Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-03-28 / 73. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998.MÁRCIUS 28. Mágikus nyolcas Hat hónappal a választások előtt lassan, de biztosan vál­tozik a politikai színtér. Az 1994-es választásokhoz ké­pest valószínűleg nem indul több ismert, jó nevű politikai szubjektum. A KDM, DU, DP, MPP, Együttélés vélhe­tően nem szerepel majd a je­löltlistákon. A magyar vá­lasztók számára a választá­sok nem okoznak majd komolyabb gondokat, de a szlovákoknak bi­zonyos változá­sokkal kell szem­benézniük. A po­litikai skála végle­ges formáját köz­vetve a választási törvény módosí­tása, a választá­sok után pedig az eredmények ha­tározzák meg. Ha a Szlovák Demokratikus Koalíció egy párttá alakul, amelybe nem lép be a KDM­nek az a része, amely Čar­nogurský mögött sorakozott fel, és lehet, hogy a Demok­rata Párt egy része is távol marad, akkor az SZDK balra tolódik. Az ilyen baloldali­centrista, kizárólag egy cé­lért létrehozott politikai struktúra és a Polgári Egyet­értés Pártja gyakorlatilag ugyanannak a választónak a kegyeiért fog versengeni. A konzervatív jobboldal pedig elveszti politikai befolyását. Ha nem a DSZM fogja nyerni a választásokat, akkor a to­vábbi fejlődés irányát a cent­rumtól balra álló pártok fog­ják meghatározni, közösen a baloldallal. Ez a modell nem érvényes az MK­ra, viszont alkot­mányos kérdé­sekben a szlovák kormányzó pár­tok nem nélkü­lözhetik a támo­gatását. Ha a DSZM nyerne, a kép kissé változ­na, de a baloldal - a jobboldaltól eltérően - a hata­lom részesévé válna. Egyik változat sem képzelhető el a baloldal kor­mányszereplése nélkül. A jobboldal pedig mindkét esetben kívül maradna. Úgyhogy az 1998-as eszten­dő Szlovákia szempontjából ismét a mágikus nyolcas je­gyében fog zajlani. A szerző a Szabad Euró­pa Rádió munkatársa. JEGYZET Szólt a vekker GRENDEL ÁGOTA Hét óra. Ágyam mellett csipog a digidigi. Félálomban is tudom, elvileg még csak hatot üt a toronyóra, hiába pittyegi az ébresztő, hogy hét, kelés - itt az ideje a reggeli rohanásnak. Ettől aztán évek óta előre megfontolt szándékkal dühbe gurulok. Szándéko­mat már akkor kezdem fontolgatni, amikor visszaállunk a téli ­emberi mértékkel mérve rendes, a nap járását, a kakas kukoré­kolását követő - időszámításra. Akkor ugyan még élvezem, hogy állítólag egy órával többet alszom, bár tudom, ez is átverés. Szó­val élvezem az államnak kamatmentesen kölcsönadott és záros határidővel visszakapott órácskámat, de már ott motoszkál a kisagyamban, hogy ezt megint elveszik - nem szerződés, hanem egyoldalú döntés értelmében. Most meg jogos a mérgelődésem, még ha értelmeden is, mert megint szegényebb lettem egy órá­val. Hiába fekszem le a megszokott időben: „nem jön az álom, az enyhet adó", s azon dühöngök, miért kell ez, ha senkinek semmi haszna belőle, olyannyira, hogy sem a gazdasági tárca, sem az energetikai akármi nem regisztrálja, mennyit takarított meg az ország. Vajon miért éppen ebben igazodunk a Nyugat­hoz? Egyeden szempont lehet érdekes: a tömegközlekedés. Az­az: ha én teszem azt reggel nyolckor elindulnék egy gyorsvonat­tal Bécsbe (és itt az eredeti időszámítás érvényes), megérkeznék a szlovák idő szerint fél tízkor - lekéshetném azt a vonatot, amely a nyugat-európai időszámítás szerinti fél tízkor