Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-03-21 / 67. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 21. VENDÉG KOMMENTÁR Mečiar meséi A közszolgálati Szlovák Televízió egyre gyakrabban sugározza a Hogyan tovább, miniszterelnök úr? című műsorát. Mečiar kormányfő legutóbb két héttel ezelőtt jelent meg a képernyőn. Még nem is tudtunk magunkhoz térni a válaszai okozta meglepetéstől, máris újabb váratlan mesékkel álltelő. Nemrég még azt hangoztatta, hogy nem szabad elsietni az elnökválasztást. Sőt szerdán a televízióban megjegyezte: megtörtént, hogy Franciaországban csak a 21. fordulóban választották meg az államfőt. Néhány perccel később azonban már a következőket mondta: „Az a személy lesz a köztársasági elnök, akit a parlament kiválaszt. Isten adja, hogy erre mielőbb sor kerüljön, és az illető jó ember legyen". Tekintettel arra, hogy a jelenleg korlátozott elnöki jogkörökkel rendelkező Vladimír Mečiar minden vágya teljhatalmú államfővé válni, ezeknek a szavaknak talán csak a hírhedt sportcsarnokbeli nagygyűléseken megjelenő „demokratikus nagymamák" dőlnek be. Azt a bírálatot is, amelyet a választási törvény módosításának öszszefércelt javaslata miatt a DSZM érdemelt ki, a kormányfő a parlamenti képviselőkre hárította: ,A tervezet már a parlamentben van. Csak ne üljenek rajta nagyon sokáig. Mielőbb jóvá kell hagyni, hogy minden párt idejében felkészülhessen a választásokra." Mečiar amiatt „aggódik", ami sosem okozott neki fejfájást. Nem tekinthető őszintének a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének a támogatásával kapcsolatos kijelentése sem. „A kisebbségeknek helyet kell kapniuk a parlamentben, annak ellenére, hogy nem értünk egyet Bugár és Duray politikájával" - mondta. Tudjuk, hogy a kormányfő csak az utóbbi mondat második részét gondolta komolyan. Bár Mečiar nem reagált annak a nézőnek a szavaira, aki azt kérte tőle, fogadja el a köztársasági elnöki tisztséget, akkor igazat mondott, mikor közölte: „Sokat megtehetek, de nem mindent." Szerencsére. A szerző a Práca munkatársa. Klára Grosmannová JEGYZET Sötétedik... KMOTRIK PÉTER (Hol volt, hol nem van - II.) Volt egy ország. Abban egy forradalom. Azért volt, mert a nép megelégelte, hogy vezetője, a király és csatlósai úgy intézték az ország dolgait, hogy csak a saját jólétüket tartották fontosnak. Néhányból közülük a forradalmárok lámpadíszt csináltak. Az ország is kettészakadt először ketté, aztán meg csak a tarka boci tudná megmondani, hányfelé. Telt-múlt az idő - újabb történetek íródtak. Volt egy ország - a homokozója kisebb volt, mint az előző történetben szereplőnek, de ugyanolyan bitang vezetői voltak. Abban is volt forradalom, csak ott és akkor nem aggattak senkit sem lámpaoszlopra. Ez az ország is kettévált, és még kisebb homokozóban kezdődött újra a történet a falánk vályúbitorlókról. Itt még nem volt forradalom, de már nem késhet soká, mert akkor annyira beleivódik az emberekbe a kétszínűség, a megalkuvás és a közömbösség, hogy csak legyintenek majd a trombitaszót hallván, vagy elmennek feljelenteni elégedetlenkedő társaikat a hatalomnak - cserébe, hogy megtarthassák azt, amit még nem vettek el tőlük. Pedig e tettükkel veszítik el minden értéküket. Lassan mindenkit megcsap a falka szelleme, és képességei szerint beáll a sor elejére, közepére vagy végére. Van, aki észre sem veszi, hogy benn áll a sorban, pedig tetteivel már régen a sötétséget szolgálja. A pedagógus, aki a másságtól való irtózása miatt a Komenský, Einstein, Rákóczi, Liszt vagy Marx és Engels (mindenki választhat tetszése szerint) hajhosszát kedvelő tanítványait sörényük levágására kényszeríti, és meginti őket, mert lementek megünnepelni egy forradalmat. A polgármester és csatlósai, akiknek kapzsisága koldusbotra juttatja a nekik bizalmat szavazó emberek közösségét. A költő, aki gyönyörű, játékos gyermekversek vagy elmés fricskák írása helyett a hatalom szócsöve mögé áll. A disznófejű nagyúr meg uradalmakat, kitüntetéseket és amnesziát osztogat hiénáinak.... és szép csendben leszáll az éjFőszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238319) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238344) Mislay Edit- kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Uram! Valutával is lehet fizetni? (Sulci Gábor karikatúrája) A politika, avagy a piaci légy szemtelensége és a 2x2=4 bizonyossága Ha nem figyelnék... Ha nem figyelnék a politikára, akkor reggelente a messzi jövőbe vagy a távolodó múltba révednék, a kávéfőző gőzeibe burkolózva várnám az ébredést a több perces ébrenlét után, s nem az előző esti televíziós politikai kerekasztal mellől elhangzott államfői dörgedelmeken álmélkodnék. DUSZA ISTVÁN Akkor szép komótosan bedörzsölném a pirítósomat fokhagymával, s meg is vajaznám, ahelyett, ahogyan most kistányérra dobálom a diétás sajtot, a rozskenyeret és a savanyú uborkát. Hallgatnám a reggeli muzsikát a rádióból, s nem rohannék a kistányérral egyensúlyozva a tegnap éjszakai robbantásos merénylet híreit lesni a tévékészülék elé. Egyáltalán, mi ez az egész, ami mostanában velem történik? Velem, aki csupán állampolgár szeretnék lenni. Magabiztos állampolgár. Aki csupán arra vágyik, hogy ne robbantsák fel a demokráciát is addigra, mire négyévenként arra kerülne a sor, hogy ezt az egész politikusi bagázst elküldje oda, Akkor fognám az öszszes keresztrejtvényújságot... ahová való. Persze tudom, hogy a piaci légy szemtelensége szelíd pillézés ahhoz képest, amit ezek művelnek velem, az állampolgárral. Két falat között azért mégiscsak eszembe jut, hogy mindez csupán az én állampolgári érzéki csalódásom lehet. Azt a gondolatot sem tudom sokáig kitessékelni a fejemből, hogy mégiscsak velem van baj, OLVASÓI LEVELEK Mindenütt ünnepelni kéne Nánán Dolník Erzsébet, Párkányban pedig Szigeti László parlamenti képviselő mondott március 14-én ünnepi beszédet az 1848/1849-es szabadságharc 150. évfordulóján rendezett ünnepségeken. Mindkét helyen sokan jöttek el ünnepelni és emlékezni. Szerencsére az idősebbek mert kerítéslécnek látom a kormány kolbászát, és nem látom kolbásznak a kormánypalota kerítéslecét (vasát?). Többet kellene foglalkoznom azzal is, mennyire befolyásol naponkénti ellenzéki magatartásom erősítésében a kenyér ára? Igaz, abból a lehető legkevesebbet kellene fogyasztanom. Jó, akkor a zöldség ára. Az nagyon befolyásolhat, mert minden piaci napon morogva járom be a kofaplaccot. Egyre bolondabbak a hónapok is. Ha pénztárcámba nézek, rengetegnek tűnik fel az a fizetésig még hátralevő tíz nap. Ha meg a naptárt nézem, akkor olyan rövid ideig tart az a fizetés utáni néhány nap. Ha nem figyelnék a politikára, akkor ártatlanul lelkesedő színházi néző lehetnék. Boldog kacagásomtól nem is venném tudomásul, hogy a politika megzsarolja a színházat, amikor koldussá téve azt, majd alamizsnaosztogatás közben fényképezteti magát. Azon is csak röhögcsélnék, hogy a sajtószabadság szentségéről papoló bértollnokkal íratnak mások a sajtószabadság lényegéről kioktató, személyeket pocskondiázó válaszokat. Lelkesednék a kultúra dolgaiért, vagy éppen megtagadnám őket. Önmagukért, s nem holmi érdekeket - ők mondják: túlélést! - szolgáló téveteg elvekért. Akkor fognám az összes keresztrejtvényújságot, amelyet közel és távol meg tudnék venni, s beülnék a lakásom legkisebb helyiségébe. Csak fejteném, fejteném a rejtvényeket, nem kímélve magamat a szellemi erőfeszítéstől a testi erőlködés közben. Soha nem néznék tévéhíradót, nem hallgatnék rádiót, nem olvasnék napilapot. A légycsapót azért oda is magammal vinném. Nagyon bátor lennék, és ha a politika oda is beszemtelenkedne, hát én... nem is tudom... talán be se fejezhetném a keresztrejtvényt. Ha nem figyelnék a politikára, boldogan készülnék a közelgő választásokra. Nem zaklatna fel a legismertebb piaci légy kiáltozása, hogy már megint sok lesz a baja a magyarokkal itt, és a szomszédban már megint verik a négereket. Akkor eszembe sem jutna, hogy azon töprengjek, miért ad okot valaki arra, hogy olyan törölje belé a lábát, aki szerinte arra sem lenne méltó, hogy a kapcarongyát megkösse. Ha csak nem ő is ugyanolyan politikai kapcabetyár. Hasonlíthatnak egymásra akkor is, ha utálják egymást. A nemzeti gyűlölködés rendszer- és országsemleges, s az mutogat a másikra leginkább, aki az otthoni állapotokról szeretné elterelni a figyelmet. Most már akkor ezentúl: oda-vissza Kétszerkettőaznégy... Kételkedés nélkül mondanám ki. alapon? Akkor igazából nem is venném a szívemre, mennyire fáj, hogy valaki azt kiabálhatja itt, hogy a szomszédban pedig verik a négereket. Mert azért fáj. Leginkább az, hogy a térség legnagyobb négerverője kiabálja ezt. Nekik, nekünk. Nesze nekünk! Hol a fenében van az a légycsapó. Ha nem figyelnék a politikára, éles lenne az eszem. Gondolkodás nélkül rávágnám, ha kérdeznék: Mennyi?... Kétszerkettőaznégy... Kételkedés nélkül mondanám ki. Nem kérdeznék vissza, sunyin, hogy mi mennyi? Nem jutna eszembe, hogy elbizonytalanodjak a demokráciába vetett hitemben. Különösen így a választások előtt. Csak dörzsölném a pirítósomat, élvezném a kávé illatos gőzeit. Amíg egyáltalán tudnék nem figyelni a politikára. mellett számos fiatalt is lehetett látni, mind a nézők, mind a szereplők soraiban. Kár, hogy nem minden településen, faluban ünneplik meg március 15-ét. A legfájóbb az, hogy éppen a kis magyar falvak lakosaival nem törődik senki. Ahol nem működik a Csemadok helyi szervezete, ahol a falu vezetése nem veszi kézbe az irányítást, ott ez a nap is olyan, mint a többi. Éppen a kisebb településeken van a legnagyobb szükség a magyar értelmiségiek felvilágosító munkájára. A Zoboralja falvaiban történtek is ezt bizonyítják. Hajtman Kornélia Nána Kultürműsor és koszorúzás Történelmünk versben és dalban címmel rendezett műsort a Csemadok oroszkai alapszervezete, amely az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére kéTALLÓZÓ SME A közvélemény nem férhet hozzá az alkotmányosság helyzetéről szóló jelentéshez, amelyet a kormány tudomásul vett. A kormány sajtóosztálya elutasította a SME kérelmét, s nem adta át a dokumentumot. Erről a beterjesztőnek - ebben az esetben Katarína Tóthovának - kell döntenie. A miniszterelnök-helyettes szóvivője, bár elismerte, hogy a jelentés tartalma nem titkos, hozzátette: nem lát okot arra, hogy a nyilvánosság elé kerüljön. A szóvivő meglepődött, amikor megtudta, hogy a két évvel ezelőtt kidolgozott hasonló dokumentumot megkapták a napilapok. A SME emlékeztet arra, hogy az 1996-os dokumentumban a kormány megállapította, hogy a központi választási bizottság nem teljesítette kötelességét, valamint, hogy a magyar pártok bírálata a kisebbségi politikáról nem megalapozott. A lap szerint az idei jelentés is úgy végződik, hogy a szlovák alkotmányosság helyzete teljes mértékben összehasonlítható a más országokban tapasztalható helyzettel, tehát megalapozatlan a vád, hogy a kormány katasztrofális mértékben megsérti az alkotmányt. NÁRODNÁ OBRODA A Štúdio S igazgatója, Milan Lasica elmondta a lapnak, hogy nem lépett kapcsolatba a Schuster-féle Polgári Megértés Pártjával, senki sem szólította meg őt, és nem szándékozik párttaggá válni egytlen pártban sem. Lasica és Michal Dočolomanský együttműködését a PEP-pel Pavol Hamžík exkülügyminiszter jelezte korábban. Az említett művészek közül csak Peter Dvorský operaénekes párttagsága igazolódott be. Dočolomanský jelenleg kórházban van, mert infarktust kapott, egyelőre nem ismeretes, hogy belép-e a politikába. Peter Dvorský a Národná obrodának elmondja, hogy azért lépett be a PEP-be, mert véget kell érnie annak a korszaknak, amikor jó és rossz szlovákokra osztják a társadalmat. PRAVDA A brit nagykövetség elutasítja Vladimír Mečiar szavait, aki kedden este a Hogyan tovább, miniszterelnök úr? című tévéműsorban azt mondta, hogy az egyik pozsonyi külképviselet közös, kormányellenes lépésekre szólította fel a többi nagykövetet. A nagykövetség szóvivője szerint az Európai Unió figyelmeztetései a csatlakozási folyamat részei, nemcsak Szlovákia kap hasonló dokumentumokat. Az állásfoglalások beleértve azt a március 10-it is, amely a Szlovákiában tapasztalható fejlődési irányt illeti mind a 15 tagország véleményét tükrözik, ezért nem igaz az sem, hogy egyetlen ország szervezi a figyelmeztetéseket. A nagykövetek információi és tanácsai Szlovákia folyamatos megfigyelése alapján születnek. Nagy-Britannia mint az EU soros elnöke csupán koordinálja a folyamatot. szült. A műsorban részt vettek a kisiskolások, a középiskolások és természetesen a Csemadok aktív tagjai is. Ennek eredményeként a közönség szép és nívós műsort láthatott. A Csemadok énekkarának előadásában elhangzottak a legszebb Kossuth-dalok, továbbá a történelmet felidéző versek. Az ünnepséget követően a résztvevők megkoszorúzták a Hősök emlékművét. Barbolyás Katalin Oroszka