Új Szó, 1998. február (51. évfolyam, 26-49. szám)

1998-02-05 / 29. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. FEBRUÁR 5. KOMMENTÁR Az elnök hattyúdala GÁGYOR ALÍZ Amikor Michal Kováč papírra vetette idei - s számára egyben utolsó - értékelő államfői beszámolóját a társadalom helyze­téről, még nem sejthetett valamit. Azt, hogy miközben a más­fél órásra sikeredett mondandóját olvassa fel a törvényhozás­ban, csemetéje Csehországban immár vizsgálati fogságban csücsül majd. Mert ifjabb Michal Kováč útlevelét visszakapva tisztázni akarta magát az őt csalással vádoló német hatóságok előtt. Kováč államfő tegnap a parlamentben a legkisebb jelét sem adta annak, hogy már keddtől tudja: fiát a korábban ki­adott nemzetközi elfogatóparancs alapján a német-cseh hatá­ron feltartóztatták. A Grassalkovich-palotának március 2-án végleg búcsút intő Michal Kováč korábbi helyzetértékeléseihez hasonlóan most is kemény szavakat használt. Elsősorban a múlt év értékelésé­re helyezte a hangsúlyt, nem pedig az egész elnöki időszakról készített mérleget. Egyértelműen a kormányt és a kormány­koalíciót tette felelőssé a társadalom minden területén ural­kodó feszültségért és bizonytalanságért, a megosztottságért, amely mára soha nem látott mértéket öltött, a törvény- és al­kotmánysértésekért, a parlamenti demokrácia elveinek meg­sértéséért, a külföldi elmarasztalásokért. Bírált, de anélkül tette ezt, hogy kimondta volna Vladimír Mečiar vagy más po­litikus nevét. Több területet mély elemzésnek vetett alá, ám például a kisebbségeket illetően csak általánosan fogalma­zott. Rámutatott ugyan arra, hogy a kormány máig nem tett eleget az alkotmányból eredő kötelezettségének és a nemzet­közi fórumokon tett ígéretének, miszerint elfogadásra kerül a kisebbségi nyelvhasználati törvény is. Kováč államfő megfe­ledkezett arról is, hogy az államnyelvről szóló törvény elfoga­dásakor maga is tett ígéretet a Magyar Koalíció képviselőinek, amely szintén nem teljesült. Akkor azt ígérte, ő maga fordul az alkotmánybírósághoz, ha bebizonyosodik az államnyelv­törvényjogsértő volta, illetve ha nem lesz kisebbségi nyelv­használati törvény. Az államfő beszédét egész idő alatt egyetlenegyszer szakította félbe taps. Gyér volt és erőtlen. A kormánykoalíció képviselői az államfő nyilván utolsó parlamenti felszólalása alatt sem ta­gadták meg önmagukat - amikor Michal Kováč elfoglalta he­lyét a szónoki emelvényen, a tanácsteremben még vagy kéttu­catnyi kormánypárti honatya tartózkodott. A szónoklat végé­re szinte teljesen kiürültek a kormánypárti padsorok. Leggyakrabban vállvonogatás volt a válasz az újságírók azt firtató kérdésére: vajon miért? JEGYZET Elviszik a balhét GRENDEL ÁGOTA Tiltakozások, interjúk, ripor­tok, glosszák, karikatúrák születtek garmadával bizo­nyítványügyben. Protestáltak szülők, iskolaigazgatók, kü­lönböző szervezetek. Holott az egész ügy nevetséges. Ke­servesen nevetséges, igaz, mégis az. Ebben az ország­ban azonban jogokat emle­getni épp olyan fölösleges, mint afféle jóslatokba bocsát­kozni, kisüt-e holnap is a nap, avagy sötét fellegek bo­rítják az eget. (Ám akkor is nyugi, mert a felhők fölött mindig kék az ég...) Termé­szetesen azon is fölösleges elmélkedni, érdemes-e tilta­kozni. Tiltakozni kell és kész. Mert a gyerekek visszaszállí­tották a bizonyítványukat, a tanárok meg elviszik a bal­hét. Ne értékeljük most őket, mindig voltak olyan emberek - minden poszton -, akik egyszerűen képtelenek vol­tak ellátni feladatukat, elvol­tak, mint a befőtt, és mindig voltak