Új Szó, 1998. február (51. évfolyam, 26-49. szám)

1998-02-18 / 40. szám, szerda

EE tévé és rádió ÚJ SZÓ 1998. FEBRUÁR 19. KULTÚRA - panoráma - hirdetés Ma ünnepli hatvanadik születésnapját Szabó István, a Mephisto Oscar-díjas rendezője Nemzedéki önéletrajzíró Soha nem vált olyan divat­tá, mint Jancsó. A nyolcva­nas évek közepén magyar­országi, de hazai egyete­misták körében is sikk volt Jancsó-filmekre járni. Az jelentett valamit, ha valaki Jancsót nézett. Azzal lehe­tett hivalkodni, és arra le­hetett csettinteni, hogy: „Az angyalát, Jancsót né­zel, az igen!" TALLÓSI BÉLA Tódultak is a fiatalok a vidéki és a budapesti filmklubokba, no, meg idehaza a Mladosť moziba. Nézték Jancsót, vagy mert érte­ni vélték, vagy mert érteni akar­ták, vagy mert nem is akarták érteni, de annyi szép mezítelen nőt abban az időben filmvá­szonra csak Jancsó Miklós ho­zott. Meggyőződésből vagy megcsömörlésból avantgárdot akart látni a (ki)múvelt ifjúság a filmben is, ezért tűzte zászlajára a filmnyelvet újító Jancsót. Pe­dig hát Szabó István közlésfor­májában is van elég avantgárd. Ő azonban nem kavart divat­hullámot. Vagy mégis! Miután a Mephistóért megkapta az Os­car-díjat. Akkor aztán, nosza, ha az amerikai akadémia ilyen ...csak a Mephisto után lett egy csapásra a magyar film atyja. nagyra értékeli Szabó Istvánt, gyerünk a moziba be, nézzük meg... és idehaza is sikerfilm lett a Mephisto. Aztán a Hanussen, majd végül a Redl ezredes. Szabó Istvánt újra fel­fedezte magának a magyar né­ző. Megszokott karriertörténet ez mifelénk. Milyen jó hát, hogy annak idején a kommunizmust építgető kis európai nemzetek­nek is jutott olykor-olykor egy Oscar-szobrocska. Jó adag iró­niával írom le, de gondoljunk csak bele, mennyivel jobban Pillanatkép a Szerelmesfilmből - Bálint András és Halász Judit (archív felvétel) járt Szabó Istvánnál a cseh Jin Menzel, aki fiatalon kapta a dí­jat Szigorúan ellenőrzött vona­tok című filmjéért. így aztán egész életében méltán figyeltek rá nemcsak külföldön, hanem még odahaza is. Szabó István csak a Mephisto után lett egy csapásra a magyar film atyja. A Százéves a mozi magyarországi rendezvénysorozatának védnö­ke... vagy inkább védjegye. (Ugyan, kivel lehetne jobban népszerűsíteni a filmet, a mo­zit, ha nem egy Oscar-díjassal!) Ő kapta meg a válogatás jogát arra a száz filmre, amelyet a vi­lág filmanyagából és a nemzeti filmkincsből a mozi-centenári­um alkalmával bemutatott a Magyar Televízió. Pedig példaértékű sorsaival gyógyír minden filmje lelki sé­relmekre, bánatra, fájdalomra, kínra, elszenvedett igazságta­lanságokra. Mert megmutatta, hogy nem ő volt egyedül, aki­nek odaveszett az apja a hábo­rúban, fronton, fogolytábor­ban, a szibériai télben. Nem ő volt az egyedüli, aki felállt az is­kolapadból, amikor a tanító ele­mózsiát osztott annak, akinek nem jött vissza az apja. És nem ő volt az egyedüli, akinek sze­relmi kapcsolataiba beleszólt a történelem, a fasizmus, a sztáli­nizmus és ötvenhat. Nem ő volt az egyedüli, aki mítoszokban hitt, de saját kárán tanulta meg, ...gyógyír minden filmje lelki sérelmek­re, bánatra, kínra... hogy mítoszok nélkül kell élni. Nem ő volt az egyedüli, akiben a kötődés (Apához) csak a fan­tázia terméke volt. Akinek nem volt apaképe. Csak egy kabátja, amelyet képzeletben oly sok­szor adott fel apára. Milyen jó volt magunkra ismerni gyerek-, illetve ifjú hőseinek sorsában. Milyen jó volt filmjeit nézve érezni, hogy nem vagyunk egyedül. Ebben volt Szabó Ist­ván korai filmjeinek gyógyító ereje. S lehetett ez azért, mert ­ahogy maga mondta - „egy ge­neráció önéletrajzát" fogalmaz­ta meg az Apával, az Ártatlan­ság korával, a Szerelmesfil­mmel. De ma, a pempörszbébiknek nem kell a bukott, lelkileg meg­nyomorodott, kollektív egyen­tudatra nevelt ember története. Az apák története. Azok törté­nete, akikből hiányzik a re­mény, és semmi elképzelésük a jövőről (Édes Emma, drága Bö­be). Ma a győztesek történetei kellenek. Hollywoodból. Szabó István hat éve nem for­gatott Magyarországon. Ösztöndíjpályázat szlovákiai és csehországi magyarok számára Egyetemi tanulmányok támogatása ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A Szlovákiai Magyar Ösztöndíj Tanács a Határon Túli Magyar Ösztöndíj Tanács megbízásából pályázatot hirdet magyarorszá­gi felsőoktatási intézményben teljes vagy részképzésben részt­vevő szlovákiai és csehországi magyarok tanulmányainak tá­mogatására. Támogatásra az államilag fi­nanszírozott képzési formára felvételt nyert hallgatók pá­lyázhatnak az alábbi kategóri­ákban: I. Teljes nappali alapképzésre a) az alábbi szakokra közvetle­nül felvételt nyert hallgatók (összesen 45 fő): bölcsészeti szakok (magyar nyelv és iroda­lom kivételével) - 10 fő, termé­szettudományi szakok - 8 fő, te­ológia - 8 fő, jog - 2 fő, orvosi ­3 .fő, műszaki tudományok - 4 fő, agrár tudományok - 3 fő, közgazdaság-tudományok - 4 fő, gyógypedagógia - 2 fő, mű­vészeti szakok - 2 fő, egyéb - 4 fő. b) a Magyar Nyelvi Intézetben történő egyéves intenzív egyete­mi előkészítő képzéssel (ide kü­lön jelentkezési lapot nem kell benyújtani) - az alábbi szakokra (összesen 45 fő): bölcsészeti szakok (magyar nyelv és iroda­lom kivételével) - 8 fő, termé­szettudományi szakok - 5 fő, jog - 5 fő, orvosi - 5 fő, műszaki tu­dományok - 3 fő, agrár tudomá­nyok - 3 fő, közgazdaság-tudo­mányok - 5 fő, pedagógia, pszi­chológia, gyógypedagógia - 6 fő, művészeti szakok - 3 fő, egyéb - 3 fő. A pályázók kérvényükhöz csa­toljanak: 1. kézzel írott önéletrajzot 2. középiskolai bizonyítványaik, valamint érettségi bizonyítvá­nyuk másolatát 3. a felvételről szóló értesítés másolatát 4. hitelesített aláírással ellátott nyüatkozatot hazatérési szán­dékukról tanulmányaik befeje­zése után 5. két ajánló személy nevét és cí­mét, akik személyes tekinté­lyükkel jótállnak a pályázó em­beri és szakmai értékeiért 6. kimutatást a család havi jöve­delméről, illetve nyilatkozatot anyagi helyzetükről. II. Részképzésre, fél- vagy egy­éves időtartamra (félévenként 60 fő) tanulmányi és vizsgakötelezett­ség előírásával vagy jóváhagyott tanulmányi programmal, ha legalább négy félévet befejeztek valamely hazai felsőoktatási in­tézményben. A pályázatot mindenkinek egyé­nileg kell benyújtania. A kér­vényben jelöljék meg pontosan a fogadó intézményen kívül a kart és szakot is, valamint a kép­zés időtartalmát (egy, vagy két félév). A pályázónak mellékel­nie kell: 1. érettségi bizonyítvá­nya másolatát 2. az utolsó 4 félévben elért vizs­gaeredményeit hazai tanulmá­nyai során 3. hallgatói jogállásnak igazolá­sát a hazai intézményben a rész­képzés idején (a hazai intézmény jóváhagyá­sát, vagy a hazai tanulmányok megszakításáról szóló igazolást a