Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-09 / 6. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 12. PoLiTikA 9 Holnap ünnepli ötvenötödik születésnapját Batta György író-főszerkesztő „A munka tölti ki az életemet" Versek, novellák, színművek, mesék, műfordítások, sportinterjúk, tévés és rádiótudósítások jelzik az eddigi pályáját. Jelenleg a Tiszti pavilon ódon falai között tevékenykedő Komáromi Lapok című regionális hetilap szerkesztőségének munkáját irányítja, a hétvégeken pedig több megjelenésre váró kötetén dolgozik. N. MISKÓ ILDIKÓ Január tizedikén ünnepli ötvenötödik születésnapját Batta György író-főszerkesztő, Gömörország szülöttje. Jubileumi beszélgetésünk elején mosolyogva árulta el, hogy szívesebben vállalná a riporter, mint az interjúalany szerepét, és egyegy kerek évforduló is leginkább arra a megmásíthatatlan tényre figyelmezteti: gyorsan repülnek az évek: - Bár a koromnak különösebb hátrányait még nem tapasztalom, egyre inkább tudatosítom, hogy a hátralevő időszakot az eddiginél is értelmesebben-intenzívebben kell kihasználnom, kamatoztatva az összegyűjtött információkat és tapasztalatokat! Leginkább az a kérdés foglalkoztat, hogy az új történelmitársadalmi helyzetben miként hajthatnék még nagyobb hasznot a felvidéki és az összmagyarságnak - a tőlem telhető legjobb módon hogyan járulhatnék hozzá egy ismét virágzó magyar nemzet kialakításához? Érnek-csiszolódnak a gondolataim, amelyek papírra vetéséhez egészségben telő évekre, évtizedekre lenne szükségem... Rimaszécsi fiúként Tornaiján, majd Kassán diákoskodtál, később a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szereztél tanári oklevelet. Többek között vezetted az Új Ifjúság sportrovatát, dolgoztál a Kis Építő és a Tücsök főszerkesztőjeként, majd az MTV és a Duna TV felvidéki tudósítójaként, újabban pedig főszerkesztőként vállaltál - vállalsz - különféle megbízatásokat. Miként fér meg benned a szépirodalmár művésziélek az örökmozgó-száguldozó sportriporterrel? A kétféle énem nagyon jól megfér egy személyben. A kettő között csak annyi a különbség, hogy például versírás közben teljesen más szókinccsel, hangulatokkal dolgozom, mint sportriporterként, vagy publicistaként. Valljuk be: az újságírás csaknem mindennapos robot, míg a szépirodalom művelése közben tovább érhet bennem egyegy gondolat, esemény... Azt, hogy milyen területen sikerül maradandót alkotnom, majd az utókor dönti el. Az eddigi alkotói pályád mely szakaszára emlékszel vissza legszívesebben? Mindenképpen a Magyar Televízió külpolitikai rovatában folytatott munkámra, mivel az egyik legjobb európai külpolitikai műsor szerkesztésében vehettem részt, olyan szakmai kiválóságokkal, mint Chrudinák Alajos és Sugár András. Az év elejétől kft.-ként működik a Komáromi Lapok című hetilap. Eddig megbízott főszerkesztőként irányítottad az itt zajló munkát. Végre kézhez kapod a főszerkesztői kinevezésedet? ^ Azt, hogy milyen területen sikerül maradandót alkotnom, majd az ** utókor dönti el. V> Eddig a Városi Hivatal bízott meg a főszerkesztői teendők elvégzésével, és mivel nem terveznek személycserét ezen a poszton, valószínűleg az új helyzetben kézhez kapom a kinevezésemet is, bár nem ettől függ a lap színvonala! Emellett marad elég időd a szépirodalmi alkotásra? Kevés idő marad a zavartalan alkotómunkára, inkább csak a hétvége, ám a szerkesztői munkám során is rábukkanok igazi csemegékre. Például a szabadságharc kitörésének közelgő százötvenedik évfordulója alkalmából országos felhívást tettünk közzé, hogy küldjenek a lapunknak olyan valós történeteket, amelyekből kiderül, hogy a diktatúra éveiben kik hogyan emlékeztek meg erről a tiltott ünnepről. Természetesen a történeteket folytatásban közöljük - az utókor számára rögzítjük. Jelenleg milyen kötetterveket tartogatsz a tarsolyodban? Elkészítettem egy forgatókönyvet a bősi szörnyűségekről, melyeket szerintem leghatásosabban táncszínházi kompozícióként lehetne színpadra vinni. Továbbá végre megjelenhet egy hét éve tervezett mesekönyvem, amelyből egy kassai magántévéstúdió tízrészes mesefilmet szeretne készíteni. Már nyomdában van a komáromi sport százéves történetét bemutató albumom és hát tovább írogatok, tervezgetek... A Bak jegyű emberek a