Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-03-05 / 53. szám, csütörtök

4 POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 4. A BT döntene a támadásról New York. Az ENSZ-főtitkár kedden kijelentette: a Biztonsági Tanács tagjainak többsége úgy véli, hogy magának a tanácsnak kell döntenie egy esetleges Irak elleni akcióról, ha Bagdad megsérti az ENSZszel aláírt fegyverellenőrzési megállapodást. Kofi Annan megjegyezte: iraki szerződésszegés esetén az Egyesült Államok most már könnyebben kaphatna a BT-től beleegyezést egy katonai akcióba. A BT egyhangúlag hozott határozatában a „legsúlyosabb" következményekkel fenyegette meg Irakot, ha megsérti az "elnöki helyszínek" ellenőrzéséről aláírt megállapodást. Washington így azt állítja, hogy megvan a fölhatalmazása az egyoldalú cselekvésre. (MTI) Ismét Weizman az államfő Jeruzsálem. Az izraeli parlament szerdán újabb öt évre Ezer Weizmant választotta meg az ország elnökévé. A titkos szavazáson 63 képviselő adta rá voksát, míg egyetlen vetélytársa, a Likud párti Saul Amor 49 szavazatot kapott. A 73 éves Weizmant május 18-án iktatják be a főként jelképes feladatkörrel rendelkező elnöki tisztségbe. A 120 tagú knesszet hét tagja tartózkodott a szavazásnál, egy képviselő pedig távol maradt. "Elégedett vagyok, de nem ugrálok a boldogságtól" — mondta Weizman megválasztása után, utalva arra, hogy milyen sokan szavaztak riválisára. (MTI) Soros megnyerte a pert Zágráb. A horváth fővárosban bírósági ítélet született arról, hogy a horvát államnak vissza kell fizetnie azt a pénzt, amelyet még 1996-ban koboztak el Soros György Nyitott Társadalom Alapítványának két horvátországi munkatársától. A zágrábi bíróság kötelezte a horvát pénzi tárcát, hogy fizessen vissza 65 374 dollárt az alapítványnak, valamint ennek az összegnek a kamatait is, és térítse meg a perköltségeket. A Soros-alapítvány körüli horvátországi hercehurca azután kezdődött, hogy Franjo Tudjman elnök egy beszédében a horvát állam külső ellenségei közé sorolta Soros Györgyöt és alapítványát, s azzal vádolta őt, hogy alapítványain keresztül az államot veszélyeztető idegen eszméket próbál terjeszteni Horvátországban. (MTI) Áradások Pakisztánban Kvetta. A napok óta tartó heves esőzések nyomán megáradt folyók mintegy 70 falut elárasztottak Pakisztán délnyugati részén, Beludzsisztán tartományban. A hatóságok szerdai közlése szerint a halálos áldozatok száma elérheti az ötszázat, legkevesebb 250 ember eltűnt, több ezren váltak hajléktalanná. Az iráni határhoz közeli térségben a mentést nehezíti, hogy a repülőgépek és helikopterek nem tudnak leszállni. (MTI) Diplomáciai erőfeszítések az erőszak visszaszorítására Koszovóban csend volt Pristina. Helyi jelentések szerint szerdán nyugalom honolt a Szerbiához tartozó, de túlnyomórészt albánok lakta tartomány székhelyén. MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS A rendőrök sem járták nagyobb számban az utcákat, mint "békeidőben". Podujevo térségéből viszont szórványos lövöldözésről érkezett jelentés. Pec, Decani és Klina térségében a szerb lakosok fegyveres éjszakai őrségeket szerveznek. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg nevű illegális szervezet bejelentette: bosszút áll a drenicai gyilkosságokért. Koszovó helyzete volt a vezető téma a NATÓ-tagállamok nagyÚj uniós javaslat Esély Ankarának Brüsszel. Új kapcsolatrendszert ajánlott Törökországnak az Európai Unió, amely a vámunió kiterjesztését tartalmazza. Ugyanakkor az unió elismerte, nem jók az esélyei annak, hogy Ankara részt vegyen a bővítési folyamat részeként jövő csütörtökön indítandó konferencián, de az eredmények eléréséhez mindkét félnek készen kell állnia a dialógusra. (MTI) követeinek brüsszeli ülésén is. Nyilatkozatuk szerint bebizonyosodott, hogy a térségben súlyosan megsértették az emberi jogokat. A NATO mindkét felet a békés megoldás keresésére szólította fel, de külön felhívást is intézett Belgrádhoz, sürgetve az albán nyelvű oktatásról szóló törvény végrehajtását és a békés tüntetések engedélyezését. Jugoszlávia újabb nemzetközi büntető intézkedésekkel kénytelen szembenézni, ha a szerb rendőrség túlzott erőszakot alkalmaz a koszovói megmozdulások elfojtására - erre figyelmezteti csütörtökön a brit külügyminiszter a jugoszláv elnököt. Robin Cook eredetileg Boszniába tartott, a brit külügyA NATO nem tervezi atomfegyverek telepítését Solana Prágában MTI-TUDÓSÍTÁS Prága. A cseh fővárosban tartózkodó Javier Solana NATÓ-főtitkár elégedett Csehország felkészültségével a szervezethez való csatlakozásra. A főtitkár megbeszélései során „nagyon jónak" minősítette a cseh hadsereg együttműködési képességét. Jozef Tošovský cseh kormányfő elmondta, a tárgyalások fő témáját Csehország felkészülésének mai állapota, valamint a cseh hadsereg boszniai béketeremtésben való részvétele képezte. Solana kifejezte reményét, hogy a ratifikációs folyamat a tagállamokban és Csehországban is problémamentes lesz. Megfigyelők szerint ezzel a jelenlegi bonyolult cseh belpolitikai helyzetre célzott. Egy kérdésre válaszolva Solana ismételten megerősítette, hogy a NATO nem tervezi atomfegyverek elhelyezését az új tagállamok területén. A kormánykoalíció pártjai nem ültek tárgyalóasztalhoz a brit vendéggel Fonlbanque: még fejleszteni kell a szlovákiai demokráciát ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Egynapos villámlátogatásra tegnap Szlovákiába érkezett John de Fonlbanque, Nagy-Britannia külügyminisztériuma európai ügyekkel foglalkozó osztályának igazgatója. A brit politikus találkozott Jozef Šesták külügyi államtitkárral, délután pedig a szlovák parlament külügyi, illetve integrációs bizottságainak tagjaival folytatott félórás megbeszélést. A tárgyaláson a kormánykoalíció tagjai nem képviseltették magukat, jelen volt viszont Duka Zólyomi Árpád az Együttélés, Ján Fígeľ a Kereszténydemokrata Mozgalom, és Milan Ftáčnik a Demokratikus Baloldal Pártjának képviseletében. John de Fonlbanque, az Európai Unió üzenetével érkezett Pozsonyba. Mint elmondta az EU megítélése szerint Szlovákia kiváló demokratikus struktúrákkal rendelkezik, de ezek működését még fejleszteni kell. Amíg nem történik számottevő javulás ezen a téren, az Unió nem ülhet tárgyalóasztalhoz Szlovákiával. A brit vendég szerint az államtikárral folytatott megbeszélés konstruktív légkörben zajlott, tartalmáról azonban csak annyit árult el, hogy a már korábban megfogalmazott társulási kritérumok elemzése volt napirenden. Szavai szerint az Európai Unió nem foglal állást a legutóbbi napok szlovák belpolitikai történéseivel kapcsolatban, ezek és a fejlmények megítéléséhez hosszabb időre van szükség. Duka Zólyomi Árpád szerint mindkét fél pozitívan értékelte a luxemburgi csúcstalákozó eredményét, mivel Szlovákiának még mindig van lehetősége arra, hogy bizonyítsa Uniós társulási szándékát. Az Együttélés alelnökének szavai szerint John de Fonblauqe kiemelte, hogy a szeptemberi parlamenti választás határkövet jelentenek az integrációs folyamatban, mert ha ez a kormány képtelen volt teljesíteni az EU alapfeltételeit, akkor új erőnek kell megjelennie kormánypozícióban. Az angol külügyminisztérium képviselője érdekes momentumként kezelte a tényt, hogy a parlamentben csak az ellenzék képviselőivel ülhetett tárgyalóasztalhoz. „Kérdés, hogy a kormánykoalíció távolmaradásának tényét hogyan értékeli majd Nagy-Britannia, hiszen nem elfoghadhatatlan, hogy éppen a legerősebb parlamenti képviselettel bíró pártok nem tárgyalnak a vendéggel" - mondta Duka Zólyomi Árpád, (juhász) A külügyi bizottság jóváhagyta a NATO-bővítést Clinton azonnal üdvözölte a döntést MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. Az amerikai szenátus külügyi bizottsága kedden jelentős többséggel jóváhagyta Csehország, Lengyelország és Magyarország csatlakozását a NATO-hoz. A testület tizenhat tagja szavazott igennel, és csak ketten foglaltak állást a bővítés ellen. A külügyi bizottság eljárásával megkezdődött a három közép-európai ország csatlakozásának szenátusi ratifikációs folyamata, amely a szavazati arányból ítélve simán vette az első akadályt. A jóváhagyási javaslat várhatóan a jövő héten kerül a teljes ház elé, és beható vita után valószínűleg a szavazást is megejtik. Bili Clinton amerikai elnök üdvözölte a szenátus külügyi bizottságának keddi határozatát. Reményét fejezte ki, hogy a szenátus teljes háza is áldását adja az észak-atlanti szövetség bővítésére. Nyilatkozatában kiemelte, hogy a három ország csatlakozása „erősíti a NATÓ-t, növeli Európa stabilitását és fokozza Amerika biztonságát". Arpád Tarnóczy egyelőre Pozsonyban rostokol A külügyi szóvivő rövidzárlatról beszél minisztérium tekintettel a koszovói fejleményekre sebtében megszervezte, hogy fogadják őt Belgrádban is. Washingtonban emlékeztettek arra, hogy az Egyesült Államok még érvényben tartja az úgynevezett külső tilalmakat Jugoszlávia ellen, és a szankciókat mindaddig nem vonja vissza, míg Belgrád nem tesz eleget a koszovói albán közösség jogos követeléseinek , egyebek között az oktatási megállapodás azonnali végrehajtásával. A külső tilalmak értelmében Washington nem járul hozzá a jugoszláv tagság helyreállításához a nemzetközi szervezetekben, és megakadályozza azt is, hogy Belgrád hitelekhez jusson — mondta James Rubin külügyi szóvivő. MOLNÁR NORBERT Pozsony. Annak ellenére, hogy a kormány kedden hivatalosan is bejelentette: Szlovákia budapesti nagykövete Arpád Tarnóczy, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselője lesz, a külügyminisztérium még nem kért agreementet Magyarországtól. Milan Tokár külügyi szóvivő szerint „rövidzárlat" történt, de a lehető legrövidebb időn belül eljuttatják a kérelmet. Arra a kérdésre, hogy ez még ezen a héten megtörténik-e, Tokár nem tudott választ adni. A Magyar Külügyminisztérium szóvivője, Horváth Gábor megerősítette, hogy még nem érkezett Pozsonyból az új nagykövet elfogadására vonatkozó kérés, mi több, csak a sajtóból értesültek Eva Mitrová visszahívásáról. A magyar külügyi szóvivő nem kívánta kommentálni a szlovák diplomáciai szokásokat, mondván Pozsonytól függ, hogyan kezeli ezt a kérdést. Az igazgató cáfolja a szlovák kulturális tárca állításait Budapest nem von meg tőlünk semmit ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Lýdia Benčová, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője a Slovenská republika c. kormánylap szerdai számában „Magyar gondoskodás a nemzetiségi oktatásról" címmel közölt írásában a magyarországi szlovák iskolák helyzetét elemezve a tótkomlósi szlovák általános iskolát említi, s a következőket írja: „Az a helyzet, hogy ezeket az iskolákat a városi önkormányzatok finanszírozzák, és nem kapnak elegendő pénzt műszaki felszereltségükre és működésükre. Nem létezik áttekinthető rendszer a pénzforrások ellenőrzésére..." Telefonon érdeklődtünk Lehoczky Istvánnénál, a tótkomlósi szlovák iskola igazgatónőjétől, megfelel-e a valóságnak ez az állítás. „Szó sincs ilyesmiről. Mi 22 millióból gazdálkodunk ebben az évben. Az államtól 14 millió forintot kapunk, ennyi az állami fejkvóta. A nemzetiségi iskolák esetében azonban emelt fejkvótajár, s ezt az önkormányzat adja. Egy gyerekre átszámítva megközelítőleg 100 ezer forintot kapunk. Más esetekben egy gyerekre 65 ezer forint jár, de ehhez, mivel nemzetiségi iskoláról van szó, kapunk további 23 ezret, s ezenfelül kapunk még sportkörre, napközire, diákkörre, könyvtárra stb is. Tehát semmit nem vonnak meg tőlünk" nyilatkozta lapunknak az igazgatónő. Lehoczky Istvánné ellenben elmondta: a közelmúltban két szlovák lektoruk távozott, mivel a szlovák fél nem folyósította fizetésüket, a náluk kapott 28 ezer forintból pedig nem tudtak megélni. Az iskola Hudec kultuszminiszter úrtól levélben kért támogatást. A tegnap érkezett válaszban a következő állt: „Sajnáljuk, de anyagi eszközeink nincsenek", majd a zárógondolat: „Ezután is mindenben támogatjuk az önök törekvéseit". „Mondjam azt, hogy mindig falba ütközünk? Bárki jön is az anyaországból, ezt kérdezi tőlünk: Ugye, milyen rossz dolgotok van itt?" - mondta a tótkomlósi igazgatónő. Németországban is egyre nő a munkanélküliség. A munkaügyi hivatalok előtt reggeltől sorakoznak az álláskeresők. (ČTK/AP-felvétel) Tegnap temették Koszovóban a hétvégi összecsapások áldozatait. (ČTK/AP-felvétel) 4