Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-03-10 / 57. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 10. Hol a tűréshatár? PÁKOZDI GERTRÚD Az új munkaügyi miniszter szerint Szlovákiában még nem olyan rossz a lakosság szociális helyzete, hogy emiatt kellene kormányválságtól tartani. Noha a lakosság mind nagyobb há­nyada sorolható a szegények kategóriájába (jóllehet a mai sze­génység nem azonos a mai negyvenesek nagyszüleinek sze­génységével), ma még kevesen vonulnának ki rossz megélheté­si körülményeik miatt az utcára. A társadalmi béke tehát valamennyire szavatolt, kérdés: meddig? Nincs garancia arra, hogy valahol az országban a növekvő munkanélküliség kezel­hetetlensége miatt „ne pattanna el a húr". Nincs garancia arra, hogy a sokszor hónapokig fizetés nélkül dolgozók idegei nem mondják fel a szolgálatot, amiért környezetükben már kölcsön­kérni sincs kitől - kenyérre. Sok helyütt a régi-új gyártulajdo­nosokban reménykednek, gondolván, kifizetik az elmaradt bé­reket, és új munkahelyeket teremtenek. Az új tulajdonos sem tud azonnal fizetni. Nehezen jut hitelhez. A csőd szélére került vállalatok jó részén egyelőre „segít" a Nemzeti Munkahivatal, azzal, hogy az aktív foglalkoztatáspolitikára szánt pénzeknek a kétharmadát a foglalkoztatás szinten tartására fordítja. Ahe­lyett, hogy ebből a pénzből új munkahelyek teremtését támo­gatná. E fonák helyzetért azonban nem okolható csak az említett hi­vatal. Sokat tehet(ne) az állam ösztönző adópolitikával, ex­porttámogató intézkedésekkel, megfelelő hitelpolitikával. Az államnak azonban mintha most mindez nem lenne fontos, hi­szen például januárban jelentősen csökkent az ország export­teljesítménye. És ez csak egy mutató, noha az ország gazdasá­gi fejlődése szempontjából lényeges. Hiszen ha kikerülünk pél­dául a létfontosságú német vagy cseh piacról, miközben más piacokra nem tőrünkbe, nem várhatunk javulást a munka­helyteremtésben sem. Az sem segít, hogy a munkaügyi tárca vezetője ígéretet tett: hamarosan módosítják a foglalkoztatás­politikai törvényt. Bármilyen lesz is, amíg nem lesznek tisztes­séges, a gazdaság minden szereplője számára azonos játéksza­bályok, marad a több mint 12 százalékos munkanélküliség. Vége az álmoknak! BARAK LÁSZLÓ Úgy tetszik, akad még néhány gyermeteg álmodozó Szlová­kiában, aki azt tartja, a tom­boló politikai önkényt úgy le­het fölszámolni, hogy „levált­juk" Mečiart még a parlamen­ti választások előtt. Őszintén szólva, rendkívül kiábrándító, hogy önmagát politikusnak valló embernek ilyen ostoba­ság az eszébe jut. Nem tudni, milyen indíttatású e szándék, bizonyos, hogy fikarcnyi reali­tása sincs. Következésképpen, az ilyen ötletek kiagyalóinak, enyhén szólva, baj van a való­ságérzékükkel. Legföljebb po­litikai kotnyeleskedőknek mi­nősíthetők. Az ilyenek kedvé­ért kell leszögezni: Mečiart a választások előtt nem lehet le­váltani! A választásokon is ne­hezen! Főként, ha a múlt hé­ten a csatlósai által beterjesz­tett választási törvénymódosí­tásijavaslatot nem vesszük komolyan. Tudvalevő, mit tartalmaz a javaslat. Lehetet­lenné teszi koalíciók indulását a választásokon. Különös te­kintettel a Magyar Koalícióra, hiszen a három párt az MKDM-Egyiittélés- Magyar Polgári Párt alkotta jelenlegi koalícióban a javaslat szerint 5 százalékot kellene elérni pártonként. Ez kizárt dolog, kivéve, ha a választásokig a magyarországi Kisalföldet Szlovákiához csatoljuk... Ami ugye, legalább olyan lehetet­len, mint Mečiart jobb belá­tásra bírni a választási tör­vénymódosítási javaslat visz­szavonását illetően, vagy le­mondásra kényszeríteni őt ut­cai tömegtüntetések által. Az egy, szövetségi pártba tömö­rülés a megoldás számunkra. Félretéve az oktalan ábrándo­zást, amelynek egyébként is csak az lehet a következmé­nye, hogy a pártviszályok, a koncon való marakodás miatt elvadítjuk magunktól az egy­előre még velünk szimpatizá­ló magyar választókat. Még valami. Egyértelmű, hogy a demokratikus Nyugat aggodalommal figyeli a szlo­vákiai politikai eseményeket. Bizonyos viszont, hogy azok­nak hatalmi úton történő be­folyásolását nem kockáztatja meg. Magyarán, a nemzetkö­zi nyomásgyakorlásban eset­leg az elítélő nyilatkozatig jut el, amíg vér nem folyik... Problémáinkat tehát itt, be­lül, nekünk kell megolda­nunk. Mégpedig megfelelő realitásérzékkel, határozott célok érdekében, s nem utol­sósorban a legcélravezetőbb megoldást választva... A szerző a Nap Kiadó igazgatója Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238319) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238344) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 82006 Bratislava, Prievozská 14/A, P.O.BOX49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179, Nyitra: 087/522543 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Képviselő úr, a fia nagyobb gazemberségeket művel az iskolában, mint ön a parlamentben. (Peter Gossányi karikatúrája) Egyhetes párt életében szokatlan a 15 százalékos preferencia Játék a tűzzel Immár három parlamenti választás igazolja Szlová­kiában, hogy a közvéle­ménykutatók aránylag jól eltalálják a választási eredményeket. Annak elle­nére, hogy a politikusok nemegyszer kétségbe von­ták a kutatások eredmé­nyeit, eddig a kutatók „ve­zetnek". A Módszertani Kutató Központ pénteken közzétett eredményei vi­szont komoly kétségekre adnak okot. Akár tisztes­ségesen készült a felmé­rés, akár az imidzsgyártás szándékával. LOVÁSZ ATTILA A közvélemény-kutatásokban először jelent meg ugyanis a Ru­dolf Schuster nevével fémjelzett új párt, amelyet alig néhány napja jegyzett be a belügymi­nisztérium. A Polgári Egyetértés Pártja - bár kezdő csapat - a vá­lasztási preferenciákban rögtön 14,8 %-on állapodott meg. Pre­cedens nélküli jelenségről van szó, hiszen Szlovákiában inkább az a jellemző, hogy a kutatások két-három hónappal később vesznek tudomást egy új politi­kai tömörülésről, amelynek a nevét sokszor még akkor sem jegyzik meg a polgárok, amikor Az új párt fénysebes­séggeljutottfela csúcs r a... a párt immár egy éve sikercsen működik. Az új párt tehát fény­sebességgel jutott fel a kezdő pártok által egyáltalán elérhető csúcsra, ami első körben a közvélemény-kutatást teszi megkérdőjelezhetővé. Ha figyelmen kívül hagyjuk, mi­lyen gyorsan volt képes reagálni egy kutatás az új párt létére, ak­kor is felmerül a paranoiától tel­jesen független gyanú: vajon mennyire lehet megbízni egy olyan kutatásban, amelyet a Markíza televízió sugároz a köz­zététel utáni pillanatokban úgy, hogy tudjuk, Pavol Rusko igaz­gató neve nem egyszer került szóba a kassai főpolgármester pártalapítási szándékával kap­csolatban. Hozzátéve persze azt is, hogy a Szlovák Demokratikus Koalíció bizonyos pártjai hetek óta nem kaptak teret e nézett kereskedelmi adóban, a balol­dal viszont jó hogy nem a vá­lasztási kampányát folytatja a Markízában. Amennyiben a közvélemény­kutatók tudásuk legjavát nyúj­tották, úgy az eredmény maga hátborzongató. Az új párt ugyanis az SZDK választópolgá­rait szólította meg, aminek eredménye egyértelmű. Az őszi választásokat újra a DSZM nye­ri. Az SZDK volt eddig az egyet­len olyan alternatíva, amely tá­mogatottságában is fenyegetni tudta a miniszterelnök pártját. Amennyiben a preferenciamu­tatók valósak, nyugodt szívvel kijelenthetjük: ez a párt is Mečiar megrendelésére készült, hogy letörje az SZDK mint egyetlen veszélyeztető induló előnyét. Ha a Polgári Egyetértés Pártja rövid időn belül nem szerzi meg a választópolgárok többségének támogatását és nem alakít kormányt az idén, akkor Vladimír Mečiart juttatja a következő négy évre is az or­szág élére. Ez pedig nem más, mint játék Szlovákia jövőjével. Magyarán: az egyetértésből a „nem egyetértő" mozgalom ke­rül ki győztesen. N ARO DNA OBRODA Országos viszonylatban a Varrannói járásban a legmaga­sabb a munkanélküliség. Janu­ári adatok szerint az álláskere­sők aránya ebben a járásban 26,46 százalék volt. A lap fel­mérése szerint a térségben fő­ként a romákat érinti a munka­nélküliség. A cikk írója ellenpéldaként em­líti a Komáromi járást, ahol a munkanélküliek aránya a múlt évben jelentősen csökkent ­20,19 százalékról 16,46 száza­lékra. Főként a fiatal végzősök, a nők, az 50 évnél idősebbek, valamint az egészségkárosultak küszködnek elhelyezkedési gondokkal. NOVÝ ČAS A szlovák rendőri szervek azt gyanítják, hogy Szlovákia terü­letén -valahol Pozsony környé­kén - titkos kábítószerraktárak vannak. A gyanú azután terelő­dött a szlovák fővárosra, hogy a közelmúltban két német állam­polgár lebukott a szlovák­osztrák határon: gépkocsijuk üzemanyagtartályában 11,5 ki­ló nagyon jó minőségű hasist ta­láltak. A lefoglalt kábítószer pi­aci értéke harmincmillió koro­na. A két német Csehországon keresztül érkezett Szlovákiába és néhány napig Pozsonyban „pihengetett". Ausztrián át akartak haza utazni, azonban a bergi határátkelőhelyen a ha­tárőröknek feltűnt, hogy nincs minden rendben a mercedes üzemanyagtartályával. A rend­őrség nemzetközi hálózatra gyanakszik. Gyanújukat alátá­masztja, hogy a jelenleg vizsgá­lati fogságban levő gépkocsive­zető albán származású német állampolgár, akinek állandó lakhelye Albániában van. A szlovákiai közvélemény értetle­nül fogadja, hogy a rendőrség­nek eddig nem sikerült megta­lálni a titkos kábítószerle­rakatot Pozsonyban - írja a lap. KURIER Az osztrák lap úgy tudja, hogy a Magyarországra nyugatról ér­kező külföldiek számára a leg­veszélyesebb térség Hegyesha­lom-Mosonmagyarovár-Levél— Rajka környéke. A cikk szerzője szerint elsősorban osztrákok es­nek külföldi állampolgárságú bűnözők áldozatául. Kirabol­ják, különböző trükkökkel meg­lopják őket. A KURIER beszá­mol arról is, hogy a magyar rendőri és határőrségi, vala­mint vámparancsnoksági szer­vek speciális, mozgékony egy­ség felállítását tervezik, amely­nek az lesz a feladata, hogy biz­tonságosabbá tegye a térséget. Egyidejűleg fel akarják számol­ni a koszovói és más, főként dél­ről érkezett külföldi bűnözők tevékenységét, akik autólopás­ra, kábítószer-kereskedelemre és embercsempészetre szako­sodnak. A különleges egység meglepetésszerűen csap majd le a bűnözőkre. Ne bántsd a fát! Valamennyiünk számára isme­retes a mondás: Nem látja a fá­tól az erdőt. Talán ennek köszönhető, hogy aggályaink­nak adunk kifejezést a brazil őserdők könyörtelen irtása kap­csán, mondván, hogy az ve­szélytjelent bolygónk éghajla­tának alakulására. Arra viszont már kevésbé vagyunk figyelme­sek, hogy közvetlen környeze­tünkben motorfűrészek fülsike­títő zaja mellett irtják ki mód­szeresen egy-egy erdő vala­mennyi fáját. Ily módon vált 5000 ha nagyon értékes erdő a bősi vízi erőmű építésekor az emberi „civilizáció" martaléká­vá, és sajnos mostanság is nap mint nap jelentős erdőterüle­tekkel leszünk szegényebbek. Napjaink erdőgazdálkodási „szakemberének" egyedüli stra­tégiai célkitűzése az azonnali profit, a haszonszerzés a legel­rettentőbb következmények árán is. Ezt a jelenséget hívják rablógazdálkodásnak. Elődeink létének és boldogulásának meghatározó tényezője volt az erdő. Ők egyszerűen tudatosí­tották, hogy a ma után eljő a holnap, sőt, bölcs előrelátásuk­nak köszönve még a holnaputánnal is számoltak. Beavatkozásukat követően ezért kezük nyomán sosem ma­radt sivatagszerű, avagy hold­béli tájra emlékeztető kopár te­rület. Rostás Alajos Felsőpatonyrét Regionális dilettantizmus Az istenadta polgárnak elromlik valamelyik használati eszköze. Szerelőt keres. Bőséges a válasz­ték autodidakta szaktekintély­ből. Meg is érkezik a mester, a tulaj lúdbőrző háttal konstalálja, hogy kissé illuminált állapotban van. Nincs baj, rutin kérdése az egész. Megvan a munka is, a fi­zetés is. Egy idő múlva kiderül, hogy a javítás során másféle hiba keletkezett. Figyelmeztetik a szakit. Először megígéri, hogy utánanéz. Másodszor azt mond­ja, hogy az a kis hiba már azelőtt is volt. Harmadszor nem mond semmit, és nem is jön. A nyugta­lan gazda kérdezősködni kezd hasonszőrű „szolgáltatóknál". Azok megnyugtatják, hogy nem nagy ügy, az eredeti dolog orvo­solva van, az új hibát úgysem le­het kijavítani, és végül is műkö­dik a szerkezet. Más régiókban az ilyesmit nem szolgáltatásnak nevezik, hanem kiszolgáltatott­ságnak. Mivel mi ebben a régió­ban élünk, megszokhattuk volna már, hogy nálunk regionális di­lettantizmus van. És kiszolgálta­tottság minden területen. Győri Sarolta Szepsi JEGYZET KOMMENTÁR OLVASÓI LEVELEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents