Új Szó, 1998. február (51. évfolyam, 26-49. szám)

1998-02-10 / 33. szám, kedd

<ÚJ SZÓ 1998. FEBRUÁR 12. KULTÚRA 10 Steven Spielberg új filmje az Egyesült Államok történelmének egyik kevésbé ismert fejezetéről Amistad: egy viszontagságos út Steven Spielberg feleségével, Kate Capshaw-val Anthony Hopkins (Archív felvételek) Tőzsér Árpád verseskötetéről A Szlovákiai Magyar írók Társaságának Választmánya az Arcok és művek című rendezvénye keretében 1998. február 12én, csütörtökön 14.00 órai kezdettel vitadélutánt rendez az írók Székházának tanácstermében (Laurinská 2, 5. emelet). A rendezvényen Tőzsér Árpád közelmúltban megjelent Leviticus című kötetét mutatja be. A verseskötetet dr. Széles Klára irodalomtörténész, egyetemi docens és Németh Zoltán irodalomkritikus értékeli, (ú) SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Mefistofeles (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Bolha a fülben (19) KIS SZÍNPAD: Yo város polgárai (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Légy jó mindhalálig (14) KASSAI JANKO BORODÁČ SZÍNHÁZ: Aida (19) MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Titanic (am.) 16, 19.30 TATRA: Alul semmi (ang.am.) 15.30, 18, 20.30 YMCA: Titanic (am.) 16.30, 20 ISTROPOLIS: Titanic (am.) 16, 19.30, 23 Hét év Tibetben (am.) 15,17.30, 20, 22.30 CHARLIE CENTRUM: Az idegen: újjászületés (am.) 16.30, 18.30 Csillagközi invázió (am.) 18, 20.30 Kámaszutra (am.) 17.30, 20.30 L. A. eltitkolt valóság (am.) 18 Pacsirták cérnaszálon (cseh) 19.15 KASS

A DRUŽBA: Alul semmi (ang.-am.) 16, 18, 20 TATRA: Az idegen: újjászületés (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Hét év Tibetben (am.) 15.45,18,20.15 ÚSMEV: Titanic (am.) 16,19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A KOMÁROM - TATRA: Spawn (am.) 17, 19 GÚTA - MOZI: Dupla dinamit (am.) 18.30 LÉVA - JUNIOR: Csillagközi invázió (am.) 16.30, 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Csillagközi invázió(am.) 16.30, 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Bean - az igazi katasztrófafilm (am.) 18 Negyvennyolctól a görög műtárgyakig Tallózás a Múzeumi Hírlevélben Február végén kerül a mozikba Steven Spielberg, az amerikai filmmágus legújabb alkotása, az Amistad. A Schindler listája után ismét egy olyan filmet készített a rendező, amely nem csupán szórakoztatni akar. Ezúttal Amerika történetének egy kevésbé ismert fejezetét kínálja a nézőknek. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az 1839. esztendő egyik viharos éjszakáján véres lázadás tör ki az Amerikába tartó, La Amistad nevű spanyol rabszolgahajón. Az ötvenhárom, szülőföldjéről erőszakkal elhurcolt felkelő élére egy Cinque nevezetű férfi áll. Vissza akarják szerezni szabadságukat, és hazatérni Afrikába. Ám a hajó legénysége félrevezeti a felkelőket, s a hosszú, viszontagságos út végén nem Afrikában kötnek ki, hanem az Egyesült Államok partjainál. Az elhurcolt feketéket gyilkosság vádjával állítják bíróság elé, egy olyan korban, amikor Amerika még csupán elméletben foglalkozott a rabszolgaság megszüntetésével. A sokáig elhúzódó per végül a szabdságuktól megfosztottak győzelmével végződik, John Quincy Adams volt elnök MTI-HlR A kamarazene szerénységre tanít - vallotta Schiff András abban az interjúban, amelyet az ABC című spanyol lap legutóbbi számának kulturális mellékletében jelent meg. Az interjúra a magyar zongoraművész spanyolországi koncertsorozata adott alkalmat. Schiff február első napjaiban Barcelonában, Madridban, Las Palmasban, Tenerifén és Oviedóban lépett fel, Schumann, Scarlatti, Haydn és Bach műveinek tolmácsolásával. Repertoárjával kapcsolatban Schiff András hangsúlyozta: „Nem kívánok szakosodni. A különféle műfajok ugyanannak a szellemnek a variációi, és hiba lenne különválasztani őket. Nagyon sok olyan elsőrangú művész van, akik soha nem lépnek fel kamarakoncerten. Szerintem ezek egoista módon tekintenek a zenére, mert a kamarazene szerénységre tanít. Ahhoz, hogy segítségének köszönhetően, aki újra visszatér a közéletbe, hogy a Legfelsőbb Bíróság előtt álljon ki a afrikaiak jogaiért. A történet filmre vitelében meghatározó szerepe van Debbie Allen producernek. Tizenhárom évvel ezelőtt kétkötetes esszéés cikkgyűjtemény került a kezébe (Amistad I., II.), amelyet amerikai és afrikai írók, történészek és filozófusok írtak. Debbie Allen annyira az írások hatása alá került, hogy személyes küldetésének tekintette az anyag megfilmesítését. Több mint tíz évig dolgozott a tervezeten, ám a filmesek körében nem fogadta nagy érdeklődés az ötletét. „A hit éltette bennem a reményt állítja. - Hittem a történet igazában és erejében. Hittem abban, hogy a számtalan összefüggés, a történet, amely szorosan kötődik őseinkhez, az afrikaiakhoz, a rabszolgatartás híveihez és ellenzőihez, a spanyolokhoz, a kubaiakhoz, a britekhez ... sok mindent elárulhat a történelmünkről." Debbie Allennek több mint tíz éven keresztül nem sikerült valóra váltania dédelgetett tervét. Számos filmnek lett sikeres producere, de az Amistad nem volt közöttük. Reményei akkor éledtek fel újra, amikor megnézte Steven Spielberg filmjét, a Schindler listáját. „Tudatosítottam, hogy ő az a rendező, aki jó muzsikus legyen az ember, komponálni is szükséges. Én várom az ilyen irányú isnpirációt. Nem vagyok túl tehetséges ezen a területen, de nagyon szeretnék komponálni. Mindenesetre megpróbálok nem csak előadóként, hanem zeneszerzőként is gondolkodni, hogy jobban megértsem a zenét." Az ABC zenekritikusának arra a kérdésére, hogy véleménye szerint a zeneművek utolsó verzióNagyon rossz időket élünk az alkotás szempontjából. ja-e a legjobb, Schiff András így válaszolt: „Nem feltétlenül. Most például Schumann F moll szonátájának első változatát játszom, amelyet 1836-ban komponált, mert sokkal érdekesebb, mint például az 1853-as verzió. Szívesebben játszom a korábbi változatokat, mert eremegérti, miért olyan fontos számomra ez a történet, és segít filmre vinni." A Dream Works Pictures vezetői, Walter Parkes és Laurie MacDonald nem vesztegették az időt, és összehozták a találkozót Allen és Spielberg között. „Steven mindent tudni akart a történetről - emlékezik Debbie Allen -, részletes és kimerítő beszélgetést folytattunk, amely másfél órát tartott. Akkor már tudtam, hogy elkészítjük a filmet. A sokéves várakozás után hirtelen megtört a jég." Nem sokkal azután, hogy Spielberg aláírta a tervezetet, csatlakozott hozzájuk Colin Wilson ...a filmesek körében nem fogadta nagy érdeklődés az ötletét. producer is. Az Amistadnak tehát már volt rendezője és producere, forgatókönyve azonban még nem. A Dream Works Pictures vezetői David Fanzoni forgatókönyvírót bízták meg a munkával. Spielberg ezúttal is tehetséges filmes gárdát szervezett maga köré. Az operatőr Janusz Kaminszki lett, akinek a munkáját (Schindler listája) az Amerikai Filmakadémia Oscardíjjaljutalmazta. A gyártást Rick Carter vezette (Jurrasic Park, Az detibbek, zseniálisak, és kitűnően fejezik ki a szerző koncepcióinak modernitását. Azzal, hogy a későbbi verziókban sok mindent megváltoztatott, talán azt akarta elkerülni, hogy forradalminak nyilvánítsák." Spanyolországi koncertsorozatának műsorával kapcsolatban a magyar zongoraművész így fogalmazott: „Olyan programot állítottam össze, amely elősegíti a szonáta műfaj fejlődésének megértését. Be szeretném mutatni, hogy Scarlatti, a XVIII. század Chopinje miért az egyik legkedvesebb zeneszerzőm: csak klaviatúra darabokat szerzett, hihetetlenül eredeti darabokat, és akkor lett belőle igazi zseni, amikor már túl volt az ötvenen. Szonátái szerintem csodálatosak. Az a Haydn-szonáta, amelyet itt játszom, nagyon latinos szellemű, és hidat ver Schumann romantikus zsenialitásához, aki átalakította a szonáta alapjait. A zongoraművek repertoárja hatalmas, számtaelveszett világ, Forrest Gump). Ruth Carter tervezte a kosztümöket, ő egy Oscar-jelöléssel dicsekedhet (Malcolm X). Sokéves munkatársait is megszólította a rendező: Michael Kahn vágóval a Schindler listája és Az elveszett frigyláda fosztogatói című filmek forgatásán dolgozott együtt, a zeneszerző John Williams is elismert név a szakmában: öt Oscar-díj van a tarsolyában. Vizuális szempontból Spielberg és Kaminski számára Goya, a nagy spanyol festő jelentett inspirációt. S végül néhány szó a szereplőkről: Morgan Freemannak eddigi alakításai három Oscar-jelölést és egy Arany Glóbusz díjat hoztak, a hazai mozikban legutóbb a Hét és a Menekülés a Shawshank börtönből című filmekben láthatta a közönség. Nigel Hawthorne-t a Ghandi, a Demolition Man és a III. Richárd című filmekben ismerhettük meg. Anthony Hopkins nem szorul bemutatásra, hiszen hollywoodi karrierje a Bárányok hallgatása óta szinte töretlenül ível felfelé. Ahány film, annyi kiváló alakítás. Mathew McConaughery aránylag új arcnak számít a befutott nagy öregek között, de az ő számláján is van már egy-két főszerep. Legutóbb Jodie Foster oldalán a földönkívüliekkel igyekezett felvenni „A kapcsolat"-ot. (mislay) lan remekművet tartalmaz. Nem tudom, hogy a zongoraművészek miért játsszák mindig ugyanazokat a darabokat". Schiff András éles hangon bírálta egyes előadóművészek, például a „három tenor", Domingo, Carreras és Pavarotti kommersz fellépéseit. „Az a véleményem, hogy a művészet túlzott kereskedelmi kontrollja nagyon veszélyes. Nagyon rossz időket élünk az alkotás szempontjából, mert a közönség meghódítása érdekében túlteng a színvonaltalanság. A három tenor például nem ad hozzá értéket a zenéhez, hanem vulgarizálja azt. Ez valóságos sértés a számomra, bármivel is érvelnek üzleti szellemük védelme érdekében. A jövő nem valami reményteljes, mert van ugye közönség, de nem minőségi. A családokban nincsen jelen a zene, az iskolákban szegényes a művészi oktatás. Túl sok a szemét" - vélekedett az interjúban Schiff András. Xantus Judit TRUGLY SÁNDOR A Budapesten megjelenő folyóirat (a Magyar Nemzeti Múzeum Dokumentációs és Informatikai Főosztályának gondozásában) januári száma számos érdekes, figyelemfelkeltő írásában taglalja a magyarországi és a nemzetközi muzeológia eseményeit, bemutatja legújabb kiállításait, szól a hazai és a külföldi konferenciákról, a műtárgyvédelemről, a nemzetközi kapcsolatokról, s gazdagon szemlézi a hazai és külföldi szakirodalmat. Az első oldalakon dr. Korsós László a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója számol be a forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére megnyíló nagyszabású kiállítás előkészületeiről, amely a Tavaszi Fesztivál '98 ünnepségsorozat nyitórendezvénye lesz „Fényesebb a láncnál a kard" címmel. A kiállítás célja a szabadságharc hadseregének a bemutatása és a legfontosabb események ismertetése. Az 1997. december 11-én megnyílt, Budapest egyesülésének 125. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást a Milleniumi Földalatti 11 állomásán tekinthetik meg a látogatók: „Az új kiállítás szorosan kapcsolódik az egyes állomások felszíni területéhez." A Múzeumi Hírlevél a továbbiakban beszámol a budapesti és a vidéki múzeumok időszaki kiállításairól, bemutatja a 120 éves tiszafüredi Kiss Pál Múzeumot, ill. a 10 éves százhalombattai Matrica Múzeumot. Ismerteti a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat 1997. évi tevékenységét és az idei év programját (az első rendezvény a Pulszky Ferenc halálának 100. évfordulója tiszteletére rendezett emlékkiállítás lesz). A külföldi folyóiratok szemléjében olvashatunk többek között (Museums International, 1997. október-november) a H. Schliemann által feltárt „Trójai kincsek" kalandos történetéről, amelyek először Németországba kerültek, majd a szovjet csapatok Jóvoltából" Moszkvába és Leningrádba szállították őket. Csak 1993-ban derült fény az igazságra, legutóbb 1996ban a Puskin Múzeumban állították ki Priamosz hagyatékát. Nem mindennapi sikere volt az esseni Villa Hügelben megnyitott Breughel-Breughel kiállításnak, hiszen a látogatóknak itt alkalmuk nyílt arra is, hogy öszszehasonlítsák az apának és két fiának a művészetét. A kiállítás decembertől Bécsben a Kunsthistorisches Múzeumban tekinthető meg. Ugyancsak további izgalmas kérdésről ír a The Art Newspaper novemberi száma: az athéni Akropolisz Parthenon márványainak visszaadásáért indíBudapest a századfordulón (Archív felvétel) tottak mozgalmat nemrégiben brit aktivisták. Ugyanis Lord Elgin 1812-ben megvásárolta a Parthenon szobrait és a a frízeket a törököktől, majd később eladta azokat a British Múzeumnak. Az aktivisták bíznak a brit Munkáspárt jóindulatában is, hiszen egyik képviselőjük tizenkét éve kijelentette, hogy pártjuk győzelemre jutása esetén a márványokat visszaadják Görögországnak... Schiff András zongoraművész spanyolországi koncertsorozata alkalmából nyilatkozott az ABC-nek A kamarazene szerénységre tanít SZÍNHÁZ