Új Szó, 1998. február (51. évfolyam, 26-49. szám)

1998-02-12 / 35. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1998. FEBRUÁR 11. PanoRámA 9 Egy sajátos, ellentmondásokkal teli 20. századi baloldali attitűdnek volt a képviselője drámáiban Amiről Bertolt Brecht már nem tehet... „Nem lenne egyszerűbb a kormánynak a népet leváltani?" - hangzott szó szerint a brechti szállóigeként elhíresült fanyarul szatirikus költői kérdés a Megoldás című versében, mely a művész halála után került elő. Az 1953 júniusában kitölt berlini zavargásokért a népet okoló keletnémet vezetés címére szólt a gunyoros intelem. KISS JÓZSEF A rendszerváltás heteiben, 1989 őszén a brechti intés joggal hatott beteljesülésként. A sajtóban viszont jócskán kijutott nálunk is és a hatalmát vesztett állampárt őszinte szembenézésre képes tagjainak is a Brechtet zászlóként lobogtató csúfolódásból. A rendszerváltás óta eltelt évek viszont mintha arról tanúskodnának, hogy a brechti figyelmeztetésnek egyetemesebb politikai érvénye van. Azóta a szabad választásokon a várakozásaiktól elmaradó eredményekkel szembesülni kénytelen, sokak által majdhogynem tömjénezett politikusok szájából is el-elhangzanak kijelentések, amelyek ugyancsak rászolgálnak Brecht felemlegetésére. Brecht 1953 nyarán tanúsított, vívódásokkal teli, ellentmondásos magatartásáról érzékletes képet nyújt - életutat és életművet kölcsönhatásban vizsgálva az a nagyszabású kétkötetes, majd másfélezer oldalnyi Brecht-monográfia, mely 1986ban az akkori NDK-ban, majd rá egy évre a Német Szövetségi Köztársaságban látott napvilágot. Szerzőjét, Werner Mittenzwei-t nemcsak az NDK, hanem az egész Németország akkori legtermékenyebb, legdinamikusabb irodalomtörténészeként aposztrofálta Szabolcsi Miklós a Nagyvilág hasábjain a két vaskos kötetet ismertető észrevételeiben. Az írás a rangos irodalmi folyóirat 1989-es novemberi számában jelent meg, amikor a berlini fal végzetes repedéseket kapott, így aligha meglepő, hogy kevesen figyeltek fel rá, pedig Szabolcsi Miklós fontos, a brechti életmű érvényességén, jövőbeni sorsán eltűnődő kérdéseket vetett fel. S ehhez épp a figyelmesen végigolvasott monográfiából merített ösztönzést, kiérezve belőle a fő kontúrjaiban eléggé ismert brechti világlátás alaposabb átvilágításának és árnyaltabb körülhatárolásának igényét. Ez pedig kiváltképp az 1953-as megnyilatkozások és belső tépelődések ...a brechti életmű érvényességén eltűnődő kérdéseket vetett fel. tükrében jelentkezik. Szabolcsi nem tér ki Brecht ekkori megnyilvánulásaira, azok feszültséggel teli ellentmondásaira, így például arra, hogy Brecht a vezetőknek küldött levélben biztosította politikai hűségéről a kormányzatot, sőt egyik barátja előtt olyan kijelentést tett: úgy érzi, számára, aki egyébként élete végéig pártonkívüli útitárs maradt, talán most érkezett el az a pillanat, hogy belépjen a kommunista pártba. Ugyanakkor a megcsontosodott kultúrpolitikától, mely egyébként őt is gyanús formalista újítóként kezelte, irányváltást remélt. Ebbeli csalódásának kifejezésre juttatása volt ama versbe zárt vallomás is. Brecht a fasizmussal szembeni egyedüli ellensúlyt a sztálini Szovjetunióban látó antifasiszta értelmiségi volt, aki, amint az a szóbanforgó monográfiából kiderül, csalatkozásokat megérve, de mégiscsak az ennek örökségét cipelő rendszer iránt elkötelezettségtől várta művészi ambíciói kiteljesedését. Egy sajátos, ellentmondásokkal teli 20. századi baloldali attitűdnek volt a képviselője drámáiban, és az általa alapított Berliner Ensemble-ben, amit - Szabolcsi szavai szerint - „éles kihívóan, dühös-meghökkentően" képviselt. Az elemzések kimutatták, hogy a brechti művészi élményvilágot a századelő és a 20-as évek lázadó törekvései ihlették. A brechti színházi rendezés aktualizálhatósága körüli, könyvtárnyi irodalmat szült évtizedes viták után a rablókapitalizmus Brecht által célba vett és idejét múltnak vélt motívumai most viszont egyszercsak valahogy visszaköszönnek a mában. A Kodusopera Bicska Maxijának és a kettős életű - a civilben rendőrfőnök - titkos bandavezérnek a kapcsolata az elmélkedésre késztető brechti gesztikuláló játékmód nélkül is gondolati áramkört teremthet a mai nézővel. Az újabb paradoxon Brecht