Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-03-03 / 51. szám, kedd

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 2. Összecsapások Koszovóban Fini elítélte a zsidótörvényeket Róma. Az olasz posztfasiszta mozgalom, a Nemzeti Szövetség elnöke vasárnap elítélte a fajvédő törvényeket, amelyeket az egykori fasiszta rezsim hozott Itáliában. Gianfranco Fini iszonyatnak nevezte az 1938-as olasz zsidóellenes törvényeket. „Mindenki tudja, hogy az olasz jobboldal szilárdan demokratikus, s hogy Mussolini alakja a történelem lapjaira tartozik. Az olasz zsidók olaszok, és mindig is olaszok voltak" - mondta. (MTI) Buszbaleset ötven halottal Hanoi. Közel ötven ember életét vesztette Vietnam egyik tartományában vasárnap, amikor egy ütközést követően az út melletti tóba zuhant egy zsúfolt autóbusz. A távolsági járat, amelyen mintegy 80 személy utazott, egy szembe jövő cementszállító autóval ütközött össze. A holttesteket még nem sikerült kiemelni a tóból, sőt az autóbusz kiemelésére a helyszínre érkezett daruskocsi is a vízbe csúszott.Vietnamban gyakoriak balesetek a rossz úthálózat, valamint a járművek zsúfoltsága és rossz műszaki állapota miatt. (MTI) Megfigyelők attól tartanak, hogy az új válság az eddigi legvéresebb balkáni háborúba torkollhat, viszont a jugoszláv védelmi minszter szerint nincs szükség rendkívüli állapot kihirdetésére Koszovóban. A húsz áldozatot követelő hétvégi öszszecsapások tegnap is folytatódtak a tartományban, a koszovói albánok tegnapi pristinai tüntetését vízágyúkkal és könnygáz bevetésével zavarta szét a karhatalom, amely tüntetőket, újságírókat és ellenzéki politikusokat is vert. Az akcióután jelentette ki Bulatovics, hogy ellenőrzik a helyzetet és úgymond nem tárgyalnak terroristákkal. (MTI) Schroder lesz Kohl ellenfele Gerhard Schroder lesz Helmut Kohl ellenfele a németországi szövetségi parlamenti választásokon, az alsó-szászországi miniszterelnököt a német szociáldemokraták elnöksége javasolta az SPD kancellárjelöltjének. Az előzetes hivatalos végeredmény szerint a tartományban a Német Szociáldemokrata Párt nyerte a választásokat, a voksok 47,9 százalékát szerzte meg. A Kohl vezette Keresztény Demokrata Unió 35,9 százalékot kapott. (MTI) Schroder keze a magasban (ČTK-f el vétel) Védelmi illetékesek szerint három hónap alatt elválik, működőképes-e a bagdadi egyezmény, vagy elkerülhetetlen a katonai csapás Iralc kémkedéssel gyanúsítja az USA-t A tervezet nem ró jogi kötelezettséget Magyarországra Torgyán hazaárulást emleget a gát kapcsán Pozsony a két csoportra osztás elkerülését szorgalmazza Szlovák javaslatok az Európai Uniónak Brüsszel. Az Európai Bizottághoz napokban eljuttatott j avaslataiban Szlovákia azt kéri, hogy az Európai Unió a bővítési tárgyalások első szakaszában, a közösségi joganyag és vívmányrendszer áttekintésekor kerülje el a látszatot, hogy két csoportra osztja a tizenegy tagjelölt államot. MTI-TUDÓSlTÁS Szlovákia az egyeden EUtagjelölt ország, amelyet azért nem érdemesítettek alkalmasnak a csatlakozási tárgyalásokra, mert nem teljesíti a megszabott politikai kritériumokat. Brüsszelben mindmáig nem döntötték el egyértelműen, milyen keretek között tekintsék át a joganyagot. A tárgyalásoknak ezt a részét az EU végrehajtó szerve, az Európai Bizottság irányítja. A testület múlt héten nevezte ki tárgyalási munkacsoportjának vezetőjét; Klaus van der Pas akkor úgy nyilatkozott, hogy nem látja értelmét tizenegy országgal egyszerre folytatni az áttekintést. Az már bizonyos, hogy a joganyag átnézése két fázisban zajlik majd. Az első szakasz valamennyi országot érinti, és legalábbis a hat elsőkörös - Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovénia, Magyarország - esetében csoportos lesz. Az áttekintés második fele minden országgal kétoldalú alapon Nincs értelme tizenegy országgal egyszerre folytatni az áttekintést. zajlik majd, és eközben alighanem megkezdődnek az érdemi tárgyalások is. A szlovák javaslatnak az a lényege, hogy az első szakaszt mind a tizenegy tagjelölt országgal egy időben folytassák, és a második szakaszt is kezdjék meg azokkal az államokkal is, amelyek a tényleges tárgyalásokra még nem kaptak felkérést. Pozsony szerint a kétoldalú áttekintés már júniusban megkezdődhetne Szlovákiával, és decemberre véget érhetne. Aggódik a szlovák vezetés azért is, mert az EU még nem határozta meg pontosan a tárgyalások szerkezeti kereteit. Pozsony úgy látja, hogy a joganyag áttekintését rá lehetne bízni a társulási szerződés keretében kialakított csoportokra - a társulási bizottságra és annak ágazati albizottságaira -, miközben a szerződésben nem érintett területekkel újonnan létrehozott munkacsoportok foglalkoznának. Brüsszelben általános vélemény, hogy egy megfelelő irányú, gyors politikai váltás után Pozsony visszakerülhet a térség vezető államai közé. Mint azonban egy brüsszeli forrás a napokban megjegyezte, a szlovák elnökválasztás körül kialakult bizonytalanság nem az említett pozitív irányú váltás képzetét vetíti előre. MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. A magyar kormány várhatóan csak több hónapos vizsgálat után dönt annak a keretmegállapodásnak az elfogadásáról, amelyet pénteken Pozsonyban írt alá a magyar és a szlovák fél - jelentette ki tegnap az Országházban Kovács László. A külügyminiszter szerint a tervezet nem ró nemzetközi jogi kötelezettséget Magyarországra. A jegyzőkönyv aláírása miatt Bős-Nagymaros kérdése uralta a napirend előtti felszólalásokat. Torgyán József (FKGP) kifejtette: a ldsgazdák ragaszkodnak a Dunához és a gátat elutasítják. Kitért arra, hogy az 1977-es szerződés eddig 360 milliárd forintjába került az országnak emellett tönkrement a Szigetköz és a színmagyar Csallóköz. Torgyán a hazaárulás bűntettének tényállását idézte a Btk.-ból, hangsúlyozva, hogy a polgárokra bízza: egybevág-e ez Horn Gyula, Kovács László vagy Nemcsók János tevékenységével. Pokorni Zoltán (Fidesz) arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy vonja vissza Nemcsók János delegációvezetői megbízatását. A politikus szerint a kormánynak be kell számolnia az Országgyűlésnek arról, hogy a két ország államtitkára mit is írt alá pénteken. Pokorni azzal utasította el a gát megépítését, hogy a hágai ítélet nem támaszt ilyen követelményt, s az erőmű" a több száz milliárdos költségen túl gazdaságtalanul működne, a legdrágább áramot termelné Európában. A történtek tükrében Pokorni abban is veszélyt lát, ha a jelenlegi vezetés folytatja le a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. Kovács László külügyminiszter az elhangzottakra reagálva kifejtette: a megállapodás csak akkor válik nemzetközi szerződéssé, ha azt mindkét ország törvényhozása jóváhagyja, ez a feladat tehát mindenképpen az új parlamentre hárul. Á külügyminiszter szerint az alsó duzzasztás valóban nem hágai követelmény, hanem a megállapodás „csomagjellege" miatt összekapcsolódik a dunakiliti tározó feltöltésével. Kovács eredménynek nevezte, hogy a szlovák fél elfogadta a dunakiliti tározó vízszintjének 128 méterre történő felduzzasztását. Párizsban három tér viseli nagy magyarok nevét Kossuth-emlélctábla a francia fővárosban MTI-HÍR Washington, Bagdad. ENSZforrások szerint akár egy héten belül megkezdődhet az iraki fegyverzetellenőrzési folyamat továbbvitelére kidolgozott megállapodás végrehajtása, viszont Washington jelezte, hogy a térségbe vezényelt amerikai erők legkevesebb három hónapig a jelenlegi készültségi szinten maradnak. A Biztonsági Tanács hétfőn folytatott konzultációt arról a tervezetről, amely áldását adja a bagdadi megállapodásra, s egyúttal „súlyos következményekre" figyelmezteti Bagdadot, ha visszatáncol vállalt kötelezettségétől. A térségben összevont amerikai erő, a hozzávetőleg 350 repülőgépből, 30 hajóból és 33 000 katonából álló kötelék fenntartása havi 230 millió dollárba kerül. A felfejlesztés novemberi megkezdése óta a Pentagon 600 millió dollárt költött a mozgósításra. Védelmi illetékesek szerint három hónap alatt elválik, vajon működőképes-e a bagdadi egyezmény, vagy elkerülhetetlen a katonai csapásmérés. Irak egyébként tegnap azzal vádolta az USA-t, Nagy-Britanniát, Kuvaitot és Törökországot, hogy az ENSZ és Irak közötti megállapodást megszegve hírszerző hálózatot épít ki iraki területen, továbbá pénzt, fegyvert és felszereléseketjuttat át a határon. „Kuvait kémeket és ügynököket pénzel és támaszpontokat biztosít az iraki határ közelében az Irak elleni összeesküvés támogatására; Törökország pedig időről időre különféle ürügyekkel betör iraki területre" - hangoztatja Bagdad, s az iraki paloták ellenőrzéséről szóló, február 23-án aláírt megállapodásra emlékeztet, amely szerint a világszervezet kötelezi magát, hogy tiszteletben tartja Iraknak a nemzetbiztonságra és méltóságra vonatkozó jogos igényét. Az iraki vezetés szerint rengeteg csecsemő és gyerek esik áldozatul az állammal szemben foganatosított gazdasági szankcióknak. Tegnap 43 gyereket temettek el Bagdadban. (ČTK-AP-felvétel) Nem irigylésre méltó az indiai választási bizottságok munkája. Egyelőre nehéz megjósolni, mikor lesz ismeretes a február 28-án tartott parlamenti választások végeredménye. (ČTK/AP-felvétel) MTI-HlR Párizs. A párizsi magyarság különleges eseménnyel ünnepli meg az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját: emléktáblát helyez el a francia fővárosban lévő Kossuth-téren. Párizsban három tér viseli nagy magyarok nevét: a Bartók-, a Liszt- és a Kossuth-tér. Míg a Bartók-téren szobor, a Liszt-téren pedig márvány emléktábla hirdeti a névadó emlékét, a Kossuth-téren semmi. Ez sugallta a párizsi Emberi és Állampolgári Jogok Magyar Ligájának, hogy a mostani évforduló jó alkalmat ad a hiány pótlására. Gál András Franciaországban élő magyar szobrászművész már megtervezte a bronz domborművet. Az Emberi és Állampolgári Jogok Magyar Ligáját 1923-ban alapították, a szervezet első elnöke Károlyi Mihály volt. A Liga később aktív szerepet játszott a közép-európai rendszereket bíráló ellenzékiek harcának felkarolásában: Demszky Gábor perének idején e szervezet felkérésére egy neves francia ügyvéd Budapestre repült, és részt vett a bírósági tárgyaláson. Ugyanez történt a Duray Miklós ellen folytatott szlovákiai pereken is. A liga legemlékezetesebb akciója a Pere Lachaise-temetőbeli Nagy Imre-emlékmű létrehozása volt. A sírhelyet Jacques Chirac köztársasági elnök, a főváros akkori polgármestere adományozta, s az esemény védnökségében két államfő mellett 27 Nobel-díjas is szerepelt. Az emlékművet 1988 június 16-án avatták fel, s az egész világ figyelmét felhívta arra, hogy az 1956-os magyar forradalom kivégzettjei akkor még mindig jeltelen sírokban voltak elföldelve Magyarországon. 4