Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-03-04 / 52. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 6. KuLtúrA - HIRDETÉS 621 b £

% Globtel V GSM Üj

SZO n GARDENIA ÍQ.jísüíA A Győri Balett nagysikerű előadását önök is élvezhetik, ha helyesen válaszolnak az alábbi kérdésre, s a választ postai levelezőlapon beküldik kiadónk címére (VOX NOVA a.s., Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 820 06 Bratislava). A beküldési határidő március 1 I. A kérdés: Tavaly melyik előadásával szerepelt Pozsonyban a Győri Balett? A helyes válaszokat beküldők között 2x2 belépőjegyet sorsolunk ki. A nyertesek nevét március 13-i számunkban közöljük. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 8. számában feltett kérdésre 982 helyes megfejtés érkezett. Tegnap P. Vonyik Erzsébet, a Vasárnap szerkesztője közjegyző jelenlétében sorsolta ki a szerencsés nyertesek nevét. E héten az 500-500 koronát Molnár István, martini katona; Hangya Irén kisgyarmati és Darázs Júlia ógyallai olvasóink nyerték. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Noriyuki Sawa. (v) MOZI POZSONY HVIEZDA: Az ördög ügyvédje (am.) 15.30, 18, 20.45 CHARLIE CENTRUM: Alul semmi (ang.-am.) 17, 18, 20.30 Bizonytalan jelentés a világvégéről (szlov.-cseh) 17.30 Még visszatérhetsz (am.) 18.30, 20.30 KASSA DRUŽBA: Az ördög ügyvédje (am.) 16, 19 TATRA: Emma (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Bizonytalan jelentés a világvégéről (szlov.-cseh) 16,19 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Air Bud (am.) 16, 18 GALÁNTA MOZI: Zsaruk földje (am.) 17.30, 20 NAGYMEGYER SLOVAN: Anakonda (am.) 19 ZSELÍZ - SPUTNIK: Spawn (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Tűz a mélyben (am.) 16.30, 19.30 Szabó Mária: Sosem kell azt mondanom a gyereknek, hogy „ez nem jó!" Élvezettel tanulni Szex, szerelem, gyilkosság - Oliver Stone sok meglepetést tartogató filmje a mozikban Még visszatérhetsz ERDÉLYI EDIT Bobby Cooper hazárdjátékos Ford Mustangján Las Vegas felé száguld, hogy sürgősen megadja harmincezer dolláros tartozását a maffiafőnöknek. Ám a sivatagi forróságban kocsija lerobban... Cooper mit sem sejtve megáll az első szerelőműhelyben, s ezzel valóságos rémálmok sorozata kezdődik számára. Szegény feje, ha csak sejtette volna, mi mindenben lesz része, bizonyos, hogy az autót inkább az útszélen hagyja, és nem áll meg ebben az isten háta mögötti porfészekben. Csakhogy a járgányt mindenképpen rendbe kell hozatnia, mert a maffiafónöknek „köszönhetően" két ujja már így is hiányzik. Superior fölöttébb furcsa városka, ahol a normális dolgok is bizarrá és különlegessé válnak. Mert az még csak hagyján, hogy Coopernek végig kell hallgatnia az öreg, vak indián bölcsességeit, és a kisebbfajta összetűzéseket is túléli valahogy a paranoiás T.N.T.-vel, aki örökösen féltékenységi jeleneteket rendez a nimfomániás barátnője miatt. A java azonban még mindig hátravan. Bobby ugyanis megismerkedik a szépséges Grace-szel. Grace és a férje, Jake is a „menekülés" útját ajánlják fel neki - a másik meggyilkolásáért cserébe. Szenvedély, szex, pénz, árulás, gyilkosság - őrült játék kezdődik. Oliver Stone új filmjében (UTurn) tehát minden olyan elem megtalálható, amely egy igazi thrillerhez (gyilkosság, mészárlás, lövöldözés, verekedés, menekülés, hajsza, árulás stb.) és egy neowesternhez (porfészek, idegen, sheriff stb.) kell. Ezúttal azonban Stone könnyedebbre fogta, és igazi fekete komédiát láthatunk. Telis-tele abszurd jelenetekkel. Stone tehát elsősorban szórakoztatni akar, és a filmjét ennek megfelelően építi fel. Tulajdonképpen ebben az alkotásban is komoly kérdésekre keresi a választ: vajon meddig, milyen határokig képes elmenni az ember, hogy elérje célját?! Nemcsak könnyed stílusú feldolgozásával lep meg bennüket a rendező, hanem a nemzetközi színészgárdával és stábbal is. Még a mellékszerepekre is nagyszerű, neves színészeket sikerült megnyernie. Az „örök vesztes" Bobby Cooper szerepét Sean Pennre bízta, aki Bobby (Sean Penn) útban a furcsa a város felé (Fotó: Saturn) színészi játékával mindig tartogat valamilyen meglepetést rendezőknek és nézőknek egyaránt. Nick Nolte Jake szerepében hátborzongatóan félelmetes és taszító; azonnal elhisszük neki, hogy ez az alak bizony vérfertőzésre is képes. Az öreg, vak indiánt John Voight (!) játssza - érdemes odafigyelni bölcs mondásaira. Jennifer Lopezt tulajdonképpen csak most fedezik fel a nevesebb rendezők, s egyre jobb szerepeket osztanak rá. Az „idegrángós" féltékeny T.N.T.t Joaquin Phoenix alakítja - kifejezetten jól. Nimfomániás barátnőjét Claire Danes játssza, akit néhány hónapja Júliaként láthattunk. Talán nem árt, ha Victor Kempster díszlettervező és Robert Richardson Oscar-díjas (JFK) operatőr nevét is megjegyezzük. Elsősorban nekik köszönhető ugyanis, hogy ez a furcsa városka olyan szürrealista hatást vált ki bennünk, amely még „erősebbé teszi" a történetet. Meglepetést jelent az is, hogy Stone bizarr, abszurd humorú filmjéhez az olasz Ennio Morricone komponálta a zenét, tegyük hozzá, kitűnő, egzotikus neowestem zenét. • Végzetes lehet a kivárás - P. Vonyik Erzsébet interjúja Petőcz Kálmánnal az új választási törvényről • Mit éreznek a növények? írás a növények rejtélyes életéről • Sár és csalóka napfény Szabó G. László riportja a 29. magyar filmszemléről • Teljes gőzzel a tánc élén Beszélgetés Sebő Ferenccel, a magyar Állami Népi Együttes művészed vezetőjével • Végtelen prágai jégkorongőrület Zsigárdi László hangulatjelentése az olimpiai bajnok cseh jégkorong-válogatott hazatéréséről Van, aki lelkesen dicséri, van, aki azt állítja, tűi energiaigényes a pedagógus számára. Az oktatási minisztérium mereven elutasítja, annak idején még azt is meggátolta, hogy bekerüljön a Phareprogramba. Bizonyára eltalálták: a Skabela-Bóna szlovákoktatási módszerről van szó. VOJTEK KATALIN Róla beszélgettünk Szabó Mária bátorkeszi pedagógussal, aki saját bevallása szerint naponta fél egyig boldog, vagyis akkor, amikor taníthat. Bátorkeszi nem olyan falu, ahol a gyerekek hazulról hoznák a szlovák nyelvet. A tanügyi szervek járnak ellenőrizni az órákra a szlovákoktatás színvonalát? Vagy tíz évvel ezelőtt, még a szocializmusban voltak itt utoljára. Akkoriban létezett nagy hospitáció, amikor öten-hatan jöttek, és egy-két személyes kis hospitáció. Most semmilyen sincs. Gyakran éri vád a magyar iskolákat, hogy nem tanítanak meg kellőképpen szlovákul. •Ezt általában olyan emberek hangoztatják, akiknek a leghalványabb fogalmuk sincs a nyelvoktatásról. Ez elkerülhető volna, ha létezne egy standard, s így mindenki tudná, melyik évfolyamban mi kérhető számon, mit kell tudnia egy elsős, egy harmadikos vagy egy hatodikos gyereknek. Ez kétségkívül nagy segítséget jelentene a pedagógus számára, mert így tudná, tartja-e a szintet, megfelel-e a követelményeknek. A követelményeket azonban differenciálni kellene, elsősorban aszerint, hogy milyen településről van szó; olyanról-e, ahol a gyerek csak elvétve találkozik a szlovák nyelvvel, vagy olyanról, ahol naponta. Az iskolába kerülő gyereknek 3-5 ezer szót kell tudnia az anyanyelvén, illetve az iskola tanítási nyelvén. Tehát ha úgy döntök, hogy a magyar anyanyelvű gyerekemet szlovák iskolába adom, akkor ismernie kellene azt a 3-5 Ha valamiért az embert csak dicsérik, lehetetlen, hogy ^zt ne szeresse (Dömötör Ede