Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)
1998-03-21 / 67. szám, szombat
ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 21. SPORT/TÉVÉ ÉS RÁDIÓ - SZOMBAT 11 Sokan vitatják: válságban vagy átalakulóban van-e a Csemadok? Akiknek nincsenek titkaik Csemadok-berkekben számtalanszor hangzik el: a Csallóközben tevékenykedő Csemadok-szervezetek helyzeti előnyben vannak, mivel az egy tömbben élő magyarság jobban öszszefog, erőteljesebben segíti egymás munkáját. DUSZA ISTVÁN Az ehhez hasonló érvelések igencsak felületes megfigyelések alapján, a tényeket összefüggéseikből kiragadó szemlélet nyomán születnek. Bős 5 ezer lélekszámú falu, s nem téved az, aki világhírűnek ismeri... Lakóinak 90 százaléka magyar. Csemadok-szervezete 1949-ben az elsők között alakult, s a kezdetekkor elsősorban az amatőr színjátszás valamint a propaganda és ideológiai agitáció képezte munkáját. Tagadhatatlan, hogy országszerte az anyanyelv, a magyar kultúra ápolása eszköz volt, majdhogynem szükséges rossz a pártállami ideológia népszerűsítésében. Azonban majdnem öt évtizeden át a felszín alatt Bősön is a magyarságtudat, az anyanyelv megőrzése és ápolása, a nemzeti kultúra értékein keresztül az összetartozás érzésének az erősítése volt a meghatározó. A Csemadok bősi alapszervezetének elnöke, Nagy Anikó: - Mostani munkánk az énekkar körül zajlik. Ott énekelnek azok a régi és aktív tagok, akik a szervezésben is részt vesznek. Tavaly 492 tagunk vásárolta meg a tagsági bélyeget. Ha arra gondolok, hogy a lakosság 97 százaléka magyar nemzetiségű, ezek az adatok nem jobbak, mint egy gömöri vagy bodrogközi faluban. Sőt, nálunk is tapasztaljuk, hogy egy kisfaluban az ott élők számához képest sokkal többen tagjai a Csemadoknak. Az eredményesség tehát nem a taglétszám függvénye. Nyolc éve vagyok a szervezet elnöke, s tapasztalom, hogy elsősorban a középkorúakra és az idősekre számíthatunk. Igyekszünk bevonni a fiatalokat. A cserkészcsapattal és az alapiskolával ápolunk szoros kapcsolatot. Elsősorban a jól bejáratott rendezvényeinket szervezzük közösen. A falu mindig nagy érdeklődést tanúsít a rendezvényeink iránt. Bős a színhelye a régió kulturális ünnepélyének, s ezt alapszervezetünk tagságával A bősi park fái alatt tartják minden évben a járási dal- és táncünnepélyt szervezzük. Valójában kulturális élet nem is lenne a faluban, ha nem tevékenykedne a Csemadok. Az önkormányzat évente meghatározott összeggel és szükség szerint a nagyobb költségeink vállalásával támogat bennünket. Támogatónk sokkal több van, mint tagunk. Vállalkozóink között is vannak, akik nem tagjai a szervezetnek, de minden alkalommal segítenek. Könnyebb az ilyen kérésnek eleget tenni, mint mondjuk rendszeresen járni az énekkari próbákra. Ahhoz vonzalom is szükséges, hiszen karnagyunk, Ág Tibor igényes szakember, s a heti próbákra időt és szellemi energiát is áldoznunk kell. A többség azonban ragaszkodik a Csemadokhoz, még ha nem is tagja. Az érdekvédelemben is részt veszünk, a magyar anyanyelvi oktatás védelmében is felléptünk a falunkban. Nagy Anikó szavaiból kiderült, hogy Bősön, a Csallóköz legnagyobb falujában sincs két-három ezer tagja a Csemadoknak, de aktivitással, szervezéssel és rendszeres kapcsolattartással szükség szerint mozgósítják a magyar kultúrájukhoz ragaszkodó hősieket. Egyre nehezebb a falu minden lakóját felkeresni, hiszen erre hónapokra lenne szükség, így méltán állítja azt, hogy a Csemadok tagjai a legöntudatosabb magyarok Bősön. Ha a Csemadoknak, mint társadalmi szervezetnek a sokat vitatott belső állapotáról beszélgetnek, Huszár László, a Dunaszerdahelyi Területi Választmány titkára sohasem a mások által a régióban élő magyarok nagy létszámából feltételezett kiváltságos helyzetről szól: - Egy-egy nagy lélekszámú községben a tagság bizonyos létszám fölé azért sem emelkedhet, mert valójában a szervező erő nem éri el az ott élőket. Műkedvelőként, önkéntes alapon a közösségeket bizonyos létszám fölött már nem lehet összetartani és aktivizálni. Egyik alkalommal Dunaszerdahelyen végeztünk egy kísérletet: áprilistól novemberig házról házra járva tizenkét gimnazista lány 1500 tagnak adott el tagsági bélyeget. De ennél nagyobb létszámot igencsak nehéz elérni, pedig bejártak minden lakást. Egy 200 lelkes kisfaluban, ahol 120 Csemadok tag van, egyszerűbb dolga van Mariska néninek. Minél nagyobb a település, annál több munkát igényel a szervezeti élet. Az viszont egy másik riport témája lehetne, hogy kiket érdekel, kiknek fontos a magyar kultúra. Bős esetében a járási dal- és táncünnepélyen, az énekkari találkozókon, minden kulturális megmozduláson a Csemadok tagok dolgoznak, de a falu nagyobbik fele érdeklődik, eljön a nagy közösségi rendezvényekre. A rendszerváltozás óta jöttem rá, hogy a Csemadok létének a lelki késztetéKeanu Reeves és Al Pacino kétes üzlete Taylor Hackford amerikai rendező filmjében Az ördög ügyvédje MISLAY EDIT Faustus doktornak köszönhetően már évszázadok óta tudjuk: lehet az ördöggel egyezkedni, csak ritkán kifizetődő. Ugyanis pokolian jó az üzleti érzéke. Kiszemelt áldozata ezúttal Kevin Lomax, a sikeres, fiatal vidéki ügyvéd, aki pályakezdése óta egyetlen pert sem veszített. Az ördög egyébként maga is egy óriási jogászcég nagyhatalmú főnöke. Kiváló érzékkel választja meg működési terepét, hiszen mint mondja, az ügyvédek alkotják a huszadik század új arisztokráciáját, általuk minden fontos helyre bejuthat. S azzal is tisztában van, hogy a paragrafusok görbéi remekül rejtik az igazságot. Mert inkább az a mérvadó, hogy ki tudja őket ügyesebben, a saját hasznára hajlítgatni... Lomax ideális áldozatnak tűnik: a siker bűvöletében él. S ez már csak azért is rokonszenves az ördög számára, mert a kedvenc bűne éppen a hiúság. John Milton, a sátán (talán az sem minden iróniától mentes, hogy éppen a nagy angol költőnek, Az elveszett Paradicsom alkotójának nevét bitorolja szemérmetlenül) bevált árfolyamához tartja magát: eladó az egész világ. S amit Lomax lelkéért cserébe kínál: siker, pénz, vonzó nők. Taylor Hackford amerikai rendező thrillerében éppen az a leghátborzongatóbb, hogy - a látszat ellenére - nem az alvilág rossz szelleme ellen kell küzdeniük filmje hőseinek, hanem saját önzésük, kapzsiságuk, gyávaságuk sodorja őket a szakadék felé. Pedig a maga módján Kevin Lomax, a fiatal ügyvéd is csak jót akar: szereti a munkáját, ezért igyekszik mindig, mindenhol a legjobb teljesítményt nyújtani. Csak hát akkor is a „lelkiismeretes" ügyvéd győz benne, amikor magánemberként érzi: nem jó oldalon áll. Emberi gyarlóságainkkal szembesít bennünket Hackford, mindennapi életünk csapdáival, amelyek ma is ugyanúgy leselkednek ránk, mint száz vagy ezer esztendeje. Kellemetlen igazságokat vág a rendező a néző fejéhez. S amikor az utóbbi már fellélegezne a megCharlize Theron (Mary Ann) és Keanu Reeves (Kevin Lomax) (Fotó:Tatrafilm) nyugtatónak mutatkozó befejezés közeledtével, hogy azért mégsem olyan rossz a helyzet, a film utószava egy újabb csavarral ezt a felismerését is megkérdőjelezi. E nem túl optimista emberitermészet-rajzot kiváló színészek teszik élvezetessé. Al Pacino ördöge nem kifejezetten „pokolfajzat". Vonzó külsejű, remek társalgó, és van humorérzéke. E „szükséges jó tulajdonságok" kiváló álcát biztosítanak neki: bátran lehet számító, cinikus manipulátor. Méltó partnerének bizonyul Keanu Reeves a fiatal ügyvéd szerepében. Árnyaltan, finom rezdülésekből építi fel a becsvágytól hajtott Lomax alakját. Ne feledkezzünk meg azonban a feleséget játszó Charlize Theronról sem. Neve egyelőre ismeretlenül cseng, ám a magabiztos, emancipált feleségből lelki ronccsá váló Mary Ann megformálásával bőséges ízelítőt nyújtott mesterségbeli tudásából. (Archív felvétel) sekben hatalmas szerepe van. Azok, akik ugyan nem szervezik aktívan a munkáját, bármikor és bármilyen helyzetben nyitottak. Önkormányzatok, vállalkozók állnak mellénk. Ha valamiért, akkor ezért tehetik a Dunaszerdahelyi járás Csemadok szervezetei elé mindig oda a „bezzeg" határozószót. Tagadhatatlan, hogy mi az érzelmekre alapozunk, hiszen a Csemadok nemcsak a tagságáé, hanem a magyaroké. A mi járásunkban nem egyszemélyes a Csemadok, az alapszervezetek vezetőségeiben is tucatnyian teszik a dolgukat, minden szituációban jelen vannak a falvak életében. Meggyőződésem, hogy a visszahúzódás, az eL bizonytalanodás okozza a Csemadok-szervezetek hanyatlását. A közösségi erő, az összetartozás tudatosítása lenne a legfontosabb. Ehelyett néhány területi választmány körül alapítványi homályok, tisztázatlan állapotok vannak, s ezekről már a sajtó is cikkezett. Nálunk ezzel szemben egy áttekinthető gazdálkodási rendszer alapján dolgozunk. így az emóció mellett a ráció, a gazdálkodás ésszerűsége működteti a Csemadokot. Ebben mindenki megtalálhatja a maga helyét, szerepét. Némely területi titkár talán azt is hiszi, hogy ő és a területi választmány a Csemadok. Én viszont nem vagyok a Csemadok, csupán a szervezet programjának a végrehajtója. Koszorúzási ünnepség Rákóczi szobránál Budapest. A Rákóczi Szövetség névadója születésének évfordulóján hagyományosan idén is koszorúzási ünnepséget rendez II. Rákóczi Ferenc szobránál, az Országház előtt, március 21-én, szombaton 10 órakor (V. kerület, Kossuth Lajos tér). SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Az alvajáró (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Háztűznéző (19) KIS SZÍNPAD: Szerencsétlen gyilkos (19) ÚJ SZÍNPAD: Vértestvérek (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Hyppolit, a lakáj (16 - Ógyalla, vasárnap) KASSAI JANKO BORODÁČ SZÍNHÁZ: Vértestvérek (19) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Titanic (am.) 16,19.30 TATRA: Spice World (ang.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Vad éjszakák (fr.) 15.15, 20 Diszkrét (fr.) 18 YMCA: A csókgyűjtő (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Spice World (ang.) 15.30, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Albino Aligátor (am.) 18.30, 20.30 Tudom, mit tettetek a múlt nyáron (am.) 17, 21 A bölcsek kövére (am.) 19 Air Bud (am.) 16 A csillagokat az égről (szlov.-cseh) 17.30 A dolgok állása (ném.) 19.30 Ülök az ágon (szlov.) 19.15 KASS A DRUŽBA: Alien 4: Feltámad a halál (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Flubber - A szórakozott professzor (am.) 15.30, 17.45, 20. CAPITOL: Spice World (ang) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Titanic (am.) 16, 19.20 IMPULZ: Légörvény (am.) 16.15,19 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY-LUX: Szigorúan bizalmas (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: Tudom, mit tettetek a múlt nyáron (am.) 17,19 GALÁNTA - MOZI: Sötét zsaruk (am.) 17.30, 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Miért nem kutya a macska? (am.) 19 ZSELÍZ - SPUTNIK: Csillagközi invázió (am.) 19 LÉVA JUNIOR: Az ördög úgyvédje (am.) 16.30, 19.30 SLOVAN: Elfelejtett fény (cseh) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Játszma (am.) 16.30, 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: A holnap markában (am.) 18 Szállóigék idegenből - hibákkal Érdemes-e megvenni? POLGÁR ANIKÓ A Laude Kiadó diákoknak készült kis könyvecskéi, melyek a Puska sorozatban jelentek meg, címeik alapján érdekeseknek ígérkeznek (pl. Ókori istenek, Nagy gondolkodók stb.). A könyvek olcsók és könnyen kezelhetők: én magam is megvettem a sorozat 20. darabját, mely a Szállóigék idegenből címet viseli, s az alcím alapján 171 mondást tartalmaz latinul, angolul, franciául, németül és olaszul. Elsőként arra lettem figyelmes, hogy az egyes mondások nem mindig olyan nyelven íródtak, mint ahogy azt a fejezetcím megadja. A „Latinul" című fejezetbe pl. egy ismert angol mondást (18. Time is money) és egy olaszt is besoroltak (85. II dolce far niente), a „Franciául" címűbe viszont egy latint (106. Natura abhorret vacuum). Ennek a keveredésnek később az eredetére is rájöttem. Ez a könyvecske ugyanis kivonat Tóth Béla Szájrul szájra c. nagyobb gyűjteményéből, ahol a mondások nem nyelvük, hanem eredetük szerint vannak osztályozva. Persze még ez sem indokolja meg azt, hogy a görög eredetű Time is money miért került a „Latinul" c. fejezetbe. Azt gondolhatnánk, kivonatot készítem egy már meglévő szólásgyűjteményből nem nehéz dolog. Viszont néhány szállóige kimásolásában annyi hibát ejteni, amennyit ennek a kiadványnak a latin szövegeiben találtam, az már valóságos művészet. Azok kedvéért, akik már megvették a könyvet, közlöm a hibás latin mondások helyes szövegét: De mortuis nil nisi bene (3. Halottakról jót vagy semmit), Parturiunt montes, nascetur ridiculus mus (6. Vajúdnak a hegyek és nevetséges egér születik), Consuetudo quasi altera natura (35. A megszokás természetté válik), Bis dat, qui cito dat (44. Kétszer ad, aki gyorsan ad), Apparet id etiam caeco (62. A vak is látja), Docendo discimus (67. Tanítva tanulunk), Cogito, ergo sum (99. Gondolkodom, tehát vagyok), Omnis homo mendax (138. Minden ember hazug), Mulieres in ecclesiis taceant (166. Az asszonyok a gyülekezetben hallgassanak). A velős mondások (latin vagy más nyelven) manapság nagyon közkedveltek. Gyakran idézik azonban őket az adott nyelven nem tudók hibásan. Ehhez most már a Laude Kiadó ordító hibákkal megtűzdelt könyve is hozzá fog járulni. Azoknak tehát, akik még nem vették meg ezt a kiadványt, viszont szeretik a rövid, frappáns bölcsességeket, inkább Bánk József vagy Tóth Béla szólásgyűjteményeit ajánlom, melyek szintén a közelmúltban jelentek meg új kiadásban. KÖZLEMÉNY A Csemadok Országos Tanácsa pályázatot hirdet a FŐTITKÁRI tisztség betöltésére Feltételek: - egyetemi vagy főiskolai végzettség magyar tannyelvű középiskolában szerzett érettségivel - legalább öt éves gyakorlat szervezői, illetve kulturális jellegű munkakörben - angol vagy német nyelvtudással rendelkezők előnyben. A pályázatot a rövid életrajzzal, valamint az iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány (oklevél) fotókópiájával a Csemadok OT, Nám. 1. mája 10-12, 815 57 Bratislava címre kérjük eljuttatni 1998. április 10-ig. Kk- 343