Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-03-19 / 65. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 773. SPORT/TÉVÉ ÉS RÁDIÓ - SZOMBAT 11 Beszélgetés František Kašickýval, a védelmi miniszter szóvivőjével a sokat vitatott új szociális törvényről Legfőbb probléma a korhatár Hatalmas visszhangot vál­tott ki a hadseregben az a parlament által nemrég el­fogadott törvény, amely, ha érvénybe lép, jelentő­sen befolyásolná a hivatá­sos katonák szociális hely­zetét. František Kašický­val, a védelmi miniszter szóvivőjével erről a jog­szabályról beszélgettünk. GAÁL LÁSZLÓ Melyek a legmarkánsabb elté­rések a köztársasági elnök ál­tal újratárgyalásra visszaadott törvény és a jelenleg érvényes jogszabály között? Az új törvény szerint a hivatásos katona csak 55. életévének be­töltése után jogosulna végkielé­gítésre, ha távozni kíván a had­seregből. Az eddig érvényes tör­vény nem szabott korhatárt, minden katona az életkorára va­ló tekintet nélkül jogosult volt a végkielégítésre, ha letöltötte a szerződésében meghatározott szolgálati időt. A másik fontos dolog: a katonai szolgálatról szóló, 1998. január elsején ér­vénybe lépett törvény szerint a hadseregben érvényes az úgy­nevezett szolgálati karrierrend­szer. Ez alapján a katonák az el­ért rangfokozatnak megfelelően bizonyos korhatárig szolgálná­nak a hadseregben, és ez a kor­törvényben megszabott egyet­len korhatárral. Az eddig érvényes törvény szerint mekkora „lelépőt" ka­pott a katonatiszt, és ez éven­te milyen összeggel terhelte meg a hadsereg számláját? Ez attól függ, hogy a katona hány évet szolgált. Legjobb eset­ben a fizetése hatszorosát kap­hatta. Elhangzottak olyan véle­mények is, hogy a végkielégítés kifizetése negatív hatással van az állami költségvetésre. Ez egy­általán nem helytálló, mivel ezeket az összegeket nem a költ­ségvetésből, hanem a katonai nyugdíjalapból térítik, ami kizá­rólag a katonák által befizetett nyugdíjbiztosításból jön létre. Mečiar miniszterelnök egy rá­diónyilatkozatában azt állí­totta, hogy mindössze har­minc katonatiszt adta be kér­vényét, hogy civilbe távozhas­son, ugyanakkor a hadsereg vezérkara már több száz kér­vényről tájékoztatott. Valójá­ban hányan adták be kérvé­nyüket azóta, hogy a parla­ment elfogadta a szóbanforgó törvényt? Legfrissebb adataink szerint több mint 380 kérvényt nyújtot­tak be. Fogalmam sincs, hogy a miniszterelnök úr honnan sze­rezte a harminc kérvényről szó­ló információit. Legfrissebb adataink szerint 380 katonatiszt nyúj tottä be kérvényét, hogy civilbe tá­vozhasson. határ csupán a tábornokok ese­tében éri el az 55 évet, például az ezredes 50 éves korban, az al­ezredes 45 évesen léphetne ki a hadseregből végkielégítéssel, ez pedig ellentétben áll a szociális lépni a hadseregből, mert akkor a katonaságot egész életre szó­ló hivatásnak tekintették. A ka­tonai szolgálatról szóló új tör­vény ezt már nem örökös hiva­tásként tárgyalja, hanem mint ködni a hadsereg szétzüllesz­tésében, inkább lemond tiszt­ségéről. Hogyan történne az új vezérkari főnök kinevezése, és van-e már jelölt erre a posztra? A katonáknak általában olyan szakmai képzettségük van, amit a civil élet­ben nem tudnak ka­matoztatni, az újra­kezdéshez pedig pénz kell. A szerző felvételei A múlt rendszerben nagyon nehéz volt megválni a hadse­regtől. Most minden további nélkül eleget tesznek az emlí­tett kérelmeknek? Igaza van, azelőtt nehéz volt ki­meghatározott életkorig tartó szolgálatot. Jelenleg a hadse­regben úgynevezett piramis jel­legű hivatali rendszer érvénye­sül, vagyis minél magasabb a rang, annál kevesebb ennek megfelelő poszt van a hadse­regben. Ez pedig arra ösztönzi a katonákat, hogy csak bizo­nyos korhatárig szolgáljanak. Amennyiben a hivatásos kato­nának nem tudunk a rangjának megfelelő helyet biztosítani ­például századosi munkakört nem tölthet be alezredesi rang­ban lévő főtiszt -, a katona nyugdíjjogosulttá válik, ami végkielégítéssel jár. Sokszor egyáltalán nem veszik figye­lembe, hogy a hivatásos kato­nákra bizonyos korlátok vo­natkoznak, például nem fejt­hetnek ki politikai tevékenysé­get, nincs joguk sztrájkolni, nem rendelkeznek petíciós jog­gal, s a végkielégítés az ilyen korlátozásokért is kárpótlást nyújt. A másik dolog: a kato­náknak általában olyan szak­mai képzettségük van, amit a civil életben nem tudnak kama­toztatni, az újrakezdéshez pe­dig pénz kell. Jozef Tuchyňa tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke, az úgynevezett szociális törvény elfogadása kapcsán kijelentet­te, nem hajlandó közremű­Tuchyňa tábornok már régeb­ben jelezte távozási szándékát, hiszen betöltötte a korhatárt, a törvény elfogadása csak meg­gyorsította lépését. A kinevezés egyszerű: a védelmi miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki az új vezérkari főnö­köt. Arról egyelőre nem esett szó, hogy ki lesz az. A kormány részéről voltak olyan próbálkozások, hogy a vezérkari főnöki posztot poli­tikai tisztséggé alakítsák az­zal, hogy az államtitkár tölti be. Végleg felhagytak már ez­zel a szándékkal? A hadseregről szóló törvény egyértelműen megerősítette a korábbi gyakorlatot, vagyis hogy a vezérkari főnöki poszt szakmai poszt és azt hivatásos katona tölti be. Tuchyňa tábornok olyan kije­lentést is tett, hogy amennyi­ben érvénybe lép az új tör­vény, a hadsereg harcképte­lenné válik. Valóban ilyen sú­lyos a helyzet? Nem vehetjük félvállról a dolgot, hiszen vannak katonai alakula­tok, amelyekben már ma is sok a betöltetlen parancsnoki funkció. Ha ilyen alakulatból kilépnek a kulcsfontosságú posztot betöltő tisztek, ez valóban megoldhatat­lan problémát jelenthet. RÖVIDEN Az SZDK nyerné a választásokat Pozsony. A Focus felmérése szerint a megkérdezettek 29,1%­a szavazna az SZDK-ra, a DSZM-et a választók 23,6%-a támo­gatná. A harmadik helyen a Schuster-féle PMP (11,0%), a negyediken pedig a Magyar Koalíció (10,1) végzett. Az ötszá­zalékos küszöböt a DBP (9,0) és az SZNP (6,6) is átlépte. Nem kerülne be a parlamentbe a munkásszövetség (3,1). (SITA) Bírálják a katolikus egyházat Pozsony. „Erkölcsileg elfogadhatatlannak tartjuk a katolikus egyház hozzáállását a fasiszta Szlovák Államhoz és képviselői­hez" - olvasható a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szö­vetségének nyilatkozatában. A dokumentum rámutat: a Vati­kán nemrég közzétett álláspontja és az egyes szlovákiai katoli­kus papok magatartása közötti ellentétre. „A hazai katolikus egyház képviselői - köztük Ján Sokol érsek - ugyanis olyan bűntetteket akarnak megvédeni, melyek több ezer ártatlan ha­lálát okozták" - áll a nyilatkozatban. (TA SR) Mennyit kapunk kötvényünkért? Pozsony. Ha a Nemzeti Vagyonalap így folytatja, 2000-ben az állampolgárok egy fillért sem kapnak vagyonalapi kötvényü­kért - állítja Jaroslav Volf Mečiar kormányfőhöz intézett nyílt levelében. A szociáldemokrata elnök szerint a magánosítási politika miatt üres a vagyonalap kasszája, s az ország csaknem 50 milliárd koronától esett el. Volf a vagyonalap elnökségének felelősségre vonását követeli Mečiartól. (SITA) Hamžík: a Markíza nem ügynökség Pozsony. „A Markíza kereskedelmi tévé és nem ügynökség" ­nyilatkozta Pavol Hamžík a Polgári Megértés Pártja választási kampányáról és a párt Pavol Ruskóval fenntartott kapcsolatá­ról. A volt külügyminiszter kijelentette: a PMP ügynökséggel biztosítja a párt sajtókampányát, nem pedig Rusko tévéadójá­val. Hamžík szerint az április 4-i alakuló kongresszuson Ru­dolf Schustert választják meg a párt elnökévé. Peter Dvorský operaénekes úgy döntött, hogy belép a PMP-be. (ú) Törvényjavaslat a polgári szolgálatról Pozsony. A DBP és az Ifjú Demokratikus Baloldal törvényjavas­latot dolgozott ki a polgári szolgálatról. Irányítását a munkaügyi hivatalok vennék át, időtartama a jelenlegi két évről egy évre csökkenne, és csak civil intézményeknél lehetne letölteni, (gl) Komáromfüssön is tiltakoznak Komáromfüss. Bölcs József polgármester tegnap tiltakozó le­velet adott át a járási hivatal oktatási osztálya helyettes veze­tőjének, mivel a bátorkeszi alapiskola igazgatójának a leváltá­sa a komáromfüssi kisiskolát is érinti. Bátorkeszire ugyanis Kacz Mária, a kisiskola igazgatója került. Helyére a járási hiva­tal azt a Gabriela Szoboszlaiovát nevezte ki, akinek nincs ké­pesítése magyar iskolákban való oktatásra, (km) Korda gépkocsijának megrongálásáról Pozsony. Peter Ondéra belügyi szóvivő szerint Eugen Korda, a cseh Nova Televízió munkatársa „más célokat is követhetett", amikor magas beosztású szlovákiai személyeket vádolt meg azzal, hogy megrendelték gépkocsijának a megrongálását. Ondéra konkrétumokról nem tett említést. (ČTK) Fogaš optimista az elnökválasztást illetően: A DBP bízik Ballekben Čič: csak megalapozatlan bírálatok értek bennünket A jogállam védelmében Pozitív diszkrimináció lett volna Slota alaptalan vádjai ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. „Mielőbb válasszanak köztársasági elnököt, tartsanak szabad, demokratikus választá­sokat, és ne ígérgessenek olyat, amit nem tudnak, vagy nem akarnak teljesíteni!" - ezzel az üzenettel érkezett haza USA-be­li és kanadai hivtalos látogatásá­ról Ľubomír Fogaš, a DBP alel­nöke, a parlament külügyi bi­zottságának tagja. Hozzáfűzte: az üzenet utolsó része a nemzeti kisebbségeknek tett ígéretekre is vonatkozik. Az elnökválasztással kapcsolat­ban Fogaš optimistán nyilatko­zott tegnap, nem zárta ki, hogy pártja jelöltjét, Ladislav Balleket ma megválasztja a parlament. Elfogadhatatlan viszont számá­ra, hogy a parlament egyszerű többséggel válasszon elnököt, a baloldal szerint is a közvetlen el­nökválasztás a legmegfelelőbb, ennek ellenére még nem tár­gyalt arról, csatlakozik-e az SZDK és az MK petíciós akciójá­hoz. Fogaš egyébként logikus­nak tartja azt a három kérdést, amelyet a két koalíció feltesz az állampolgároknak a petíciós akcióban, (g.l.) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. 1993. március 17-én kezdte el munkáját az alkot­mánybíróság, s ebből az alkalom­ból tegnap ünnepi ülést tartott több vendég részvételével. A tes­tület eddig több mint négyezer beadványt kapott. Beszédében Milan Čič elnök hangsúlyozta: - Az alkotmánybíróság esetében a függetlenség a bírák védelmét és az alkotmány tiszteletben tar­tásának kötelességét jelenti. Egy jogállamban senki sem csele­kedhet az alkotmányos keretet túllépve. Érnek bennünket ke­mény bírálatok, de eddig senki sem vádolt bennünket megala­pozottan részrehajlással. Aki mégis ezt állította, hiányos felké­szültsége miatt tévedett, vagy le­járatásunk állt szándékában. Čič mérlegvonása során egy XV. századbeli olasz filozófust is idé­zett: „Egy köztársaságnak sem­milyen cél érdekében nem sza­bad törvénytelen eszközökhöz nyúlnia. Ha ez rövid ideig hatá­sos is, mint példa, káros, mert az alkotmány megszegése ürügyet szolgáltathat ahhoz, hogy mások rossz cél érdekében tegyék ugyanezt", (g-f) ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Az MKDM sajnálatos­nak tartja, hogy