horoszkóp szerint nagyon ambiciózus, munkabíró és -szerető egyének. Vállalod ezt a jellemzést? Való igaz, hogy egyre inkább a munka tölti ki az életemet, ami számomra egyúttal szórakozás és önművelés is. A munka iránti szeretetemet a családból hoztam magammal, de lehet, hogy a csillagok is irányítanak. Unatkozni nem szoktam, s mivel a lányom és a szintén riporter fiam már felnőtt, az írás mellett másik szerelmem a kétéves Frici unokám. így az új esztendő kezdetén milyennek látod a szlovákiai magyar sajtó helyzetét és mit kívánnál önmagadnak? A magyar sajtó sorsa a mi áldozatvállalásunktól, szolgálatunktól nagymértékben függ. Az anyagi gondok közepette örvendetes tény, hogy végre azt írhatjuk, amit gondolunk, s a lapkiadás feltételeinek biztosításáért továbbra is harcolnunk kell! Önmagamnak elsősorban jó egészséget kívánnék, mert annak birtokában töretlenül folytathatom a munkámat. A NAP Kiadó gondozásában jelent meg Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok című könyve A kozmosz végtelenjében DUSZA ISTVÁN Talán nem tapintatlanság a szerzővel szemben, ha a recenziót azzal kezdem, ami leginkább megragadott a szerény, ugyanakkor magabiztos hangvételű kötetben. Bödők Zsigmond Nobel-díjas magyarok című könyvében van egy esszé - A marslakók inváziója avagy a magyar jelenség -, amelynek elején a szerző idézi az amerikai Fritz Houtermansnak a magyar származású atomkutatókról írt, többé-kevésbé ismert állítását. Eszerint az USA-ba emigrált magyar atomkutatók talán nem is magyarok, hanem Mars-lakók, akik akcentussal beszélt angoljukat álcázták azzal, hogy magyarnak mondták magukat. Ez a szellemesség arra utal, hogy ezek a fizikusok, matematikusok és kémikusok az atomreaktortól, a sugárhajtású repülőgépeken át a számítógépig minden jelentős huszadik századi műszaki találmány bölcsőjénél ott álltak. Bödők Zsigmond jó arányérzékkel helyezte el kötetének felezójében ezt az esszéjét, hiszen az két részből áll. Az elsőben Alfred Nobelt és a díjjal jutalmazott magyarokat mutatja be. A második részben azokat, „akik megérdemelték volna" a legnagyobb elismerést. A két fejezet összevetése során született meg az a hiányérzetem, amelyet az irodalmi Nobel-díj magyar jelöltjeinek ignorálása indukált. Ha már a magyar Nobel-díjasok ...igencsak fontos szerepet kaphat identitásunk erősítésében... között szerepelteti Wiesel Elie-t, aki elsősorban irodalmárként és társadalomtudósként ismert, és 1986-ban mégis Béke Nobel-díjat vehetett át, megemlíthette volna azokat a magyar irodalmárokat, akiket - nyílt titok - jelöltként méltónak tartottak erre a tisztességre. A szakirodalomban nem ellenőriztem, de tudomásom szerint Nobel-díjra jelölték Weöres Sándort, Déry Tibort, Illyés Gyulát és Konrád Györgyöt is. Igaz, a jelöltek listáját a Nobel-díj Bizottság, csupán az adott évtől számított ötven év elteltével hozza nyilvánosságra. Az azonban nem titok, hogy valamely intézmények, független társulások, stb. minden évben jelölnek irodalmárokat - köztük olykor magyarokat is -, akikről előbb-utóbb tudomást szerez a sajtó. Ez méltányos lett volna, hiszen a Nobel emlékérmen is ez áll: „Inventas vitám iuvat excoluisse per artes - Szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni." (A Nobel-díjasok kislexikona) A Nobel-díjas magyarok című Bödők-kötet ezen apró hiányán túl, igencsak fontos szerepet kaphat identitásunk erősítésében, s ezt teszi a tények és a tudományok tárgyilagosságát előtérbe helyezve. Nem legendák, mítoszok, kiagyalt nemzetelméletek mentén, hanem a magyar szellem és műveltség megbecsült értékeit egymás mellé helyezve. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a fiatalokra közvetlenül ható romantikát, amely egy-egy Nobel-díjjal jutalmazott tudományos felfedezés és az illető tudós élete mögött rejtezik. S ez legalább anynyira lenyűgöző a tömörségével kitűnő kötetben, mint ama „Mars-lakó" effektus az amerikaiak szellemes vélekedésében. (NAP Kiadó, 1997) SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Trubadúr (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Színházi komédia (19) KIS SZÍNPAD: Zsírosfazék (19) ASTORKA SZÍNHÁZ: Ványa bácsi (19) KOMÁROMIJÓKAI SZÍNHÁZ: Kiálts, város! (19) MOZI POZSON

Y HVIEZDA: A holnap markában 007 (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Spawn (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Pret-aporter (am.) 15, 17.30, 20 ISTROPOLIS: Reszkessetek betörők 3 (am.) 15.30, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Négy szoba (am.) 17.30, 19 Az esemény horizontja (am.) 18.30 Lotrando és Zubejda (cseh) 16.30-Lost Highway- Útvesztőben (am.) 17, 20 Szárnyas fejvadász (am.) 19.30 Öt lány a nyakamon (cseh) 19.15 KASS

A DRUŽBA: L. A. eltitkolt valóság (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Reszkessetek betörők 3 (am.) 15.30, 17.45 Négy szoba (am.) 20 CAPITOL: Spawn (am.) 15.45,18, 20.15 ÚSMEV: A holnap markában - 007 (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Jack és Sarah (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A DUNASZERDAHELY - LUX: Zsaruk országa (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: Álljon meg a nászmenet! (am.) 17, 19 ZSELÍZ - SPUTNIK: Peacemaker (am.) 18 LÉVA - JUNIOR: A lány és a halál (am.) 16.30, 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Herkules(am.) 16.30,19 Csölösztő, Kormorán Szálló, 1998. január 17. II. Újévi Fórum A honi magyar értelmiség mintegy 120 fős csoportjának 1997 januárjában Csölösztőn tartott találkozója kinyilvánította a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum megalakításának fontosságát és szellemi energiáink egyesítésének, gondjaink tudományos igényű felmérésének, a jogérvényesítő magatartásformák kimunkálásának időszerűségét. Az időközben már intézményes kereteket öltött SZMÉF 1998. január 17-én a Somorja melletti Kormorán Szállóban egynapos találkozó keretében megrendezi a II. Újévi Fórumot. Program 9.00 Érkezés, bejelentkezés 9.15 Megnyitó (Fóthy János, Miklósi Péter) 9.30 Visszapillantó (12 hónap gyorsmérlege - Miklósi Péter) 9.40 Ön-ismeret (Az identitásunk és mai gondjaink néhány aspektusának tudományos feltárását ígérő munkacsoportok témagazdáinak ismertetői Bauer Edit, Erdélyi Géza, Gyurgyík László, Liszka József, Lampl Zsuzsa, Miklós László, Pálházy Béla, Tóth Károly) 10.30 Szünet 10.45 Közmorfondírozás (A szlovákiai magyar nem humán értemiség helye és szerepe - Felvezetők: Lampl Zsuzsa, Flórián Károly, Kiss József, Zalabai Gyula) 11.45 Vita 13.30 Ebéd 14.30 Tükör-kép (A szlovákiai magyar oktatásügy múltjáról és realitásairól. Felvezetők: Bauer Edit, Dolník Erzsébet, Erdélyi Géza, Gyurgyík László, László Béla, Szigeti László. Vendégeink: a Szlovákiai Értelmiségi Fórum - Fórum inteligencie Slovenska - tagjai) 15.45 Könyvbemutató (Csicsay Alajos, Hodossy Gyula) 16.00 Szünet 16.15 Vita és szabad fórum 18.25 Zárszó 18.30 Fogadás Tisztelt Hölgyem, tisztelt Uram! Amennyiben részt kíván venni rendezvényünkön - az étkezési költségeit fedezzük -, kérjük, 1998. január 12-éig írásban jelezze szándékát az SZMÉF ügyvivőjének (Miklósi Péter, Konventná 17, 811 03 Bratislava), vagy faxon: 07/5311 216. Sajnos, útiköltséget nem tudunk téríteni. A távolabbról érkezőknek, kedvezménnyel járó önköltségen, január 16-ára és 17ére szállást biztosíthatunk a rendezvénynek otthont adó szállodában. Ezt az igényt is kérjük jelezni. Az SZMÉF ügyvivői testülete A II. Újévi Fórum médiapartnerei: ÚJ SZÓ, VASÁRNAP, SZABAD ÚJSÁG Batta György: Érnek-csiszolódnak a gondolataim, amelyek papírra vetéséhez egészségben telő évtizedekre lenne szükségem... Megjelent a magazin idei első száma Már kapható az Ifi ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az Ifi az új esztendőben is minden lélekben fiatal magazinja kíván maradni, érdekes, képes, olvasmányos formában. S hogy mit kínál az új év első száma? Például a Bestiákat. Azaz beszélgetést a népszerű magyarországi lánycsapattal. Olvashatnak arról a komáromi srácról, aki egy luxushajó pincére, s Los Angelesbe készül színitanodába; interjút Jézussal, melyet egy médium készített; szemügyre vehetik Európa facér királyfiait, s megtudhatják, hozzámenne-e egy ilyenhez Vadkerti Andrea; betekinthetnek a tinikirály Vilmos angol herceg életébe. De foglalkozik az Ifi a magyar ro- 16 oldalas kivehető popmagavásírással, közöl thaiföldi útle- zin, a Popmánia, hírekkel, interírást, képregényt, humort, rejt- júkkal, az elmúlt év slágereinek vényeket. A lap közepén pedig áttekintésével, (ú)