Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-03-21 / 67. szám, szombat

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 796. Gesztus Kubának Washington. Bili Clinton amerikai elnök bizonyos könnyítéseket vezet be Kubával szemben, de a szigetország nem számíthat a kereskedelmi embargó teljes feloldására. Lazulnak a humanitárius segélyre vonatkozó szabályok, felújítják a két állam közti repülőjáratokat és emelkedik az az összeg, amellyel az USAban élő kubaiak támogathatják otthoni rokonaikat. Washington ugyanakkor továbbra is a kubai demokratikus politikai átmenet elősegítését tekinti fő céljának. A könnyítések egy része azoknak a szigorító intézkedéseknek a feloldását jelenti, amelyeket az USA két éve léptetett életbe, miután a kubai légierő lelőtt két amerikai polgári gépet. (MTI) Borisz Jelcin meggyógyult Moszkva. Egy hét betegeskedés után Borisz Jelncin tegnap ismét munkába állt a Kremlben. Az orosz államfő heveny felsőlégúti gyulladással küszködött, betegsége nem kötötte ágyhoz, de orvosi tanácsra kímélnie kellett hangszálait. Tegnap már telefonon megbeszélést folytatott Viktor Csernomirgyin kormányfővel és a balkáni körúton tartózkodó Jevgenyij Primakov külügyminiszterrel. (MTI) Jelcin már nem köhög. (Archív-felvétel) Emberrablási kísérlet Lima. Ismeretlen fegyveresek csütörtökön megkísérelték elrabolni a perui német nagykövetet, rendőrségi becslések szerint mintegy 15 tagú csoport próbálta feltartóztatni a diplomatát szállító gépkocsit. A testőrök és a támadók közt tűzpárbaj bontakozott ki, majd a merénylők három kocsijukat hátrahagyva elmenekültek a helyszínről. A perui hatóságok számára még nem világos, hogy politikai indíttatású támadás történt-e, vagy közönséges bűnözők akciójáról volt szó, ezért a terroristaellenes részleg és az emberrablási ügyosztály is foglalkozik az esettel. (MTI) Légibaleset Afganisztánban Kabul. A főváros közelében csütörtökön lezuhant az afgán légitársaság Boeing 727 típusú utasszállító gépe, a szerencsétlenségben a repülőgép tíz fős személyzete és tizenkét utasa életét vesztette. A balesetet a rossz időjárás idézte elő, Kabul térségében heves vihar tombolt, a hivatalos jelentések szerint műszaki hiba nem játszott közre a katasztrófában. (MTI) Koszovó egyfolytában temet... Milosevics: Koszovó Szerbia belügye, a közvetítő nem lehet külföldi politikus Koszovó szerb belügy Belgrád, Bonn. A Beta belgrádi hírügynökség értesülései szerint a koszovói albánok kijelölték tárgyalócsoportjuk tagjait, ám az továbbra sem világos, hogy mikor lesznek hajlandók megkezdeni a tárgyalásokat a szerb hatalom képviselőivel. MTI-HIREK Az albánok távolmaradása már senkit nem lepett meg, hiszen a kétmillió lakosú tartományban vasárnap rendezik a szerb hatóságok által alkotmányellenesnek tartott „koszovói párhuzamos elnök- és parlamenti választásokat", s az albán vezetők minden bizonnyal csak a szavazás eredményének közzététele után kezdik meg a párbeszédet. A szerb delegáció tagjai közölték, hogy jövő hétfőn - immár nyolcadik alkalommal - ismét várják az albán delegációt. A szerbek azt is megismételték, hogy a tárgyalásokon csak a köztársasági alkotmánnyal öszszeegyeztethető kérdések kerülhetnek szóba, s így nem kerülhet napirendre a tartomány függetlenségének ügye. Közben Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök ismételten elvetette, hogy Felipe González volt spanyol miniszterelnök közvetítsen a koszovói válság megoldását célzó szerb-albán tárgyalásokon. „Koszovó Szerbia belügye, így a közvetítés nem lehet külföldi politikus feladata. Még Felipe González, a kétségtelenül tekintélyes európai politikus sem fogadható el" - mondta Milosevics, majd hozzátette: elvi álláspont, hogy nem fogadja el a koszovói kérdés internacionaNem kerülhet napirendre a tartomány függetlensége. lizálását. Gonzálezt egyébként az Európai Unió és az EBESZ is kinevezte Koszovó ügyében illetékes képviselőjének. A csütörtöki pristinai tüntetés egyébként péntek hajnalig elhúzódott. Előbb több tízezer albán, majd több tízezer szerb és montenegrói tüntetett, s összecsapások is kitörtek a két nemzeti közösség között, de tegnap már viszonylagos nyugalom uralkodott. A szerbek több mint száz autóból álló gépkocsikonvoja péntek hajnalig körözött a város negyedeiben. Az autókat szerb zászlókkal díszítették fel, s a vezetők a „Szerbia, Szerbia" szó skandálásával, illetve folyamatos dudálással igyekeztek mindenki tudtára adni, hogy Koszovó Szerbia része. A német külügyminiszétrium tegnap jelentette be, hogy az összekötő csoport államai - az USA, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország - a belgrádi vezetés következő napokban mutatott magatartása alapján szerdán Bonnban döntenek arról, hogy a koszovói válság miatt további büntetőintézkedéseket léptetnek-e életbe Jugoszláviával szemben. Az összekötő csoport külön megbeszélést folytat Jugoszlávia szomszédaival is. A tervek szerint Albánia, Bulgária, Görögország, Macedónia, Románia és Törökország, illetve az Európai Unió trojkája (NagyBritannia, Luxemburg és Ausztria) képviselteti magát a találkoHeves vita után a szenátus elfogadta a törvényt Június 19-én és 20-án cseh választások HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Már biztos, hogy júniusban lesznek az előrehozott választások Csehországban - az erre vonatkozó alkotmánytörvényt heves vita után, de elfogadta a cseh szenátus. A törvény kimondja a képviselők mandátumának lerövidítését. A Václav Klaus vezette jobbközép kormánykoalíció őszi szétesése után a pártok januárban csak azzal a feltétellel fogadták el a Jozef Tošovský vezette kormányt, ha legfeljebb fél évig marad hivatalában. Václav Havel államfő valószínűleg június 19re és 20-ra, tehát már hagyományosan péntekre és szombatra írja ki a választásokat. Ebben az esetben május 10-ig kellene leadni a jelöltlistákat. A pártoknak csakúgy mint tavalyelőtt, kerületenként most is 200 ezer koronát kell letétbe helyezniük a választások előtt. Az erőviszonyokat tekintve pillanatnyilag a Miloš Zeman vezette Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) tűnik a legesélyesebbnek, támogatottsága hónapok óta 27-29 százalék között mozog. Második helyen a Klaus pártjának hátat fordító politikusok által januárban alapított Szabadság Unió áll egyre emelkedő, jelenleg mintegy 15 százalékos preferenciával. A Klaus vezette Polgári Demokratikus Párt (ODS) népszerűségi indexe alig 10 százalékos. (CTK/AP-felvétel) AZ USA nem enged etnikai megkülönböztetést Talbott a vízumügyről MTI-HlR Bukarest. „Az Egyesült Államok egyetlen európai országnak sem engedi meg, hogy etnikai alapon megkülönböztesse egy másik európai ország állampolgárait" - jelentette ki Strobe Talbott amerikai külúgyminiszter-helyettes kétnapos romániai látogatása során. Bukaresti vélemények szerint „nyilván Horn Gyula magyar miniszterelnök azon kijelentésére utalt, hogyha Magyarország beutazási vízumkényszert vezetne be a román állampolgárokkal szemben, a romániai magyarok esetleg kedvezményes vízumot kapnának". Bukarestben felvetették az amerjkai külügyminiszter-helyettesnek azt is, nem tekinti-e kockázatosnak a térség biztonságára nézve, hogy miközben Magyarországot felveszik a NATO-ba is és az EU-ba is, Románia csatlakozását mindkét esetben elhalasztották. A felvetésre Talbott ezt válaszolta: "Igen is, nem is". Hozzátette, hogy Washington eleve számolt ezzel a problémával, majd azt hangoztatta: a NATO-bővítés folyamat, s lesz „következő alkalom". Európában a francia nők élnek a legtovább Migrációs népesedés ČTK-HÍR Brüsszel. Azok a lánygyermekek, akik idén látnak napvilágot Nyugat-Európában, 80,5 éves átlagéletkorra számíthatnak, és ezzel hat és fél éwel túlélhetik fiú kortársaikat. A leghosszabb életűek (81,9 év) várhatóan a francia lányok lesznek, annak ellenére, hogy éppen itt a legmagasabb az alkoholfogyasztás az EU-ban fejenként 14,1 liter töményszesz évente. Az Eurostat statisztikai hivatal évkönyve szerint a nők átlagéletkora a jövő században várhatóan 11 tagállamban haladja majd meg a 80 évet, míg a férfiaké egyben sem. Egy nyugat-európai nőre átlagban 1,44 gyermek jut. A két gyermekhez csak Írország közeledik (1,91), Spanyolországban a legalacsonyabb az átlag (1,15). Az unió lakosságának növekedése a migrációnak, s nem a természetes szaporulatnak köszönhető. A migráció alakulásától függően az EUállamok lakosainak száma 2020ig a jelenlegi 372 millióról 416-ra emelkedhet, vagy 365 millióra csökkenhet. A zöldek elszántan tiltakoztak a veszélyes hulladék átszállítása ellen: a sínekhez láncolták magukat és megrongálták a vezetékeket Életet követelt az atomvonat MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bonn. Egy férfi életét vesztette, egy másik pedig megsebesült pénteken hajnalban a német atomvonat útját biztosító rendfenntartó erők tagjai közül. A két dél-németországi atomerőműből a mintegy hatszáz kilométerre északra lévő ahausi átmeneti tárolóba kiégett fűtőelemeket szállító szerelvény csütörtökön indult és mintegy harmincezer rendőr gondoskodott arról, hogy a vasúti síneket és a felsővezetékeket megrongáló, a közutakat aláásó szélsőséges környezetvédők ne tudják feltartóztatni a szállítmányt. A határőrség karhatalmi alakulatához tartozó fiatalember Würzburg közelében veszítette életét. Avasúti pályát biztosító alakulathoz tartozott, s még jóval az atomvonat érkezése előtt nem figyelt fel egy közeledő tehervonatra és halálosan megsebesült. A másik rendőr az atomszerelvény célállomásánál, Ahausban sebesült meg közúti ellenőrzés közben. A tüntetők feltartóztatása érdekében a rendőrség lezárta a vesztfáliai városba vezető utakat és mindenkit ellenőrzött. Egy türelmeden, a hosszú sorból kivágó autós elsodorta a rendőrt. A környezetvédőknek tegnap hajnalban két alkalommal is sikerült egy-egy órára feltartóztatniuk az atomhulladékot szállító vonatot. Az egyik alkalommal mintegy tizenhat-tizennyolc tiltakozó a yasúti .sínekhez Jáu^olta .magát. Egy másik helyen mintegy százan ülősztrájkot tartottak a vasúti pályán; a rendőrök kénytelelnek voltak egyenként, kézben elvinni őket a helyszínről. A tiltakozók már hajnalban megszállták az ahausi átmeneti tároló bejáratát is. A rendőrök mintegy 150 személyt őrizetbe vettek és hosszas dulakodás után tudták csak visszaszorítani a tömeget. Ahausban már kora reggel több mint háromezer ember tüntetett, s a nap folyamán további ezrek érkeztek. A szónokok tiltakoznak „a környezetet szennyező, az emberiséget veszélyeztető" atomenergia ellen. Felszólították a szövetségi keresztény-liberális kormányt, hogy vessen véget az emberekre és a környezetre veszélyes atomhulladék-szállításoknak. A szerelvény este érkezett meg Ahausba, ahol mintegy nyolcezer ember tüntetett és több alkalommal összecsapott a rendőrökkel. A rendfenntartó erők vízágyúkkal és könnyfakasztó gránátokkal oszlatták szét a tömeget, s az egyenruhások sűrűn használták gumibotjaikat is. Az összecsapásokban egy tüntető súlyos, tíz könnyebb sérülést szenvedett. A vonat útját végig rendőrök biztosították és a határőrség is részt vett az akcióban. A szerelvény által érintett pályaudvarokat a legtöbb helyen teljesen lezárták, vagy csak a jeggyel rendelkezőket engedték be az állomásra. A szállítmány biztosítása több tízmillió márkába került. Mivel az atomvonat hatalmas rendőri erőket kötött le, nem jutott elég egyenruhás más feladatokra. Éppen ezért későbbi időpontra kellett halasztani a labdarúgó Bundesliga I. négy mérkőzését is. A német rendőrök kézben vitték el a környezetvédőket az atomvonat útjából. (ČTK/AP-felvétel) 4