indulna onnan Párizsba. S még egy érv az idő tilitologatása ellen (igaz, a teljes jogkörökkel rendelkező polgár igényeit se veszi senki ku­tyába se, miért éppen ez számítana): a gyerekek is nyűgösebbek hetekig, amíg - úgymond - át nem állnak. Este azért, mert még világos van, ilyenkor játszani szokás jobb körökben, reggel meg azért, mert egyszerűen nem pihenték ki magukat. Ettől aztán ők idegesen indulnak oviba, iskolába, a szülő meg fölhergelve a munkahelyére, s az Isten mentse meg a beosztottakat a napját rossz kedvűen kezdő főnöktől. Az időeltolás nem kerüli ki biorit­musunkat sem. A bioritmus magánélet. Bizonyára nem én va­gyok az egyetlen, aki csak és kizárólag az általa kiválasztottak nem kifejezetten népes táborának engedélyezi, hogy beleavat­kozzon a magánéletébe - azaz a bioritmusába. És hát szólni kel­lene végre a rigóknak is, hogy most már nem elég korán rikkan­tani, hanem a koránnál korábban. Csak ne nyáron haljak meg ­egy órával kevesebbet élnék. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238319) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238344) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó FI. Zoltán - gazdaság- (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Hidd el, drágám, a politikai rendszerek mulandók, csak a szerelem örök. (Szalay Zoltán karikatúrája) Régi igazság új változatban: madarat tolláról, politikust szövetségeséről Körmeszakadt hatalmas(ság)ok Nyilván szakmai ártalom, hogy bár idehaza is zaj­lik az élet rendesen, en­gem inkább az foglal­koztatott, ami az elmúlt napokban Franciaország­ban történt. Mi is? Ugyan­az, ami itthon. GÖRFÖL ZSUZSA Franciaországban még a nyolc­vanas években vezették be azt a részarányos választási rend­szert, amely nem az abszolút, hanem a viszonylagos győztest segíti. Ennek a hátulütői nem is annyira a törvényhozási, mint inkább a regionális választások esetében okoznak gondokat, mert lehetővé teszik, hogy a má­sodik fordulóban a két legsike­resebb jelölt mellett megjelen­jen a harmadik, sőt a negyedik is. Ez az a pont, ahol lehetőség nyílik az elvtelen szövetkezé­Lehetőség nyílik elvte­len lépésekre, a man­dátumok kiárusítására. sekre, a mandátumok kiárusítá­sára, a politikai zsarolásra, itt léphetnek be a játszmába a poli­tikai nímandok a mérleg nyelvé­nek szerepében. Franciaország­ban a Le Pen-féle fasisztoid Nemzeti Front a mérleg nyelve, legyen szó parlamenti vagy he­lyi választásokról. Tavaly - igaz, kéretlenül - a baloldalt segítette kormányra azzal, hogy a máso­dik fordulóban is indította több mint ötven jelöltjét, s ezzel el­vette a klasszikus jobboldaltól a kormányzás esélyét. Most a re­OLVASÓÍ LEVELEK Természetjárók rendezvénye Március 21-én Nagymegyeren a turisztikai szakosztály ragyo­gó gyalogtúrát rendezett, ame­lyen a hazaiakon kívül a bakai, a dunaszerdahelyi, a diósför­gepatonyi, a gellei és a felsőpa­tonyréti természetbarátok is részt vettek. A 150 fős mezőny a zord időjárás ellenére jó hangulatban vágott neki a 16 km-es útvonalnak, amely er­dőkön, mezőkön keresztül ve­gionális választások után kever­te a kártyát: a baloldal minimá­lis többséget szerzett a tanácsi választásokon, s ez a helyzet az­zal fenyegetett, hogy ennek kö­szönhetően a komoly hatalmat jelentő regionális elnöki posz­tok nagy részét is megkaparint­ja. Ekkor állt elő javaslatával a Nemzeti Front, s a jobboldali pártok több neves személyisége sem tudott nemet mondani. Hi­szen a régió több megyét össze­fogó gazdasági-politikai egység, amolyan zsebköztársaság, amelyben elnökösködni politi­kai és anyagi szempontból egy­aránt jó üzlet. Ezért mentek bele az RPR-UDF jelöltjei, akik a má­sodik forduló előtt meglehető­sen rosszul álltak, hogy elfogad­ják a szélsőjobboldal támogatá­sát. A következmény: 22 régió közül 13-ban az RPR-UDF nyert, öt esetben éppen az NF támoga­tásával. További háromban is ez történt, bár ott nem kértek eb­ből a támogatásból, így a győz­tesek nyomban le is mondtak. A lepaktálókat pedig pártjuk füg­gesztette fel. Megszólalt Jacques Chirac ál­lamfő is, és felrótta elvbarátai­nak, hogy előnyben részesítet­ték a politikai játékokat saját lel­kiismeretükkel szemben, ami­kor szövetkeztek a Nemzeti Fronttal, amely ,jelen állapotá­ban rasszista és idegengyűlölő természetű párt". Ezenkívül ugyanúgy, mint Lionel Jospin szocialista miniszterelnök, Chirac is mielőbbi választási re­formot sürgetett. Hát ez történt Franciaország­ban, ez volt olyan nagyon isme­rős. Tartok azonban attól, hogy Szlovákia hónapokon belül túl fog tenni a franciákon, mert ez az ország bőven termi az elvte­len, ám a hatalomhoz körömsza­kadtáig ragaszkodó politikuso­kat. Ha marad az eddigi válasz­tási törvény, ha módosul - lesz­nek itt meghökkentő összeboru­lások. Hiszen a DSZM az egye­düli politikai formáció, amely pontosan tudja, mire készüljön, tehát máris helyzeti előnyben van. A baloldal szilárd szavazó­Szlovákia hónapokon belül túl fog tenni a franciákon... bázissal rendelkezik, nem kell meglepetésektől tartania. Ez ­hál' istennek - elmondható a Magyar Koalícióról is. Az SZDK karrierje viszont „mesésnek" ígérkezik, amolyan hol volt, hol nem volt stílusban. A munkás­szövetség és a nacionalisták le­paktálásból már bizonyítottak, a nagy kérdés most az, mi várható a Schuster-féle formációtól. Nem kizárt ugyanis, hogy ők lesznek a mérleg nyelve, ha majd össze kell hozni egy kor­mányképes többséget. Mivel ed­dig ismertté vált prominensei­nek igencsak tarka a múltja és komoly a hatalomvágya, biztos­ra vehető, hogy egy leplezetle­nül populista programmal fog­nak előállni, amely sikeresen be­tölti a mézesmadzag szerepét. Persze az éppen aktuális válasz­tási számtan szerint, amelyben az egy meg egy könnyen lehet a semmivel egyenlő, ugyanezt a szerepet akár a Magyar Koalíció is eljátszhatná. De aligha fogja. Nem azért, mert koalíció, ha­nem azért, mert magyar. TALLÓZÓ SME Róbert Kotian kommentárjában azt a TA SR által közölt és „meg­bízható forrásra" hivatkozó érte­sülést elemzi, mely szerint Ru­dolf Schuster nemrég alakult pártja 41 millió 288 ezer koronás költségvetésből fedezheti válasz­tási kampányát. Ebből ajándék­tárgyakra 1,95 milliót, a tévére és rádióra 2 milliót, autóbuszok bérlésére 450 ezer koronát költ­het. Pavol Hamžík exkülügymi­niszter, a párt végrehajtó bizott­ságának tagja elég szerencsétle­nül cáfolta a hírt. Szerinte vagy provokációról, vagy „információ­kiszivárgásról" van szó. Érdemes lesz odafigyelni, igaznak bizo­nyul-e Hamžík állítása, hogy a Polgári Egyetértés Pártja minden érvényes jogi normát tiszteletben tartva finanszírozza majd kam­pányát. A kommentátor azonban arra is kíváncsi, vajon a PEP kam­pánypénzeiről tájékoztató TA SR vezérigazgatója s egyben Mečiar házi tévémoderátora, Dušan Kleiman eleget tesz-e majd hír­közlési kötelességének, és ugyanilyen buzgón tájékoztatja­e a nyilvánosságot a DSZM vá­lasztási kiadásairól is. NO VÝ ČAS Az ellenzék, amely Mečiar meg­döntésére készül, tehetetlenül vergődik Mečiar manipulációi­nak hálójában. A választási tör­vény áltála sugalmazott módosí­tása még hatályba sem lépett, de máris zűrzavart keltett az ellen­zék soraiban. Ráadásul a magát európainak és demokratikusnak valló Szlovák Demokratikus Ko­alíció csak vendégként tűri meg a magyar politikusokat a rendez­vényein. Bárhogy indokolja is ezt, nem lehet emögött nem lát­ni Mečiart, az ő intoleranciáját és xenofóbiáját. Az egykori DSZM-tagokat, akiket Mečiar berugdosott az ellenzék soraiba, emlékeztetni kell arra, hogy a demokráciát védelmezve a ma­gyar pártok sosem hátráltak meg, sosem paktáltak le a hata­lom démonával. NÁRODNÁ OBRODA Egy magyar bárónő, Badányi Borbála volt a szerelmi postása az ismert szlovák literátornak, Janko Chalupkának. A késmárki gazdag Badányi család nő tagja tudott Chalúpka szerelméről ba­rátnője, az ifjú Wieland bárónő iránt. Mivel annak szülei hallani sem akartak a szegény plebejus­ról, Chalúpka leveleit Badányi Borbálának címezte, s rajta ke­resztül kerültek szerelméhez. Borbálának sikerült meglágyíta­nia a Wieland-szülők szívét, akik azzal a feltétellel egyeztek volna bele a házasságba, hogy Cha­lúpka „rendesebb" helyet talál, mint a szegény breznói parókia. Chalúpka azonban nem volt haj­landó elhagyni a szlovák kör­nyezetet, így a házasságból nem lett semmi. A Badányiak utolsó leszármazottja századunk het­venes éveiben halt meg. Hagya­tékának nagy része a késmárki múzeum tulajdonába került, ott található Badányi Borbála port­réja is. zetett a végcélig, a Lion termé­szetvédelmi területig. A Duna holtága és környezete igazán impozáns látvánnyal szolgált a természeti szépségek hódolói­nak. A célban csípős meg édes gulyás és persze a borospincék kincsei várták a túrázókat. Öllé Sándor és Štefan Mravúch, a két főszervező az erdei tisztá­son jogosan adta át Lády Tibor amatőr mesterszakácsnak az arany fakanál érdemrend első fokozatát. A természetjárók leg­közelebb április 25-én indulnak túrára. Rostás Alajos Felsőpatonyrét Két példányban Testi nyavalyáim arra kény­szerítenek, hogy évente igény­be vegyem a gyógyfürdők jóté­kony hatását. Áz idén Tren­csénteplicre kaptam beutalót. Mielőtt elindultam volna ott­honról, szerettem volna elin­tézni - úgy, mint régen -, hogy kedvenc lapomat, az Új Szót három hétig trencsénteplici cí­memre küldjék. Sajnos, nem si­került, az érsekújvári postai hírlapszolgálat szerint ezt csak a régi világban lehetett. Trencsénteplicen az újságárus­oknál a szlovák újságo­kon kívül számos német lapot is lehetett venni, ám magyart nem. Mígnem felfedeztem, hogy a Pax szanatórium elő­csarnokában egy kedves hölgy, Porubčanová Júlia az Új Szó mellett a Vasárnapot, a Nőt és a Barátnőt is árusítja. Érdek­lődésemre elmondta, hogy 10-10 darabot kap a magyar lapokból. így három hétig dup­lán kaptam az Új Szót, egyszer mint vevő, egyszer mint elő­fizető. Őszi Irma Kamocsa Milan Žitný VE N D ÉG KOMMENTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents