Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-03-18 / 64. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 18. KOMMENTÁR Igazgatók- túszként VOJTEK KATALIN Leváltottak két magyar iskolaigazgatót. Honi berkekben ez a hír korántsem hat az újdonság erejével, ám a mostani leváltás otrombább és gyalázatosabb minden előbbinél. Ezúttal ugyanis az történt, hogy a hatalom a legleplezetlenebb nyíltsággal túszként kezelte az igazgatókat, mások helyett büntetve őket. Nem ők követték el a hatalom szemében megbocsáthatatlan lépést, hanem a szülők, amikor - tiltakozásul az egynyelvű bizonyítványok ellen - a bizonyítványosztás napján nem engedték iskolába gyermeküket. A gyerekek nem büntethetők. Egyelőre a szülők sem, mert nincs törvény, amely tiltaná a tiltakozásnak ezt a formáját. Maradnak hát az iskolaigazgatók. Példát kell statuálni, az államnyelv és a többségi nemzet nagyobb dicsőségére, hadd tanulják meg egyszer s mindenkorra a magyarok, ki az úr széles e hazában. A leváltás tényét közlő hivatalosan értesítésben persze nyoma sincs annak, hogy az az egynyelvű bizonyítványok, illetve az ellenük tiltakozó szülők miatt történt. A szlovák törvényhozás már rég gondoskodott arról, hogy ne kelljen még csak indokolni sem az igazgatóleváltásokat. A leváltó, Stanislav Lukáč komáromi járási tanügyi vezető azonban a bátorkeszi iskolában tett ellenőrző látogatása alkalmával világosan kinyilvánította az okot, amikor erélyesen felelősségre vonta az igazgatót, amiért „nem tudott kellőképpen hatni a szülőkre". Tehát a szülő nem autonóm polgár, aki szabadon nyilváníthatja ki akaratát, hanem mentorra és ráhatásokra szoruló mentális kiskorú. Minden totalitárius rendszernek ez a rögeszméje saját polgárairól. Lukáč úr, ez a szocializmusból ránk maradt ásatag kövület, hatáskörét túllépve már nemcsak a tanulóifjúságot óhajtja nevelni, hanem a felnőtt nemzedéket, a szülőket is. Csecsenföldi példával élve: túszejtéssel, háborúban szokásos módszerekkel. Csecsenföldön nem, de Szlovákiában - jellemző módon - a törvény a túszejtő oldalán áll. JEGYZET Udvarképes baloldal TÓTH MIHÁLY Ferencjóska korabeli úriaszszonyok, ha élnének, a vállalkozók bálján kivilágos kivirradtig a demokratikus baloldali Weissen, illetve a (szintén baloldalról indult) polgári egyetértő Schusteron legeltették volna szemüket. Réges rég nem élnek, ezért legföljebb őfelsége, az időközben detronizált munkásosztály tagjai csóválhatták a fejüket, ahogy derék szociáldemokratáinkjobb körökben udvarképessé váltak, és erről még fotográfiát is készíttettek a sajtó számára. Demagógiának tűnhet, de leírom: politikai struktúránk két jeles személyiségének lakkos-frakkos fényképéről az jutott eszembe, amit úgy 1975 táján a Tatra 603-as szolgálati kocsikról mondott a népi humor: „A munkásosztály nevében ezekben közlekednek az ország vezetői." Az idei báli idény végéig, bárhogy törtem a fejem, nem tudtam megmagyarázni, miért nem képesek szociáldemokratává visszavedlett kommunistáink a szlovákiai kétkeziek kegyeibe férkőzni, noha a környező országokban ez már mindenütt bekövetkezett. Horn Gyula pártja legyőzhetetlennek látszik, Prágában Miloš Zeman éppen kormányalakításra készül, de Lengyelországban sem áll rosszul a baloldal. Eddig úgy gondoltam, átok ül a Demokratikus Baloldal Pártján, ezért tartózkodik huzamosan a Mečiar által kajánul 10 százalékosnak minősített pártok csoportjában. Lehet, hogy Miloš Zeman is fontosnak tarja testi kondícióját, nem különben Horn Gyula, mindazonáltal „udvarképességet" bizonyítandó és teniszpartit játszandó egyikük sem fényképezteti magát az ország legsikeresebb újgazdagjainak társaságában. Nem kizárt, hogy teniszeznek olykor, de diszkréten űzik ezen úri sportot. És ha a felső ötszáz dáridóján vesznek részt, szemérmesen teszik. Tudják, hogy a rongyrázás rossz vért szül a plebsz körében. Még be sem került Rudolf Schuster a parlamentbe, de már azt rebesgetik róla, azért alakított pártot, hogy Mečiar bukása esetén meggátolja a privatizációs rablások visszacsinálását. Nem az a lényeges, így van-e ez vagy sem, hanem, hogy az emberek egy-egy gesztus alapján még a mendemondát is elhiszik. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238319) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238344) Mislay Edit- kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. áamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Az újságírók lassan több kocsit fogyasztanak, mint a Forma-1-es pilóták! (Peter Cossányi karikatúrája) TALLÓZÓ LIDOyÉ NOVINY A cseh Biztonsági Információs Szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság tagjai nem találkoztak olyan dokumentumokkal, amelyek arra utaltak volna, hogy a Klaus-kormány végnapjai idején a BIS ajánlatot tett volna a Szlovák Információs Szolgálatnak, hogy egy meg nem nevezett nagyhatalom titkosszolgálatával fenntartott jó kapcsolatait kihasználva segítsen kompromittáló anyagot gyűjteni Václav Klaus ellenfeleiről. Jaroslav Bašta, a bizottság elnöke elmondta: nem találkoztak a Ladislav Pittner volt szlovák belügyminiszter által korábban felvetett kérdéssel, de hangsúlyozta, hogy az exminiszternek nagyon jó áttekintése van a SISről, ezért szavait nem szabad félvállról venni. Pittner szerint a cseh BIS azzal kereste meg a szlovák SIS-t, hogy a nagyhatalom - a Lidové noviny szerint Oroszországról van szó - segítségét kihasználva járassák le Klaus ellenfeleit, és cserébe a cseh titkosrendőrség Vladimír Mečiar ellenfeleiről szolgál kompromittáló adatokkal. Újságírók megfélemlítése: a szólás- és sajtószabadság korlátozása, az információhoz való jog megsértése Nemzetellenesek csak gyalog! Eugen Kordának tulajdonképpen óriási szerencséje volt, összekeverték őt az autójával. Négy, feltehetően markos legény „nemzetellenes elemnek" nézte a kocsiját és vasrudakkal alaposan elagyabugyálta. Na, ez se tudósít többet! HOLOP ZSOLT Persze, most még a kesernyés irónia sem helyénvaló, hiszen maga Ivan Lexa jelentette ki egy bizonyos Eugen K.-ról, hogy „nemzetellenes elem", s láthatjuk, az bizony nem tréfa, amit a titkosszolgálat főnöke mond. Egy Opel Corsa összetörése roppant kellemetlen. Most azonban az újságírók megfélemlítéséről, azaz a szólás- és sajtószabadság korlátozásáról, az információhoz való jog megsértéséről van szó. Megdöbbentő, de tény, hogy mindig a diktatúra előszeleként jelentkeznek a felsoroltak. Több ellenzéki újságíró észlelte, hogy követik, megfigyelik őt, névtelenek telefonoznak válogatott disznóságokat. A sportcsarnokba összeterelt nyugdíjasok hihetetlenül komoly erőkifejtésre képesek. Ha feltűnik egy ellenzéki tévéstáb, rögtön kiegyenesítik a görbebotokat, és már transzparensekkel biztatják egymást fegyverhasználatra a vezér életének megóvása érdekében. Peter Tóth újságíró kocsija néhány hónapja égett el. Korda azt állítja, pörben, haragban Folytatódik a nemzetellenes elemek járjanak gyalog program. nem áll senkivel, adósságai nincsenek. Igaz, már kocsija sincs. Folytatódik a nemzetellenes elemek járjanak gyalog program. Kérdés, lesz-e megállás, hol a határ, mert az őszi választásokig csak durvulhatnak a módszerek. A kormány propagandistái újabb szlovákellenes sajtócentrumokat fedeznek fel, külföldről, dollármilliókban fizetett újságírókat lepleznek le. Az állami intézmények, a kormányhivatal, a minisztérium diszkriminálja az újságírókat, megszünteti a sajtóértekezleteket, s mielőtt a vonal végén valaki lecsapja a telefont, csak anynyit mond: többet ne hívjanak. Nemzetközi sajtóértekezleten csak az kérdezhet, akire méltóztatik rámutatni egy arra hivatott ujj. Ujjazzák az újságírókat. Meg összekeverik a kocsijukkal, ha szerencséjük van. A roma is főállomásbácsinak titulálta az öreg baktert, amikor cigarettát kunyerált tőle Minek is nevezzelek, V. M.? MALINAK ISTVÁN Még újságíróinasként megtanították velem, hogy a protokoll szent, jobban kell fújni, mint a Miatyánkot. Mert az elvtársak kényesek, megkövetelik, hogy minden tisztségüket a megszabott hierarchikus sorrendben tüntessék