Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-03-26 / 71. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 26. KOMMENTÁR Cudar história VOJTEK KATALIN Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy előre tudjuk: a kormánykoalíció a választások előtt még alaposan megkeveri a „magyar kártyát". A Szlovák Demokratikus Koalíció ellen indított hadjárata egyik leghatásosabbnak szánt tromflaként már most azt sulykolja a szlovák választókba, hogy nem lehet hinni olyan politikusoknak, akik az irredenta magyarokkal hajlandók szövetkezni. A kormánykoalíciónak ezt a magyar kártyával folytatott bűvészkedését már megszoktuk, inkább azon csodálkoznánk, ha kihagyná a fegyvertárából. Annál furcsább viszont, hogy ebbe a játszmába az ellenzék vezető embere, Ján Čarnogurský minden adandó alkalommal készségesen besegít. Ö is zsarolóeszközként használja a magyarokat, élesre töltött fegyverként irányítva a kormánykoalícióra. A keddi parlamenti ülésen, a választási törvény tervezett módosítását bírálva, így sütötte el ezt a fegyvert: „Sajtóhírek szerint a Magyar Koalíció pártjai egy pártba tömörülnek. Kormánypárti kollégáim, gratulálok önöknek a Magyar Koalíció egyesítéséhez!" A szlovák politikus kissé elébe szaladt az eseményeknek, olyasmihez gratulált, ami nem történt meg. De az, amit mondott, arról tanúskodik, hogy felfogása szerint a magyar pártok egy pártba tömörülése nemkívánatos dolog, fenyegető veszély, amelyet a kormánykoalíció saját ügyetlenségének köszönhet, illő hát neki gúnnyal vegyes kárörömmel gratulálni. A parlamentbejutás kedvéért tett lépés, a közös magyar választási párt bejegyeztetése szükségmegoldás. A kényszer és nem az egyesülés spontán belső vágya keresteti a három magyar párttal a közös fellépés mindnyájuk által elfogadható módozatát, miközben nincsenek túlságosan elragadtatva, mert tudják, hogy három fejjel nem mindig egyet gondol az ember, s ez könnyen súrlódásokhoz vezethet. Čarnogurský pártja, a magyarokéval azonos megfontolásból, a Demokratikus Unióval közösen, egy pártban kíván indulni a választásokon. Hamarosan a saját bőrén tapasztalhatja, könynyű-e megteremteni az összhangot kettejük között, főleg majd akkor, amikor a választási listák összeállítására kerül sor. Egy dologban mindenesetre tökéletes az összhang a KDM és a DU között: a magyaroktól való idegenkedésben. Hogy úgy bánnak velük, mint a szegény rokonnal - a nyilvánosság előtt nem szívesen vállalják. Vajon hogyan viszonyulnak majd a magyarokhoz, ha sikerül megnyerniük a választásokat? JEGYZET Kérdezni szabad? POLÁK LÁSZLÓ Igen, kérdezni szabad, sőt az újságírónak ez a dolga. Ám a kérdezés szabadsága sem parttalan valami - véli Ján Smolec. A DSZM parlamenti képviselője, a Slovenská Republika volt főszerkesztője, aki alperesként vesztett. A győztes felperes a ma már nyugdíjas Michal Kováč, akinek a szerkesztőség félmilliót köteles fizetni. Smolec azt állítja, hogy a bíróság - amelyet egyébként lekommunistázott - arcul csapta a szólásszabadságot, mert ő az inkriminált cikkben csak kérdezett. „Példátlan, hogy a szerkesztőséget egy kérdésért ítélték el..." - írta a volt főszerkesztő. S írta ezt nyilván abban a hitben, hogy a kormánypárt lapjának olvasói szenilisek. Smolec úr „kérdése" ugyanis nem volt más, mint hogy a lap címoldalán fakszimile közölt egy bécsi bankszámlát, amelyről már másnap kiderült, hogy primitív hamisítvány. Igen, az újságíró kérdezett: „Kováč elnök úré-e a számla?" Csakhogy: Kérdezni és kérdezni lényeges különbség. Lehet így is, meg úgy is. Úgy is, hogy megsértem a kérdezettet, sőt személyiségi jogait. Ennek alapján döntött helyesen a Smolec által lekomcsizott bíróság. Már a kisgyerekeket is megtanítják, hogyan kell kérdezni. Emlékszem Józsi bácsira, aki hozzánk járt, s arról volt nevezetes, hogy nagy volt az orra. Lehettem vagy hároméves, s anyám a látogatás előtt már ügyködött, nehogy megkérdezzem: „Józsi bácsi, miért olyan nagy az orrod?" Naná, hogy nem kérdeztem meg, szófogadó gyerek lévén, azt kérdeztem: „Józsi bácsi miért nem kicsi az orrod?" A „kérdezni szabad" smoleci logikáját követve, mondjuk, lapomban egyértelműen pikáns helyzetben közlöm Nagy Péter vagy Kis Pál fotóját lengén öltözött hölggyel, s megkérdem: „Nagy Péter vagy Kis Pál, ezen a fotón ön van?" Aztán kiderül, hogy a pikáns fotó csak montázs, de addigra a Nagyné vagy a Kisné már beadja a válókeresetet. Smolec bíróságot támadó írását olvasva kikívánkozik belőlem a kérdés: képviselő úr, ön egyébként komplett? Kérdezni szabad, nem? Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238319) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238344) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P.O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hfrfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dare, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Még beverem az utolsó szöget, aztán vihetitek. (Agócs Ernő karikatúrája) A tyúk és a tojás elsőségének antagonisztikus harca a politikában El kellett volna menni A tegnapi pozsonyi tüntetésen mégsem a Magyar Koalíció valamely képviselője szólalt fel, hanem - úgymond a koalíció nevében Grendel Lajos író. Ez önmagában nem baj, hiszen Grendel Lajost a szlovák nyilvánosság jól ismeri, elfogadja, és a szlovák olvasóról talán leírható, hogy szereti is. LOVÁSZ ATTILA A tegnapi tüntetés, sajnos, újra megmutatta, hogy a Magyar Koalíció és a Szlovák Demokratikus Koalíció viszonya korántsem felhőtlen, de megmutatta azt is, hogy a magyar politikusok közt még nem alakult ki egyetértés a kisebbségi politizálásban. Lapunk értesülése szerint ugyanis azt követően, hogy kiderült, az SZDK mint a tegnapi tüntetés szervezője nem hívta társrendezőnek a magyar politikusokat, és csak egy politikus fellépésevei számolt, az MK nem tudta, miként viselkedjen. Volt egy része, amely szerint így is részt kell venni a tüntetésen, volt egy része, amely viszont a távolmaradás mellett kardoskodott. Végül kompromisszum született. Sajnos, nem a legjobb. A részvétel mellett ezúttal az MKDM és az MPP képviselői emelték fel szavukat. Feltételezhető, hogy rájöttek: a tüntetést olyan célokért szervezték, amelyek a Magyar Koalíció számára szentek. Végül is nem tudtak megegyezni abban, ki legyen az az egy, és főleg: kinek a nevében szólalhat föl. Az Együttélés a távolmaradást szorgalmazta. Feltételezhetően azért, amit Duray Miklós mondott el egy nappal korábban lapunknak: a szervezők magatartása egyértelműen bizonyítja, a OLVASÓI LEVELEK Konokság ellen bölcsességgel A célt nem mindig érhetjük el. Ezt főleg akkor tapasztalhatjuk, ha nem megfelelő eszközt választunk. Nézem az SZTV vasárnap délutáni, Lépések c. műsorát. Minden elismerésem az ellenzék képviselőinek türelméért, hiszen ők szinte minden adásban ki vannak téve a hordószónokok szintjét súroló egyenlőtlen szópárbajnak. helyzet nem érett meg a gyökeres változásokra. Akármilyen morbid is az ötlet, Kovács honvédjutott eszembe, aki az őrmester kérdésére, ki fedezte fel a Winchester-puskát, így válaszolt: természetesen Winchester. Ült, ült, és egyszer csak kitalálta. Nos, így állunk mi azokkal a bizonyos feltételekkel. A gyökeres változásokhoz valóban megérhetnek a feltételek úgy, hogy ülünk, ülünk, és egyszer csak beérnek. Ez a forma viszont (minden eddig kipróbált modell szerint) akkor következik be, ha a lakosság tűrőképessége köddé válik, az emberek kimennek az utcára a „nincs már mit veszíteni" elmélet alapján. Az efféle gyökeres változásokat hívják forradalomnak, s lehet, hogy az Együttélés szerint forradalomra van szükség, de ne haragudjanak A magyar politikusok szerint nem létezik szelektív demokrácia. meg politikusai, ha ezt a véleményt nem osztom. Az elmúlt kilenc esztendőben többször kellett megválaszolni azt a kérdést, milyen sorrendben kell megoldani a gondokat. A magyar politikusok szerint nem létezik szelektív demokrácia, tehát nem lehet polgári társadalmat építeni a kisebbségi jogok szavatolása nélkül. Magyarán: nem létezik olyan modell, hogy előbb demokratikus társadalom kell, aztán majd a kisebbségek is sorra kerülhetnek. Nos, ez az állítás helytálló. Ma viszont Szlovákiában nem ez a modell érvényesül. Ma - sajnos - egy aktuális hatalmat kell legyőzni (a szó szoros értelmében), mégpedig nem forradalmi, hanem jogi eszközökkel. Ma prioritás a szabad választások szavatolása, ma elsőrendű kérdés, van-e a DSZM vezette kormányzatnak demokratikusabb, elfogadhatóbb alternatívája. Minden felmérés azt igazolja, hogy van egy lehetséges alternatíva, amit Szlovák Demokratikus Koalíciónak hívnak. Minden kifogásunk, bajunk és kritikánk ellenére a Magyar Koalíciónak az a célja, hogy az SZDK - ha csak fél százalékkal is megnyerje a választásokat és kormányt tudjon alakítani. Még akkor sem biztos, hogy ebben az országban jobb lesz, még akkor sem lesz stabil a politikai rendszer, tehát nem csatolnak még egy szerelvényt az Európába induló vonathoz, fenékig tejfel sem lesz az élet, és a bűnözők, korrupt hivatalnokok, hatalmaskodó helyi kiskirályok sem költöznek Madagaszkárra. Az alternatívát jelentő kormányzatnak jól fel kell kötnie a gatyáját, mert nem egy gazdaságilag stabil és sikert sikerre halmozó országot vesz át. Már ma Balczeroviczokat és Bokrosokat kell keresni, fel kell készülni a közszolgálati intézmények közszolgálativá tételére és rengeteg egyéb teendőre. De egy biztos: mindez csak akkor valósulhat meg, és akkor válhat napi aktuálpolitikai témává, ha a jelenlegi hatalom nem marad meg. Egészségügyi tanfolyamokon oktatják, hogy artériás vérzéskor nem szabad a törött láb kezelésével foglalkozni, mert a páciens elvérzik. Az analógia pedig érvényes - a magyar politikai erők a jelenlegi hatalmi garnitúra fennmaradása esetén ugyanis legfeljebb egzotikus turistalátványosságnak lesznek jók, tehát a honi magyar kisebbségi politika a szemünk láttára vérezhet el. Az SZDK viszonya a magyarokhoz, a Magyar Koalícióhoz ma nem lehet alapja sem sértődöttségnek, sem a Kovács honvéd által vázolt várakozásnak. Ugyanis sem a hangnem, sem az érvrendszer nem felel meg az egyenlő felek csatájának. Az erősebb kutya elve érvényesül a nagypolitikát kisajátítók gyakorlatában - a tévé nyilvánossága előtt. Néha oly elfogultak, hogy nem veszik figyelembe, a műsort nemcsak itthon, hanem külföldön is nézik, felvehetik videóra (amit évek múlva elővehetnek, újra meg újra megnézhetnek). A magas polcokon tetszelgő politikusok közül nagyon kevesen tanulták meg a történelmi leckét, s ennek várható következménye, hogy elkövethetik elődeik elnyomásra késztető, embertelen bűneit. Rózsa úr immár második baklövését sem tudom mire vélni, nem váltotta ki a nézők rokonszenvét. A mérges kutya ingerlése láncszakítást eredményez, aminek a kutya ingerlőjének nadrágja látja kárát. A Szabadságharc 150. évfordulója alkalmából előnyösebb lett volna, ha Rózsa úr szlovák nyelven köszönti a szlovák nézőket, amit bölcs gesztusként könyveltek volna el mind a nézők, mind a politikusok. Téglás Ferenc Sárkányfalva TALLÓZÓ PRÁCA Az adótörvények megkerülése miatt Szlovákiában a lehetséges adóbevételek 30-50 százaléka nem folyik be az államkasszába - mondta Juraj Renčko, annak a nemzetközi tervezetnek a szlovákiai vezetője, amely a középeurópai adószabályozások feloldásának szükségességét vizsgálja. Véleménye szerint adórendszerünk nem képes az adóbevétel növelésére, ezért elkerülhetetlen deregulációjára. Egyre sürgetőbbé válik annak elérése, hogy az adóbevételek összetétele és a díjszabás alkalmazkodjék a nemzetgazdaság egyes ágazatainak jövedelemképzéséhez. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az államadósság növekedése, az állami költségvetési hiány csökkenti a mozgásteret ezen a téren, és bármilyen változtatáshoz jelentős politikai akaratra van szükség. Az elemzésből kiderül, hogy az adókra kifejtett növekvő nyomás, a magasabb díjszabás inkább csökkenti az adóbevételek nagyságát, mintsem emeli. Arra ösztönzi ugyanis a vállalkozókat, hogy megtalálják a kiskapukat, azt, miként csökkenthetik adóalapjukat. Pozitív hatást inkább az adóterhek csökkentésével lehet elérni. PRAVDA A pozsonyi Meopta Rt. - amelyet tavaly Ján Mitana és Vladimír Hudec, Ivan Hudec kulturális miniszter fivére magánosított - vagyonának részét képezik bizonyos telkek, mintegy 100 millió korona értékben. Ugyanakkor a Meopta vállalatot 200 ezer koronáért szerezték meg újdonsült tulajdonosai. A telkek 3 százalékának évi bérleti díjakért viszont 300 ezer koronát kér V. Hudec. E telkek egy részén garázsok találhatók, és a telkeket még 1995rben a récsei önkormányzat adta bérbe a garázstulajdonosoknak. A 2001-ig szóló szerződések értelmében, amelyeket Ivan Strniska, a városrész polgármestere írt alá, az éves bérleti díj öszszege 90 korona. Március elején V. Hudec levélben értesítette a több mint 90 garázstulajdonost, hogy mivel a telek a Meopta tulajdona, garázsonként 3000 koronás bérleti díjat állapít meg. Sőt, az elmúlt két évre visszamenőleg 6000 koronás elmaradást is követel ajtuk. Jogászok véleménye szerint a garázstulajdonosok szerződése érvényes, és nem kell visszamenőleges bérleti díjat fizetniük. A bérleti díj nagyságát egyébként mindkét félnek jóvá kell hagynia. SME Peter Baco földművelési miniszter és felesége 1996-ban hatszobás luxuslakás építésére adott megbízást. A lap információját megerősítette az INSTA építővállalat munkatársa. A pozsonyi Zeleninárska utcában épülő ház értéke mintegy hétmilló korona lesz. A miniszteri alapfizetés 36 900 korona, ehhez havonta 8000 korona pótlék jár. Madari véradók Madaron tavasszal és ősszel szervez a vöröskereszt véradó napot. Meglepően sokan hallgatnak a hívó szóra. Március 19-én Szabó Eszter tanítónő agilis munkája gyümölcseként 43-an adtak vért. Az emberségbőljelesre vizsgázó önkéntesek nemes cselekedetük után a helyi vendéglőben ünnepi ebédet kaptak, majd délután a községi hangszórón keresztül kedvenc dalaikkal kedveskedtek nekik. R. Gál Etelka Madar