felvétele) ezer szlovák szót. Mert ha nem, akkor soha nem fogja magát az iskolában jól érezni, hisz amíg nagy nehezen felküzdi magát oda, hogy megérti a tanító néni magyarázatát, a többi gyerek már rég elhagyta őt ismeretekben, tudásban. Lehet, hogy a vegyes területeken élő hatéves gyerekek ismernek 3-5 ezer szlovák szót, de még akkor is van velük munka, mert nem biztos hogy jól használják, hisz ebben a korban még az anyanyelvüket sem használják tökéletesen. Akadt járás, ahol a tanügyi hivatal körlevélben tiltotta meg a Skabela-Bóna módszer alkalmazását. Én ilyenről nem tudok. És azt mondom, hogy amennyiben legalább negyedik osztályig ezzel a módszerrel tanulnak a gyerekek, nem létezik, hogy ne tudjanak. Amúgy is megtanulnak, de ezzel a módszerrel könnyebben, jobban és főleg - a sok játékos elem miatt - élvezettel! Többször elhatároztam már, megkérem a szlovák iskola igazgatónőjét, engedje végigülnöm az elsőseik szlovák óráját, hadd lássam, vajon ott mindenki kitűnő-e? Nálam a 19 gyerekből van 6-7 egyes, de a többi már gyengébb. Lehet, hogy azt a választ fogja kapni, hogy igenis, ott az öszszes gyerek kitűnő. Rengeteg embertől hallottam ugyanis, hogy a szlovák iskolába került magyar gyerekkel eleinte rendkívül engedékenyen bánnak, hagyják, csinálja, ahogy tudja, még dicsérik is, nehogy a sikertelenséget látva meggondolja magát a szülő, és magyarba írassa át. A problémák ötödikben, hatodikban jelentkeznek, amikor kezdenek ugyanannyit követelni tőle, mint a többi gyerektől. Lehet, hogy így van. A férjem, bár magyar anyanyelvű, szlovák iskolába járt. A nyelvekkel folyton küszködött, holott fizikából, matematikából, ahol nem kellett beszélnie, és csak az eszére támaszkodott, mindig kitűnő volt. Villamosmérnök lett, Prágában végzett. Ott határozta el, ha egyszer gyereke lesz, csakis magyar iskolába adja, hogy ne kelljen annyit küszködnie, mint neki. Volt ugyanis egy meghatározó élménye: vele egyidős barátja, aki magyar iskolába járt, évfolyamtársa volt a prágai főiskolán, s a férjem látta, hogy kevesebb kínlódás árán ugyananynyi - ha ugyan nem több - tudással érkezett, mint ő, aki szlovák iskolát végzett. Számtalan ilyen példa van a falunkban is. Az én generációmba alaposan belésulykolták a nyelvtant, a helyesírást, de kevesebb idő és energia maradt a konverzációra. A mostani gyerekeknek jóval nagyobb a szókincsük, folyékonyan beszélnek, ellenben nagyon gyöngén ismerik a helyesírást és a nyelvtani szabályokat. Átestünk volna a ló túlsó oldalára? Ezt én is érzem. A Skabela-Bóna módszernél az első osztályban egyáltalán nem írunk, a másodikban sem nagyon. Azt hiszem, hogy amennyiben Skabeláék a további évfolyamok számára is kidolgozzák a módszert, ott már nagyobb hangsúlyt kell kapnia a nyelvtannak. A Skabela-Bóna módszert azonban csakis ajánlani tudom. Ha ezt használja a pedagógus, hozzátéve a saját tapasztalatait, ötleteit, akkor sikerélménye lesz neki is, a tanítványainak is. Mindenkinek meg kell szólalnia az órán, mindenkire sor kerül, és ez nagyon jó. Minden órán van játék, és a gyerekekben tartósan rögződnek az ott használt szókapcsolatok. Elég csak azt mondani: emlékszel, amikor a tyúkocskát játszottuk? Hogy is volt? És rögtön beugrik, hogy nem na dvoru, hanem na dvore. A módszernél az is nagy plusz, hogy sosem kell azt mondanom a gyereknek, hogy „ez nem jó". Ha helytelenül használ egy szót, elmondom az odavágó versikét, dalocskát, mire ő rögtön kapcsol és folytatja. „Látod, ez az, így kell!" - mondom neki és ő örül, mert megdicsértem. S ha valamiért az embert nem szidják, csak dicsérik, lehetetlen, hogy azt ne szeresse. És ez itt a lényeg. Játékosan, felszabadultan, örömmel tanulni.