tisztességes pedagó­gusok. Annyi bérért és annyi megvont „prémiumért", ame­lyet a pedagógusok kapnak, illetve amennyi a megvo­nások után marad, nem tu­dom, ki hol dolgozna. Azt hi­szem, a láblógatás, fusizás esete forogna fenn. Szóval, a tanár elviszi a bal­hét, mert ha bármilyen for­mában fejezi is ki tiltakozá­sát, anyagilag büntetik. Ez megint az ország bizonyítvá­nya - legyinthetünk. Csak­hogy a pedagógusnak is lehet családja, amelyet el kell tar­tania, néha nem árt, ha (szak)könyveket vásárol, moziba, színházba jár, telel, nyaral - olyan életet él, amely mindenkit megillet. Lehet pályát módosítani ­pénzért, lelkiismeret-furda­lással. Csak akkor megint fel­vetődik a kérdés - az egy éle­tem van, úgy gazdálkodom vele, ahogy akarok ellenpon­tozásaként -: ki áll a magyar tanítási nyelvű iskolák kated­ráira nem néhány évtized, röpke néhány év múlva? Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238318) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit- kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadáséit felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszd a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dare, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Mečiar: - Vannak még Szlovákiában jó hazafiak, hívő keresztények, bölcs államférfiak, higgadt politiku­sok. Közülük kell köztársasági elnököt választani. (Szűcs Béla karikatúrája) A párkányi eset megszívlelendő tanácsa: uszítással csak rombolni lehet! Rend és szeretet Az Új Szóban megjelent két, a párkányi gyülekezet helyzetével foglalkozó cikk kapcsán kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy azok valótlan híreket terjesztettek az olvasók elé, ami esetenként nem­kívánatos következmé­nyekkeljárhat. Nagyon sajnálatosnak tartjuk, hogy egyetlen hazai ma­gyar napilapunknál még mindig nincs egyházi szak­értő. Nyilván ennek is kö­vetkezménye a sorozatos melléfogás. TÓTH MIHÁLY, LELKÉSZ Ha az újságíró, vagy a szerkesz­tő, akár csak minimális ismere­tekkel rendelkezett volna egy­házunk Alkotmányáról és Sza­bályrendeleteinkről, semmikép­pen sem jelenhettek volna meg az írások. Hazai magyar újságja­ink tisztességes színvonalának a biztosítása és hitelességének megőrzése mindnyájunk szív­ügye. A jövőben kívánatosnak tartanánk az ügyek hozzáértőbb kezelését, a tájékozottságot, és ­legalább Párkány esetében - a megfelelő helyreigazítást elvé­gezni. A párkányi gyülekezetben a je­lenlegi áldatlan állapotot nem a korábbi véleménykülönbség, hanem mesterséges manipulá­lás eredményezte. Nt. Ibos De­zső lelkész-adminisztrátor konf­liktusos személye okozta. Nt. Ibos Dezső az előző szolgálati helyein ugyanezeket a feszültsé­geket idézte elő: működése alatt a gyülekezet megosztódott, a gyülekezeti élet iránti érdeklő­dés, az istentiszteletek látoga­tottsága erősen visszaesett. Ön­kényes pénztárkezelése állandó nyugtalanságot idézett elő. Már a második gyülekezetben követ­te el azt a törvénytelenséget, hogy a szabályosan megválasz­tott presbitériumra és gondnok­ra saját elképzelése szerinti új elöljárókat választatott. Ez ­többek között - azért is törvény­be ütköző, mert a megválasztott presbitérium tagjai a választási cikluson belül csak elhalálozás vagy indokolt és törvényes fe­gyelmi eljárás útján veszíthetik el tisztségüket. Ez pedig a pár­kányi gyülekezet esetében nem így történt meg. Ezért a Nt. Ibos Dezső által megválasztott „pres­biterek", ill. „gondnok" lehet­nek, sőt legyenek is hűséges egyháztagok, de jelenleg nem tekinthetők a gyülekezet törvé­nyes elöljáróinak. Valószínű, ezért választatott a lejáratás módszere, pedig írva van: „Min­den dolgotok szeretetben men­A gyülekezet előtt bezárták a templomot. jen végbe!" A párkányi gyüleke­zetben azonban a szabálytalan­ságokon túlmenően, ennél is el­szomorítóbb cselekedetre került sor: a gyülekezet előtt bezárták a templomot! A kinevezett új adminisztrátor-lelkész novem­ber és december havában négy alkalommal volt kénytelen az is­tentiszteletet a szabad ég alatt megtartani. Ilyesminek refor­mátus egyházunkban előfordul­nia nem szabad, s ha mégis elő­fordul, jogos fegyelmezést von maga után! Református egyházunk a zsinat­presbiteri elv alapján működik. Ez gyülekezeti szinten azt jelen­ti, hogy a legálisan megválasz­tott presbitérium elnökségét a lelkipásztor és a gondnok alkot­ja. Egyik sem jogosult a másik el­mozdítására. A presbitérium gyűléseit a lelkipásztor és a gondnok közösen hívják össze és vezetik. Párkányban e téren is súlyos mulasztások történtek, amelyekkel sem az egyházme­gye vezetősége - amelyre az egy­házmegye rendjének felügyele­te, és a zavartalan lelki élet biz­tosítása tartozik -, sem a legfel­sőbb egyházi vezetés, a Zsinati Tanács és a Zsinati Elnökség egyet nem érthet. Ellenkezőleg, joga és kötelessége a törvényte­lenségek megszüntetése. A pár­kányi gyülekezet anyagi gazdál­kodását illetően, a gyülekezet ál­tal megvásárolt telek és épület rendbe tétele anyagi kiadásait törvényeink szellemében a pres­bitérium felügyelte, az akkori egyházi felsőbb hatóság ellen­őrizte, és rendben találta. Erről jegyzőkönyvek tanúskodnak. Kár, hogy Nt. Ibos Dezső ezt szolgálati évei alatt nem így gya­korolta... Ha valaki mégis kérné a gazdál­kodás felülvizsgálatát, annak megvan a tisztességes hivatalos útja, és akkor nincs semmi aka­dálya. Ilyen kérés azonban a pár­kányi gyülekezet gazdálkodását felülvizsgálandó, egyik hivata­lunkhoz sem érkezett. A párkányi esetnek vannak meg­szívlelendő tanulságai. Uszítás­sal csak rombolni lehet! A mi fel­adatunk pedig a közösségépítés. Ezért a rombolást mindenhol és mindenkor visszautasítjuk. Ez­zel szemben, jó lelkiismerettel ajánljuk mindenkor, és minden­hol támogatjuk lelkészeink pász­tori, tehát igehirdető, lelkigon­dozó, a nyájat munkatársaival együtt testvéri közösségbe ösz­szefogó munkáját. Egyházunk­ban a problémákat - ha azok bi­zalmas jellegűek - négyszem­közt, ha tágabb vetületűek, ak­kor a gyülekezet nyilvánossága előtt., de mindenképpen az egy­ház talaján és keretei között szoktuk és kívánjuk megoldani. A szerző a Zsinati Iroda igaz­gatója. TALLÓZÓ PRÁCA Az állami egészségügyi intéze­tek alkalmazottainak bérrende­zéséről megfeledkezett az egészségügyi minisztérium, no­ha a miniszter megígérte, hogy 1997 második felében elemezni és orvosolni fogja a helyzetet. Mivel a béreket nem emelték, Dániel Repáš, az ágazati szak­szervezeti szövetség elnöke fel­szólította Ľubomír Javorský egészségügyi minisztert, hogy február 20-ig hívjon össze ér­dekegyeztető tárgyalást. A ta­lálkozó célja, hogy az érdekel­tek megtudják, az állami költ­ségvetés mennyi pénzt irány­zott elő az egészségügyi isko­láknak, állami intézeteknek, de tisztában akarnak lenni a bér­alap nagyságával is. NÁRODNÁ OBRODA Egyre nagyobb homály fedi a választási törvényt. Á parla­ment elnöke nemrég kijelen­tette: egyáltalán nem biztos, hogy szeptemberben lesznek a parlamenti választások. A kor­mánynak jó oka lenne az előre­hozott választások kiírására, hi­szen a DSZM népszerűsége las­san, de biztosan csökken, rá­adásul a gazdasági és szociális problémák begyűrűzése is vár­ható. A Spisák-ügy méltó díszlet lenne a kormányválság előidé­zéséhez, melynek következ­tében előre hoznák a válasz­tásokat. Amikor a képviselők a belügyminisztériumban a vá­lasztási törvény előkészítése fe­lől érdeklődtek, azt a választ kapták, eddig még nem utasí­tották őket a törvény-előkészí­tésre. A belügyminiszter kije­lentette, hivatala több mint egy éve dolgozik a tervezeten. Vagy a belügyminiszter fitogtatta szí­nészi képességeit, hogy tisztára mossa a kabinetet, amely nyolc hónappal a választások előtt még nem döntött annak szabá­lyairól, vagy a minisztérium munkatársai nem adhatnak ki információkat a készülő tör­vényről. NOVÝ ČAS Minden államférfi tanácsadók­kal veszi körül magát. A köz­kedvelt napilap munkatársai azt próbálták kideríteni, Mečiar nak hány tanácsadója van, s hogy az egykori énekesnő, aki ma Szlovákia legsikeresebb vál­lalkozónője, Blažena Martin­ková egyedül, anyagi juttatás nélkül segíti-e „minden terület­re kiterjedően" a miniszterel­nök munkáját. Mečiar szóvivő­je, Jozef Krošlák annyit elárult, a kormányfő belső és külső munkatársainak száma változó, de konkrét neveket nem volt hajlandó mondani. Kissé mellé­fogott, amikor éppen Bili Clin­ton szóvivőjére hivatkozva azt állította, ő sem árulná el név szerint az amerikai elnök ta­nácsadóit. Szomorú, hogy Krošlák nem tudja, Clinton nemhogy titkolja tanácsadói ki­létét, hanem némelyiküket hi­vatalosan nevezi ki. OLVASÓI LEVELEK Farsangi szórakozás A párkányi alapiskola pedagó­gusai, alkalmazottai farsang idején látogattak el Budapestre, és a Fővárosi Operettszínház­ban megtekintették a Van, aki forrón szereti c. musicalt. A szí­nészek öltözéki, a díszletek na­gyon korhűek voltak, és hitele­sen adták vissza a zsúfolt ameri­kai nagyváros (Chicago), sőt még a tengerpart hangulatát is. A színházlátogatóval elhitették, hogy a nyugati féltekén van. Összességében a farsangi bállal azonos értékű élményben volt részünk. Hajtman Kornélia Nána Mégis van tömegsport A nehéz anyagi helyzet ellenére fejt ki a Dunaszerdahelyi járás­ban elismerésre méltó aktivitást a bakai, a nagymegyeri, a gellei, a pozsonyeperjesi, a felsőpa­tonyréti, a diósförgepatonyi, va­lamint a dunaszerdahelyi Csa­lád és Slávia turistaszakosztály, s biztosít tartalmas szórakozást és vonzó sportolási lehetőséget az egyre terebélyesedő tagsága számára. Az általuk szombaton, illetve vasárnap szervezett gya­logtúrákon a kisiskolás gyer­mektől a nyugdíjas felnőttig minden korosztály képviselteti magát. A szakosztályok a Csal­lóköz gyönyörű tájegységein kí­vül a Kis-Kárpátokba, a Zobor hegységbe, valamint a magyar­országi Pannonhalmára és Csó­kakőre is szerveznek egyre att­raktívabb és mind tübb embert vozó turistakirándulást. A moz­galom tevékenysége iránt meg­nyilvánuló egyre növekvő ér­deklődés markáns példája, hogy a bakai turistaszakosztály által a múlt évben rendezett Duna menti gyalogtúrának több mint 200, a felsőpatonyrétiek által lebonyolított Kis-Duna menti gyalogtúrának pedig több mint 400 résztvevője volt. Természetesen ilyen tömeg üdítővel és élelemmel való ellá­tása a mai árak mellett nem egyszerű feladat, s megvalósít­hatatlan volna az önzetlen szponzorok támogatása nélkül. S bár minden támogató nem sorolható fel, Gombos, Farkas, Szabó, Kún, Fitos, Tánczos, Német, Szakái és Kutak úr azonban feltétlenül rászolgál a nehéz anyagi körülmények között tengődő felsőpatonyréti turistaszakosztály erkölcsi elis­merésére. Rostás Alajos Felsőpatony

Next

/
Thumbnails
Contents