Új Szó, 1998. február (51. évfolyam, 26-49. szám)

1998-02-26 / 47. szám, csütörtök

B GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. FEBRUÁR 26. IPARI FORMATERVEZÉS Díjnyertes alkotások Pozsony. A Szlovák Ipari Formatervezési Központ és a kulturális minisztérium ta­valy másodízben hirdette meg az Ipari Formatervezés Nemzeti Díja 1997 országos versenyt. Ennek célja, hogy felkutassa, erkölcsi elisme­résben részesítse és népsze­rűsítse a hazai formatervezők műhelyéből kikerült alkotá­sokat Á versenybe csak azok­kal a termékekkel lehetett benevezni, amelyek sorozat­gyártása már megkezdődött, illetve amelyek két évnél nem öregebbek. Két kategóri­ában folyt a megmérettetés, a termékek és a grafikai el­rendezés formatervezése ka­tegóriában. Az előbbibe gé­pekkel, berendezésekkel, bú­torokkal, készülékekkel, va­lamint játékokkal, üveg- és textiltermékekkel neveztek be a formatervezők, a máso­dikba csomagolóanyagokkal, folyóirat-, TV és CD-ROM grafikával, és akadt egy betű­típus-alkotás is. Az Ipari For­matervezés Nemzeti Díját négy munka érdemelte ki: a Reno, Nora és Hugo kárpito­zott fotelok, az R 755-ös mozdony, a Publik Malacky bemutató-katalógusa és a Park kulturális-művészeti fo­lyóirat. Ezenkívül nyolc alko­tás elismerésben részesült. Az ünnepélyes eredményhir­detésre és a díjak átadására ma kerül sor. (krasznica) A kívül-belül felújított, díjnyertes R 755-ös mozdony. A Szlovák Államvasutak az elkövetkező 5 évben 100 darabot szeretne be­lőle vásárolni, kérdés, anyagilag megengedheti- e magának. (Archív felvétel) Ha tavasz, akkor Beauty Pozsony. Nyolcvanhét kiállí­tó részvételével március 5-7­én 6. alkalommal rendezik meg Trencsénben a Beauty '98 nemzetközi kozmetikai vásárt, melynek keretében szakmai kísérőprogramokat is szervez a TMM Rt. A három nap folyamán egyebek között a hajminőségjavításának, a narancsbőr (cellulitisz) eltá­volításának fortélyairól, a leg­korszerűbb lézertechnikával történő ránctalanítás lehető­ségeiről számolnak be a szak­emberek. Itt rendezik meg a fodrászok, a kozmetikusok és a körömépítők szlovákiai baj­nokságát is. (péterfi) Szerződések a Juhocukornál Dunaszerdahely. A Juhocu­kor megkezdte az idei cukor­répa-termés felvásárlására vo­natkozó szerződések megkö­tését. A hazai cukorgyártás történetében először tették függővé a cukorrépa árát a cu­kor árától. A szerződésterve­zet 800-1000 korona tonnán­kénti felvásárlási árat kínál a termelőknek. Az ár meghatá­rozásakor 900 koronás ton­nánkénti répaárból (16%-os cukorfok esetén) és 15 koro­nás (ÁFA nélkül) kilónkénti cukorárból indultak ki. Ennek eléréséhez azonban szükség van a felhalmozott cukorfeles­leg kivitelére és a répa vetéste­rületének csökkentésére (a ta­valyi 52 ezer hektárról 37 ezer hektárra). A Juhocukor az idén 10 300 hektárról vásárol fel cukorrépát (tavaly 14 ezer­ről) . A gyár a termelőkkel szembeni fizetési hátralékait legkésőbb március végéig ren­dezi. (Ú) Áremelések Csehországban Prága. A Josef Tošovký által vezetett cseh kormány kész folytatni az energia és a lak­bérek árának liberalizálását. Hét elején a kormány gazda­sági minisztereinek tanácsko­zásán megegyezés született arról, hogy nyártól a háztar­tások részére 20-30%-kal emelkedik a villamosenergia ára, 27%-kal emelkednek a lakbérek és nő a földgáz ára is. A nagyvárosokban gyor­sabban, a kisebb települése­ken lassabban növekszenek majd a lakbérek. (TA SR) Csökkennek a szőlőültetvények Pozsony. Míg a 18. század vé­gén hazánk területén 80 ezer hektárnyi szőlőültetvény volt, addig jelenleg csupán 20 ezer. Pedig napjainkban akár 55 ezer ha szőlő termesztésére is adottak a feltételek, és az ága­zat 50-100 ezer személynek adhatna munkát - hangzott el a Szlovákiai Zöldek Pártja sajtótájékoztatóján. (TA SR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. február 26-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 57,710 Osztrák schilling 2,762 Francia frank 5,794 Svájci frank 24,006 Kanadai dollár 24,610 USA-dollár 35,001 Német márka 19,431 ECU, EU 38,414 Olasz líra (1000) 19,688 Cseh korona 1,036 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 16,040 18,460 A Diósgyőri Acélművek Rt. az új szlovákiai tulajdonostól a talpraállást és a nyereséges termelést várja Kassai terv, diósgyőri remény Kassa, Diósgyőr. Lehet azon vitázni, hogy a kassai Kelet-szlovákiai Vasmű Rt. privatizálása milyen mér­tékben volt tiszta ügy, ám ez a dolgokon mit sem vál­toztat: a termelés folytató­dik, a gyáróriás pedig ter­jeszkedik. Január 9. óta az egyik legjelentősebb észak-magyarországi ipari létesítmény, a Diósgyőri Acélművek Rt. is a kassai vasmű tulajdona. GAZDAG JÓZSEF Február derekán Diósgyőrben járva azt tapasztaltuk, hogy az utóbbi időben nehéz helyzetbe került kohóipari cég dolgozóit, valamint a gyárral közvetett kapcsolatban lévő diósgyőrie­ket, miskolciakat manapság már nem az foglalkoztatja, mennyi­ért vették meg a kassaiak a gyár részvényeinek közel hetven szá­zalékát, hanem az, miként foly­tatódik náluk a termelés, s meg­áll-e a gazdasági visszaesés. Hogy mi foglalkoztatja most leg­inkább a helyieket, az a részvé­nyeseknek a tulajdonosváltást folyamat első szakasza végén rendezett rendkívüli közgyűlése után tartott sajtótájékoztatóján a helyi és országos médiumok munkatársainak kérdéseiből pontosan kiderült. Az ottani kol­légák az új gyárvezetéstől első­sorban azt akarták megtudni, terveznek-e termékszerkezet­váltást, lesz-e létszámleépítés, milyenek az áruértékesítési kilá­tások, javíthatók-e a külföldi üz­leti kapcsolatok... Nos, az új vezérkar nem köntör­falazott, nem rébuszokban be­szélt. Tömören kifejtette, hogy a nemesacél-termelés lesz a fő program, korszerűsítenek né­A Diósgyőri Acélművek alapos korszerűsítésre szorul. (Ida Bujňáčková felvétele) hány gépsort, a kereskedelmi te­vékenységben pedig egyértel­műen arra fognak törekedni, hogy minél kevesebb legyen az üresjárat, azaz minél jobban ér­tékesítsék termékeiket. A vezérigazgató megjegyezte, a racionalizáció a létszámcsök­kentést is magába foglalja. Megkérdeztük a másik felet, a munkavállalók képviselőit is, hogy ők mit várnak az új tulaj­donostól, miben reményked­nek. - Megmondom őszintén, már jó ideje azt várjuk, hogy végre olyan érdeklődő jelent­kezzen, olyan valódi tulajdono­sa legyen a gyárnak, akinek ér­deke a folyamatos termelés, aki kihasználja az ott meglévő ka­pacitásokat, s végrehajtja azo­kat a fejlesztési terveket, ame­lyeket a korábbi kormányhatá­rozatok értelmében már meg kellett volna valósítani. Úgy tű­nik, a Kelet-szlovákiai Vasmű Rt. ilyen tulajdonos lesz. Min­ket, itteni munkavállalókat a termelés és a foglalkoztatás nagyságrendje érdekel legjob­ban. A működtetés a piaci oldal­ról nézve biztosítottnak látszik, hiszen az itteni termékekre ko­rábban voltak megrendelések, a régebbi megrendelők pedig Minél kevesebb legyen az üresjárat. visszaszerezhetők. Természete­sen, határozottnak és követke­zetesnek kell lennie az üzleti fel­adatok teljesítésében, így a ter­mékeinkért járó pénz követelé­sében is. Mondjuk ki őszintén, korábban ezen a téren sok gond volt - nyilatkozta lapunknak Ágotái József, a munkavállalók érdekképviseleti szervezetének elnöke. Ez a gyár már néhány éve rész­vénytársaságként működött, nyilván a korábbi vezetők is szép tervekkel rukkoltak ki, de a várt eredmény elmaradt. On szerint miben különbözhet az új tulajdo­nos a régitől? - Korábban ez egy­fajta állami részvénytársaság volt. Az állami pénz, meg a ma­gánszféra pénze között azért van némi különbség, a kettő nem ugyanaz a kategória. És ez lehet a kulcskérdés. Vagyis az, hogy a va­lódi tulajdonos igen meggondol­ja, mit tesz, milyen szerződéseket köt. Egyébként eddig sem az itte­ni munkavállalókon múlott, hogy a gyár nem volt nyereséges. Erő­sen hiszem és remélem, hogy jó szakirányítás mellett ez a gyár né­hány év alatt talpra áll. A minél jobb boldogulásunk közös érdek - vélekedett Ágotái úr. Az újabb privatizáció révén erősített a DSZM Ismeretlen tulajdonos Ján Smerek vezérigazgató a kassai vasmű helyzetéről Pillanatnyi visszaesés ÚJ SZÓ-HÁTTÉR Pozsony. Tegnapi számunkban hírt adtunk róla, hogy a Nemzeti Vagyonalap a Danubiaprint Bratislava Rt.-nek juttatta a Pos­tai Lapterjesztő Szolgálat (PNS) részvényeinek 97 százalékát, mégpedig 410 millió koronáért. A Danubiaprint Rt. elnöke az a Stanislav Srník, aki egyben a Slovenská republika napilapot kiadó R-Press társaság felügyelő tanácsának is elnöke. A gyakor­latilag monopolhelyzetben lévő PNS lapterjesztő hálózat így a DSZM-hez közel álló emberek kezébe került. Egyes informáci­ók szerint a PNS iránt 16 érdek­lődő volt. A monopolhelyzetet csak erősíti, hogy a Danubiaprint Rt. nemrégiben privatizálta a Danubiaprint állami nyomdát, amelyben többek közt hét orszá­gos napilap (Pravda, Šport, Národná obroda, Práca, Új Szó, stb.) készül. A Danubiaprint pri­vatizálása azon a hírhedt napon történt (1996. augusztus 1.), amikor a Nafta Gbelyt is áron alul eladták. A kulcsfontosságú nyomda új tulajdonosai, vagyis a konkrét személyek ugyanúgy is­meretlenek, mint a Nafta Gbely tulajdonosai. A Nemzeti Vagyonalap a Slovnaft Rt. részvényeinek 10,23 százalékán is túladott, természe­tesen áron alul értékesítette a pa­pírokat. Az új tulajdonos a zsol­nai székhelyű, alig ismert Colorin Rt., amely az 1,5 milliárd koro­nás piaci értékű részvényekért mindössze 620 milliót fizet. Az említett összegben már a beígért beruházások is benne vannak, vagyis a ténylegesen kifizetendő összeg kisebb lesz. (S) ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony, Kassa. Mivel termé­keink ára a világpiaci áringado­zásokat követik, ezért bevétele­ink is hullámzó mozgást mutat­nak, erre az okra vezethető visz­sza tavalyi kisebb nyereségünk ­nyilatkozta Ján Smerek, a kassai Kelet-szlovákiai Vasmű vezér­igazgatója a Národná obro­dának adott tegnapi interjújá­ban. A holnap rendkívüli köz­gyűlés elé néző vasmű számára az elmúlt időszakban az 1996/1997 fordulóján bekövet­kezett árzuhanás, és az árfo­lyamváltozások miatti veszteség okozta a legnagyobb fejtörést. A vezérigazgató úgy látja, hogy a külföldi vetélytársakkal egybe­vetve a kassai óriáscég adósság­állományának nagysága még a legalacsonyabbak közé sorolha­tó. A cég megítélését a felvett hi­tel nagysága korántsem rontja; ezt bizonyítja, hogy a világhírű amerikai U. S. Steel is vegyesvállalatot hoz létre a kas­saiakkal. A cég nemzetközivé válása Smerek szerint elkerül­hetetlen, ha helyt akarnak állni, akkor világpiacban kell gondol­kodniuk. Smerek cáfolta azt az állítást, hogy a holnapi közgyűlést ép­pen a rosszabb gazdasági ered­mények miatt hívták volna ösz­sze. Azt viszont nem cáfolta, hogy holnap a személycserék kérdése is terítékre kerül. Sze­rinte a személycserék meghoza­tala egy hosszabb folyamat eredménye, amely két évvel ez­előtt kezdődött. Persze konkré­tumot nem említett, mert - mint mondta - minden a közgyűlés döntésétől függ. Ha az EU komolyan venné a saját maga támasztotta feltételeket, akkor nem vezethetnék be az eurót Az uniós országok tavalyi „bizonyítványa" Ország Infláció Deficit Adósság Kamatok Ország Infláció Deficit Adósság Kamatok Luxemburg 1,4 1,6 6,7 5,26 Belgium 1,6 2,4 *123,6 5,26 Írország 1,2 0,4 *67,0 5,35 Svédország 1,9 1,4 *75,9 5,66 Hollandia 2,0 1,9 *72,4 5,08 Nagy-Britannia 1,8 2,0 52,7 5,42 Dánia 2,0 0,5 *63,5 5,43 Nagy-Britannia 1,8 2,8 52,7 Franciaország 1,2 *3,1 57,5 5,13 Spanyolország 1,9 2,8 *68,2 5,42 Németország 1,6 3,0 *62,0 5,12 Portugália 1,9 2,8 *63,2 5,41 Finnország 1,3 1,5 58,6 5,30 Olaszország 1,8 3,0 *122,6 5,50 Ausztria 1,25 2,9 *66,1 5,21 Görögország *5,4 *5,2 *108,7 *8,8 A közös európai pénz, az euro elméletileg csak azokban az uniós országokban vezethető be, amelyek a következő, ún. konvergencia­kritériumoknak tesznek eleget: az infláció nem lehet nagyobb 2,7 százaléknál (1997-es feltétel), a bruttó hazai össztermékhez viszonyított deficit nem lehet több 3 százaléknál, az államadósság nem lépheti túl a bruttó hazai össztermék 60 százalékát és a kamatlábak nem lehetnek magasabbak 7,23 százaléknál (1997-es feltétel). Tavaly valamennyi feltételnek csupán Luxemburg, Finnország és Nagy-Britannia tudott eleget tenni, míg Görögország az egyetlen tagállam, amelyik egyik kritériumot sem teljesíti. A csillaggal jelzett adatok mutatják, hogy 1997-ben az egyes országok milyen területeken maradtak el a saját maguk által kitűzött céloktól. Mivel Németország és Franciaország nélkül nem valósulhat meg az euro, ezért már a kezdetekkor biztosan kivételeket tesznek. (TA SR-grafikon) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK

Next

/
Thumbnails
Contents