a magyar Or­szággyűlés nem fogadta el a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét szavatoló törvény­módosítást, ugyanakkor meg­alapozatlannak ítéli Ján Slota ezzel kapcsolatban elhangzott vádjait. „Az SZNP elnöke nyílt levélben akar tiltakozni az ÉU­nál, s nem veszi figyelembe, hogy a módosítás pozitív diszk­rimináció révén kívánta képvi­selethez segíteni a kisebbsége­ket. Azzal sem lehet érvelni, hogy a szlovákiai magyarságnak van parlamenti képviselete, hi­szen nem alanyi jogon kaptuk, hanem olyan feltételek mellett harcoltuk ki, mint az összes töb­bi párt. Most viszont éppen a szlovák kormánykoalíció igyek­szik diszkriminálni az MK-t, hi­szen az új választásitörvény­javaslat értelmében a szavaza­tok 15%-át kellene megszerez­nie a választá-sokon" - fejtette ki Bugár Béla. Hangsúlyozt: fon­tos lett volna, hogy a magyar parlament elfogadja a módosí­tást, és ennek érdekében a Ma­gyar Koalíció valamennyi or­szággyűlési párthoz levelet inté­zett a szavazás előtt, (hol) Kétéves próbaidő az újságírónak Feltételezésért feltételes Jelcin már 1993-ban megmondta... „Oroszfüggőségben" Szeminárium vállalkozóknak Közel száz érdeklődő ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Kétéves próbaidőhöz kötve 12 hónapos feltételes sza­badságvesztésre ítélte a bíróság a Sme napilap kelet-szlovákiai mellékletének egykori vezető­szerkesztőjét. T. Ferko 1996. ok­tóberében közölt írásában azt állította, hogy a Magas-Tátra-i Úderník üdülőt Peter Tkáč vette meg. A szerzőt beperelte az érintett, s bebizonyította, hogy nem ő az üdülő tuljadonosa, csak a létesítmény irányításában közreműködik. Az újságíró a bí­róságon tanúkra hivatkozva pél­dául azzal érvelt, hogy a tátrai Interhotel szállodalánc akkori vezérigazgatójától értesült az Úderník privatizálásáról és a fel­tehetően érdekelt személyekről. Nem tudta viszont bizonyítani, hogy az üdülőt bár közvetve, de valóban Tkáč vásárolta meg. A bíróság rágalmazás miatt ítélte feltételes szabadságvesztésre, a vádlott fellebbezett, (g-f) SITA-INFORMÁCIÓ Pozsony. Szergej Jasztrzsemb­szkij orosz elnöki szóvivő egy moszkvai lapnak úgy nyilatko­zott: orosz államérdek a Mečiar­kabinet támogatása. „Ez is iga­zolja, hogy a jelenlegi kormány jelentősen elmélyíti Szlovákia egyoldalú stratégiai függőségét" - reagált a nyilatkozatra Ján Fi­gel'. A KDM alelnöke rámutatott: Borisz Jelcin 1993-as látogatása­kor már elhangzott, hogy Szlo­vákia Moszkva számára különle­gesjelentőséggel bír. - Mečiar Moszkvában keres me­nedéket, mert a nyugati demok­ratikus államokkal fenntartott kapcsolataiban csődöt mondott - állítja Milan Kňažko, a DU alel­nöke. Húska úgy véli: nem igaz, hogy Szlovákia Oroszország va­zallusa. A parlament alelnöke szerint arról van szó, hogy keleti szomszédunk nagyra értékeli azt a kormányt, amely szuverenitá­sának megőrzésére törekszik. ÚJ SZÓ-HlR Komárom. A kis- és középvállal­kozók szerepe a stabil gazdaság­ban címmel tartott szemináriu­mot tegnap a városban a Mécs László Társulás és a Konrád Adenauer Alapítvány. Bárdos Gyula, az MKDM parlamenti kép­viselője, a Mécs László Társulás elnöke elmondta: a rendezvény célja, hogy a dél-szlovákiai vállal­kozók segítsék egymást. A társu­lás májusban hasonló szeminári­umot szervez közép- és kelet­szlovákiai vállalkozók számára is. A tegnapi szemináriumot Csáky Pál, az MKDM alelnöke vezette; közel száz vállalkozó jelent meg. Az előadók között volt Pásztor István helyi polgármester, Mol­nár Rozália adószakértő, Csendes László, a pozsonyi magyar nagy­követség tanácsosa és Farkas Ti­bor, a Mátyusföldi Vállalkozók Szövetségének elnöke, (-cza)

Next

/
Thumbnails
Contents