Új Szó, 1998. február (51. évfolyam, 26-49. szám)

1998-02-20 / 42. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1998. FEBRUÁR 14. Kultúra - panOráma - hIrdeTés Neszmériné Gyurkovits Róza: napról napra gyarapodik a petíció aláíróinak száma Holnaptól: országos kampány A hazai magyarság petíció útján kívánja elérni, hogy törvény szabályozza a ki­sebbségek hivatalos nyelv­használatát. Ajanuár 28­án meghirdetett petíció ér­telmi szerzőjével és meg­fogalmazójával, Neszmé­riné Gyurkovits Róza új­ságíróval a folyamodvány várható hatásáról beszél­gettünk. VOJTEK KATALIN Miért két hónapban szabtátok meg az aláírások összegyűjté­sének időtartamát? Ezt a két hónapot mi tűztük ma­gunk elé, noha a petícióról szóló törvény semmiféle időbeli kor­látozást nem tartalmaz. Úgy gondoltuk, ennyi idő elegendő arra, hogy mindazok, akik csat­lakozni kívánnak a petícióhoz, megtegyék. Összegyűjthető ennyi idő alatt 100 ezer aláírás? Meggyőződésem, hogy igen. Akadnak, akik azzal utasítják el a petíció aláírását, hogy nincs értelme, a 100 ezer alá­írás sem változtat a jelenlegi helyzeten. A petícióról szó­ló törvény a par­lamentet kötelezi arra, hogy foglalkoz­zon a petícióban megfogalmazott követeléssel. A petícióról szóló törvény a par­lamentet kötelezi arra, hogy foglalkozzon a petícióban meg­fogalmazott követeléssel. Ha nem hajlandó foglalkozni az ál­lampolgárok igényével, az csak a szlovákiai belpolitikai viszo­„Azt vizsgálják, hogy a már meglévő kisebbségi jogokhoz képest történt-e előrelépés." (Prikler László felvétele) nyokat minősíti. Akik azt állít­ják, hogy a petíciónak nincs ér­telme, tulajdonképpen azt mondják, hogy Szlovákia ne csatlakozzon az euroatlanti struktúrákhoz, hanem szigete­lődjön el, építsen kínai falat ma­ga köré. A csatlakozásnak ugyanis konkrét politikai fel­tételei vannak, s ezek egyike, hogy törvény szabályozza a ki­sebbségek nyelvhasználatát. Amikor Szlovákia kiesett a csat­lakozni szándékozók első köré­ből, kapott egy javítási lehetősé­get, azzal, hogy idén ismét felül­vizsgálják: teljesítette-e a csatla­kozás feltételéül szabott felada­tokat. Tehát ilyen vonatkozása is van a petíciónknak; Szlovákia Európa-orientáltságát támogat­ják az aláírók. A közvélemény­kutatások szerint a csatlakozás a szlovákiai polgárok többségé­nek óhaja. Annak, hogy a petíció nekünk, magyaroknak, néme­teknek, cseheknek, ruszinoknak annyira fontos, van külkapcso­Új törvény: harcképtelen hadsereg A vezérkari főnök távozni akar TA SR-HIR „Kérni fogom, hogy július else­jével mentsenek fel tisztségem­ből, és szeptember végéig az egyenruhát is szeretném levet­ni" - jelentette be Jozef Tu­chyňa, a szlovák hadsereg ve­zérkari fónöke, miután tegnap Trencsénben találkozott Ján Sitek védelmi miniszterrel. Tuchyňát a hivatásos katonák szociális helyzetére vonatkozó törvény e heti parlamenti jóvá­hagyása késztette erre a lépés­re. Az új jogszabály szerint a katonák csak 55 éves életkoron túl lennének jogosultak a végki­elégítésre a hadseregből való távozásuk esetén, míg a jelenle­gi jogszabály a leszolgált éveket veszi figyelembe. Tuchyňa el­mondta: a törvény elfogadása A jövő kedden: Kováč-Mečiar találkozó Két új miniszter A köztársasági elnöki irodába tegnap eljuttatták Oľga Keltošo­vá, munka-, szociális és család­ügyi, illetve Karol Česnek gazda­sági miniszter lemondását. Egy­ben javaslat érkezett arra, hogy Keltošová helyébe Vojtech Tkáč eddigi államtitkárt, a gazdasági tárca élére pedig Milan Cagalát, a Gépipari Szövetség elnökét je­lölnék. Vladimír Štefko elnöki szóvivő elmondta, Michal Kováč orvosai tanácsára otthon gyógy­kezeli magát. Vladimír Mečiar a jövő keddre találkozót kért az ál­lamfőtől, s habár nem közölte, miről kíván tárgyalni, Štefko sze­rint valószínűleg a kormányban esedékes személyi változások ke­rülnek terítékre. lati vonatkozása is. Hosszabb távon - és ez nem távoli időt je­lent - azt is meghatározza, hogy milyen kapcsolatot tudunk majd fenntartani az anyaországokkal. Aki értelmetlennek tartja a petí­ciót, akár azt is elfogadja, hogy schengeni határok legyenek Ma­gyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia között. Arról, hogy mit jelentene gazda­sági szempontból Szlovákia szá­mára egy ilyesfajta elszigetelt­ség, inkább ne is beszéljünk. Amikor a csatlakozni kívánó or­szágok kisebbségpolitikáját ér­tékelik Nyugaton, alapvetően azt vizsgálják, hogy a már meg­lévő kisebbségi jogokhoz képest történt-e előrelépés. Magyaror­szág az elmúlt nyolc év alatt na­gyon sokat lépett előre ezen a téren, miközben Szlovákia a ki­sebbségek szocializmusbeli jog­állásához viszonyítva is vissza­fejlődött. Alapvetően fontos, hogy mi, akiket ez hátrányosan érint, ne nyugodjunk bele. A februárban érvénybe lépett ki­sebbségi keretegyezmény is ki­mondja, hogy az aláíró orszá­goknak olyan jogokat kell bizto­sítaniuk a területükön élő ki­sebbségek számára, amilyenek­re azok igényt tartanak. Ha mi most nem fogalmazzuk meg az igényeinket, akkor a kérdés nem az, hogy van-e értelme a petíció­nak vagy sem, hanem az, hogy meg akarunk-e itt magyarok­ként maradni. Annál is inkább, mivel az Európai Unió, amely a régiók Európájában gondolko­dik, az utóbbi időben gyakran hangsúlyozza, hogy olyan közös Európát akar, ahol mindenki megőrizheti a maga jellegzetes­ségeit, nyelvét, kultúráját. A kisebbségbarátnak aligha nevezhető jelenlegi szlovák kisebbségpolitika hatására azonban sokan teherként élik meg nyelvi, kulturális mássá­gukat, s inkább idomulni kí­vánnak a többséghez, mint vállalni a „sajátos jellegzetes­Az új parlament számára is teljesí­tendő feladat lesz az a követelés, amit a petí­cióban megfogal­maztunk. ségeket". A kisebbségek tag­jainak egyéni áldozatvállalási készsége csökkenőnek lát­szik. Nem látom ilyen sötéten a hely­zetet. Már csak azért sem, mert az aláírások száma napról napra nő. Optimista vagyok, mert tu­dom, hogy ennek a petíciónak akkor is rendkívül nagy jelentő­sége lesz, ha a választásokig nem születik meg a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvény. Az új parlament számá­ra is teljesítendő feladat lesz az a követelés, amit a petícióban megfogalmaztunk. Az ellenzéknek nem kellene részt vennie A DBP mégis állít államfőjelöltet utáni napon több tucat tiszt ke­reste ót fel azzal a kéréssel, hogy még a régi törvény szerint, tehát áprilisig távozni szeretne a hadseregből. „így, megfelelő tisztikar hiányában április elejé­re harcképtelenné válik a had­sereg" - jelentette ki Tuchyňa, és közölte: ilyen körülmények között nem hajlandó felelőssé­get vállalni a hadsereg állapotá­ért. Ján Sitek szintén kifejezte törvény miatti elégedetlensé­gét, és közölte: a tárca vélemé­nyezni fogja a jogszabályt, majd felkéri a köztársasági elnököt, hogy újbóli megvitatásra adja vissza a parlamentnek. Arról is tájékoztatott, hogy a kormány ígéretet tett: az állami költség­vetésen kívül 1,5 milliárd koro­nát juttat a hadseregnek hadi­technika vásárlására. ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. „A Demokratikus Bal­oldal Pártja úgy véli, az ellenzék­nek mindenképpen jelölnie kel­lene egy személyt az államfői posztra, függetlenül attól, hogy a DSZM indítja-e Vladimír Me­čiart a második választási fordu­lóban" - nyilatkozta lapunknak Duka Zólyomi Árpád azt követő­en, hogy Gyurovszky Lászlóval, az MPP alelnökével a Magyar Koalíció nevében tegnap megbe­szélést folytatott a baloldal veze­tőivel. A téma a március 5-i ál­lamfóválasztás volt. Az Együtt­élés alelnöke továbbra is kitart amellett, hogy a demokratikus ellenzéknek nem szabad átven­nie a szavazócédulákat, tehát részt vennie az elnökválasztá­son. Egyébként Duka Zólyomi biztos abban, hogy a magyar képviselők szavazatát semmi­lyen összegért nem lehet meg­venni. Ezt lapunk azon megjegy­zésére válaszolta, hogy sajtókö­rökben úgy hírlik: szavazaton­ként 50 millió koronát kínálnak az ellenzéki képviselőknek a „megfelelő" voksért, (gyor) „Mečiar csupán a tekintélyével kampányolna" Győz az igazság? ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. „Minden úgy végző­dik, ahogy annak lennie kell. Az igazság győzedelmeskedik, ami azt jelenti, hogy a DSZM nyeri a választásokat"- jelentette ki teg­nap a mozgalom külpolitikai szakértője. Dušan Slobodník vé­leménye szerint a DSZM ezt az­zal érdemli ki, hogy elévülhetet­len érdemeket szerzett az önálló Szlovákia létrehozásában, és nagyban hozzájárult az ország fejlődéséhez. Vladimír Hagara szóvivő kifejtette: Mečiar elnök­nek való jelöléséről egészen ad­dig folynak a tárgyalások, míg a szükséges szavazatmennyiség össze nem gyűlik. Kiemelte: a mi­niszterelnököt tisztelik annyira, hogy megkímélik a választási ku­darctól, tehát csak akkor jelölik, ha meglesz a 90 szavazat. Slo­bodník arról is beszélt, hogy nem kell szó szerint érteni Oľga Keltošová hétfői nyilatkozatát, melyszerint Mečiar államfővé vá­lasztása esetén a mozgalmat ak­tívan támogatva kapcsolódna be a választási kampányba. A DSZM elnöke csupán „tekintélyével és varázslatos személyiségével" nyújthatna segítséget, (sárp) Kozlík és Migaš az elnökválasztásról Pozsony. „Az alsóbb szintű pártstruktúráknak a pártközpont­tól eltérő véleményük is lehet." A Markíza tegnap esti híradó­jában e szavakkal reagált Sergej Kozlík miniszterelnök-helyet­tes Jozef Migaš pártelnöknek arra a kijelentésére, hogy a De­mokratikus Baloldal Pártja nem támogatja Mečiar jelölését az államfői posztra. Migaš sértőnek tartja azokat a feltételezése­ket, hogy a DBP képviselői megvásárolhatók. Kozlík azt mond­ta, igenis van olyan párt a parlamentben, amelynek képviselői Mečiarra szavaznának, (ú) Mečiart nem kommentálják Pozsony. „A szlovák külügyminisztériumnak nem feladata po­litikusok kijelentéseit értékelni, még ha a kormányfőről van is szó." E szavakkal reagált Pospíšilová, a külügy sajtóosztályá­nak igazgatója - a kormányfő egykori szóvivője - a cseh sajtó­iroda azon kérdésére, hogyan értékelik Mečiarnak azt az állí­tását, hogy Csehország rontja Szovákia külföldi hírnevét. A kormányfő a szerda éjszakai tévéműsorban ugyanis ezt mond­ta: „Hiába tesznek úgy egyesek, mintha a barátaink volnának, ha a politikát befolyásoló nézeteik egészen mások." (ČTK) Chris Donnelly Pozsonyban Pozsony. A NATO főtitkárának kelet-európai tanácsadója, Chris Donelly hétfőn a pozsonyi Devín Szállóban tart előadást A NATO bővítése - a jelen és a távlatok címmel. A rendezvé­nyen felszólal Ján Sitek védelmi miniszter, Ján Figeľ parla­menti képviselő, majd az előadásokat követő vitában külügyi szakértők és külpolitikai újságírók is részt vesznek. (TA SR) A nők és gyerekek Ammanba Pozsony. A Szlovák Köztársaság bagdadi képviseletéről csak a nőket és gyerekeket telepítették át a jordániai Ammanba, a férfiak egyelőre Irakban maradtak. A hírt František Ružička, a külügyminisztérium politikai osztályának főigazgató-helyette­se is megerősítette. Hozzátette: a szlovák kormánynak az iraki válsággal kapcsolatos álláspontja továbbra is megegyezik az Európai Unióéval. (TA SR) Munkapárti elnökjelölt Pozsony. Az Egyesült Munkapárt az elnökválasztás második fordulójában is önálló jelöltet állít - jelentette be tegnap Miroslav Kočnár elnök. (TA SR) Az etnikai megbékélésről Pozsony. A Közép-Kelet-Európa nemzetiségileg vegyes terüle­tein élő etnikai csoportok közötti kapcsolatok javításáról kez­dődött nemzetközi konferencia tegnap Pozsonyban. A belga King Baudouine Fundation, illetve a pozsonyi székhelyű Open Society Found által szervezett háromnapos rendezvényen 13 ország alapítványainak, polgári társulásainak és más szerveze­teinek mintegy száz képviselője vesz részt. (TA SR) Bejegyezték a Polgári Egyetértés Pártját Pozsony. A belügyminisztériumban tegnap bejegyezték a Pol­gári Egyetértés Pártját; a székhelye Pozsonyban van, a hivata­los képviselője pedig Pavol Hamžík volt külügyminiszter. A PEP előkészítő bizottságának tagja Rudolf Schuster kassai fő­polgármester, Igor Presperín, Besztercebánya polgármestere és Marián Mesiarik, a bányászszakszervezet elnöke. (TA SR) Gondok az aknamentesítéssel Zágráb. Lelassult az aknamentesítés azokon a területeken, amelyek január 15-én kerültek vissza horvát fennhatóság alá, és ez akadályozza a menekültek visszatelepítését. Eszék-Baranya megyében, ahol a magyar falvak többsége is található, leállt az aknamentesítés. Vukovár-Szerém megyében mindössze 20 ak­naszedő dolgozik, a hadsereg ebben nem vesz részt. (MTI) Szabadok, de távozzanak Havanna. A kubai kormány végleg meg akar szabadulni azok­nak a politikai foglyoknak egy részétől, akiknek szabadon bo­csátása érdekében maga a pápa járt közben Fidel Castrónál. Tájékoztatta a Vatikánt, hogy a pápai listán szereplő politikai foglyok közül 22-nek az esetében az emigráció alapfeltétele a szabadon bocsátásnak, mert ha az országban maradnának, megint a régi bűncselekményeket követnék el. (MTI) Az egészségügyi miniszter nem tárgyal Az orvosok kifogásai ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A Szlovák Orvosi Ka­mara tegnap ismertette állás­pontját az egészségügy szorult helyzetével kapcsolatban. Dr. Ladislav Petričko elnök elmond­ta: hiába akartak tárgyalni az egészségügyi miniszterrel, Ľu­bomír Javorský nem talált időt arra, hogy fogadja és meghall­gassa őket. - A betegellátásért nem az orvosok, hanem a mi­nisztérium s személyesen a mi­niszter felelős; a kormánynak kell közölnie, mire futja a költ­ségvetésből - hangsúlyozta. A kamara a tarthatatlan állapotok orvoslása céljából a politikai pár­tokhoz fordult, ám a kormány­koalíció sem tartotta fontosnak az érvek meghallgatását, pedig az egészségügyi dolgozók szak­mai társulásai nem értenek egyet az egészségügyi törvények jogcsorbító módosításaival. Hangsúlyozzák: az egészségügy anyagi helyzete nem teszi lehe­tővé az intézetek magánosítását, ezért fel kell függeszteni a priva­tizációt. S mivel attól tartanak, hogy követeléseiket elutasítják, el akatják érni, hogy a privatizá­ciós tervezetek elbírálásánál je­len lehessen a regionális orvosi kamara képviselője is. (péterfi)

Next

/
Thumbnails
Contents