születésének századik évfordulóján nem az, hogy megérti-e a néző a neki szánt üzenetet, hanem hogy képes-e egyáltalán megfizetni a színházjegyet. De erről a több mint négy évtizede halott Bertold Brecht már nem tehet. Kávéház, anno 1998 - szerepekbéli kalandozások. Az időtlenség a legszebb ajándék, mit az olvasó kaphat Irodalomból újra egy darabot DUSZA ISTVÁN És újra egy költő, és újra egy verskötet. Szemben minden gonoszkodással, mellyel kikezdenék a törzsasztal társaságának kedélyét, a Lýceum - nem is ritkán - felizzik a szellemtől. Előbb Tőzsér Árpád tisztelte meg a díszes társaságot, s legutóbb, még ha véletlenszerűen is, Csehy Zoltán állt meg ott a keddi délutánban. Faluról falura igyekezve - Budapestről jövet Illésházára tartva - megpihent Pozsonyban. Hozta a még nyomdaszagú verskötetét, amelynek címében a költő maga is benne foglaltatik, elvégre Csehy Zoltán alagyái, danái, elegy-belegy iramatai címmel jelentette meg a Kalligram. Játszik a címben, játszik klasszikus formáiban, játszik a versben, de játszik költőként is szerepeket. így vannak titkai, de egyik verse sem vetekszik a Minotaurus titkos labirintusával. Klasszikus görög versformák századvégi szabadsága, római verselők költői bőrébe bújva írt „danái" mindig a modern ember lelkét rajzolják elénk. Ami nem más, mint a történelem időereinek falára kicsapódott kristályok végtelen gazdagsága. Nála a költői szabadság a legszigorúbb felelősség és a legkötöttebb forma kifejeződése. A nyelv, amelyet használ sok helyen klasszicizált, de a klasszikus formák kikényszerítette ritmusokon belül a huszadik század végének különböző nyelvi rétegei jelennek meg. így hozva létre szellemet, esztétikai érzéket és érzelmeket egyszerre csiklandozó verseket. Csehy Zoli kötetének egy-egy oldala nézhető akár görög ión oszlopnak is, melyeket római számokkaljelöltek meg az oldal felső szélén. Alul pedig mindegyiken érmékről, ékszerekről, ötvösremekekről grafikákba áttett emberalakok, mitológiai lények és görög-római kori tárgyak mutatják a kötet ihletettségét. Van azonban a verskötetnek egy mindennél fontosabb jellemzője, s az nem más, mint a mesterségbeli mívesség. Szerzője fiatalember, pimaszul fiatal, de már most birtokában van azoknak az ismereteknek, amelyek igazi poeta doctus-t mutatnak a versek szerzőjében. Csehy második kötetében költészeti remekek is olvashatók, kritikusi közhellyel minősítve: antológiadarabok lennének, már ha a mai antológiák figyelemre méltatnák a fiatal költőket. Az elégiák könnyű kézzel című füzérének hetedik darabjában így versel: „Fönn ez a hosszú: férfiasan deli hexametertest, / és azalatt nyöszörög rángva nőisen / csábos pentameter, nosza könnyed, mesteri párvers, / áldozz Vénusznak és szaporán szaporodj!" De ott vannak a Catullusivariációk, -átköltések, - félreértések, - fordítások, mint Csehy költői szerepjátszásának legszebb darabjai. Igazi varázslás ez a kötet. Szellemi kalandozás és testi bujaság csapong soraiban. Kortársainkká avat antik poétákat és nyugatos formamestereket. Görög hetérák és reneszánsz lovagok ölelkeznek verssoraiban. Az időtlenség a legszebb ajándék, mit az olvasó költőtől kaphat, ki képes magával ragadni az embert poézisének játékain belülre. Mint a Sötét moziban Babitskötettel című „alkalmi költeményben", amelyben ilyen sorokkal varázsol el: „Alszik a süngömböt formázó korcs mozilámpa, / most befelé ég és a sötétség ül szotyolázva / íme a hátsó széken. A bája elömlik a termen... / S már sutyorogja a lány elepedve: „Szerelmem!" / És a fiú a fülébe harap, megkoccan a fülbevalócska, / Lejjebb huppan a szív és duzzad a vászon, az ócska." ...igazi poeta doctus-t mutatnak a versek szerzőjében. És idézhetném oldalszám, de remélem, hogy a líra ínyencei ezekből a töredékekből is ráéreznek Csehy művelten míves költészetére. Nem tudom hogyan lehetne a verskötetét eseménnyé avatni. Nemcsak az irodalomévá vagy a könyvkiadásévá, hanem úgy egyáltalán: a létezésünk eseményévé. Olyanná, amely rádöbbent: az irodalmunkban immár jelen van valaki, aki számára a költészet egyetemes, jelzősíthetetlen, földrajzosíthatatlan és mindenek előtt határmentesített. Akkor én itt most nemcsak szellemi határokra gondolok, a józan kávéházban lázas verseket