Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-03-28 / 73. szám, szombat

POLITIKA - NAPTÁR ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 28. NAPTÁR Március 28 r.G.L.Go.Npo.LAT. Az ember nehéz helyzetek­ben érzi magát a legjob­ban. Gorkij NÉVNAP Gedeon,Johanna A Gedeon héber név, jelen­tése: harcos, pusztító. A Jo­hanna a latin Johannes, az­az a János név női változa­ta. Ma Soňa nevű ismerőse­inket is köszöntsük! MAI ÉVFORDULÓINK 130 éve született Makszim Gorkij orosz író. A Gorkij felvett neve, eredetileg Peskovnak hívták, s talán azért választotta magának a Keserű jelentésű szót, mert fiatalon bizony sok keserűség érte. Rendkívüli szegénységben nőtt fel, családjával egy ki­csiny pincelakásban lakott, s hogy valami élelemhez jussanak, az iskola után csatornákban és szémét­dombokon guberált. Emi­att persze sok megaláztatás érte, iskolatársai kiközösí­tették, még a padban sem akartak egy „csatornapisz­káló" mellett ülni. Nem is végezte el iskoláit, s annak ellenére, hogy már gyer­mekként tüdőbaj kínozta, dolgoznia kellett. Számos mesterséget kipróbált, volt gőzhajón mosogatófiú, ta­nonc egy ikonfestő műhe­lyében, inas egy cipőüzlet­ben, de sehol sem volt ma­radása. Elkeseredésében még ön­gyilkosságot is megkísé­relt. Nem lett volna csoda, ha sok honfitársához ha­sonlóan ő is a vodkához menekül nyomora elől, de ő másfajta bódulatot kere­sett, s rákapott a könyvek­re. Olvasmányélményei tették íróvá, bár amint egyik későbbi rajongója, Stefan Zweig írta: „igazi ol­vasókönyve az országút, igazi vezetője a belső géni­usz, mert Gorkij költő volt, még mielőtt bármit olva­sott volna." Művei, az Éjjeli menedék­hely, Az anya, vagy a Jegor Bulicsov világszerte be­csült olvasmányok. 40 éve hunyt el Rácz Ala­dár cimbalomművész. A leghíresebb zeneművészek egyenrangú társa és barát­ja volt, órákat vett tőle Igor Stravinszkij is. A zseniális cigány művész bejárta a vi­lágot, hazatérése után pe­dig a Zeneakadémia taná­raként tevékenykedett. BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! 70 éves Zbigniew Brzezin­ski lengyel származású amerikai politikus. 50 éves John Evan brit rockzenész, a Jethro Tull billentyűse. 45 éves Pinczés István ren­dező. Ma ünnepel még: Reviczky Gábor (1949) szí­nész. Z. Németh István (1969) szlovákiai magyar költő. NAPI VICC - Tíz olajsütőt akar eladni? Vallja be, hogy lopta! - Dehogy loptam! Tegnap nősültem! Belgrád. Tegnap ismét több ezer koszovói szerb tüntető gyűlt össze Pristinában, a többségé­ben albánok lakta, Szerbi­ához tartozó Koszovó tar­tomány központjában. MTI-HÍR A pristinai egyetem diákjainak felhívására összegyűlt tüntetők egyrészt a koszovói albán terro­rista csoportok megfékezését követelték, másrészt ismét el­ítélték azt a hétfőn aláírt szerb­albán oktatási egyezményt, amely lehetővé teszi, hogy az al­bán diákok és oktatók fokozato­san visszatérjenek a tartomány egyetemeire és iskoláiba. Külön is elítélték az állami kézben lévő szerbiai televíziót, amely a tün­tetők követeléseinek kiforgatá­sával számol be a szerbek több hete tartó tüntetéssorozatáról. A demonstráció incidensek nél­kül ért véget. A rendőrség vi­szont a korábbiaknál jóval na­gyobb erőket vont össze Pristinában, s elsősorban a rek­torátus környékén volt sok rend­őr, ahol a szerb kormány tagjait a hét elején csak a rendőrök tud­ták kimenteni a tüntető szerbek közül. Ibrahim Rugova, a függetlenség párti koszovói albánok legtekin­télyesebb vezetője tegnap beje­lentette: a nemzetközi közösség követeléseit elfogadva kész fel­tétel nélküli tárgyalásokat kez­Mindeképpen tárgyal­ni kell, s jobb, ha most ülünk asztalhoz. deni Belgráddal a Szerbiához tartozó, többségében albánok lakta tartomány válságának megoldásáról. „Mindeképpen tárgyalni kell, s jobb, ha most ülünk tárgyaló­asztalhoz a szerbekkel, mintha megvárjuk a legrosszabb eljöve­telét" - mondta Rugova, de a hírügynökségek szerint nem kö­zölte, mikor kezdődhet meg a párbeszéd. Plakátháború nélkül folyt a kampány, az anyagi forrásokkal el kell számolni Ukrajna vasárnap választ JARÁBIK BALÁZS Kijev. Az, hogy Ukrajnában hol­nap parlamenti választások lesznek, az országban tartózko­dó külföldi számára csak akkor derül ki, ha ráhangol az állami tévécsatornákra. Az utcákon nem zajlik plakátháború, u­gyanis a parlament, a Verhovna Rada által elfogadott új válasz­tási törvény szerint minden poli­tikai röpiratnak, plakátnak tar­talmaznia kell, ki által, miért, hány darabban került forgalom­ba. A pártok nem használhatnak fel nevesítetlen pénzügyi forrá­sokat és kötelesek elszámolni a kampánypénzekkel, de mivel ehhez nem fűlik a foguk, marad­nak a közszolgálati médiumok és az újságok. Az új választási törvény mér­földkő az ország demokratizálá­sában. A szlovákiai választójogi törvénytervezeten edződött megfigyelőt az ukrán törvény meglepi. Az előző választójogi törvény még olyan képtelensé­geket tartalmazott, mint a nega­tív szavazás, vagyis a szavazó azon pártok neve mellé tett X-et, amelyeket nem akart választani. Az 1994-es választásokon így jócskán akadt nem kellőképpen „összefirkált", tehát érvénytelen szavazólap. A pártok most két „felvonásban" küzdenek a 450 parlamenti székért. 225 mandá­tum országos listán nyerhető el, a parlamenti küszöb csak 4 szá­zalékos. A „negatív" szavazást „pozitív" váltotta fel. A fennma­radó 225 helyért egyéni körze­tekben küzdenek a jelöltek, s ez a feladat vár arra a néhány ma­gyar képviselőjelöltre is, aki megpróbálja beteljesíteni a ma­gyar kisebbség vágyát, a parla­menti képviseletet. Az ukrajnai viszonylatokban nem túl jelen­tős magyar kisebbség helyzete európai mércével mérve nem ró­zsás, ám nem a magyarok jelen­tik a nemetiségi probléma csúcs­pontját, hanem az orosz-ukrán kapcsolatok. Krímben az ukrá­nok vannak kisebbségben és roppant feszült a helyzet. Bár a Krími Autonóm Köztársaságnak joga van önálló parlamentre és kormányra, az ukránok nem győzik hangsúlyozni: Krím Uk­rajna része és az is marad. Az orosz-ukrán kapcsolatokat poli­tikai merényletek, robbantások és a tatár probléma fűszerezi. A Szovjetunió összeomlása után a Sztálin által 1944-ben Közép­Ázsiába száműzött krími tatár­ság egy része, mintegy 100 ezer fő visszatért hazájába, azonban a mai napig nem kapták meg az ukrán állampolgárságot, tehát szavazati joggal sem rendel­keznek. Leonyid Kucsma ukrán elnök semmit sem bíz a véletlen­re: a krími köztársaság minisz­terelnöke Anatolij Francsuk, Kucsma lányának apósa... Politi­kai elemzők szerint az ukrán pártstuktúra gyerekcipőben jár, pártok, koalíciók születnek, amelyek majd a választások után szétesnek. Vagy azért mert bekerültek a parlamentbe, vagy azért, mert nem. A magát „elnö­ki-köztársasági" államként dek­laráló Ukrajnában a parlamenti választások igazi tétje azonban, hogy az 1999-es elnökválasztás után ki lesz az új elnök. A szerző a Nemzetközi Re­publikánus Intézet válasz­tási megfigyelője. Kitartanak az 1,1 milliárd forint kártérítés mellett Nagymaros nem hisz a magyar kormánynak MTI-HÍR Nagymaros. Nagymaros lakos­ainak döntő többsége bizalmat­lanul fogadta a kormány bejelen­tését, amely szerint mégsem épül erőmű a Dunán a városnál ­mondta tegnap Zoltai Mihály, a település polgármestere. Zoltai véleménye szerint nem ér véget Nagymaros 30 éve tartó kálváriá­ja, hiszen csupán az elmúlt két hónapban is többször változott a kormány által kijelölt szakértői gárda álláspontja a duzzasztómű építésével kapcsolatban. Leg­utóbb éppen Nagymaros mellett érveltek, mondván, hogy 75 mil­liárd forinttal kevesebb pénzből valósulhat itt meg a duzzasztó­mű, mint Pilismarótnál. Nagy­maros fejlődését a polgármester szerint eddig is hátráltatta az erőmű körüli huzavona, nem le­hetett például városrendezési terveket készíteni, elmaradtak a beígért állami támogatások, ho­lott Nagymaros a Dunakanyar gyöngyszeme lehetne, az idegen­forgalom biztosíthatná a lakos­ság megélhetését. Zoltai Mihály kijelentette: az önkormányzat továbbra is követeli a várost megillető 1,1 milliárd forint kár­térítést, amely a vízierőmű-épí­tés, -bontás miatt jár. Tegnap is folytatódott a palotavizit Irakban. A helyi katona az ENSZ-ellenőrök gépkocsiját őrzi. (ČTK/AP-felvétel) Újabb szerb tüntetés Koszovóban, ezúttal összetűzések nélkül Rugova a tárgyalásról Az MSZP alelnöke Pozsonyban Nincs ok Hágába menni Az albán vezető megismételte, hogy a koszovói albánok azt szeretnék, ha a rendezési tár­gyalásokon részt vennének a nemzetközi közösség képviselői is, akik szavatolnák az elért megállapodások tiszteletben tartását. Rugova egy nappal azt követő­en jelentette be készségét a fel­tétel nélküli tárgyalások meg­kezdésére, hogy Pristinában tárgyalásokat folytatott Robert Gelbarddal, az amerikai elnök balkáni különképviselőjével. A megbeszélésen Gelbard közöl­te: Washington álláspontja sze­rint a koszovói válságot tárgya­lásokkal kell megoldani, s Ko­szovónak Jugoszlávián belül maradva, magas szintű autonó­miát kell kapnia. Rugova már a hét elején kine­vezte azt 15 fős tanácsadói tes­tületet, melynek feladata az, hogy kidolgozza a tárgyaláso­kon képviselendő albán állás­pontot. A koszovói albánok többsége függetlenség párti, s a Koszovói Köztársaság megte­remtését tekinti céljának. MOLNÁR NORBERT Pozsony. A magyar kormányban meg van a készség a bősi vízlép­csőről szóló keretmegállapodás aláírására, jelentette ki tegnap Kósáné Kovács Magda, aki a Márai Sándor Alapítvány meghí­vására érkezett Pozsonyba. Az MSZP alelnöke szerint Pozsony­nak joga van, de oka nincs ismét Hágához fordulni. Budapest alá­írja a megállapodást, ha felelős­séggel döntött a kérdésről. Kósá­né tagadta, hogy a kormány a májusi választások miatt halasz­totta el az aláírást. „Magyaror­szágon vannak pártok, amelyek önazonosságához tartozik a víz­lépcső, ám a Duna nem lehet har­madszor is a választási kampány része, szakmai megfontolások alapján kell dönteni". A kisebbsé­gek parlamenti képviseletét biz­tosító törvény hiánya kapcsán megjegyezte: pártja mindent megtett a jogszabály elfogadása érdekében, s egyik fő feladatá­nak tekinti, hogy a következő parlament elfogadja a törvényt. Kósáné hangsúlyozta: Magyaror­szág nem hajlandó feláldozni az integráció oltárán a határon túli magyarok érdekeit, s az EU-nak tudomásul kell vennie, hogy Bu­dapestet nem állíthatja választás elé: vagy a kisebbségek, vagy az integráció. A koszovói autonómia, mint precedens Örvendezik az SZNP ÚJ SZÓHlR Pozsony. Érthetetlennek nevezte tegnap Anna Malíková, hogy Ko­szovó kapcsán milyen vehemenci­ával avatkoznak be a Nyugati ha­talmak Jugoszlávia belügyeibe. Az SZNP alelnöke szerint az USA támadó kritikát zúdított a függet­len államra, és nem riad vissza at­tól sem, hogy gazdasági embargó­val fenyegetőzzön. Mivel a Nyu­gat autonómiát szorgalmaz az al­bán kisebbségek számára, a nem­zetiek úgy vélik, precedens próbál teremteni és az önrendelkezés bi­zonyos formájának lehetőségét villantja meg. A párt örömére szolgált, hogy Franciaországban és Jugoszláviában előre törtek a nemzeti erők; Le Pen Nemzeti Frontjának választási szereplése és a Seselj-féle radikálisok kor­mánypozícióbajutása. (sárp) „Csak próbáljanak meg nem elfogadni!" Jelcin Kirijenlcót jelöli MTI-HIR Moszkva. Borisz Jelcin orosz ál­lamfő Szergej Kirijenko ügyveze­tő kormányfőt jelöli miniszterel­nöknek. „Kirijenko ezzel a jelölés­sel megy az Állami Dumába, és felszólalásában közli majd: csak próbáljanak meg nem elfogadni! -jelentette ki Jelcin újságíróknak. - Ez nem ijesztgetés. Csak mint ál­lamfő, azt mondom: takarékosan bánjatok az idővel" - így az állam­fő. Az orosz alkotmány értelmé­ben ha a törvényhozás háromszor nemet mond az elnöki javaslatra, az államfő feloszlatja a törvény­hozást, és új választásokat ír ki. A duma ellenzéki frakcióinak több­sége korábban jelezte, hogy nem tartja elfogadhatónak Kirijenko személyét, s nem fog rá szavazni. Az orosz elnök szerint Kirijenko tervei felpezsdítik a reformokat. A hagyatéki és örökösödési eljárásokról Jegyzői konferencia ÚJ SZÓ-HlR Nyitra. Tegnap kezdődött Nyitrán a jegyzői kamara két­napos konferenciája, amely első­sorban a hagyatéki és örökösödé­si eljárásokkal foglalkozik. Jozef Liščák igazságügyi miniszter be­számolója szerint 1995-ben több mint 200 ezer rendezetlen örökö­södési ügy feküdt a jegyzők aszta­lán, a szám három év alatt a felé­re csökkent. Az eredmény főként a jegyzői bizonylat bevezetésé­nek köszönhető, amellyel a jegy­ző csak jóváhagyja az örökösö­désben érdekelt felek megegye­zését. Intő jel azonban, hogy ta­valy már ismét 16 390 üggyel ke­vesebbet zártak le, mint az előző évben. Štefan Kuteničtól, a jegy­zői kamara elnökétől megtudtuk, hogy tavaly 124 esetben emeltek a jegyzők ellen panaszt arrogáns viselkedés és részrehajló eljárás miatt, 11 bizonyult teljesen, 9 pe­dig részben jogosnak. A kamara elnöke hangsúlyozta, hogy bár a késedelem miatti panaszok jogo­sak, évente lehetetlen 103 ügynél többet lezárni. Költségvetési né­zeteltérések miatt a konferenciái, lemondott a kamara elnöksége, az új elnökséget az április 17-ére összehívott soronkívüli konferen­cián választják meg. (-bee)

Next

/
Thumbnails
Contents