Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-02-16 / 62. szám, hétfő

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 11. Szaddám Húszéin éberségre intette az irakiakat, mond­ván: az „ellenség" csak az al­kalmat várja a támadásra. Az iraki elnök szerint az ameri­kaiak azért nem támadtak a néhány héttel ezelőtti válság idején, mert észrevették, hogy a lakosság felkészült, s rádöbbentek, hogy ezúttal jelentős veszteségek érnék őket. (Archívum) Regionális választások Párizs. Tegnap Franciaor­szágban megnyíltak a vá­lasztóhelyiségek, hogy a közel 39 millió szavazásra jogusult - közülük 38 mil­lió az anyaországban, 1 millióan a tengerentúli francia területeken - lead­hassa voksát a 26 megújí­tandó regionális tanács új képviselőire. A polgárok ar­ra is szavazhattak, hogy a helyi, kantonális testületek tanácsosainak felét mely je­löltekre cseréli le. A balol­dal - a szocialisták, a kom­munisták és a környezetvé­dők koalíciója, amely 10 hónappal ezelőtt jutott kor­mányra - abban reményke­dett, hogy sikerül meghódí­tania a régiókat is. (MTI) Összecsapások Lübeckben Lübeck. Baloldali tüntetők szélsőjobboldali felvonu­lókkal csaptak össze szom­baton a németországi Lü­beckben. Bár csaknem ezer rendőrt vezényeltek a hely­színre, a megmozdulás erőszakba torkollott. Két rendőr megsebesült, 250 baloldali aktivistát pedig őrizetbe vettek. (MTI) Nemcsók János mandátuma Budapest. Szent-lványi István frakcióvezető azt ja­vasolja az SZDSZ Ügyvivői Testületének, hogy a sza­baddemokrata miniszterek utasítsák el Nemcsók János poiitikai államtitkár kor­mánymeghatalmazotti megbízatásának meghosz­szabbítását. A politikus úgy vélte: Nemcsók március 31-én lejáró mandátumá­nak december 31-ig törté­nő meghosszabbítása azt a benyomást keltené, hogy a kormány egyetért a sokat vitatott keretmegállapo­dás-tervezet tartalmával. Holott, hangsúlyozta, a ka­binet álláspontja az, hogy további hatásvizsgálatokra van szükség a megegyezés előtt. (MTI) Scalfaro kórházban Róma. Oscar Luigi Scalfa­rót, az Olasz Köztársaság 79 esztendős elnökét szomba­ton szívpanaszok miatt kór­házba szállították. Az elnö­köt egy influenza szövőd­ményei következtében kel­lett ldvizsgálásra beszállíta­ni a Gemelli klinikára. Az idős államférfi február köze­pe óta gyengélkedik. (MTI) EUrkülügyminiszterek találkozója Edinburgh-ben Megegyezés Ciprusról Környezetvédők tüntettek MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. Nem megállapodás, hanem kapituláció, amit a ma­gyar delegáció Pozsonyban alá­írt a bősi ügyben - hangsúlyozta Vargha János, a Duna Kör el­nökségi tagja több száz ember előtt a budapesti Bem téren szombaton megrendezett tünte­tésen. Ezzel a tervvel a szlová­kok is rosszul járnak - hangsú­lyozta -, minden forint, minden korona ráfizetés. Vargha úgy ítélte meg, hogy a magyar­szlovák tárgyalásokon félresö­pörték a hágai bíróság ítéletét és a korábbi Horn-Mečiar titkos paktumot vették elő, ennek mentén kezdték meg a február 27-én Pozsonyban aláírt terve­zet előkészítését. Kérte a kör­nyezetvédőket, azokat, akiknek lényeges a Duna, több millió ember ivóvízkincse, hogy újra, és újra jöjjenek össze, amíg visz­sza nem vonják a megállapodás­tervezetet, amíg felelősségre nem vonják azokat az állami tisztségviselőket, akik törvény­ellenesen a környezet érdekei ellen fordultak. Feltette a kér­dést, miként is ünnepelhetjük most március 15-ike előtt, a saj­tószabadságot, amikor felelős­ségre akarják vonni azokat, akik nyilvánosságra hozták az aláírt megállapodás-tervezetet. Hang­súlyozta: március 14-én a gátel­lenes világnapon világszerte so­kan lépnek fel azért, hogy a fo­lyók megőrizhessék természetes mivoltukat, ne épüljenek rajtuk gátak. A Duna-tüntetés résztve­vői a Bem térről élőláncot alkot­va a Lánchídhoz vonultak, majd ott átkelve a pesti oldalon halad­tak tovább a Kossuth tér felé. Több száz ember vett részt a szombati budapesti tüntetésen. Tőlük azt kérték a szervezők, hogy ki-ki saját környezetében szerezzen támogatókat a Duna ügyének. Bejelentették, hogy hamarosan egy egész napos „Duna-rendezvényt" tartanak. (CTK/AP) MTI-HÍR Edinburgh. A következő néhány napban egyezség születhet a március 31-én kezdődő érdemi EU-relvételi tárgyalások megnyi­tó nyilatkozatának szövegéről. Az unió országainak külügymi­niszterei edinburgh-i találkozó­jukon megállapodtak arról, hogy a végleges változat alapját az EU-elnökség tervezete, és nem „az egyes országok" (értsd: Franciaország és Görögország) által benyújtott változatok képe­zik - közölte szombaton a skót fővárosban a brit külügyminisz­ter. Robin Cook gyakorlatilag megerősítette azokat az értesü­léseket, hogy sikerült elsimítani a Ciprus ügyében felmerült belső nézeteltéréseket. A bővítési fo­lyamat első mérföldkövének te­kintett csütörtöki londoni Euró­pai Konferencián Franciaország hírek szerint azt tartotta volna kívánatosnak, hogy a nyitány után Ciprussal függesszék fel az érdemi tárgyalásokat, mert a szi­get megosztottsága és a státusa feletti vita komoly konfliktus „importját" jelentené az EU ré­széről. Görögország azonban kö­zölte: ha Ciprust ejtik az érdemi tárgyalásokra kijelölt hatok listá­járól, azt Athén úgy tekinti, hogy az EU vétójogot adott Törökor­szágnak, s ebben az esetben a görög fél, nem fogja ratifikálni a kelet-európai országok csatlako­zását. Az elnökségi szövegterve­zetben az edinburgh-i értekezle­ten terjesztett, hivatalos forrás­ból meg nem erősített változat szerint az szerepel, hogy Ciprust az unió két közösség és két öve­zet föderációjára épülő ország­ként szeretné látni. A Duna Kör szerint nem megállapodás, hanem kapituláció, amit a magyar delegáció Pozsonyban aláírt a bősi ügyben Koszovó: albán felvonulások minden nagyobb városban Új szerb javaslat? Belgrád/Madrid/Moszkva. A koszovói albánok tegnap valamennyi nagyobb vá­rosban az utcákra vonul­tak, hogy megemlékezze­nek a március első napjai­ban kitört szerb-albán összecsapásokban meghalt albánokról. MTI-HÍREK A központi utasításra taktikát változtató szerb rendőrség ezút­tal sem oszlatta fél a tömeget, s a legtöbb városban a rendőrök szinte teljesen eltűntek az utcák­ról. Pristinában, a többségében albánok lakta, Szerbiához tarto­zó tartomány központjában több mint 20 ezren vettek részt a bel­városi sétán, s a pristinai katoli­kus templomban rendezett gyászmisén is ezrek jelentek meg. A katolikus albánok kezük­ben gyertyákkai, illetve az albán származású, tavaly elhunyt Te­réz anya képével emlékeztek meg a „családi ház küszöbének védelmében elesett" honfitársa­ikról. Felipe González, az Európai Unió és az EBESZ koszovói megbízott­ja tegnap Madridban újságírók­nak nyilatkozva azt mondta, hogy küldetését illetően borúlá­tó. „Ha a jugoszláv hatóságok, de különösen a szerbek nem hajlan­dók fogadni a nemzetközi közös­ség képviselőjét, akkor ez ellen nem lehet mit tenni" - jelentette ki a volt spanyol kormányfő ha­zatérvén New Yorkból, ahol fe­hér házi tisztségviselőkkel tár­gyalt. Egyensúlyt kell találni Jugoszlá­via egységének megőrzése, illet­ve a jugoszláviai albán kisebbség jogainak garantálása között - ezt hangoztatta Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter szomba­ton Moszkvában. Szerinte meg kell vizsgálni az albánok helyze­Felipe González ború­látó koszovói küldeté­sét illetően. tét; s miközben az egész nemzet­közi közösség úgy látja, hogy Ko­szovó Szerbia része, ugyanakkor biztosítani kell a lakosság jogait. Oroszország Szerbia hagyomá­nyos szövetségesének számít és ­mint megfigyelők emlékeztetnek rá - igyekszik fékezni azokat a nyugati törekvéseket, amelyek szerint szankciókat kellene beve­zetni Jugoszlávia ellen, ha a belgrádi vezetés nem tesz erőfe­szítéseket a koszovói feszültség csökkentésére. A szerb kormány kész lenne na­gyobb befolyást adni a koszovói albánoknak saját településeik igazgatásában - legalábbis ezt állítja szombati számában a Danas című szerb napilap. Az új­ság szerint Ratko Markovics szerb miniszterelnök-helyettes ­aki a Koszovóba utazott tárgya­lódelegációt vezeti, de egyelőre hiába, mert az albán politikusok elutasították a felajánlott meg­beszéléseket- egy olyan javasla­tot vitt magával, amely megre­formálná a helyi tanácsokat. A dokumentum értelmében Ko­szovó 28 településén kétkama­rás helyhatósági testületet hoz­nának létre: az egyiket az adott településen élő szerbek és mon­tenegróiak alkotnák, a másikat pedig az ottani etnikai csoportok képviselői. Minden egyes dön­tést mindkét kamarának jóvá kellene hagynia, s ha a két fél nem jutna egyetértésre, egy bi­zottságot bíznának meg - egy hónapos határidővel - a komp­romisszum kidolgozására. Ha ez sem sikerül, a kormány döntene az adott, vitás kérdésben, de ez a döntés csak egy évig lenne ha­tályban. Egy ilyen rendszer az újság által idézett parlamenti források szerint megakadályoz­ná, hogy bármely etnikum rá­erőltesse akaratát a többire. MTI-HÍR Brüsszel. Görögország jelentős lépést tett a jövendőbeli európai közös pénz, az euró felé: az Euró­pai Unió illetékes szerve, a pénz ügyi bizottság szombat este jóvá­hagyta azt a görög kérést, hogy Athén csatlakozhasson a külön­böző valuták átváltását szabályo­zó, úgynevezett Európai Monetá­ris Rendszerhez (ERM). A brüsz­szeli döntés értelmében 1 ecu ezentúl 357 drachma lesz: ez a görög valuta 14 százalékos leér­tékelését jelenti. Görögország csatlakozásával az ERM-et már 13 EU-tagország alkotja (csak Nagy-Britannia, illetve Svédor­szág hiányzik a rendszerből). Bős: Kovács László a szlovák döntésről Magyarország csupán időt kért HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A magyar külügymi­niszter szerint számítani lehet ar­ra, hogy a hágai Nemzetközi Bíró­ság nem fog foglalkozni egy újabb szlovák keresettel a dunai vízlépcső ügyében. Kovács László szombaton az MTI-nek nyilatkoz­va arra reagált, hogy Vladimír Mečiar kormányfő bejelentette: Pozsony újra Hágához fordul Bős ügyében. A magyar diplomácia vezetője elmondta: ha Pozsony a március 25-ig tartó moratórium lejárta után ismét a hágai Nem­zetközi Bírósághoz fordul, való­színűleg még a hivatalban lévő magyar kormány vizsgálja meg, milyen következményei lehetnek a szlovák döntésnek. - Hágában minden bizonnyal méltányolni fogják, hogy Magyarország nem szakította meg a tárgyalásokat és nem utasította el a megállapodás lehetőségét. Mindössze időt kért, mert úgy látja, hogy a megnyug­tató döntéshez újabb vizsgálatok elvégzése szükséges - jelentette ki Kovács László. Kiemelte: a bí­róság nem hoz másodfokú ítéle­tet, az esetleges 2. körben csak olyan kérdésekben dönt, me­lyekkel kapcsolatban korábban nem határozott egyértelműen. Ilyen téma például a kártérítés ügye. Ha Szlovákia újabb kérdé­seket intéz Hágához, akkor a nemzetközi bíróság azokat kéz­besíteni fogja a magyar félnek, s várhatóan 30-60 napon belül kér választ. Az ezt követő forduló­ban mindkét fél szóban fejtheti ki álláspontját. A magyar diplo­mácia vezetője megerősítette: jelenleg nincs szó magyar-szlo­vák miniszterelnöki találkozó előkészítéséről. A hónap elején kitört szerb-albán összecsapások óta fegyveres önkéntesek védik a Pristina közelében levő, szerbek lakta Ljubozda települést. (ČTK/AP) Európai Monetáris Rendszer Athén is csatlakozott 16

Next

/
Thumbnails
Contents