olvasva, s egyáltalán nem zavartatva magamat, a láthatóan zavart költő társaságában. Grendel Lajos regénye szlovákul Pozsony. Grendel Lajos Einstein harangjai című regényét szlovák fordításban jelentette meg a lévai L. C. A. kiadó. Ebből az alkalomból a szerző pénteken, február 13-án 19 órától a pozsonyi Artfórum könyvesboltban (Kecskekapu u. 20 - Kozia u. 20) dedikálja művét, (ú) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: A végzet hatalma (19) KIS SZÍNPAD: Médea (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Hyppolit, a lakáj (14.30) KASSAI JANKO BORODÁČ SZÍNHÁZ: Hófehérke (10) MOZI POZSONY HVIEZDA: Titanic am.) 16, 19.30 TATRA: Alul semmi (ang.-am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Az idegen: újjászületés (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Álljon meg a nászmenet! (am.) 15.15, 17.30, 20.30 YMCA: Hét év Tibetben (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Titanic (am.) 16, 19.30, 23 Még visszatérhetsz (am.) 17, 19.30 CHARLIE CENTRUM: Az idegen: újjászületés (am.) 16.30, 18.30 Csillagközi invázió (am.) 18, 20.30 Kámaszutra (am.) 17.30, 20.30 Három szín: fehér (lengy.-fr. svájci) 19.30 Szigorúan ellenőrzött vonatok (cseh) 19.15 KASSA DRUŽBA: Az ötödik elem (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Az őserdő hőse (am.) 15.30,17.45,20 CAPITOL: Hét év Tibetben (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Titanic (am.) 16, 19.15 IMPULZ: Az angol beteg (am.) 16.15,19.15 DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Csillagközi invázió (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: A holnap markában (am.) 17, 19.30 GALÁNTA - MOZI: Az elveszett világ (am.) 17.30, 20 LÉVA JUNIOR: L. A. eltitkolt valóság (am.) 16.30,19.30 ROZSNYÓ PANORÁMA: Mindenki azt mondja: szeretlek (am.) 16.30, 19 A rendező hatvanadik születésnapjára Kétrészes portréfilm Szabó Istvánról MTI-HIR Egy generáció története címmel kétrészes portréfilmet készített a Magyar Televízió Rt. Szabó István Oscar-díjas filmrendező 60. születésnapja tiszteletére. A film első részét, amely a Veszélyes életeink.,, alcímet kapta, csütörtökön, azaz ma este 20 óra 30 perckor vetítik az MTV1en. A második részt „Hamu alatt ott a gyémánt is..." címmel vasárnap, 22 óra 5 perctől sugározza a televízió, ugyancsak az l-es csatornán. Szabó István február 18-án lesz hatvanéves. Pályafutását számos rangos hazai és nemzetközi elismerés fémjelzi: elnyerte a Brit Akadémia elismerését, a Visconti-díjat, a locarnói, a moszkvai, az oberhauseni és a toursi-i nagydíjakat. Berlinben kétszer jutalmazták teljesítményét Ezüst Medve-díjjal, Olaszországban pedig Ezüst Filmszalag-kitüntetésben részesült. Munkájáért négyszer jelölték Oscar-díjra. A nemzetközi filArchív felvétel mes szakma előkelő elismerését 1982-ben vehette át Mephisto című, magyar-német koprodukcióban készült filmjéért. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művész nevéhez fűződik sok más mellgtt az Álmodozások kora (1964), a Szerelmesfilm (1970), a Budapesti mesék (1976), a Redl ezredes (1984), a Hanussen (1988), valamint az Édes Emma, drága Böbe (1991) című produkció. Építész, régész, művészettörténész halllgatóknak Egri Műemlékvédelmi Nyári Egyetem ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bugát Pál Egyesülete és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1998. június 30. és július 8. között már huszonnyolcadik alkalommal rendezi meg az Egri Műemlékvédelmi Nyári Egyetemet. A rendezvény az elmúlt több mint negyedszázad alatt komoly kulturális és szakmai programmá nőtte ki magát. Az évente megrendezett kurzusok más és más, jól elhatárolható szakterület köré épülnek. Az előadások, bemutatók magas színvonalát kiváló magyarországi és külföldi előadók biztosítják. A rendezvény a résztvevőket tekintve is nemzetközi, évente tíztizenöt országból érkeznek hallgatók, akik többnyire építészek, régészek, művészettörténészek, restaurátorok, műemlékvédelemmel kapcsolatban álló szakemberek. Az idei Egri Műemlékvédelmi Nyári Egyetem részletes programjáról, a jelentkezés (határideje 1998. május 20.) feltételeiről és módjáról a Magyar Intézet nyújt felvilágosítást (Palisády 54, 811 06 Bratislava, tel.: 07/352 961) Archív felvétel