Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-03-04 / 52. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 4. KOMMENTÁR Közéleti nyakkendő TÓTH MIHÁLY A fordulat utáni politikai viták hajnalán (1990) lapunk egyik levelezője azt is megírta, milyen nyakkendőt viselt az általa rokonszenvesnek ítélt politikus. Egy másik tudósító imigyen lelkendezett annó 1992: „Mindenkit lenyűgözött Torgyán mosolya". Azóta változott a helyzet, a szlovákiai magyart már kevésbé érdekli, hogyan bogozta kedvence a nyakkendőjét, milyen csábos a hordóra állt politikus mosolya. Napjainkban már az egység kérdésének boncolgatása a menő téma. Az Együttélés néhány vezetőjének nem titkolt örömére és az MPP több vidéki funkcionáriusától támogatva olyan csoportosulás van kialakulóban, amelynek célja: nyomást gyakorolni a népszerűségében és önbizalmában gyarapodott MKDM-re, hogy valósuljon meg végre Duray Miklós kezdettől (1989) dédelgetett elképzelése, a szlovákiai magyar egypártrendszer. A kérdések kérdése: miért éppen Duray és az Együttélés koncepciójához igazodva kellene nyélbe ütni az egyesülést, ha bekövetkezik a legrosszabb, amit Nagykeszin végveszélyként emlegettek? Miért oly sürgős a véres karddal nyargalászóknak a koalíciós tanács megkerülése? A válasz: 1994 óta átrendeződött a szlovákiai magyarság rokonszenvstruktúrája. Az MPP iránti szimpátia nagyjából azonos szinten maradt, az Együttélés híveinek száma rohamosan csökkent, az MKDM-é ugyanolyan mértékben növekedett. Ilyen helyzetben Durayék előre menekülve még csak nem is szégyellik meglovagolni a Mečiarék által előidézett válságot régi törekvésük valóra váltásáért. A lényegre azzal tapintunk rá, ha megvizsgáljuk, miért fordultak el az emberek az Együttéléstől, és miért lett rokonszenvesebb az MKDM. Szlovákiai magyarjaink rokonszenve átcsoportosulásának fő oka: az emberek felismerték, hogy Duray radikalizmusa számunkra nem lehet megoldás. Sem a nyugati politikai partnerek, sem a demokratikus erők rokonszenvét nem lehet vele elnyerni. A nagykeszi partizánkodók megpróbálnak csúnyán visszaélni a szlovákiai magyarok egy részének politikai tapasztalatlanságával. Azokéval, akik nem teszik fel a kérdést: egységet, de kinek a platformján? Azokéval, akik az egység emlegetésekor minden másról megfeledkeznek. Arról is, hogy hatvan év alatt e jelszót emlegetve hányszor csőbe húztak bennünket. Igen, egységre, pontosabban közös fellépésre van szüksége a szlovákiai magyarnak, de semmiképpen sem egyegy politikus fixa ideájának megvalósítására. Egy Cupermondat JUHÁSZ LÁSZLÓ Vezető politikusok szorgalmas írnokai dolgoznak világszerte azon, hogy kedvencük egy-egy magasröptűbbre sikeredett mondata ne vesszen a feledés homályába, hanem megörökíttessék. így volt ez már a királyok korában is, és a kiskirályok birodalmában sincs másként. A sajtó azon kevés dolog közé tartozik, amely egyelőre nálunk is működik - legalábbis valamenynyire -, így a múlt hét Nagy Mondata is megmaradt az örökkévalóságnak. Az „aranyköpés" ezúttal Ján Cuper kormánypárti képviselő száját hagyta el, aki utánozhatatlan éleslátással és megfontoltsággal azt nyilatkozta, hogy ők ugyan semmiféle olyan elnökjelöltet nem támogatnak, aki a Magyar Koalíció bizalmát is élvezi. Cuper szuper elmélete megtámadhatatlan: hogyan is bízhatnának meg az ország vezetésével olyasvalakit, akire az elszakadáspárti, árulkodó, hazug, irredenta felbujtó, satöbbi magyar pártok is jó szemmel néznek?! Legyen az író, buszsofőr, vasutas: aki jó a magyaroknak, az a legdemokratikusabb mozgalomnak meg nem felelhet. Elnökmentes új korunk hajnalán persze ilyesmit hallva az embernek óhataüanul is beindul az agya. Belegondolni is szörnyű, mi történne, ha a három magyar párt úgy döntene: bizalmat szavaz a kormánykoalíció (még) nem létező elnökjelöltjének. Bizony, főhetne a honatyák és honanyák feje, hogyan is határolja el magukat saját párthű jelöltjüktől. Az ehhez hasonló morfondírozás azonban pillanatnyilag teljesen fölösleges: az elnöki palota jelenlegi bérlői láthatóan jól érzik magukat az ódon falak között. A jót könnyű megszokni, a kormánynak és fejének egyelőre nem okoz gondot a legfontosabb elnöki teendők (nagykövetek menesztése, népszavazás eltörlése) ellátása. A szerző a Szlovák Rádió angol szerkesztőségének munkatársa. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238319) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238344) Mislay Edit- kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság- (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Érsekújvár: 0817/976179, Nyitra: 087/52 2543 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Távozz tőlem, sátán! (Agócs Ernő karikatúrája) Nem a hatalomra, az összefogásra kell építeni Érdekek és indulatok n. Ha esély támad rá, hogy egy csoport uralma alá hajthassa a szlovákiai magyarság legtöbb fontos intézményét és pénzügyi forrásait, sok minden háttérbe szorul. ÖLLŐS LÁSZLÓ Például hogy az egy párt esetleg csak egy nemzetközi pártszervezetnek lehet a tagja. Ez alól egyetlen régi kivétel van, ám 1989 óta nem történt ilyen. A többi magyar kisebbség legsikeresebb egységpártja is csak az egyiknek a kapujába jutott. Mi pedig a liberális és a konzervatív pártszövetségben is ott vagyunk, sőt az egyesült európai liberális párt egyik alelnöke is a mi politikusunk. Amit mostanában megakadályoztunk, az csak külföldi nyomással sikerült, ezzel a képviselettel. Ez még kormányra kerülésünkkor is kell, hát még manipulált választások esetén, parlamenti képviselet nélkül! A hatalom ilyen központosításából fakadó korrupcióval, hatalmaskodással, politikai szarvashibákkal szembeni ellenállás következtében hullott szét a kárpátaljai magyarok egységesnek mondott pártja. Ezért törtek ki veszekedések az RMDSZ-ben, amit csak kormányra kerülésük tompított. Ezért tört darabokra gyűlölködő veszekedések közepette a vajdasági magyarok, úgymond, egységes pártja. Az egy párt listáján indulás nem szüntet meg semmit, nem vált le senkit, de rejthet veszélyeket. A listáját adó párt akadályozhatja a szavazatokért járó összeg kifizetését partnereinek. Megpróbálhatja háttérbe szorítani őket a kampány során, hangsúlyozva, hogy minden az ő neve alatt fut. Megkísérelheti saját hatalmába vonni a parlamenti képviselet irányítását. Törekedhet rá, hogy maga döntsön az egész magyar politikai képviselet irányultságáról. Egyszóval megpróbálhatja magát minden politikai folyamat középpontjába helyezni. Az, úgymond, választási párt nem jár a fenti kockázattal, mert azt a pártok közösen és egyenlően alkotják. De ma még nem ismerjük a választójogi törvényt, így dönteni sem lehet. Mi hát most a megoldás? A pártok mindegyik indulási módnak olyan változatát dolgozzák ki, hogy az ne a szlovákiai magyar politika és társadalom feletti uralomra, más nézetek kirekesztésére épüljön, hanem minMég nem ismerjük a választójogi törvényt, így dönteni sem lehet. den erő összefogására. Egyeztetést kell bevezetni a többségi szavazás helyett az alapszervezetektől az országos vezetésig. A párt felsőbb szerveit delegálás útján hozza létre a mai három pártból keletkezett három platform, amelyek megőrzik szervezeti kereteiket, költségvetésüket, apparátusukat és arculatukat. A párt országos képviselőjelöltjeit az egyes platformok delegálják. A helyiek indíthassanak versengő jelölteket az önkormányzati választásokon. így érhető el, hogy ne más pártokat erősítsenek az egy magyar pártból amúgy kizáródó képviselő- és polgármesterjelöltek településeinken. Meg kell próbálnunk megtartani pártjaink tagságát mindegyik nemzetközi pártszervezetben a belső pluralizmusra való hivatkozással. Az eddig beterjesztett egyesülési alapszabály tartalmazza a fokozatos eluralás lehetőségét! Az egy listán való induláshoz szerződést kell kötni a közös választási kampányról, a parlamenti frakció egyeztetett működtetéséről és az anyagiak korrekt elosztásáról. A magyar koalíció megoldásait hangolja össze az SZDK-val. Véget kell vetni mindenféle mozgalmak, „kezdeményezések" szervezésének az egyik megoldás mellett. Dönteni csak a választási törvény ismeretében lehet és szabad. A választások előtt hirtelen szervezett mozgalom alkalmat ad bárkinek, hogy az utolsó pillanatban mindenkit összeveszítve kiüsse a nála jobbakat és népszerűbbeket a képviselőlistáról, és egyéb „üzleteket" kössön. Az eredmény két táborra szakadt, egymással ellenségeskedő magyar politika lesz közvetlenül a választások előtt. Ez pedig még valakinek érdeke. Az illetőt Vladimír Mečiarnak hívják. „Specialistái" által benne van a keze a mostani magyar- magyar viszályban a választási manipuláció előkészítésének részeként. Ezért gondolja meg mindenki, aki most mozgalmat szervez, vagy akit beszerveznek, mi mindent tesz vele, és ki mindenkivel. Elemzésemben az egyes irányzatokhoz nem írtam hozzá politikusok és pártok nevét. Úgy gondolom, mindenkinek személyes felelőssége, hogy mire használja a helyzetet, amit ma Szlovákiában egy diktatórikus hatalomátvételi kísérlet mozgatói teremtenek. Magyar szervezeteink bomlasztására, eluralására, korábbi társainak kiütésére-e vagy pedig minden erőnk összehangolására korrekt szabályokkal és emberi tartással. A szerző politológus. vazólappal kelljen választani), és keressék a megoldást az egyre növekvő szociális gondokra, a munkanélküliség csökkentésére, a bűnözés visszaszorítására s mindenekelőtt a szlovákiai magyar nemzeti közösség hatékonyabb érdekképviseletére. Bugár Béla Ki kalózkodik? Rövidesen elválik, ki kalózkodik a magyar politikában. Három variációt állított fel az MK. Mindegyik a magának megfelelő, jónak gondolt elképzelés szerint. Csak azt elfelejtik, hogy a választót nem érdeklik a különböző variációk pro és kontra • TALLÓZÓ PRAVDA Hol volt, hol nem volt címmel közöl kommentárt a lap, rámutatva Vladimír Mečiarnak a volt köztársasági elnökkel kapcsolatos ellentmondásos kijelentéseire. A cikk írója arra a vasárnap elhangzott állításra reagál, melyben a miniszterelnök azt bizonygatja, Kováč soha nem volt a DSZM elnökjelöltje. Mečiar szerint az exelnök önjelöltként indult az elnökválasztáson. A kommentátor azonban homlokegyenest ellenkező tényeket közöl. Az 1993-as elnökválasztás második fordulója előtt ugyanis A. M. Húska kijelentette: „Michal Kováč a DSZM egyedüli elnökjelöltje, aki szóba jöhet a második fordulóban." Miután pedig Kováč az elnökválasztáson megszerezte a szükséges szavazatokat, maga a kormányfő a választás eredményét úgy értékelte, megfelelt a várakozásoknak, hisz az SZNP és a DBP már előre jelezte Kováč támogatását. Mindezek ellenére ma Mečiar úgy Iája, Kováč önjelölt elnök volt. „Lehet, hogy nemsokára megtudjuk, hogy Michal Kováč egyáltalán nem is volt köztársasági elnök..." NÁROpNÁOBRODA A kormányfő szerint Michal Kováč távozása véget vet az alkotmányos intézmények harcának és azoknak a kísérleteknek, melyek egy második végrehajtói hatalom kiépítésére törekedtek. A cikk írója szerint a kormányfő által harcnak nevezett valami valóban befejeződik, mert Szlovákiának egyszerűen nincs köztársasági elnöke. Ugyanez elmondható a végrehajtó hatalom második központjának kialakításáról is, hisz az alkotmány két ilyen centrummal számol: az elnök és a kormány képviselik a végrehajtó hatalmat. Michal Kováč távozásával Szlovákiában a végrehajtó hatalomnak egyetlen központja maradt. A Kováč és Mečiar közötti ellentét két személyiség összeütközése volt. SME Mečiar attól fél, nem nyeri meg a parlamenti választásokat. Ezért tesz meg mindent a kormánykoalíció, hogy a választási törvény módosításával lehetetlenné tegye az ellenzék győzelmét. Mindazok a megszorítások, melyeket a módosítási javaslat tartalmaz, még nem jelentenik azt, hogy a DSZM megnyeri a választásokat. A változtatásokkal előnyökhöz juthat ugyan a mozgalom, de nem változtathatja meg az állampolgárok elégedetlenségét. A felmérések azt mutatják, a választásokat az ellenzék nyeri meg, még akkor is, ha elfogadják Mečiarék módosítási javaslatát. A kormányfőnek nem marad más hátra, mint manipulálni vagy meghamisítani a választást és eredményeit. érvei, hanem valami biztosat akar tudni. Hogy azt még nem lehet tudni itt nálunk a mai helyzetben? Jó politikusokra van szükségünk. Sajnos, nálunk a jó politikus és a sikeres nem ugyanaz. Felháborít, amikor egyes politikusaink nyilatkozatában „néhány járási vezetőségi tag saját elképzeléseinek megvalósításáról" szólnak. Hol a választók, és kit szolgálnak képviselőink, ha nem a területeket (és minden polgárt)? és az ő szavuk szent akkor is, ha laikus! A néhányjárási vezetőségi tag nélkül nem biztos, hogy ott vannak képviselőink a parlamentben, és így lesz ez most is, hacsak le nem késsük a vonatunkat. Dániel Erzsébet VISSZHANG Nem viccelődünk Válasz Reiter Krisztina levelére. Tisztelem mindazokat, akik valaki iránti elkötelezettségükből mindent megtesznek az „ügy érdekében". Ön az Együttélés kassai járási titkáraként már többször általánosított, és meggondolatlan következtetésekre jutott. Addig, míg a három párt koalíciós szinten tárgyal minden lehetséges változatról - tehát keresi a megoldást - a szűk, pártpolitikai szemellenzővel rendelkezők felelőtlen „nyomásgyakorlási kísérletekkel" nehezítik meg a döntést. Ön szerint „a nagygyűlés felszólalói az egység megteremtését sürgették" - ugyanakkor Öntől eltérően ezen nem feltétlenül az egy pártba olvadást képzelik el - melyet bizonyított a Duray Miklós által végrehajtott szavazás: a jelenlevők körülbelül egyharmada szavazott az egy párt mellett. Az egységet meg kell teremteni, nem másokat támadva írni róla. Az országos vezetőség feladata elfogadni a lehető legjobb formációt, nem pedig a választók elé vinni a még vitatott témát. A szlovákiai magyar választó - jogosan - azt várja el felelős politikusaitól, hogy tisztességesen egyezzenek meg (úgy, hogy csak egy közös sza-