képzés időtartamára) 4. fogadási készség igazolását a jóváhagyott tanulmányi prog­rammal. III. Kiegészítő alapképzésre (5 fő) felsőfokú oklevéllel rendelke­zők számára nappali vagy leve­lező tagozaton. A kérvényhez csatolni kell az I. kategóriában felsorolt dokumentumokat a 2. pont kivételével, valamint okle­velük másolatát. IV. Posztgraduális tanulmá­nyokra a) hároméves doktori (PhD) képzésre (10 fő) b) legfeljebb egyéves doktori részképzésre hazai intézmények doktoranduszai (5 fő) c) tudományos kutatásokra, hosszabb-rövidebb tanulmányi utakra két héttől hat hónapig terjedő időtartamra (összesen 100 hónap) a következő feltéte­lek mellett: 1. egyetemi vagy főiskolai vég­zettség, b) esetben a doktori ta­nulmányok folytatásának igazo­lása, 2. a választott intézmény foga­dókészségének igazolása 3. kutatási terv bemutatása 4. szakmai önéletrajz csatolása 5. két ajánló személy megneve­zése (név, cím), akik a pályázó szakmai felkészültségéről refe­renciát adhatnak. Általános tudnivalók: • valamennyi pályázatot a Ko­máromi Városi Egyetem címére kell küldeni: Schola Comaromiensis - SZMÖT, P.O.B. 100., 945 01 Komárno 1. A pályázók a fenti címen pályá­zati űrlapot és további informá­ciókat 1998. április 15-e után bélyeggel ellátott A5-ös méretű boríték ellenében kaphatnak. • A pályázatok benyújtásának határideje: az I a), III és IV. kategória eseté­ben: 1998. augusztus 1., az I b) kategória esetében 1998. május 25., a II. kategóriában az első félévre 1998. augusztus 1., a második félévre 1998. decem­ber 18. • A pályázati feltételeknek meg nem felelő, hiányos, illetve ha­táridő után érkező pályázatokat nem áll módunkban figyelembe venni. A pályázat benyújtása nem képez jogalapot az ösztön­díj elnyerésére. Pozsony, 1998. február 6. A Szlovákiai Magyar Ösztöndíj Tanács A Böngésző nyertesei A Vasárnap 6. számában feltett kérdésre a héten 1157 helyes megfejtés érkezett. A beküldők közül tegnap Kövesdi Károly, a Vasárnap vezető szerkesztője közjegyző jelenlétében sorsol­ta ki a szerencsés nyertesek nevét. E héten az 500-500 koro­nát Dávid Terézia nagymagyari, Béres Györgyné lévai és Bor­nemissza Balázs helembai olvasóink nyerték. Gratulálunk! A helyes megfejtés: 1998. február 7-én, 16 napig tart. (v) POZSON Y HVIEZDA: Titanic (am.) 16, 19.30 TATRA: Alul semmi (ang.-am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Még visszatérhetsz (am.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Csillagközi in­vázió (am.) 18,20.30 Kámaszutra (am.) 17.30,20.30 L. A. el­titkolt valóság (am.) 18 Hóvirágünnep (cseh) 19.15 KASSA DRUŽBA: Bukott nők tábora (szlov.) 18 A holnap markában (am.) 15.30, 20 TATRA: Még visszatérhetsz (am.) 15.30, 17.45,20 CAPITOL: Bizonytalan jelentés a világvégéről (am.) 19 ÚSMEV: Titanic (am.) 16,19.15 DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY-LUX: A elveszett világ (am.) 17.30,20 KOMÁROM - TATRA: Az idegen: újjászületés (am.) 17, 19 GALÁNTA - MOZI: Két nap a völgyben (am.) 17.30, 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Magánvétkek (am.) 19 LÉVA ­JUNIOR: Az őserdő hőse (am.) 16.30,19.30 ROZSNYÓ - PA­NORÁMA: Emma (am.) 16.30,19 Magánbeszédek, kitaposott zsákutcák és egyebek Megjelent a Jelenkor februári száma POLGÁR ANIKÓ Aki olvasta a januári jelenkorban Garaczi László regényrészletét (Pompásan buszozunk!), bizo­nyára izgaottan várta már a foly­tatást. A múlt rendszerben játszó­dó, nyelvi és pszichológiai szem­pontból is bravúros „kamaszre­gényből" a februári szám is közöl egy részletet. A szépprózát még két elbeszélés, Ferdinandy György A naxoni asszony és Bárdos László Egy nevetséges (és fölösleges) ember álmatlansága c. műve képviseli. Az előbbi egy idős, már csak a hivatásában bízó és fiatal felesége ápolására szoru­ló tanár életének egy epizódja a görög mitológia Thészeusz­történetébe ágyazva, az utóbbi pedig egy álmatlan ember látszó­lag kusza, de érdekes belső logi­kájú magán beszéde. Magánbeszéd a Kalligram-olva­sóknak már ismerős Gombro­wicz-napló újabb részlete is (Pályi András fordításában), ezek az elmélkedések azonban több­nyire irodalmi-esztétikai jellegű­ek. A napló a szerző hasonlata alapján egy földműves sétája egy zúgó-zakatoló gyár udvarán: ,Amott egy költészeti műhely, ezer verítékben ázó munkás, akik a szédítő iramban futó szalagok és fogaskerekek közt egy mind élesebb szuper-elektromágneses késsel műveleteket hajtanak vég­re a mind keményebb anyagon. Ott oldalt feneketlen üstök, amelyben az ideológiák, világné­zetek és hitek fortyognak." Gombrowicz naplója átmenetet képez a szépirodalmi és (a Jelen­korban mindig nagyon színvona­las) elméleti anyagok között. Az elméleti részben az 5. JAK Tanul­mányi Napokon elhangzott mű­vek közlése folytatódik, Térey Já­nos és Márton László írásaival. A téma ezúttal kötetlen: a két szer­ző arra kapott felkérést, hogy va­lamilyen őket érdeklő irodalmi tárgyról ítjanak esszét vagy érte­kezést. Térey János a beltetjes szerzőről, ill. a belterjes szerző védelmében írt egy szándékosan „belteijes", írói műhelytitkokat is eláruló rövid esszét. Márton Lász­ló írása (A kitaposott zsákutca, avagy a történelem a történetek­ben) sokkal tetjedelmesebb, hi­szen a szerző szinte az egész ma­gyar prózairodalmat áttekinti benne. Két kortárs magyar re­gény (Háy János: Dzsigerdilen. A szív gyönyörűsége és Láng Zsolt: Bestiárium Transylvaniae. Az ég madarai) elemzésével arra a kér­désre keresi a választ, hogy .kita­posott zsákutca"-e a történelmi tárgyú regény, ill. milyen vi­szonyban van a mai magyar pró­za a hagyománnyal. E két íráson kívül az irodalomel­mélet kedvelői Keresztury Tibor­nak a Kalligram kiadónál a közel­jövőben megjelenő Petri György­monográfiájából olvashatnak részleteket, valamint több érde­kes könyvrecenziót, ill. kritikát: Z. Varga Zoltán Roland Barthes magyarul megjelent három köny­vét elemzi, Kovács Eszter Jean­Philippe Toussaint belga író Mon­sieur és A halogatás c. kisregé­nyeiről ír, Medve A. Zoltán pedig Lev Sesztovnak (az orosz vallás­bölcselet egyik kiemelkedő alak­jának) a Dianoia sorozatban megjelent Az alaptalan apoteózi­sa c. művéről. A lapból természetesen a költé­szet sem hiányzik; olvashatjuk többek között Bertók László, Peer Krisztián és Marno János új verse­it. Illusztrációs anyagként a Pécsi Galériában kiállító öt fiatal mű­vész alkotásai szolgálnak. MOZI SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Carmen (19) HVIEZ­DOSLAV SZÍNHÁZ: Háztúznéző (19) KIS SZÍNPAD: Szeren­csétlen gyilkos (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ:Kiálts, vá­ros! (10.45) KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ: Klotild néni (10,18 - Királyhelmec)) SZÍNHÁZ

Next

/
Thumbnails
Contents