Új Szó, 1998. február (51. évfolyam, 26-49. szám)
1998-02-26 / 47. szám, csütörtök
B GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. FEBRUÁR 26. IPARI FORMATERVEZÉS Díjnyertes alkotások Pozsony. A Szlovák Ipari Formatervezési Központ és a kulturális minisztérium tavaly másodízben hirdette meg az Ipari Formatervezés Nemzeti Díja 1997 országos versenyt. Ennek célja, hogy felkutassa, erkölcsi elismerésben részesítse és népszerűsítse a hazai formatervezők műhelyéből kikerült alkotásokat Á versenybe csak azokkal a termékekkel lehetett benevezni, amelyek sorozatgyártása már megkezdődött, illetve amelyek két évnél nem öregebbek. Két kategóriában folyt a megmérettetés, a termékek és a grafikai elrendezés formatervezése kategóriában. Az előbbibe gépekkel, berendezésekkel, bútorokkal, készülékekkel, valamint játékokkal, üveg- és textiltermékekkel neveztek be a formatervezők, a másodikba csomagolóanyagokkal, folyóirat-, TV és CD-ROM grafikával, és akadt egy betűtípus-alkotás is. Az Ipari Formatervezés Nemzeti Díját négy munka érdemelte ki: a Reno, Nora és Hugo kárpitozott fotelok, az R 755-ös mozdony, a Publik Malacky bemutató-katalógusa és a Park kulturális-művészeti folyóirat. Ezenkívül nyolc alkotás elismerésben részesült. Az ünnepélyes eredményhirdetésre és a díjak átadására ma kerül sor. (krasznica) A kívül-belül felújított, díjnyertes R 755-ös mozdony. A Szlovák Államvasutak az elkövetkező 5 évben 100 darabot szeretne belőle vásárolni, kérdés, anyagilag megengedheti- e magának. (Archív felvétel) Ha tavasz, akkor Beauty Pozsony. Nyolcvanhét kiállító részvételével március 5-7én 6. alkalommal rendezik meg Trencsénben a Beauty '98 nemzetközi kozmetikai vásárt, melynek keretében szakmai kísérőprogramokat is szervez a TMM Rt. A három nap folyamán egyebek között a hajminőségjavításának, a narancsbőr (cellulitisz) eltávolításának fortélyairól, a legkorszerűbb lézertechnikával történő ránctalanítás lehetőségeiről számolnak be a szakemberek. Itt rendezik meg a fodrászok, a kozmetikusok és a körömépítők szlovákiai bajnokságát is. (péterfi) Szerződések a Juhocukornál Dunaszerdahely. A Juhocukor megkezdte az idei cukorrépa-termés felvásárlására vonatkozó szerződések megkötését. A hazai cukorgyártás történetében először tették függővé a cukorrépa árát a cukor árától. A szerződéstervezet 800-1000 korona tonnánkénti felvásárlási árat kínál a termelőknek. Az ár meghatározásakor 900 koronás tonnánkénti répaárból (16%-os cukorfok esetén) és 15 koronás (ÁFA nélkül) kilónkénti cukorárból indultak ki. Ennek eléréséhez azonban szükség van a felhalmozott cukorfelesleg kivitelére és a répa vetésterületének csökkentésére (a tavalyi 52 ezer hektárról 37 ezer hektárra). A Juhocukor az idén 10 300 hektárról vásárol fel cukorrépát (tavaly 14 ezerről) . A gyár a termelőkkel szembeni fizetési hátralékait legkésőbb március végéig rendezi. (Ú) Áremelések Csehországban Prága. A Josef Tošovký által vezetett cseh kormány kész folytatni az energia és a lakbérek árának liberalizálását. Hét elején a kormány gazdasági minisztereinek tanácskozásán megegyezés született arról, hogy nyártól a háztartások részére 20-30%-kal emelkedik a villamosenergia ára, 27%-kal emelkednek a lakbérek és nő a földgáz ára is. A nagyvárosokban gyorsabban, a kisebb településeken lassabban növekszenek majd a lakbérek. (TA SR) Csökkennek a szőlőültetvények Pozsony. Míg a 18. század végén hazánk területén 80 ezer hektárnyi szőlőültetvény volt, addig jelenleg csupán 20 ezer. Pedig napjainkban akár 55 ezer ha szőlő termesztésére is adottak a feltételek, és az ágazat 50-100 ezer személynek adhatna munkát - hangzott el a Szlovákiai Zöldek Pártja sajtótájékoztatóján. (TA SR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. február 26-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 57,710 Osztrák schilling 2,762 Francia frank 5,794 Svájci frank 24,006 Kanadai dollár 24,610 USA-dollár 35,001 Német márka 19,431 ECU, EU 38,414 Olasz líra (1000) 19,688 Cseh korona 1,036 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 16,040 18,460 A Diósgyőri Acélművek Rt. az új szlovákiai tulajdonostól a talpraállást és a nyereséges termelést várja Kassai terv, diósgyőri remény Kassa, Diósgyőr. Lehet azon vitázni, hogy a kassai Kelet-szlovákiai Vasmű Rt. privatizálása milyen mértékben volt tiszta ügy, ám ez a dolgokon mit sem változtat: a termelés folytatódik, a gyáróriás pedig terjeszkedik. Január 9. óta az egyik legjelentősebb észak-magyarországi ipari létesítmény, a Diósgyőri Acélművek Rt. is a kassai vasmű tulajdona. GAZDAG JÓZSEF Február derekán Diósgyőrben járva azt tapasztaltuk, hogy az utóbbi időben nehéz helyzetbe került kohóipari cég dolgozóit, valamint a gyárral közvetett kapcsolatban lévő diósgyőrieket, miskolciakat manapság már nem az foglalkoztatja, mennyiért vették meg a kassaiak a gyár részvényeinek közel hetven százalékát, hanem az, miként folytatódik náluk a termelés, s megáll-e a gazdasági visszaesés. Hogy mi foglalkoztatja most leginkább a helyieket, az a részvényeseknek a tulajdonosváltást folyamat első szakasza végén rendezett rendkívüli közgyűlése után tartott sajtótájékoztatóján a helyi és országos médiumok munkatársainak kérdéseiből pontosan kiderült. Az ottani kollégák az új gyárvezetéstől elsősorban azt akarták megtudni, terveznek-e termékszerkezetváltást, lesz-e létszámleépítés, milyenek az áruértékesítési kilátások, javíthatók-e a külföldi üzleti kapcsolatok... Nos, az új vezérkar nem köntörfalazott, nem rébuszokban beszélt. Tömören kifejtette, hogy a nemesacél-termelés lesz a fő program, korszerűsítenek néA Diósgyőri Acélművek alapos korszerűsítésre szorul. (Ida Bujňáčková felvétele) hány gépsort, a kereskedelmi tevékenységben pedig egyértelműen arra fognak törekedni, hogy minél kevesebb legyen az üresjárat, azaz minél jobban értékesítsék termékeiket. A vezérigazgató megjegyezte, a racionalizáció a létszámcsökkentést is magába foglalja. Megkérdeztük a másik felet, a munkavállalók képviselőit is, hogy ők mit várnak az új tulajdonostól, miben reménykednek. - Megmondom őszintén, már jó ideje azt várjuk, hogy végre olyan érdeklődő jelentkezzen, olyan valódi tulajdonosa legyen a gyárnak, akinek érdeke a folyamatos termelés, aki kihasználja az ott meglévő kapacitásokat, s végrehajtja azokat a fejlesztési terveket, amelyeket a korábbi kormányhatározatok értelmében már meg kellett volna valósítani. Úgy tűnik, a Kelet-szlovákiai Vasmű Rt. ilyen tulajdonos lesz. Minket, itteni munkavállalókat a termelés és a foglalkoztatás nagyságrendje érdekel legjobban. A működtetés a piaci oldalról nézve biztosítottnak látszik, hiszen az itteni termékekre korábban voltak megrendelések, a régebbi megrendelők pedig Minél kevesebb legyen az üresjárat. visszaszerezhetők. Természetesen, határozottnak és következetesnek kell lennie az üzleti feladatok teljesítésében, így a termékeinkért járó pénz követelésében is. Mondjuk ki őszintén, korábban ezen a téren sok gond volt - nyilatkozta lapunknak Ágotái József, a munkavállalók érdekképviseleti szervezetének elnöke. Ez a gyár már néhány éve részvénytársaságként működött, nyilván a korábbi vezetők is szép tervekkel rukkoltak ki, de a várt eredmény elmaradt. On szerint miben különbözhet az új tulajdonos a régitől? - Korábban ez egyfajta állami részvénytársaság volt. Az állami pénz, meg a magánszféra pénze között azért van némi különbség, a kettő nem ugyanaz a kategória. És ez lehet a kulcskérdés. Vagyis az, hogy a valódi tulajdonos igen meggondolja, mit tesz, milyen szerződéseket köt. Egyébként eddig sem az itteni munkavállalókon múlott, hogy a gyár nem volt nyereséges. Erősen hiszem és remélem, hogy jó szakirányítás mellett ez a gyár néhány év alatt talpra áll. A minél jobb boldogulásunk közös érdek - vélekedett Ágotái úr. Az újabb privatizáció révén erősített a DSZM Ismeretlen tulajdonos Ján Smerek vezérigazgató a kassai vasmű helyzetéről Pillanatnyi visszaesés ÚJ SZÓ-HÁTTÉR Pozsony. Tegnapi számunkban hírt adtunk róla, hogy a Nemzeti Vagyonalap a Danubiaprint Bratislava Rt.-nek juttatta a Postai Lapterjesztő Szolgálat (PNS) részvényeinek 97 százalékát, mégpedig 410 millió koronáért. A Danubiaprint Rt. elnöke az a Stanislav Srník, aki egyben a Slovenská republika napilapot kiadó R-Press társaság felügyelő tanácsának is elnöke. A gyakorlatilag monopolhelyzetben lévő PNS lapterjesztő hálózat így a DSZM-hez közel álló emberek kezébe került. Egyes információk szerint a PNS iránt 16 érdeklődő volt. A monopolhelyzetet csak erősíti, hogy a Danubiaprint Rt. nemrégiben privatizálta a Danubiaprint állami nyomdát, amelyben többek közt hét országos napilap (Pravda, Šport, Národná obroda, Práca, Új Szó, stb.) készül. A Danubiaprint privatizálása azon a hírhedt napon történt (1996. augusztus 1.), amikor a Nafta Gbelyt is áron alul eladták. A kulcsfontosságú nyomda új tulajdonosai, vagyis a konkrét személyek ugyanúgy ismeretlenek, mint a Nafta Gbely tulajdonosai. A Nemzeti Vagyonalap a Slovnaft Rt. részvényeinek 10,23 százalékán is túladott, természetesen áron alul értékesítette a papírokat. Az új tulajdonos a zsolnai székhelyű, alig ismert Colorin Rt., amely az 1,5 milliárd koronás piaci értékű részvényekért mindössze 620 milliót fizet. Az említett összegben már a beígért beruházások is benne vannak, vagyis a ténylegesen kifizetendő összeg kisebb lesz. (S) ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony, Kassa. Mivel termékeink ára a világpiaci áringadozásokat követik, ezért bevételeink is hullámzó mozgást mutatnak, erre az okra vezethető viszsza tavalyi kisebb nyereségünk nyilatkozta Ján Smerek, a kassai Kelet-szlovákiai Vasmű vezérigazgatója a Národná obrodának adott tegnapi interjújában. A holnap rendkívüli közgyűlés elé néző vasmű számára az elmúlt időszakban az 1996/1997 fordulóján bekövetkezett árzuhanás, és az árfolyamváltozások miatti veszteség okozta a legnagyobb fejtörést. A vezérigazgató úgy látja, hogy a külföldi vetélytársakkal egybevetve a kassai óriáscég adósságállományának nagysága még a legalacsonyabbak közé sorolható. A cég megítélését a felvett hitel nagysága korántsem rontja; ezt bizonyítja, hogy a világhírű amerikai U. S. Steel is vegyesvállalatot hoz létre a kassaiakkal. A cég nemzetközivé válása Smerek szerint elkerülhetetlen, ha helyt akarnak állni, akkor világpiacban kell gondolkodniuk. Smerek cáfolta azt az állítást, hogy a holnapi közgyűlést éppen a rosszabb gazdasági eredmények miatt hívták volna öszsze. Azt viszont nem cáfolta, hogy holnap a személycserék kérdése is terítékre kerül. Szerinte a személycserék meghozatala egy hosszabb folyamat eredménye, amely két évvel ezelőtt kezdődött. Persze konkrétumot nem említett, mert - mint mondta - minden a közgyűlés döntésétől függ. Ha az EU komolyan venné a saját maga támasztotta feltételeket, akkor nem vezethetnék be az eurót Az uniós országok tavalyi „bizonyítványa" Ország Infláció Deficit Adósság Kamatok Ország Infláció Deficit Adósság Kamatok Luxemburg 1,4 1,6 6,7 5,26 Belgium 1,6 2,4 *123,6 5,26 Írország 1,2 0,4 *67,0 5,35 Svédország 1,9 1,4 *75,9 5,66 Hollandia 2,0 1,9 *72,4 5,08 Nagy-Britannia 1,8 2,0 52,7 5,42 Dánia 2,0 0,5 *63,5 5,43 Nagy-Britannia 1,8 2,8 52,7 Franciaország 1,2 *3,1 57,5 5,13 Spanyolország 1,9 2,8 *68,2 5,42 Németország 1,6 3,0 *62,0 5,12 Portugália 1,9 2,8 *63,2 5,41 Finnország 1,3 1,5 58,6 5,30 Olaszország 1,8 3,0 *122,6 5,50 Ausztria 1,25 2,9 *66,1 5,21 Görögország *5,4 *5,2 *108,7 *8,8 A közös európai pénz, az euro elméletileg csak azokban az uniós országokban vezethető be, amelyek a következő, ún. konvergenciakritériumoknak tesznek eleget: az infláció nem lehet nagyobb 2,7 százaléknál (1997-es feltétel), a bruttó hazai össztermékhez viszonyított deficit nem lehet több 3 százaléknál, az államadósság nem lépheti túl a bruttó hazai össztermék 60 százalékát és a kamatlábak nem lehetnek magasabbak 7,23 százaléknál (1997-es feltétel). Tavaly valamennyi feltételnek csupán Luxemburg, Finnország és Nagy-Britannia tudott eleget tenni, míg Görögország az egyetlen tagállam, amelyik egyik kritériumot sem teljesíti. A csillaggal jelzett adatok mutatják, hogy 1997-ben az egyes országok milyen területeken maradtak el a saját maguk által kitűzött céloktól. Mivel Németország és Franciaország nélkül nem valósulhat meg az euro, ezért már a kezdetekkor biztosan kivételeket tesznek. (TA SR-grafikon) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK