mutatkozzon be. Nyüvánvaló, hogy az eredendően három párt véleménye az egység működésének kezdetén hangsúlyozottabban jelenik meg. A dolog óriási előnye azonban épp ebben a „hátrányban" rejlik: folyamatos lesz a volt pártok képviseletei közötti egyeztetés. Ezzel megnő a belső kompromisszumkészség, kimunkáltabbá válik az érvrendszer. A felvidéki magyarságon belüli, ez ideig kialakult politikai tagolódás megszűnésétől sem kell tartani, hiszen a tervezett egységes párton belül minden irányzat megjelenik. Ezenkívül lehetőség nyílhat az eddig nem képviselt szocialista platform létrehozására is. Igaz, az egyes ideológiai platformokon belül valószínűleg keményen ütközni fognak az eddig más-más pártban levő gondolkodók törekvései, Fel kell készülnünk gyors reagálást igénylő helyzetekre is. de ez így van rendjén. A belső pluralizmusnak köszönhetően az érdekütköztetések a párton belül, zárt ajtók mögött zajlanak majd. Minden felelős magyar politikus létérdeke lesz a szótartás, a kialakult vélemény képviselete. A megosztásunkra s ezzel politikai ellehetetlenülésünkre játszó szenzációvadászokra szomorú idők következnek. Nyilvánvaló, hogy ez a politikai struktúra sok politikai percember végét is jelenti. Az új párt ki nem mondott mottója a sokféleség egysége kell, hogy legyen. A belpolitikai környezet alakulása minden valószínűség szerint indokolhatóvá teszi azt, hogy az eredeti pártok nemzetközi párttömörüléseken belüli helyét az egységes párt megtarthassa. A demokrácia lényegéhez tartozik a versengés és az esélyegyenlőségre törekvés. Azzal, hogy a különböző meglátásoknak, érdekeknek a párton belül kell ütközniük, és a konfliktusok okozta feszültségnek is a párton belül kell kisülnie, megszilárdul az egység, nő a hatékonyság, és ki lesz zárva a külső érdekeket szolgáló megosztás lehetősége. Ennek következtében nő a felvidéki magyarság bel- és külpolitikai súlya, csökken megoszthatósága és kijátszhatósága. Kétségtelenné válnak a felvidéki magyar törekvések, valamint az, hogy ezeket ki képviseli, s ezzel kizárul a releváns politikai erők politikai prostituálódása. Mivel a közösség, meghatározó többsége által, az egyesült pártot fogadja el magyar képviseletként, várhatóan a közösség érdekeinek becsatornázása is hatékonyabb lesz. Az egyeztetés minden döntéshozatalt hosszadalmas folyamattá változtat. Fel kell készülnünk gyors reagálást igénylő helyzetekre is, azaz ki kell dolgozni a sürgősségi eljárást. A magyar pártegyesülés előnyei vitathatatlanok. Nem vádolhatnak bennünket politikai elzárkózással, mert a többségi nemzethez tartozó ellenzéknek is egy pártba kell tömörülnie. Az egységes magyar párt létrehozása a felvidéki magyarság politikai érettségének vizsgája. A hatalom primitív durvasága, nyersesége miatt mindnyájunknak rá kellett ébrednünk, hogy ez az egyetlen elfogadható megoldás. A párt működése korántsem lesz sétagalopp. Léte folyamatos szakítópróbának lesz kitéve. A párton belül sok és kemény konfliktus várható. Egységét a nemzetiségi törésvonal mentén nem formálisan, hanem ténylegesen megszerveződött politikai környezet szavatolja. A szerző az Együttélés alelnöke. Nem értünk egyet Farkas Pállal Az Új Szóban március 23-án megjelent, Farkas Pállal készített interjúval (Törvények politikai célzattal) kapcsolatban a földművelési minisztérium az alábbi állásfoglalást adta ki: „Egyáltalán nem felel meg a valóságnak, hogy a földművelési minisztérium éveken keresztül nem nyújtott be a parlamentbe szinte semmilyen törvénytervezetet, és csupán a választások közeledtével válik aktívvá. 