Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-03-30 / 74. szám, hétfő

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 30. Ismét kitört az Etna Catania. Látványosan, de egyelőre veszélytelenül tört ki szombaron az Etna, Európa legnagyobb aktív tűzhányója. A Szicília kele­ti felén emelkedő, 3200 méter magas vulkán észak­keleti és dél-keleti kráterét két nagyon erős robbanás rázta meg, majd láva in­dult el a Valle de Bove völgy irányában. A lávafo­lyam háromezer méter ma­gasságban, lakatlan terüle­ten megállt, mert a korábbi kitörések felhalmazódott maradványai torlaszt emeltek elé. A lakosságot egyelőre nem fenyegeti ve­szély. (MTI) Tüntetések Franciaországban Párizs. A Jean-Marie Le Pen vezette Nemzeti Front ellen tüntettek szombaton Franciaországban. A fővá­rosban húszezren, más nagyvárosokban nyolcez­ren vonultak az utcára és bírálták a jobboldalt, ami­ért egyik pártjának, az UDF-nek öt képviselője a régiók elnökválasztásán el­fogadta a szélsőjobb voksa­it, így nem a relatív többsé­gű szocialista jelölteké lett a nagytérségek irányítása. A belső válság és a nyomás miatt az érintettek közül ketten már le is mondtak posztjukról. (MTI) Le Pen ellen tüntettek Fran­ciaország-szerte. (ČTK/AP-felvétel) Kambodzsai menekülthullám Phonpen. Tömegével me­nekülnek a vörös khmerek utolsó fellegvárukból, a Kambodzsa észak-nyugati részén fekvő Anlong Vengből, mert elkeseredett harcok folynak a kormány­erőkkel a város megtartá­sáért. Közben Phonpenben bejelentették, hogy a tele­pülést bevették, de a szél­sőséges mozgalom hívei cáfolták ezt. A vörös khme­rek egyik tábornoka azt kö­zölte, hogy 4-5 ezer ember menekült el Anlong Vengből, és polgári szemé­lyek százait is kitelepítet­ték. (MTI) Enyhülő viszony? Párizs. Közeledés tapasz­talható Irán és az Egyesült Államok között, ám még mindig a bizalmatlanság és a kölcsönös gyanakvás jel­lemzi a két ország viszo­nyát - véli Irán kulturális és iszlám ügyekkel megbízott minisztere. Mohadzseráni állítása szerint Washington nemrégiben azt kérte az iráni kormánytól, hogy Svájc teheráni nagykövet­ségén nyissanak amerikai érdekeltséget képviselő irodát. Az Egyesült Álla­mok határozottan cáfolta ezt a hírt. (MTI) Leonyid Kucsma államfő szavaz a hétvégi ukrajnai választásokon. Kucsmát nem kápráztatta el a vegyes választási rendszer bevezetése. (ČTK/AP-felvétel) Öt közép- és kelet-európai ország, illetve Ciprus Kezdődik az EU-bővítés MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Brüsszel/London. Az Európai Unió 15 tagállama, valamint a csatlakozásra váró országok külügyminisztereinek brüsszeli együttes ülésén ma ünnepélyes keretek között deklarálják a bő­vítési folyamat megkezdését. A tárgyalások holnap kezdődnek az öt közép- és kelet-európai or­szággal, illetve Ciprussal. Ekkor hangzik el a hat ország nyitónyi­latkozata. A külügyminiszterek várhatóan jelzik, hogy melyek azok a területek, ahol átmeneti könnyítésekre lesz szükség. Az Európai Unió bővítési folya­mata bizonyosan több évig el­tart, hiszen hosszadalmas szűré­si és tárgyalási időszakot igé­nyel, közölte az EU soros elnöki tisztét betöltő, s a tárgyaláskez­désért e minőségében felelős Nagy-Britannia külügyminiszté­riuma. London elsődleges törek­vése a folyamat „bevonó" jelle­gének bizonyítása, vagyis a cél­tól még távolabb járó, de a ké­sőbbi EU-tagságra ugyancsak esélyes országok biztosítása ar­ról, hogy ők is „az európai család tagjai". A tárgyaláskezdeten el­nöklő brit külügyminiszter, Ro­bin Cook a hat érdemi jelölttel kezdődő felvételi folyamatot a tervek szerint a nyitó nyilatkozat hatszori ünnepélyes felolvasásá­val indítja el, jóllehet e nyilatko­zat Ciprusra vonatkozó fejezeté­nek részleteiről még tegnap is folyt az egyeztetés. „Az Európai Unió nem egy csoporttal, hanem minden jelölt országgal külön­külön kezdi meg a csatlakozási tárgyalásokat. Ezek gyorsasága elsősorban attól függ, hogy az il­lető ország milyen gyorsan lesz képes megvalósítani a szükséges reformokat és a korszerűsítést" ­nyilatkozta Robin Cook, brit kül­ügyminiszter. Már 19 párt teljesítette az indulási feltételeket Nyugodt készülődés Az előrejelzések szerint baloldali siker várható az ukrajani voksoláson Választási visszaélések Kijev. Tegnap reggel Uk­rajnában parlamenti és helyhatósági választások kezdődtek. Az 50 millió lakosú államban a 37,2 millió, szavazati joggal rendelkező állampolgár az egyéni választókörzet jelöltjei és az országos lis­tát állító harminc párt kö­zött választhat, előzetes eredmények leghamarabb keddre várhatók. MTI-HlR A Nyugat árgus szemekkel fi­gyeli a választások kimenetelét, és a függetlenné válás óta im­már hetedik éve válsággal küsz­ködő állam számára oly fontos nyugati hitelek sorsa is attól függ, hogy reformpárti parla­ment és kormány alakul-e. Ukrajnában viszont 15 millió nyugdíjas és 11 milliós orosz nemzeti kisebbség él, és erős a szovjet múlt iránt érzett nosz­talgia: a kommunisták hóna­pok óta vezetik a népszerűségi listát. Viszont a kommunistael­lenes propagandára építő Uk­rajnai Népi Mozgalom (RUH) kommunistaellenes egység­front megalakítására vonatko­zó terve kudarcba fulladt. Szinte biztos, hogy egyetlen politikai erő sem lesz képes annyi mandátumhoz jutni az új parlamentben, hogy maga ala­kíthasson kormányt. Az Ukrán Központi Választási Bizottság (CIK) szombaton is­mertetett adatai szerint 6452 jelölt verseng a 450 mandátu­mért, a 32 513 szavazókörzet­ben zajló szavazás ellenőrzésé­re 411 külföldi megfigyelő ér­kezett. A CIK szerint a végleges választási eredmények nyilvá­nosságra hozatalának időpont­ja még nem ismeretes, ez előze­tes összesített eredmények kedden vagy szerdán várható­A Nyugat árgus sze­mekkel figyeli a vá­lasztások kimenetelét. ak. A szavazókörzetek tegnap este tíz órakor zártak be. A parlamenti választást meg­előző kampány során sok he­lyen és sok esetben megsértet­ték a választási törvényt, visszaélések és csalások történ­tek. A leggyakoribb a választó­polgárok megvásárlása volt, a helyi állami közigazgatás be­avatkozott a választási bizott­ságok megalakulásába is. Szá­mos megyében fizikai erőszak­kal fenyegették meg a jelölte­ket. A parlamenti felügyelő bi­zottság szerint aggodalomra ad okot, hogy a választások eredményeit meghamisíthat­ják a választási bizottság szá­mítógépes rendszerébe való il­letéktelen behatolással. Az eredmények meghamisítására különösen nagy veszély van az eldugott, kis településeken, a szavazatok összegyűjtésére szolgáló kartondobozokba könnyűszerrel be lehet nyúlni anélkül, hogy az azon levő pe­csét megsérülne. Szombaton mintegy ötezer, szavazati jogot követelő krími tatár tartott békés tüntetést Szimferopol központjában. A keddi tüntetésen lezajlott ösz­szecsapás miatt a hatóságok nagy erőket vonultattak fel, de nem történt rendbontás. A vá­ros központi terét kommandó­sok vonták gyűrűbe, a térre ve­zető utcákon mintegy ötven páncélozott jármű sorakozott fel. A Krím-félszigetre 1991-ben, csaknem fél évszázados közép­ázsiai száműzetés után 250 ezer tatár települt vissza, kö­zülük 70-100 ezren nem kap­ták meg az ukrán állampolgár­ságot, így nem rendelkeznek szavazati joggal. A kijevi par­lament kedden utasította el azt a törvénymódosítást, mely­nek értelmében ők is részt ve­hettek a vasárnapi választáso­kon. MTI-HIR Budapest. Nyugodtan zajlanak a magyarországi májusi parla­menti választások előkészüle­tei, eddig semminemű vissza­élésről nem érkezett bejelentés az Országos Választási Irodá­hoz - közölte Tóth Zoltán, az iroda vezetője. Tóth arról is be­számolt, hogy egyéni választó­kerületben a polgárok vagy a pártok jelölhetnek képviselőt. Az ajánlószelvények gyűjtése április 19-én zárul. Eddig már 19 párt teljesítette a törvény­ben előírt feltételeket, vagyis indulhat a voksoláson. Az Interneten máris megtalálha­tók a napi eredmények és a vá­lasztásokkal kapcsolatos egyéb tudnivalók. Az MSZP a fővárosi Petőfi Csar­nokban tegnap tartotta kam­pánynyitóját, Horn Gyula mi­niszterelnök kijelentette, a szocialistáknak nincs alternatí­vája, mert a párt a népben, nem­zetben, az ország boldogulásá­ban gondolkodik. Gelbard Zágrábban és Szarajevóban Egymásra mutogatás MTI-HIR Zágráb. Horvátország és Bosznia-Hercegovina képvise­lői ma együttműködési tanács felállításáról írnak alá megálla­podást - erről tájékoztatta szombaton a horvát elnök az amerikai elnök különmegbízott­ját. Franjo Tudjman azt is el­mondta Robert Gelbardnak, hogy Zágráb és Szarajevó tár­gyalásokat kezd a Horvátország és a Bosznia felét ellenőrző Bosnyák-Horvát Föderáció köz­ti különleges kapcsolatok kiala­kításáról. A diplomáciai semmitmondás szóvirágaiba csomagolt zágrábi tájékoztatás­ból annyi kihámozható, hogy a találkozón szó volt a horvát Du­na mente térségében kialakult helyzetről is, de az nem, hogy Gelbard valóban bírálta-e a zág­rábi vezetést Bosznia-politikájá­ért. Gelbard a tárgyalás után ki­jelentette, elege van abból, hogy a boszniai horvátok és a muzul­mánok állandóan egymásra mu­togatnak ahelyett, hogy teljesí­tenék vállalt kötelezettségeiket. Gelbard szombaton Szarajevó­ban is tárgyalt, ám megbeszélé­se botrányos körülmények kö­zött félbeszakadt. Kresimir Zubak, a bosznia-hercegovinai elnökség horvát tagja 30 perc el­teltével otthagyta őt a tárgyaló­asztalnál, arra hivatkozva, hogy Gelbard minősíthetetlen hang­nemben támadta a horvátokat. Gelbard Zágrábban elismerte, „nagyon nehéz" tárgyalást tar­tott Zubakkal, de hozzáfűzte, hogy azt megelőzően a bosnyá­kokkal is. Kofi Annan ENSZ-főtitkár körútja a Biztonsági Tanács állandó tagországaiban Folytatódik a palotaellenőrzés MTI-HÍR Bagdad/Moszkva. Irak északi részén az ENSZ fegyverzetel­lenőrei és az őket kísérő diplo­maták a hét végén újabb elnöki létesítményeket ellenőriztek. A Bagdadtól mintegy 175 kilomé­terre fekvő Tikrit, Szaddám Húszéin szülővárosa és a közeli Moszul körzetben három léte­sítményben kerestek tömeg­pusztító fegyvereket, illetve azokkal kapcsolatos dokumen­tumokat a világszervezet ellen­őrei. Az iraki tömegpusztító fegyve­rek leszerelésének ellenőrzésé­vel megbízott ENSZ-bizottság (UNSCOM) szakértóit - a Kofi Annan ENSZ-főtitkár és Tárik Aziz iraki miniszterelnök-he­lyettes által február 23-án aláírt megállapodás értelmében ­több mint húsz diplomata kíséri. A csoport vezetője, a Sri Lanka-i Dzsajantha Dhanapala, az ENSZ főtitkárának leszerelési kérdé­sekkel foglalkozó helyettese el­indulásuk előtt közölte: csütör­tökön és pénteken, a bagdadi Radvanija elnöki létesítmény át­vizsgálása során csak kisebb, megoldható problémákkal talál­koztak. Kifejezte azt a remé­nyét, hogy a most megvizsgá­landó, legészakibb fekvésű ob­jektumok ellenőrzése is sikerrel jár. A világszervezet főtitkára teg­nap újabb körútra indult, hogy további támogatást szerezzen az iraki ellenőrzésről született megállapodásnak. Kofi Annan ENSZ-főtitkár közben a Bizton­sági Tanács állandó tagországa­inak fővárosait jáija végig - teg­nap Moszkvába érkezett, ma fo­gadja Borisz Jelcin orosz állam­fő. A megbeszélések napirend­jén az iraki válság, az ENSZ-el­lenőrök tevékenysége szerepel majd, de érintenek más nemzet­közi problémát, így a balkáni helyzetet is. Moszkva főpolgármestere, Jurij Az ENSZ-szakértőket több mint húsz diplomata kíséri. Luzskov bejelentette, hogy ven­dégének felveti az Oroszország határain kívül élő orosz kisebb­ségek problémáit, jogfosztottsá­gát, elsősorban a balti köztársa­ságokban. Az ENSZ-főtitkár Moszkvából Pekingbe indul tovább, ahon­nan szerdán Londonba repül. Bili Clinton nem szexuális kalandjai miatt került rács mögé. Dél-af­rikai körútja során ellátogatott abba a börtönbe, ahol az apartheid­rendszer 18 évig tartotta fogva Nelson Mandela jelenlegi elnököt. (ČTK/AP) 4

Next

/
Thumbnails
Contents