fel. Minden alkalommal. (1. Tapasztalat: az urak is kényesek, főleg azok, akik elvtársak voltak.) Most itt állok harmincéves szakmai gyakorlattal, és nem tudom a protokollt. Mert március másodika óta V. M. nem csak kormányfő. Az államfő az ország első számú közjogi méltósága, rangban megelőzi a kormányfőt. Tehát: V. M. köztársasági elnök és kormányfő. De ez nem jó. Két okOLVASÓI LEVELEK Értelemzavaró tévedés Az Új Szó március 6-án megjelent számában olvastam Gyurovszky Lászlónak az Érinthetetlenek és a maharadzsa c. cikkét. Nagy kár, hogy egy alapvető tévedés van benne, amely rontja a cikk értékét. Az érinthetetlenek kifejezés Indiában nem a legfelső kasztot jelenti, éppen ellenkezőleg, a páriákat, a legutolsók közé sorolt ból. Először: tudjuk, a dolog bűzlik, nem igazi államfő ő, csak kimószerolta magának, nem választotta meg sem a nép, sem a parlament. Másodszor: ez a sorrend nem fejezi ki a tényleges erőviszonyokat, nálunk a kormányfő kezében több hatalom összpontosul, mint az államfőében. Tehát: V. M. kormányállamfő. így meg hülyén hangzik. V. M. kormányfőfélállamfő. V. M. kormányfőideiglenesenhelyettesállamfő. Ezek még hülyébb változatok. V. M. államkormányfő. így olyan, mintha az állam maga a kormányfő volna. (Hm?!) V. M. félállamkormányfő. Ez meg azt sugallhatná, hogy Szlovákiát csak amolyan félállamocskának tekintem. (2. Tapasztalat: az MTA Nyelvtudományi Intézete igazán nyomon követhetné a szlovák belpolitikai igényeket.) Azt mindenképpen érzékeltetni kell, hogy V. M.-nek mínusz négy elnöki jogköre van. Mínuszos államfőnek titulálni sértő. Korlátoltnak? Mármint az elnöki hatalmát. Amely hatalom kormányfőként viszont korlátlan. (3. Tapasztalat: nyelvtanistilisztikai okokból is egészségtelen, ha valaki annyi tisztséggel aggatja tele magát, hogy olyan, mint egy politikai karácsonyfa.) V. M., a Szlovák Köztársaság kormányának elnöke, korlátozott jogkörökkel felruházott államfő, a hadsereg főparancsnoka, a DSZM elnöke. Hogy tetszik? Nekem erről a cikaszton kívülieket. A magyar nyelv értelmező szótárában többek között ez szerepel az érinthetetlen szóról: (Indiában) a legalsóbb népréteghez, osztályhoz tartozó személy. Az érinthetetlenek nem keveredhetnek más kasztok tagjaival. Ez a hibásan értelmezett és használt szó tulajdonképpen meghiúsítja a szerzőnek azt a szándékát, hogy párhuzamot vonjon az indiai érinthetetlenek (páriák) és V. M. hívei között. Jakab Ilona Komárom Kellemeset a hasznossal Nemcsak a városokban, hanem a mi kis falunkban is mulathatnak a vállalkozók és vendégeik. Igaz, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva. Búcson a Vöröskereszt helyi szervezete az idén először rendezte meg a vállalkozók bálját. A remélhetőleg hagyományt teremtő bál célja, hogy a vállalkozók kikapcsolódjanak, továbbá az, hogy a rendező szerepét vállaló szervezet bevételhez jusson, s így közös gány jut eszembe, aki cigit kunyerált a baktertől, és hízelgésből főállomásbácsinak titulálta az öreget. (4. tapasztalat: Figyelj a pórnép szavára, mert...) A roma sem járt messze az igazságtól, sőt alá is becsülte a baktert. Nálunk államfő is lehetett volna a bakterből. Ami egyrészt önmagában is minősíti az országot, amellett, hogy minden tiszteletem a becsületes vasúti jelzőőröké. Másrészt még a bakter is jobb megoldás lett volna annál, ami most van. Az általában művelt és úriember nyugati politikusok nem a baktereket utálják. Hanem az ízléstelen dolgokat. Bugyiban a rózsaszínűt, szoborban a kertitörpét, politikusban a karácsonyfát. összefogással segíteni tudjon a rászoruló helyi lakosokon. A színvonalas rendezvényen a helyi vállalkozókon kívül a környező falvak vállalkozói is részt vettek. A vállalkozók igazán kitettek magukért, számos tombolát ajánlottak fel, ami jelezte a jószándékot és a segíteni akarást. A bál részeként felléptek a helyi mazsorett lányok, valamint a párkányi amatőr színjátszók. A bál jól sikerült, és a szervezők remélik, hogy jövőre ismét rendezhenek ilyet. Szabó Szilvia Búcs