1994 és 1997 között a minisztérium 21 törvénytervezetet terjesztett elő, és 39 végrehajtási előírást adott ki hozzájuk. Ennek az évnek az első három hónapjában a Törvénykönyvben három mezőgazdasággal kapcsolatos végrehajtási előírás jelent meg, és öt törvény van a Nemzeti Tanács előtt. A minisztérium semmi esetre sem érthet egyet azzal az állítással, hogy a mezőgazdaságról szóló törvény csak a hegyvidéki területen gazdálkodókat védi. Hiszen vonatkozik a zöldség- és gyümölcstermesztőkre, tehát a paradicsom- és dinnyetermesztőkre is, és ezek a termények általában Szlovákia déli részein teremnek. Ami a törvény általjavasolt azonnali fizetést illeti, logikus, hogy inkább azokat a termelőket védi, akik magasabb bevételt érnek el egy hektárról, vagyis azokat, akik a legjobban termő talajokon gazdálkodnak. Farkas úr reakciójából kiderül, hogy számára nem a mezőgazdaság támogatása a fontos, ellenkezőleg, minden áron annak a lehetőségét keresi, miként vádolja meg a kormányt - akár azok rovására TALLÓZÓ SME Eugen Kordának, a Nova cseh magántelevízió munkatársának megfigyelését másokkal együtt a Szlovák Információs Szolgálat különleges osztályának munkatársai - Andrej K. és a Viera Zlámalová fedőnevet viselő személyek - látják el. Az utóbbit felettese a rádiótelefonos beszélgetések során a „Tizennégy" jeligét használva szólítja meg. A titkosszolgálathoz közelálló személy tájékoztatása alapján a SME közreadta azoknak a személyeknek a névsorát, akik tagjai ennek a speciális osztálynak az ifjabb Michal Kováč elrablásában részt vett ügynökök közül: Jirí N., Dušan R., Peter C., Dušan H., Igor M. és Róbert B./.../ A titkosszolgálat megfigyeléssel foglalkozó osztálya az utóbbi időben intenzíven követi a Demokratikus Baloldal Pártja, a Demokratikus Unió és a Kereszténydemokrata Mozgalom tisztségviselőit. A megfigyeltek között van Mikuláš Dzurinda, Ivan Šimko, Jozef Migaš, Pavol Kanis, Brigita Schmögnerová, Ján Lángoš, Bugár Béla és Juraj Wolf. Véletlenszerűen dokumentálva van Pavol Ruskónak, a Markíza magántelevízió igazgatójának a mozgása is., A kulturális minisztériumban, a szlovák nemzeti felkelés téri Irgalmasok Kórházában a megfigyelések céljából konspirációs lakásokat létesítettek. Az szlovák nemzeti felkelés téren elsősorban az ellenzék nagygyűléseinek a megfigyelése céljából" - tájékoztatta a lapot a SZISZ környezetéhez tartozó személy./.../ „A megfigyelési akciókban új rendszámokkal új autómárkák jelentek meg, közöttük egy szürke Opel Calibra, egy kék Opel Corsa és egy taxis cég jelével ellátott piros Ford Escort". SLOVENSKÁREPUBLIKA A szlovákiai magyarok, bizonyára az SZDK vezetőségének tudomásával, a Szlovák Köztársaság területén szuverén módon megemlékeztek a Kossuth-féle Habsburg-ellenes forradalom 150. évfordulójáról, ami a Szlovák Köztársaság iránti lojalitás hiányának tudható be, mivel 1848-1849-ben nem csak Štúr, Húrban és Hodža ellen adtak ki elfogató parancsot, de elítélték és kivégezték Holuby, Šulek és Langsfeld szlovák önkénteseket, majd felerősödött a szlovákoknak és Magyarország más nemzeteinek az elnyomása is, főleg az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után. Kérdés, hogy ilyen eszmei orientációjú szövetségessel, amely ráadásul Trianon igazságosságát és a bécsi döntés igazságtalanságát sem ismeri el, de Bős-Nagymaros ügyében a hágai döntéssel sem ért egyet (hiszen a magyar pártok vezetői ezzel kapcsolatosan sohasem nyilatkoztak egyértelműen), s azzal a nyíltan kimondott szimpátiával, amelyről a KDM elnöke Magyarországon többször is beszélt, mennyiben emlékezhetett volna meg az SZDK az ún. kis háborúról. is, akiket védenie kellene. A kérdés az, mit tett a képviselő úr és pártbéli társai - négy év alatt a parlamentben a mezőgazdaságért. Ellenzékben lenni nem azt jelenti, hogy semmit sem kell tenni. Ellenkezőleg, négy év alatt jó adag konstruktív és hatékony munkát el lehet végezni. Sajnos, a Magyar Koalíció képviselői a déli területek, községek és régiók fejlődéséért nem tettek semmit. Ha ez nem számít választóiknak, nincs mit hozzátennünk. Anna Majkútová, a földművelési minisztérium szóvivője. Kisebbségi parlamenti képviselő (Agócs Ernő karikatúrája)